BME Vzi Kzm s Krnyezetmrnki Tanszk VZ S

BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék VÍZ- ÉS KÖRNYEZETI JOG Magyarország Alaptörvénye, az Európai Únió jogforrásai, igazgatási- és hatósági szervek Budapest, 2021. február 26. ügyvéd Dr. Hecsei Pál

1. A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény keret jellegű törvény, 46 szakasz , IX. fejezet, / de 106 szakaszos egységes végrehajtási rendelet: 32/1964. / XII. 13. / Korm. r. , + indokolás/ Előzmények: a társadalmi tulajdon felértékelődése, az állami tulajdon, állami tevékenységet végző centrálisan alárendelt szervezetrendszer kialakítása az állam korlátlan gondoskodási kötelezettsége és közvetlen beavatkozása az 1949. évi XX, tv. / Alkotmány/ föld méhének kincse, vizek- az egész nép vagyona, Ptk, 1959. évi IV. tv. kizárólag az állam tulajdonában vannak, és forgalomképtelenek- a föld méhének kincse, folyóvizek, csatornák, tavak és ezek medre, folyóvíz elhagyott medre, a folyóvízben újonnan keletkezett sziget, 1948 -tól kezdődik a vízügyi ágazat központosítása az állami tulajdonban lévő vizeket a vízügyi szervek kezelik vízminőség védelem- európai mértékkel is előremutató

1. A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény A törvény célja Hatálya /felszíni, felszín alatti vizekre, vizimunkákra , vizilétesítményekre, vízhasználatokra, vizek kártételei elleni védekezésre, vizügyi igazgatásra/ Vízigények kielégítése A vízigények kielégítése a vízkészlet mennyiségi és minőségi védelmének szem előtt tartásával , a népgazdasági igényeknek megfelelő sorrendben, indokolt szükséglet mértékéig a vízigényeket nem szabad kielégíteni, ha az indokolatlan sérti a mennyiségi-minőségi érdekeket A vízigényt elsősorban vízhasználat céljára még le nem kötöttszabad- vízkészletből kekk kielégíteni.

1. A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény Vízdíj / víztakarékosság ösztönzése/ Vizek mennyiségi és minőségi védelme vízek megóvása káros behatásoktól vizek tisztaságának biztosítása szennyvízbirság / ez nem mentesít a büntető, szabálysértési, kártérítési felelősség alól/ védőterület / védősáv, védőidom/ Vízjogi rendelkezések / vízjogi engedélyek, vízjogi kötelezés/ Vizi szolgalmak / vízhasználati és vízvezetési szolgalom/ Vizek kártételei elleni védekezés

1. A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény Vt. : I. fej. : A törvény célja és hatálya II. fej. : A vízgazdálkodás III. fej. : A vizek mennyiségi és minőségi védelme IV. fej. : Tulajdoni rendelkezések V. fej. : Vízjogi rendelkezések VI. fej. : A vizek kártételei elleni védekezés VIII, fej. : A vízügyi igazgatás IX. fej. : Átmeneti és hatálybaléptető rendelkezések / alapvetően műszaki-jogi szabályok, Dr. Bényey Zoltán, Dr. Frommer József/

2. A vízhasznosítás fontosabb jogszabályai 2016. évi CXXX. tv. : a polgári perrendtartásról 2016. évi CL. tv. : az általános közigazgatási rendtartásról 2011. évi CVI. tv. : a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról 2018. évi CXXXIX. tv. : Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről 2015. évi CCXXII. tv. : az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól 451/2016. ( XII. 19. ) Korm. rend. : az elektronikus ügyintézés részletszabályairól 33/1997. ( II. 20. ) Korm. rend. : a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról

2. A vízhasznosítás fontosabb jogszabályai 2009. évi CXLIV. tv. : a vízitársulatokról 438/2015. ( XII. 28. ) Korm. rend. : a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól 2/2005. ( I. 11. ) Korm. rend. : egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról 204/2001. ( X. 26. ) Korm. rend. : a csatornabírságról 178/1998. ( XI. 6. ) Korm. rend. : a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról 14/2015. ( III. 31. ) FM rend. : a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 13/2015. ( III. 31. ) BM rend. : a vízügyi és vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

2. A vízhasznosítás fontosabb jogszabályai 531/2017. ( XII. 29. ) Korm. rend. : az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről 2006. évi LIII. tv. : a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről 23/1998. ( XI. 6. ) KHVM rend. : a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról 1995. évi LIII. tv. : a környezet védelmének általános szabályairól 2010. évi XLIII. tv. : a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról 2011. évi CLXXXIX. tv. : Magyarország helyi önkormányzatairól

