Botos Jzsef Botos Katalin A vilgvallsok gazdasgi tantsa

Botos József. Botos Katalin: A világvallások gazdasági tanítása, a globális piacgazdaság és a karitász

1. Világvallások és a karitász

2. Mit tanítanak a világvallások (buddhizmus, hinduizmus, konfucianizmus, zsidó, keresztény, iszlám vallás) • • • a tulajdonról a gazdasági motivációról a gazdasági aktivitásról a világ megismerhetőségéről a jövedelmi egyenlőtlenségekről • az újraelosztás szükségességéről • a jótékonyságról?

3. A tulajdon Egyik világvallás sem utasítja el a tulajdont. - A buddhizmus hangsúlyozza a vagyontól való lelki függetlenség fontosságát. - A monoteista vallások megfogalmazásában a tulajdon csak kezelésre van nálunk, mert minden Istené, a világ teremtőjéé. Ezért vagyont szerezni és kezelni is csak morális értékek alapján lehet. Nem juthatsz vagyonhoz tisztességtelen úton, s számot kell adjál róla a Tulajdonosnak, aki a világ teremtője. . Fontos vallási alapja ennek a halál utáni lét és a számon kérő Istenbe vetett hit. - Aquinói Szent Tamás a magántulajdont emberi esendőségünk törvényszerű következményének tekinti, mert csak így leszünk gondos gazdái a ránk bízott javaknak.

4. Motiváció Minden világvallás egyöntetűen elutasítja a pusztán profit - orientált tevékenységet! • A jeles konfuciánus tanító, Mencius szerint: „Nem szabad, hogy a profit motiválja az ember cselekedeteit, függetlenül, hogy neki, a családjának, vagy az államnak származik haszna belőle”. • A modern konfuciánus tanítás szerint a profit, mint a közösségnek hasznos tevékenység mellékterméke, elfogadható, mint előre látott, de nem kizárólagosan szándékolt következmény.

5. Aktivitás • A buddhizmus szerint jelen helyzeted a múlt törvényszerű következménye, a hinduizmus még erősebb determinációt sugall/kasztok/. • A konfucianizmus és a monotheista vallások egyaránt hangoztatják a tevékeny, alkotó lét szükségességét. • A Teremtés könyve világosan megadja a feladatot: „Őrizzed és gondozzad”… • Az iszlám a vállalkozó szellemet, az egyén szabadságát és a piaci mechanizmus működését az ember elidegeníthetetlen jogának tartja, de nem morális szabályoktól függetlenül. . Szt Pál büszkén hivatkozik arra, hogy sátorkészítőként keresi kenyerét. Leszögezi: „Aki nem dolgozik, ne is egyék. ” A modern katolikus gazdasági tanítás, különösképpen XXII. János pápa kiemelkedő elismeréssel ír a munkáról.

6. Megismerhetőség • • • Differenciált hozzáállás tapasztalható. A monotheista vallások, amelyek az Ószövetség teremtés-történetét elfogadják, a világ megismerhetőségéből indulnak ki. Tertulliánus már a i. u. a második században leszögezte. : nincs, amit Isten ne értelemmel alkotott volna, a világ tehát megismerhető. A zsidó vallási tanítás kezdettől fontosnak tartotta a műveltséget, mint vallási kötelezettséget, s ez nagyban hozzájárult a felhalmozott szellemi tőke átadásához /írás-olvasás tudománya/. A keresztény kolostorok és egyetemek is a tudás őrzésének, átadásának centrumai lettek. A humán tőke felhalmozódása alapvető fontosságú a gazdasági növekedés szempontjából. Az innovációk többsége a keresztény Európában születik meg.

Differenciált hozzáállás tapasztalható. • A/ A buddhista tanokban nincs akkora hangsúly a társadalmi igazságosságon, mint az egyistenhívő vallásoknál. • Az újraelosztást azonban szükségesnek tartja, mert a nagy vagyoni különbségek társadalmi békétlenséget okoznak /Lásd: Lion’s roar sutra/. • A konfuciánus tanítás mindenek előtt a nagy család jólétét tűzi célul.

• B/ Az Ószövetségi tanítás szerint a nap végén ki kell fizetni a béreket. • Az Ószövetség népe a jubileumi év és a kürtölés éve alkalmával visszajuttatja a rabszolgák szabadságát és a földet eredeti tulajdonosukhoz, megakadályozva a teljes vagyoni differenciálódást. A szegények „társadalombiztosítása” a számukra a földön hagyott kalász, amit összeszedhet. A zsidó vallás egybeötvözi a jogos és a jótékonyság fogalmát: a „tzeddakah” a kötelező jótékonyságot jelenti • Az iszlám vallás egyik alapköve az igazságosság. A disztributív igazságosság és a társadalombiztosítás az iszlám gazdaság strukturális eleme, nem puszta önkéntességen múló cselekedet. Az újraelosztás eszköze a zakat , a kötelező jótékonyság.

• C/ Az Újszövetség is leszögezi, hogy „Méltó a munkás a maga bérére”. A disztributív igazságosság eszméje a modern keresztény társadalmi tanítás alapja. A jogba kell beleépülnie, ezért a keresztényeknek kötelességük részt venni a közéletben.

8. Karitász Differenciált megközelítés tapasztalható. • A buddhizmus alapértéke a dana, az együttérzés, ami jótékonykodásra ösztönöz. Kis „spirituális materializmus”: annak adok, aki számomra a legtöbb lelki hasznot hajtja… • A zsidó és iszlám tanításban mint láttuk, az újraelosztás bizonyos értelemben kötelező, de ezen felül lehet önkéntes adományokat is adni. A modern katolikus gazdasági tanítás az állam szerepvállalása mellett súlyt helyez az önkéntes, ellenszolgáltatás mentes jótékonyságra. Figyelemre méltó, hogy az iszlámban is szerepel, mint a keresztény tanításban, a szerénység: ” ne tudja jobb kezed, mit cselekszik a bal…” • Fontos, hogy az adományoknál a szükségesből adott nagyobb értékű, mint a fölöslegesből adott adomány.

Összefoglalva A piaci fundamentalizmust egyetlen világvallás sem támogatja, mindegyik szükségesnek tartja a spontán piaci tevékenység tudatos korrekcióját, állami, vagy civil szervezetek, vagy magánjótékonykodás révén. A modern gazdaságban a szociális piacgazdaság berendezkedése lehet az, amelyik a piaci motiváció és az igazságos elosztás követelményeit összehangolja.

Köszönöm a figyelmet!