Brit uralom Indiban Gthy Vera MTA Szociolgiai Kutatintzet

Brit uralom Indiában Gáthy Vera MTA Szociológiai Kutatóintézet

Európai jelenlét Indiában n n XVI. sz. eleje: portugálok Goában és Diun 1600. XII. 31. : megalakul a brit Kelet India Társaság 1602: megalakul a holland Kelet India Társaság 1664: megalakul a francia társaság

A brit Kelet India Társaság n n 1612: KIT raktárház Szúratban 1618: Sir Thomas Roe egyezménye 1640: Fort St. George (Madrasz) 1690: Fort William (Kalkutta)

A Marátha Királyság 1674 -1818 n n n Felemelkedés Sivadzsí (1630 -1680) alatt „Szvarádzsja” Folytonos harc a mughalok ellen Legnagyobb kiterjedés 1760 körül Három háború az angolok ellen

Európai ellentétek Indiában n 1740 -1748: osztrák örökösödési háború n n Francia megszállás Madrasban 1748: Pondicherry angol ostroma Aix-de-la-Chapelle: békeszerződés 1756 -1763: hétéves háború n n 1760: francia vereség 1763: béke, de Pondicherry francia marad

A KIT Bengálban 1757: Plassey: Clive döntő győzelme a naváb felett 1765: császári adomány: Bengál, Bihár és Orissza adószedési joga 1773 -1785: Warren Hastings, az első főkormányzó 1773: Regulating Act 1784: Pitt „India Act”-je: Board of Control

KIT 1786 -1812 n 1786 -1793: Charles Cornwallis főkormányzó n n n Kereskedelmi és politikai ág 1794: földbirtok rendezés Angol felsőbíróság n 1793 -1796: John Shore n 1796 -1805: Richard Wellesley n n n „segélyszerződések” Anglia a legerősebb hatalom Indiában 1805: Cornwallis; 1807 -1813: Lord Minto

Brit-India 1812 -1835 n 1812 -1823: Lord Hastings főkormányzó n n n 1818 -1835: William Bentinck főkormányzó n n 1813: a KIT új chartája: megfosztják indiai kereskedelmi monopóliumától Infrastruktúra fejlesztés Délen más birtokviszonyok: rájotvari rendszer 1823: Közoktatási Bizottság Angol a felsőbíróságokon, tilos a szati, … 1833: megvonják a KIT kereskedési jogát

Brit-India 1835 -1848 1835: Macaulay oktatásügyi jegyzőkönyve n Macaulay kezdeményezi a közjog kodifikációját, a büntető törvénykönyv tervezetét n Újabb területek: Májszúr, Szind, Pandzsáb n Kettős kormányzat: „szabályozott” közigazgatás és egyszerűbb változata n Collectorok n

Brit-India 1848 -1857 n 1848 -1856: Dalhousie főkormányzó n n n Út és vasútépítés Annexiós módszerek: örökös nélkül meghalt uralkodó és tartós rossz kormányzás esetén A mughal főhatalom (paramountcy) örökösei az angolok Közvetett kormányzási módszer 1853: Indian Civil Service

Brit-India 1857 -1899 n n n n 1857 -1858: a „szipoj” lázadás 1858: India brit koronagyarmat, létrejön az Indiaügyi Minisztérium, főkormányzóból alkirály 1877: Viktória India császárnője Megalakulnak az első egyetemek Orientalista irányzat: a fehér ember felsőbbrendű, India alkalmatlan a változásra 1885: megalakul az Indiai Nemzeti Kongresszus Reform mozgalmak: Rám Móhan Rój Brahmó Szamádzs Aligarh College, Árja Samádzs

Brit India 1899 -1918 n 1899 -1905: Curzon alkirály n n n Bengál kettéosztása Nemzeti mozgalom, szvadésí 1906: megalakul a Muzulmán Liga 1909: Indian Councils Act 1911: Bengál újra egységes, Delhi a főváros

Függetlenségi mozgalom 1919 -1927 n 1914: M. K. Gandhi (18691948) hazatér n n n n Ahimszá Szvarádzs Szatjágraha 1920: a Kongresszus tömegpárt 1920 -22: az első nagy együtt nem működési mozgalom 1923: létrejön a Szvarádzs Párt 1927: Simon bizottság

Függetlenségi mozgalom 1928 -1935 n n n n 1928: a Kongresszus követeli a domíniumi státuszt 1929: Lahór: cél a púrna szvarádzs 1930: Mohammed Iqbal Pakisztán javaslata 1930. III. : só menet, kerekasztal Londonban 1931: Gandhi-Irwin egyezmény 1931: a westminsteri statútum 1932: kommunális döntés

India 1935 -1945 n n n 1935: az India kormányzásáról szóló törvény 1939: India hadviselő fél II. világháború: 2 millió indiai a frontokon 1940: Jinnah (1887 -1948) Pakisztán terve 1942: Cripps misszió 1945: simlai konferencia

India 1945 -1946 n n n 1946. II. : Kabinet misszió: Pethick-Lawrence bizottság Választások Ideiglenes kormány Nehru vezetésével 1946. VIII. 24. : megalakul az ideiglenes kormány 1946. XII. : alkotmányozó nemzetgyűlés

India 1947 n n 1947: Lord Mountbatten alkirály terve: India felosztása 1947. augusztus 15. : létrejön a két domínium, India és Pakisztán