2. A vízhasznosítás fontosabb jogszabályai 1996. évi LIII. tv. : a természet védelméről 253/1997. ( XII. 20. ) Korm. rend. : az országos településrendezési és építési követelményekről / OTÉK / 2010. évi CXXVI. tv. : a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról 86/2019. ( IV: 23. ) Korm. rend. : a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási / kerületi / hivatalokról 2018. évi V. tv. : Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról 366/2015. ( XII. 2. ) Korm. rend. : a vízvédelmi igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről és egyes vízügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról Az Alkotmánybíróság 13/2018. ( IX. 4. ) AB határozata: a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvény 1. §-a és 4. §-a alaptörvény ellenességének megállapításáról

2. A vízhasznosítás fontosabb jogszabályai 160/1995. ( XII. 26. ) Korm. rend. : a vízgazdálkodási társulatokról 43/1999. ( XII. 26. ) KHVM rend. : a vízkészletjárulék kiszámításáról 2011. évi CXCVI. tv. : a nemzeti vagyonról 1012/2019. ( X. 24. ) Korm. hat. : az Integrált Jogalkotási Rendszer bevezetéséről 2018. évi CXXV. tv. : a kormányzati igazgatásról 223/2014. ( IX. 4. ) Korm. rend. : a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 71/2015. ( III. 30. ) Korm. rend. : a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

3. A vízügyi-, a vízvédelmi és a környezetvédelmi igazgatási és hatósági szervek Rövid történeti áttekintés 1613 -tól: a vízügyekkel a törvényhatóságok, 1788 -tól: a Kancellária alatt- Vízi és Építészeti Főigazgatóság, 1870: Kultúrmérnöki Hivatal/ok/, 1871: Folyammérnöki Hivatal/ok/, 1948. : a vízügy államosítása, 1060/1953. /IX. 30. / MT sz. hat. : az egységes vízügyi államigazgatás megteremtése /OVF+ területi szervei/ gyakran változott a szervezeti elhelyezkedés, 1994. évi I. tv. : A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló , Brüsszelben, 1991. december 16. án aláírt Európai megállapodás kihirdetéséről / 79. cikk: Környezet, 80. cikk: Vízügyi igazgatás /

3. A vízügyi-, a vízvédelmi és a környezetvédelmi igazgatási és hatósági szervek 1995. évi LIII. tv. : a környezet védelméről 1995. évi LVII. tv. : a vízgazdálkodásról 2011. évi CLXXXIX. tv. : Magyarország helyi önkormányzatairól 2010. évi CXXVI. tv. : a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint…… 66/2015. /III. 30. / Korm. rend. : a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási /fővárosi kerületi/ hivatalokról 223/2014. /IX. 4. / Korm. rend. : a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 71/2015. /III. 30. / Korm. rend. : a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

3. A vízügyi-, a vízvédelmi és a környezetvédelmi igazgatási és hatósági szervek 72/1996. /V. 22. / Korm. rend. : a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 366/2015. /XII. 2. / Korm. rend. : a vízvédelmi igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről, és egyes vízügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról Magyarország Alaptörvénye / 2011. április 25. // Szabadság és felelősség. XX. -XXI: -XXII. cikkek// Megjegyzések: az EGK, EU nem ír elő kötelező szervezeti felépítést, Körösi Csaba igazgató úr, 1867. I. Ferenc József koronázási hitlevél /alkotmányos kibékülés a király és a nemzet között— 185. . Vörösmarty temetése, 186. : Kölcsey síremlékének felavatása Csekén, Gróf Széchenyi István öngyilkossága ? , 1848. március-április : egy hónap alatt a rendi országgyűlés törvénybe öntötte a rendszerváltást, benne saját maga felszámolását, az integráció hiánya domináns

3. A vízügyi-, a vízvédelmi és a környezetvédelmi igazgatási és hatósági szervek „ Ha nem hisztek, nem maradhattok meg!”/Izajás próféta/ A versenyképesség 12 alappillérének egyike az intézményi környezet. A háttérintézmények átgondolatlan felszámolásával tudás, készségek és képességek tűnnek el. AB hat. : A jogbiztonság követelményét az államigazgatási szervek átszervezése csak akkor sérti, ha az átszervezés a szerv hatósági tevékenységének veszélyeztetését eredményezi, ha a szerv nem tud eleget tenni feladatainak. „Buddenbrook-jelenség”- az első nemzedék : megalapítja, a második: kiépíti, a harmadik: csődbe viszi /falba ütközik/ /beolvadásos megszűnés, jogutódlással vagy jogutódlás nélküli megszűnés, beolvadás különválás útján/

