BR S SZRMAZKAI EMLMIRIGY Dr Szkely Andrea Dorottya

BŐR ÉS SZÁRMAZÉKAI, EMLŐMIRIGY Dr. Székely Andrea Dorottya Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Budapest

INTEGUMENTUM COMMUNE - BŐR (köztakaró) - a test felületét borítja, elszarusodott - a szervezet legnagyobb szerve, a testsúly 15 -20 %-át adja -működése sokrétű : * védelem (mechanikus, kémiai, biológiai (pl baktériumok)) * immunológiai védekezés * víz- és hőszabályozása * nyomás-, tapintás-, hideg/meleg és fájdalom * D-vitamin szintézise * sok mirigy (jelentős kiválasztó szerv) * az emlőmirigy biztosítja az újszülött táplálékát * a bőralatti zsírszövet = tápanyagraktár * kipirulással, elsápadással, „hajmeresztéssel”, stb. kommunikáció * elektromos ellenállás * diagnózis! -elasztikusan nyújtható, izületek felett tartalékredők - a különböző testrészeken eltérő minőségű szaruképződés jellemzi - a mechanikusan erős hatásnak kitett helyeken (tenyér, talp, hát) vastagabb szőr, faggyúmirigy és illatmirigy nincs vastagon elszarusodott bőrben - a bőrszínt négy komponens határozza meg: * melanin (melanocyták termelik) * karotin (tápanyagokkal jut a szervezetbe) * oxigenizált vér a bőr ereiben * oxigénszegény vér a bőr ereiben - a testnyílásoknál átmegy nyálkahártyába

BŐRFÜGGELÉKEK HAJ KÖRÖM MIRIGYEK

INTEGUMENTUM COMMUNE epidermis II. dermis, corium III. tela subcutanea, subcutis, hypodermis str. corneum str. lucidum (eleidin) str. granulosum (keratohialin) I. str. spinosum str. germinativum (basale) II. Verejtékmirigy kivezetőcső III. Keratinocyták Keratinocyta * Keratint termel * 27 -30 napos ciklus str. lucidum - Melanocyta * melanint termel tyrosinból str. granulosum str. spinosum Langerhans sejt str. basale melanocyta Merkel sejtek - Merkel sejt * ideggel együtt alkotja a tapintóreceptort - Langerhans sejt * Antigenprezentáció

INTEGEMENTUM COMMUNE I. epidermis II. dermis, corium III. tela subcutanea, subcutis, hypodermis DERMIS, CORIUM) plexus subpapillaris I. a II. b III. a. : stratum papillare b. : stratum reticulare - finomrostozat (koll+elast) - plexus venosus subpapillaris - ktsz papillák az epidermis felé orientáltak - A ktsz papillák száma korellál a megterheléssel - Az epithel követi a papillák lefutását * cristae cutis * sulci cutis * toruli tactiles (ujjbegy) - Erőteljes kollagenháló + elasztikus rostozat - szőrtüszők - mirigyek, erek - ktsz-es sejtek - az immunrendszer mobil elemei - idegek, rezceptorok rete corii TELA SUBCUTANEA, SUBCUTIS, HYPODERMIS - Bőrés fascia közti összeköttetés - Eltolható bőr (!!!) - Eltérő vastagság - Sok zsír, sok ktsz-es rost (retinacula cutis) (panniculus adiposus): zsírdepó; szigetelőréteg

INTEGEMENTUM COMMUNE - mint érzékszerv 1. Szabad idegvégződések 2. Follikuláris afferensek (merre áll a szőrszál, szél fújja…) I. II. III. Szabad idegvégződés Vater-Paccini 3. Bőrreceptorok: - Merkel - féle tapintótestek (finom tapintás) - Meissner - féle – ” - (finom nyomás) - Vater-Pacini – „ - (nyomás, nyújtás, vibráció) - Ruffini - test (nyúlás, melegreceptor) -Krause -test(nyúlás, hidegreceptor) 4. Vegetatív idegek: sudo-, vaso-, pilomotor axonok Meissner Merkel Ruffini Krause

INTEGEMENTUM COMMUNE - mirigyek (GLANDULAE CUTIS) Merocrin secretio I. III. verejtékmirigyek (glandulae sudoriferi) igazi eccrin tipusú SECRETIO eccrin verejtékmirigy , apocrin mirigyek apocrin! secretio HÓNALJÁROK

INTEGEMENTUM COMMUNE -mirigyek (GLANDULAE CUTIS) I. A 2 II. B 1 1. Verejtékmirigyek - valódi, ECCRIN típusú (GLANDULAE SUDORIFERAE) -APOCRIN típusú verejtékmirigyek (GLANDULAE ODORIFERAE) 2. Faggyúmirigyek (GLANDULAE SEBACEAE) III. HOLOCRIN SECRETIO

