Boldogok voltunk amikor megrkeztnk s mg boldogabbak amikor
„Boldogok voltunk, amikor megérkeztünk, és még boldogabbak, amikor hazaindultunk. Újra látni akarjuk Rómát, és házi isteneinket. ” /Falfelirat Pompejiből/
Államformák Rómában 1. ) Királyság 2. ) Köztársaság 3. ) Császárság
A kezdet Kb. Kr. e. 1200. – népvándorlási hullám Latium, Alba Longa 7 domb Kr. e. VIII. század – szövetség, Róma megalapítása (latinok + szabinok) Kr. e. 753. – legendás dátum: Romulus megalapítja Rómát Társadalom alapegysége: gens Társadalom felosztása: Romulus (patríciusok & plebejusok)
Egy patrícius… Ø Tiszteletre méltó származása és férfiúi erénye szerint Ø Vagyona szerint jómódú Ø Gyermekkel rendelkező Mivel foglalkozik egy patrícius? Ø Viselik a tisztségeket Ø Igazságot szolgáltatnak Ø Intézik a közügyeket
Egy plebejus… Ø Hitvány Ø Szegény Ø Nem értenek a közügyekhez Ø Nincs rá kapacitásuk Mivel foglalkozik egy plebejus? Ø Művelik a földeket Ø Ellátják a nyájakat Ø Végzik a jövedelemmel járó ipari teendőiket /Dionüszosz Halikarnasszeusz/
„Romulus a Capitolium lejtőjének azon a helyén, amely most a két szent liget között körül van kerítve, menedékhelyet nyitott. Tömegesen menekültek oda a szomszéd népek közül szabadok, rabszolgák egyaránt. ” /Livius, A római nép története, I. 8/
A szabin nők elrablása
Királyság 3 szerv alkotta az államot: a) Rex - legfőbb bíró, hadvezér, pap - imperium birtokosa b) senatus - tanácsadó szerv c) comitia - népgyűlés (szakrális feladatok!) - közjogi funkciója nem ismert
Társadalom a királyok korában § Patríciusok (szabad, polgárjoga van) Øföldet kaptak az ager publicus-ból Øközülük kerültek ki a szenátorok § Cliensek (szabad, polgárjoga van) Øelszegényedett nemzetségtagok Øpatríciusokat szolgáltak § Plebejusok (szabad, polgárjoga van) Ø szegény réteg Øparasztság, kézművesek, kereskedők § Rabszolgák (nem szabad, nincs polgárjoga)
Regifugium /királyságból köztársaság/ ü Kr. e. 510 ü Tarquinius Superbus elűzése ü A királyok a plebs-re kívántak támaszkodni ü Patríciusok a „sarkukra álltak”: létrehozták a köztársaságot
Társadalom a köztársaság idején ü SPQR (Senatus populusque Romanus) ü Társadalmi rétegek: üPatríciusok üPlebs ürabszolgák ü Patríciusok és plebejusok küzdelme: ü 494. – I. kivonulás a Szent Hegyre néptribunusi tisztség ü 445. – patrícius-plebejus házasság ü 300. – pontifex maximus-i tisztség megnyílt ü 300. – büntető ítélet ellen fellebbezés a népgyűléshez
Korai köztársaság Szervei: a) magistratusok b) Senatus - a köztársaság idején a legfőbb szerv - „hivatalviselt magistratusok tanácsa” - folyamatos működés biztosítása c) Comitiák (népgyűlés) - 3 forma (curiata, centuriata, tributa)
Magistratusok Közös jellemzők: annuitás és kollegialitás Állami főhatalom: imperium Hivatali hatalom: potestas Rendes magistratusok: consul; praetor; censor; aedilis curulis; quaestor; néptribunus Rendkívüli: dictator
Rendes magistratusok • Népgyűlések választották őket • Consul: – Állam élén álló két főhivatalnok – Imperium – Végrehajtó hatalom, hadvezéri, bírói hatalom • Praetor: – Peres jogszolgáltatás – Imperium
Lictorok
Fasces Bal kéz, bal váll Bőrszíjjal összekötött vesszőnyaláb Bárd Továbbélő szó