3. A vízügyi-, a vízvédelmi és a környezetvédelmi igazgatási és hatósági szervek Központi államigazgatási szervek / 2010. évi XLIII. tv. 1. §. / Központi államigazgatási szerv. a központi kormányzati igazgatási szerv az önálló szabályozó szerv az autonóm államigazgatási szerv rendvédelmi szerv, és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Önálló szabályozó szerv: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

3. A vízügyi-, a vízvédelmi és a környezetvédelmi igazgatási és hatósági szervek Autonóm államigazgatási szerv: Közbeszerzési Hatóság az Egyenlő Bánásmód Hatóság a Gazdasági Versenyhivatal a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Rendvédelmi szerv: a rendőrség a büntetés-végrehajtási szervezet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok

3. A vízügyi-, a vízvédelmi és a környezetvédelmi igazgatási és hatósági szervek Kormányzati igazgatási szerv / 2018. évi CXXV. tv. 1. §. / Kormányzati igazgatási szerv: a központi kormányzati igazgatási szervek és ezek területi, helyi szervei a területi kormányzati igazgatási szervek Központi kormányzati igazgatási szerv: Kormány Miniszterelnöki Kormány Iroda Minisztérium a Kormányzati főhivatal a központi hivatal

3. A vízügyi-, a vízvédelmi és a környezetvédelmi igazgatási és hatósági szervek Kormányzati főhivatal: a Központi Statisztikai Hivatal az Országos Atomenergiai Hivatal a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Területi kormányzati igazgatási szervek: a fővárosi és megyei kormányhivatalok

3. Magyarország Alaptörvénye /2011. április 25. / Az 1949. évi XX. tv. : a Magyar Köztársaság Alkotmányáról / a föld méhének kincse, vizek- az egész nép vagyona, Ptk /1959. évi IV. tv. : kizárólag az állam tulajdonában vannak, és forgalomképtelenek a föld méhének kincse, folyóvizek, csatornák, tavak és ezek medre, a folyóvízben újonnan keletkezett sziget/ Magyarország Alaptörvénye / 2011. április 25. / / Isten , áldd meg a magyart! - Legyen béke, szabadság és egyetértés, Nemzeti Hitvallás- Szabadság és felelősség: XX. -XXI. -

4. Magyarország Alaptörvénye /2011. április 25. / XX. cikk: /1/ Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. /2/ Az /1/ bekezdés szerinti jog érvényesítését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

4. Magyarország Alaptörvénye /2011. április 25. / XXI. cikk: /1/ Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. /2/ Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – a törvényben meghatározottak szerint- helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. /3/ Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni. XXII. cikk: /1/ Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítani kell. XXVI. cikk: Az állam – a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében – törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.

4. Magyarország Alaptörvénye /2011. április 25. / Az Alaptörvény környezetvédelmi rendelkezései két részre oszthatók. Egyfelől új szabályozási elemként az egész államszervezetre és jogrendszerre nézve kötelező erővel szabályozza a természeti erőforrások védelmét a jövő nemzedékek érdekeire tekintettel/A/, másfelől pedig az Alaptörvény természetes módon a hagyományos alapjogi gondolkodásnak is eleget tesz , amikor elismeri az egészséges környezethez való jogot/B/. / Az Alaptörvény kiterjeszti és tovább erősíti a hazai környezetvédelmi jog alkotmányos alapjait és jogi értelemben is magasabb szintre emeli a jövő nemzedékek iránti felelősségét.

4. Magyarország Alaptörvénye /2011. április 25. / /A/-3 fejezet-Nemzeti Hitvallás elején 8. felhívásként: Mo állami, gazdasági és társadalmi rendszerét a fenntartható fejlődés eredeti értelemben vett elve mentén kell kialakítani és működtetni, Alapvetés P, cikke fogalmazza meg a természeti erőforrásaink védelmét konkrét példákkal, Közpénzek c. fejezet 38. cikk /1/ bek. : a jelen nemzedékek szükségleteinek kielégítését a fenntartható fejlődés definíciójának megfelelően egyensúlyba hozza a jövő nemzedékek érdekeinek figyelembevételével

4. Magyarország Alaptörvénye /2011. április 25. / /B/-XX. -XXI. cikk: az egészséges környezethez való jog + I. cikk /3/ bek. : Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. + Q. cikk /1/ bek. : //nemzetközi dimenzió// Mo a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. / Mindössze száz cég felelős a káros emisszió háromnegyedéért /71 %/ / széndioxid-kibocsátás/