SZŐRZET Babies haven't any hair; Old men's heads are just as bare; Between the cradle and the grave Lies a haircut and a shave. --Samuel Hoffenstein (1890 -1947) Songs of Faith in the Year After Next Mennyi is van belőle? • mintegy 100000 hajtüsző az általános (néha 150, 000) • Baba fején cca 1100 hajtüsző / cm 2. • 25 év körül , csak a fele marad 600 / cm 2 (elég variabilis) • 30 és 50 között, tovább csökken (250 -300 -ra) • Mindegyik folliculus mintegy 20 hajszálat nevelhet. Mindegyik hajszál éveken keresztül növekszik akár 1 m hosszú is lehet, majd kihullanak – és újak nőnek a helyükbe lanugo vellus terminalis szőrzet

ALKOTÓI SZŐRZET ÖSSZETÉTELE keratin (elhalt keratinocyta), zsír, pigment (melanin), kevés vitamin, nyomokban zink vagy egyég fém, víz(10 -13%) RÉSZEI szár (szál) (bőr fölötti rész) radix (felszín alatt). folliculua (epidermis betűrődése) faggyúmirigy m. arrector pili (miért kell? : melegen tart és megfélemlítésre is jó – egy pocok esetében - nálunk LIBABŐR ) SZÍNE A melaninnak köszönhető (melanocyták vannak a bulbusban) - sötét szín – „igazi” sima melanintartalom, szőke és vörös hajnál vas és kéntartalmú melanin adja a haj színét - szürkülő, ősz haj – melanocyták elöregedése miatt csökken a pigmenttemelés (enzimhiány) - fehér ősz haj – nincs pigment és a hajszálban levegőbuborékok vannak. TAPINTATA, MINŐSÉGE (a hajszál átmérőjánek formája adja) egyenes haj – kerek keresztmetszet, hullámos haj – ovális keresztmetszet, göndör haj - babalakú vagy elliptikus átmetszet

SZŐRZET A tenyér és talp kivételével mindenhol nő SZŐRTÜSZŐ (folliculus pili) -fetalis szőrzet (lanugo fetalis) -postnatalis szőrzet (lanugo postnatalis) -terminalis (maradandó) szőrzet * fejen (capilli) * bajusz (mystax) * szakáll (barba) * szemöldök (supercilium) * szempilla (cilia) * orrszőrzet (vibrissae) * fanszőrzet (puber) * hónaljszőrzet (hirci) cortex/medulla pili infundibulum Cuticula pili belső gyökérhüvely cuticula Huxley réteg isthmus belső gyökérhüvely Henle réteg keratogen ZÓNA Wurzel bulbus pili papilla pili külső gyökérhüvely Ktsz-es tok erek

SZŐRTÜSZŐ

SZŐRTÜSZŐ - SZÖVETTAN KTSZ külső belső Cu külső M belső Cu Cortex M M

SZŐRSZÁLAK FEJLŐDÉSE A „ktsz-i papilla” indukálja a szőrtüszők megjelenését (ha eltávolítják– nincs hajnövekedés, de a gyökérhüvely alsó 1/3 -a helyettesítheti (újraképzi) a papillát. A papilla sejtjei megőrzik embrionális vonásaikat (pl. hajbeültetés!!)

HAJNÖVEKEDÉSI CIKLUS : anagen, katagen és telogen fázisok (anagen további szakaszai: proanagen, mesanagen és metanagen részek). Anagen - aktív növekedési fázis, ilyenkor termelődnek a haj rostjai (fehérje); Proanagen - RNS and DNS synthesis folyik, amíg a maximális hosszát el nem érte. Ekkor a szőrtüsző 8 koncentrikus rétegből áll és melanint kezd termelni. Katagen - , „kontrollált regressziós időszak”. Majd a pihenési fázis következik telogen, ilyenkor a szőrtüsző inaktív.

KÖRÖM (unguis, onyx) - epidermis eredetű - kemény keratinlemezek alkotják - phalanx distalis, kézháti felszínen - elszarusodott szövet: eponychium - körömágyból nő ki (hyponychium, sinus unguis) - proximalisan: lunula -lunula alatt : matrix unguis (többrétegű laphám) - hátulról előrefelé növekszik margo liber lateralis körömbarázda corpus unguis lunula Lateralis körömredő vallum unguis eponychium proximalis körömredő margo liber corpus unguis Lateralis körömbarázda proximalis körömredő lunula radix unguis lunula eponychium corpus unguis radix unguis margo occultus margo lateralis

KÖRÖM (unguis, onyx) margo liber hyponychium körömlemez Körömágy (sinus unguis) corpus unguis Lateralis körömbarázda Lateralis körömredő lunula eponychium lunula phalanx distalis proximalis redő matrix unguis A körömlemez kezdete A proximalis körömredő alatt (radix unguis) körömlemez körömágy (sinus unguis) eponychium Laterais körömredő phalanx distalis Dermisszel összekötő rostok

MAMMA Elülső hónaljvonal m. pectoralis major Plica axillaris anterior costa IV m. pectoralis major papilla mammae areola mammae costa VI papilla mammae glandulae areolares; Montgomery mirigyek (5 -15 kivezetőcső) mamma areola mammae m. serratus anterior