Senatus Külpolitika és hadügyek meghatározása Államháztartás felügyelete Szakrális szféra felügyelete Közig. és ig. szolg. irányítása Befolyás a belpolitikára „atyák tekintélye”: a népgyűlés törvényei csak így léptek hatályba Határozatai: formailag tanácsok, valójában törvényerő
Comitia curiata Népgyűlések Szakrális feladatok Pontifex maximus elnököl Comitia centuriata Törvényhozás Magistratus maiores megválasztása (consul, praetor, censor) Hadüzenet és békekötés Büntetőbíráskodás (állam elleni + főbenjáró) Comitia tributa Kerületenként (tribus) hívták össze Törvényhozás Magistratus minores megválasztása (aedilis, quaestor, tribunus plebis) Szövetségkötés Ítélkezés nem politikai ügyekben
„Utolért a gyomorbaj Lentulus egyik bankettja után […]. Pedig körültekintően tartózkodtam az osztrigától és az orsóhaltól, egy répa mégis rám hozta a bajt. ” /Cicero, Baráti levelek/
Kései köztársaság Római Birodalom: - Róma városállama - Itália - Provinciák
A capitoliumi ludak
Róma városállama Változások az államszervezetben: - Feledésbe ment a patrícius-plebejus megkülönböztetés - Divatba jött az éves főhatalom meghosszabbítása - Vagy: promagistratus (helytartók a provinciák élén)
Itália v. Egész Itália a rómaiak lába előtt hever… (Kr. e. 268) v. Két, eltérő jogállású terület: ager Romanus és ager peregrinus v. Ager Romanus: 1/3 -os elkobzás folyamatosan nőtt! (Lakosai: római polgárok v. latinjogúak) v. Ager peregrinus: nem római tulajdonú, de meghódított területek (lakosai: peregrinusok)
Provinciák Itálián kívüli, meghódított területek 3 típus: a) Szövetséges b) Szabadságában meghagyott város c) Legyőzött idegen nép Területük a római állam tulajdona! Élükön: helytartó (rendes főhivatalnokok, majd: proconsulok, propraetorok) önálló kormányzat
Triumvirátusok I. ) Caesar – Pompeius – Crassus magánegyezsége (Kr. e. 60. ) II. ) Lepidus – Octavianus – Antonius (Kr. e. 43. ) törvény hozta létre (Lex Titia)
Császárkor 1. ) Principátus 2. ) Későcsászárkor
Principátus: „köztársasági császárság” Köztársasági & monarchikus államszervezet keveredése Állami szervek: 1. ) princeps 2. ) magistratusok (császár ajánlási joga) 3. ) senatus (törvényt alkot! Tagjait a császár nevezi ki) 4. ) népgyűlés (lassan elhalt) 5. ) új hivatalok (consilium; praefectusok; kancellária; fiscus)
Constitutio Antoniniana Kr. u. 212. Antonius Caracalla császár Minden szabad alattvalóra kiterjesztette a római polgárjogot Jelentősége: városközpontú államból formálisan is birodalom!
„Lágyan borítsd be anyaföld, ő sem nehezedett rád sohasem. ” /Martialis, egy rabszolga gyermek sírfelirata/
Későcsászárkor: abszolutizmus ‘Dominatus’ Diocletianus új államformája Abszolút monarchia Állami szervek: 1. ) tetrarchia: két főcsászár + két alcsászár 2. ) senatus 3. ) magistratusok (maradványokban) 4. ) központi kormányzat szerve: államtanács; 4 udvari főméltóság 5. ) területi igazgatás: polgári (praefectusok; helytartók) és katonai közigazgatás
A nyugatrómai Birodalom bukása Ø Előzmények: ØNépvándorlási hullám ØGótok betelepítése Ø Kr. u. 395 – Theodosius kettéosztja a birodalmat Ø K. u. 476 – Odoaker letaszítja Romulus Augustulus-t
- Slides: 35