5. Az Európai Unió jogforrásai A jog a jó és az igazság művészi megvalósítása / a rómaiak szerint/ A jogalkotás és gyakorlatával szemben a társadalom elégedetlensége egyre nő. Nehéz követni a jogalkotást. Jogszabálydömping. A jog a jogérvényesítés legnagyobb gátja. 8/2003. /III. 14. / AB határozat: jogalkotásra csak a jogbiztonság alkotmányos elvének megfelelően kerülhet sor/ jogszabály módosítás, hatálybaléptetés, saláta-törvény, felkészülés, érthetőség , stb. / 89% - 10% - 1%

5. Az Európai Unió jogforrásai Az európai integráció fontos eszköze az autonóm jogrendszerként létező közösségi jog. a közösségi jog a nemzeti jogtól különböző, elkülönült jogrend, amelynek sajátos , a tagállamokra nézve kötelező erővel bíró jellemzői, részben a közösségi és uniós alapszerződésekben találhatók meg, részben az Európai közösségek Bírósága joggyakorlatában fejlődtek ki. Az uniós jog legfőbb jellemzője annak autonómiája, valamint a nemzeti joghoz viszonyított elsőbbsége. Az uniós jog a tagállamoktól eredő, azon hatáskörök összessége , melyeket a tagállamok ruháztak át a Közösségre. /az átruházott hatásköröket alkotmányban, alaptörvényben /

5. Az Európai Unió jogforrásai A közösségi jog alapvető jellemzői a következőek: a. , A közösségi jog autonómiája / önállósága / /elkülönült jogi rendszer, a tagállami jogalkotástól független, illetve eree tekintet nélkül állapíthat meg jogokat és kötelezettségeket, A közösség saját intézményekkel, jogalanyisággal, jogképességgel, nemzetközi képviselettel 6 b. , A közösségi jog elsőbbsége / szupremáciája, primátusa/ / a közösségi jog elsődlegessége a tagállami alkotmányokkal szemben is érvényesül, nem lehet

5. Az Európai Unió jogforrásai c. , A közösségi jog keletkezésének alapja = a tagállamok által az alapszerződésekkel a Közösségre átruházott hatáskörök összessége. A Közösség fellépése során kizárólag e hatáskörön belül járhat el. Ezek a hatáskörök egyrészt származtatottak /tagállami átruházások/, másrészt funkcionálisak, vagyis az elérendő cél vonatkozásában kapja azokat a Közösség. A közösségi hatáskörök kiterjesztésének egyik hallgatólagos formája: a „pre-emption”/előfoglalás/ módszere / bírói jogértelmezés alapján- hogy valamely jogterületen kizárólag a közösségi jog kerüljön alkalmazásra, valamint a másik a „beleértett hatáskörök elve”. /egy konkrétan nem nevesített részjogosítványokat is beleért a bíróság a hatáskörbe.

5. Az Európai Unió jogforrásai Az Eu működésének alapvető feltétele, hogy a kiadott joganyaghoz igazodjanak a tagállamok jogrendszerei. Ezért a Bíróság az alábbi fontos jogelveket alakította ki: a. , A közvetlen alkalmazhatóság tétele. / a közösségi jog valamely előírása a tagállam jogrendszerének adaptációja nélkül is érvényesül, nincs szükség belső jogi aktusra az alkalmazáshoz/ b. , A közvetlen hatály / a közösségi jog valamelyik rendelkezésére magánszemélyek a nemzeti bíróságok előtt hivatkozhatnak, az abból eredő jogokat közvetlenül érvényesíthetik/ c. , A közösségi hűség / lojalitás /elve / ez az elv kettős mércét jelent: egyrészt egy pozitív tartalmú tevőleges, másrészt egy negatív tartózkodási kötelezettséget/---- értelmezési kötelezettség elve: a nemzeti bíróságoknak a nemzeti jogot a közösségi jog megvalósítására alkalmas módon kell értelmeznie/

5. Az Európai Unió jogforrásai A közösségi jog forrásai két csoportra oszthatóak. A. , Az un. elsődleges jogforrásoknak az alapszerződéseket, ezek módosításait, illetve az ezekre épülő, más kiegészítő szerződéseket tekintjük. / Európai Szén- és Acélközösséget /Montánunió/ létrehozó szerződés, az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Atomenergiaiközösséget létrehozó szerződés, költségvetési szerződések, csatlakozási szerződések, az Egységes Európai Okmány, az Európai Gazdasági Térségről, az Európai Unióról szóló szerződés, Lisszaboni szerződés/ Ezek az alapszerződések jelölik meg azokat a célokat , amelyek érdekében a másodlagos közösségi jogszabályok megalkotásra kerülnek. Az alapszerződések a nemzetközi szerződések hazai jogrendbe való illesztésének rendjére vonatkozó szabályok szerint válnak a belső jogrend részévé. Ez nálunk a csatlakozáskor belső jogforrással való kihirdetés útján történő transzformációt jelent.