GLANDULA MAMMARIA - páros mirigy -A sternum és a plica axillaris anterior között helyezkedik el - férfiakban redukálódott méretű (mamma virilis) - de egyre gyakoribb a malignus daganata - mirigyeklebenyek (glandula mammae) és tömött rostos ktsz (corpus adiposum mammae) - gyermektáplálékot termel lobuli glandulae mammae m. pectoralis major sinus lactiferi fascia pectoralis spf. m. pectoralis major fascia pectoralis prof. mm. intercostales costa IV m. serratus anterior lobus mammae 14 -24 db costa VI lobulus mammae corpus mammae; glandula mammae areola mammae: glandulae areolares m. arrector mammae papilla mammae: porus lactiferus (15 -20) corpus adiposum mammae Vordere Achselfalte cutis mammae m. pectoralis major retinacula cutis glandula mammae papilla mammae mamilla areola mammae porus lactiferus sinus lactiferus ductus lactiferus m. serratus anterior

RETINACULA MAMMAE (Cooper-szalagok rendszere)

RETICULARIS KÖTŐSZÖVET Corpus adiposum mammae

MAMMA ARTERIÁK: - a. thoracica interna - a. thoracica lateralis - aa. intercoastales posteriores VENÁK: - v. thoracica interna - v. thoracica lateralis - vv. intercoastales posteriores - v. thoracoepigastrica IDEGEK: - nn. supraclaviculares - nn. intercostales

nodi lymphatici deltoideopectorales (infraclaviculares) MAMMA ultrahang nodi lymphatici axillares Mammografia nodi lymphatici pectorales mellvizsgálat nodi lymphatici parasternales

EMLŐMIRIGY SZÖVETTANA Apocrin /merocrin secretio nullipara Mamma non lactans Terhesség eleje Mamma lactans

AZ EMLŐMIRIGY TELEPEI

AZ EMLŐMIRIGY FEJLŐDÉSI ZAVARAI politelia

AZ EMLŐMIRIGY FEJLŐDÉSI ZAVARAI Glandula mammaria accessoria

AZ EMLŐMIRIGYRE HATÓ HORMONOK

AZ EMLŐ FEJLŐDÉSE Az emlő telepe a 7. embrionális héten a felső és az alsó végtag között ventralisan húzódó tejléc. Nagy része visszafejlődik, a maradék a mesenchymába penetrál és kialakítja a prenatalis szakasz végére a ductus lactiferusok rendszerét. Azt, hogy mely részek fejlődnek vissza, illetve melyek penetrálnak a mesenchymába a Wnt érzékeny β- galaktozidáz (TOPGAL) kifejeződése határozza meg. 40 -42 szomitás stádiumban megkezdődik a Wnt 10 b, Wnt 10 a, Wnt 6 kifejeződése. Ahol DKK 1 is expresszálódott, kioltja a Wnt jelátviteli útját, leáll a tejléc továbbfeljődése. FGF 10 és ennek receptorai - az FGFR 1 b és FGFR 2 b specifikusan a tejléc területén figyelhető meg. Ahol az epidermis a mesenchymába tör placodok alakulnak ki (kell hozzá a. TBX 3 gén kifejeződése - ez egy T-boksz transzkripciós faktort kódol). TBX 3 knockout egerekben amastiát, a fent említett placodok kifejlődésének hiányát figyelték meg. A ductalis rendszer kialakulásakor az epithelialis sejtek elkezdenek ujjszerűen betüremkedni a mesenchymába és PTHr. P-t expresszálnak (parathyroid hormon related peptid). Alatta a mesenchymában pedig PTHr. P 1 - receptor fejeződik ki. Ez az egyik legfontosabb epithelialis tényezője az emlőbimbó és a ductus lactiferus rendszerének fejlődésében. Hiányában a morphogenesis sérül. Az epidermális betüremkedések rekanalizálódnak és kialakul a ductus lactiferus rendszere, a mesenchymális eredetű hámbimbókból- melyek körülvették a későbbi kivezető csöveket- a mirigy alveolusai fejlődnek ki. A bimbó a mesenchyma burjánzásából alakul ki. Főbb fejlődési rendellenességek: a) polythelia: a tejléc bizonyos részei fennmaradnak, így járulékos emlőbimbók alakulnak ki- leggyakrabban axillarisan, de a tejléc vonalában bárhol lehetnek; b) polymastia: ha a tejléc maradványaiból komplett emlőmirigy alakul ki; c) Invertált emlőbimbó: a ductus lactiferi az eredeti hámgödörbe nyílnak, minek kiemelkedése elmaradt; d) Poland- szindróma: az emlőhiány mellett m. pectoralis hiány, 2 -5 bordahiány, syndacytlia (ujjak összenövése) jobb kézen háromszor gyakoribb, oligodactylia (normálisnál kevesebb ujj található a kézen, lábon), vese és csigolya fejlődési rendellenességek, e) amastia.

Köszönöm szépen a figyelmet!