5. Az Európai Unió jogforrásai B. , A közösségi jog másodlagos forrásai Másodlagos jogforrásnak tekintjük az elsődleges jogforrásokban meghatározott alapelvek és célkitűzések megvalósítását elősegítő , azt biztosító jogi eszközöket, amelyeket a közösségi szervek bocsátanak ki. Rendelet / regulation/ A közösségi jog döntő joganyagát képezi. Tárgykörük szerint alapvető fontosságúak. Közvetlenül alkalmazható. Általános hatályú, minden részletében, minden tagállamban kötelező. , elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben. Valamennyi hivatalos nyelven ki kell hirdetni. Official Journal.

5. Az Európai Unió jogforrásai Irányelv /direktive / kötelező a tagállamokra. Nem részletes, követendő szabályokat tartalmaz, hanem célkitűzéseket és az elérendő eredményeket, amelyek végrehajtására határidőt jelöl meg. Átvétele- szemben a rendelettel- adaptációt igényel. / új vagy módosítással/ Határozat / decision / A határozat általában meghatározott címzetteknek szól. Közvetlenül alkalmazható, jogorvoslattal a Bírósághoz. A Hivatalos Lapban ki kell hírdetni.

5. Az Európai Unió jogforrásai Ajánlás / recommendation / és vélemény / opinion / Ezek nem minősülnek jogi normáknak, nincs kötelező ereje. Közösség intézményei adják ki, iránymutatásul a jogalkalmazásra. A Bíróság ítélkezési gyakorlata során kialakított jogelvek Nincs precedens jelleg, de van bizonyos irányvonal, stabilitás. A Közösség nem tagállamokkal kötött nemzetközi szerződései

5. Az Európai Unió jogforrásai Általános jogelvek a meghallgatáshoz / védekezéshez / való jog a hatékony jogi felülvizsgálat / jogorvoslathoz való jog / elve A diszkrimináció tilalmának elve az egyenlőség alapelve az equility elve / az igazságosság és méltányosság érvényesülése/ a jogbiztonság és előreláthatóság elve / ajog megismerhetőségének elve, a visszaható hatály tilalma, a szerzett jogok és a jogos elvárások védelme/ az arányosság elve az emberi jogok védelme a jóhiszeműség elve 2017 -ben első ízben került kiadásra: az EU jogalkotási folyamatokra vonatkozó céljait és prioritásait tartalmazó nyilatkozat.

6. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény Mo. 3. vízügyi kódexe / 188. évi XXIII. tc. , 1964. évi IV. tv. / keretjellegű, 45 szakasz a magyar gazdaság átállásáról és fejlődéséről szóló 3175/1991. Korm. hat. : a termelő infrastruktúrával kapcsolatos ágazati szabályokat meg kell újítani /megj. : függetlenül attól, hogy mit tartalmaz/

6. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény A vízügyi politika lényeges egyben legfontosabb feladata: térben és időben az igényeknek megfelelő mennyiségű és minőségű víz álljon rendelkezésre a vízkárok / árvíz, belvíz, káros vízhiány/megelőzhetőek vagy elháríthatóak legyenek a vizek valóságos gazdasági értékének fokozottabb érvényesítése, az állam szerepének továbbra is meghatározó volta /Az EU politika általános célja: természetes tiszta és egészségre ártalmatlan víz biztosítása minden lakos számára, minden környezet számára/ /Laudato si! /enciklika/: egyetlen a természeti elemek közül , mellyel önálló fejezetben foglalkozik/

6. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény A vízügyi politika végrehajtásának legfőbb jogi eszköze a vízgazdálkodásról szóló törvény. a. , A Vgtv. kialakításának politikai, szabályozási feltételei: - az állam szerepvállalásának megváltozása, a tulajdoni rendszer átalakulása - nem érinthetett 2/3 -os törvényt, és a Ptk. rendelkezéseit / a felszín alatti víz kizárólagos állami tulajdonba került/, ez az egy kivétel - az önkormányzatoknak nem lehetett új feladatot adni - nem érinthette a kialakult kormányzati munkamegosztást /környezet-vízügy, nem lehetett hosszabb, mint a vasútról szóló törvény/

6. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény b. , Szakmai, társadalmi-politikai feltételei Mo vízgazdálkodási helyzete-medence fekvés- kiszolgáltatott / a szomszéd országokkal való együttműködés / Vgtv. 1. §. /2/ bek. , 45. §. /9/ bek. , az 1994. évi I. tv. 80. cikke: a vízügyi igazgatásról/ együttműködés, határon átnyúló integrált szemlélet, vízgyűjtőre történő szervezés/, határvízi egyezmények, / Helsinki, Szófia/ vízkészletek védelme- nagyberuházások igénye a vízzel kapcsolatos feladatok jelentős része szociális ellátáshoz és a létbiztonsághoz kötödik a víz stratégiai elemmé válása a vízgazdálkodás sajátos infrastruktúrája / koncesszió-hitelfelvétel, politikai vezérlés, földművek és életkoruk /víz-és csatornahálózat állapota/, sajátos szervezet, több nagy program egyidejű indítása

6. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény Szempontunkból melyek azok a sajátos jegyek, amelyek a vizet megkülönböztetik más természeti erőforrástól. létfontosságú forrása az ivóvíz ellátásnak, továbbá a mezőgazdaságnak és az iparnak a városi- és ipari szennyvízek, valamint a mezőgazdasági hulladékoknak a befogadója rekreációs, esztétikai, tájképi tulajdonságainál fogva környezeti érték megújítható, de klimatikus tényezők miatt megbízhatatlan készlet mind mennyiségével, mind minőségével gazdálkodni lehet potenciális veszélyforrás A Vgtv. 10 fejezetet és 3 mellékletet tartalmazott/ ma egy maradt , a fogalommeghatározások/

6. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény A törvény szerkezete I. fejezet : Általános rendelkezések /Hatály //személyi és tárgyi//Elhatárolás más törvényektől //vízvédelem//, fogalmak II. fejezet: A vizekkel és vízi létesítményekkel összefüggő feladatok /2. §. a-p, : állami feladatok //kormány, miniszterek együttesen//, //vízgazdálkodásért-vízügyiigazgatási szervek irányításáért felelős miniszter 2. §. /4/: Az állam víziközmű-működtetés és víziközmű-szolgáltatás tekintetében felmerülő, a vízügyi tevékenységektől és a vízügyi igazgatástól elkülönült feladatait a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szabályozza /3. §. /2/ vízilétesítmények kezelése: nyári gátak és Vksztv. kivételével-vízügyi ig. szervek

6. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény Települési önkormányzati feladatok: 4. §. /1/: helyi közüzemi tevékenység fejlesztése, a közműves vízellátásnál: vízkorlátozási terv, vízfogyasztás rendje, hatósági feladatok, /2/: a település nem közműves ivóvízellátása, 2000 LE-kel jellemezhető szennyvízkibocsátás feletti szennyv. elv. agglomerációt alkotó településeken- használt vizek /szennyvízek/ szennyvízelvezető művel való összegyűjtése, tisztítása, tisztított szennyvíz elvezetése a más módon összegyűjtött szennyvíz, szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésének a megszervezése, lakós egyenértéktől függetlenül…. , szennyvízbekötés nélküli ingatlanok: nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizek begyűjtése /4/ Vksztv. /

6. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény III. fejezet: A tulajdonra és a tulajdon működtetésére vonatkozó rendelkezések / 7. §. : ivóvízminőségű víz biztosítása, vízbázisvédelem, szennyvízelvezetés, tisztítás létesítményei, belterületen csapadékvíz elvezetés /7/A. §. : szennyvízelvezetési agglomerációk / lehatárolás szempontjai, módosítás, 91/271/EGK szerinti jelentések Néhány fontosabb fogalommeghatározás: regionális vízmű: az egymással oly módon összefüggő – műszakilag elkülönítve gazdaságosan nem üzemeltethető- vízi közművek, melyek egységes rendszert alkotnak, és a rendszer több települést / megyét / átfogó, összefüggő földrajzi területen / országrész, régió/ nagyszámú, jellemzően vízbázistól távol fekvő település részére a vízkitermelést, -tisztítást, elosztást, - amelyhez a fogyasztók közműves ívóvízellátása, szennyvízelvezetés is tartózhatlátják el

6. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény Szennyvízelvezetési agglomeráció: olyan terület, amelyen belül a népesség és/vagy a gazdasági tevékenység elegendően koncentrált ahhoz, hogy a települési szennyvizet összegyűjtsék, szennyvíztisztító telepre és végső kibocsátási pontra vezessék lakosegyenérték: szerves, biológiailag lebontható terhelés, amelynek ötnapos biokémiai oxigénye / BOI 5 / 60 g oxigén / nap / 9 -12. §. -ok koncesszió köteles tevékenységekről, szerződés kötelező tartalma/

6. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény IV. fejezet: Vízi közművekkel végzett közüzemi tevékenység /HKH/A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának különös szabályai V. fejezet: Gazdálkodás a vízkészletekkel /a vizek hasznosítási lehetőségei megőrzésének követelményei, vízbázisvédelem, mint alapvető cél és ennek előírásai, vízigénykielégítési sorrend /korlátozási sorrend/, a vízkészletjárulék szabályai / vízhasználó, üzemi vízfogyasztó. aki ivóvizet szolgáltató közműből a saját gazdasági célú vízfelhasználához településenként évi 10000 m 3 nél nagyobb vízmennyiséget használ fel/ VI. fejezet: A vizek kártételei elleni védelem és védekezés

6. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény VII. fejezet: A vizekkel és vízi létesítményekkel összefüggő ingatlanokra vonatkozó rendelkezések /vízvezetési és vízhasználati szolgalmak/ VIII. fejezet: A /vízügyi / vízgazdálkodási hatósági jogkör / vízjogi engedélyek és azok feltételrendszere, vízjogi kötelezettségek megállapítása, bírságolás, szakhatósági közreműködés, vízügyi felügyelet, vízügyi nyilvántartások VIII/A fejezet: Adatkezelés VIII/B fejezet: A vízügyi hatósági eljárások elektronikus ügyintézésének különös szabályai IX. fejezet: A vízgazdálkodási társulatok IX/A. fejezet: A nem közművekkel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás X. fejezet: Záró rendelkezések 1. számú melléklet: Fogalom meghatározások

7. A vízügyi igazgatás Köz/államigazgatási alapok A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak. A jogalkalmazás fogalma, folyamata A hatósági jogalkalmazás jellemzői: A közigazgatás közhatalmat gyakorol az állam, mint közhatalom egyfelől jogszabályokat bocsát ki, másfelől jogalkalmazási tevékenységet folytat. A közigazgatási jogalkalmazói tevékenység fő funkciója a közfeladatok közhatalommal való megvalósítása. A közigazgatási jogalkalmazás eredményeképpen meghatározott jogok és kötelezettségek megállapítására kerül sor.

7. A vízügyi igazgatás A hatósági jogalkalmazás szervei A hatósági jogalkalmazói tevékenységet első sorban az államigazgatási szervek látják el. Magyarországon a hatósági feladatok többségét differenciált államigazgatási rendszer látja el. központi államigazgatási szervek: a hatósági tevékenység irányítása országos hatáskörű szervek: a hatósági feladatok ellátása, és a területi államigazgatási szervek írányítása A fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok, amelyek az állam területi államigazgatási szervei, a hatósági jogalkalmazói tevékenységben jelentős feladatot töltenek be. Önkormányzatok kétféle hatósági feladatot látnak el: a helyi közügyekben a közhatalom önkormányzati típusú gyakorlását végzi önkormányzati szervekre államigazgatási feladatokat ruháznak át

7. A vízügyi igazgatás A hatósági jogalkalmazói tevékenység Az államigazgatási jogalkalmazás: az államigazgatási szervek állami közhatalom birtokában végett tevékenysége, amelynek során a hatáskörükbe és illetékességükbe tartozó egyedi ügyekben, jogszabály felhatalmazása alapján döntenek Az államigazgatási szerv döntései végrehajtásához végső soron közvetlen állami kényszer alkalmazását is igénybe veheti. A hatósági jogalkalmazás két alapvető formában valósul meg: az államigazgatási szerv a döntésével közvetlenül beavatkozik valamely tevékenységbe az államigazgatási szerv csak akkor avatkozik be a társadalmi tevékenységbe, ha a jogi előírásokat megsértik

7. A vízügyi igazgatás A hatósági cselekmények A hatósági aktusok négy fajtáját különböztetjük meg: a hatósági határozat a szakhatósági hozzájárulás a hatósági intézkedés a hatósági eljárást kezdeményező aktus A közigazgatási szervezeti rendszer működése során kibocsátott közigazgatási aktus: Hierarchikus írányítási aktus Hierarchián kivüli írányítás aktusai Belső vezetési aktus Együttműködési aktus Közintézeti aktus Közigazgatási szerződés

7. A vízügyi igazgatás A közigazgatási aktusok kiadása Jogi aktusok: jogi jelentőséggel bíró cselekmények, amelyeket jogkövetkezmények kiváltása céljából végeznek Közigazgatási aktusok: a közigazgatás szabályozó aktusai a közigazgatás egyedi aktusai Szűk értelemben: a közigazgatási szerv egyedi ügyben, közfeladatok ellátása érdekében kibocsátott, rendszerint egyoldalú akaratnyilatkozata, amelynek a célja jogi hatás elérése

7. A vízügyi igazgatás A jogalkotás alapvető követelményei A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály: megfeleljen az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedjen a jogrendszer egységébe, megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek, és megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek

7. A vízügyi igazgatás Normatív jogi aktusok Magyarországon Alaptörvény / At. R, cikk/ Jogszabályok / At. T, cikk /1/-/2/bek. : törvény és rendelet uniós jog /Alaptörvény E, cikk /3/ bek. -a rendeletek közvetlenül hatályosak nemzetközi szerződések /At. Q, cikk /3/ bek. : transzformáció kell Közjogi szervezetszabályozó eszközök /Jat. 23 -24. §. /: normatív határozat és normatív utasítás Rendkivüli jogforrások /At. 49 -50. cikk, 51/A. cikk és 53. cikk/ különleges jogrend időtartamára, az alkotmányban meghatározottak szerint és időlegesen adhatók ki, ezekben pl. a törvények alkalmazását fel lehet függeszteni Honvédelmi Tanács rendelete, köztársasági elnöki rendelet, a Kormány rendelete váratlan támadás, veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet esetén

7. A vízügyi igazgatás Egyéb létező és kötelező normatív aktusok AB: normatív aktust megsemmisítő alkotmánybírósági határozat /At. 24. cikk/3/bek. Kúria: jogegységi határozat /At. 25. cikk/3/bek. , illetve önkormányzati rendeletet megsemmisítő határozat /At. 25. cikk/2/bek. c, pont

7. A vízügyi igazgatás Jogszabályok érvényessége Közjogi érvényességük feltételei / Jat. 2. §. /4/bek. 1. , jogalkotói hatáskör megléte / felhatalmazás + feladatkör / 2. , Eljárási szabályok betartása 3. , Jogforrási hierarchiába való illeszkedés 4. , Kihirdetés

7. A vízügyi igazgatás fogalma, elhatárolása más jogterületekről A vízügyi igazgatás kialakulása, fejlődésének főbb állomásai, jelenlegi rendszere, Szervezeti felépítés Járási hivatalok, polgármesterek és jegyzők vízgazdálkodási feladatai

7. A vízügyi igazgatás „ Akinek nincs meg a korának szelleme, azt korának minden baja sújtja. ” / Voltaire/ A XXI. század közigazgatásának kihívása : - a globalizáció, és hogy képes legyen összehangolni a társadalmi és gazdasági fejlődést a környezetvédelem követelményét „ Az igazi próféta nem az aki a jövőbe lát, hanem aki megvilágítja a jelent. ” Fel kell hagyni a „kevesebb” állam hamis ideológiájával- átértékelésre szorulnak a közpolitikák, a deregulációk, szervezetek--- pozitívabb és

7. A vízügyi igazgatás Az e-kormányzás mint szakpolitika és kormányzati filozófia / szolgáltató közigazgatás, modern döntéselőkészítés, ÁP közszolgálati fogyasztó, előre megtervezett, standardizált döntések/ LJ: Az állam elhízott , ezért lassú, így lemarad a versenyben, , MEH: 120 főosztály- GB bürokráciacsökkentő javaslatai, „ Ha egy hivatal rosszul van szervezve és vezetve, az alárendeltek legnagyobb erőfeszítése és lelkiismeretessége sem fog teljes eredményt elérni. / Magyary Zoltán/ A versenyképesség 12 alappillérének egyike az intézményi környezet.

7. A vízügyi igazgatás / túlzott szabályozás –én ideértem a belső szabályozást is-, bürokrácia, korrupció, a közbeszerzések tisztátatlansága, a közpénzekkel való visszaélés, az igazságszolgáltatás politikai függősége/ A háttérintézmények átgondolatlan felszámolásával tudás, készségek és képességek tűnnek el. AB hat. : A jogbiztonság követelményét az államigazgatási szervek átszervezése csak akkor sérti, ha az átszervezés a szerv hatósági tevékenységének veszélyeztetését eredményezi, ha a szerv nem tud eleget tenni feladatainak.

7. A vízügyi igazgatás A közigazgatási hatáskör fajtái: - jogalkotó, - irányítási, hatósági /jogérvényesítési/ hatáskör un, hierarchikus igazgatásfajta: - irányítás / az egyik a másik felett teljes hatalmat gyakorol/ //létesítés, személyzeti funkció, finanszírozás, szakmai feladat meghatározás// un. hierarchián kívüli igazgatás : felügyelet és az ellenőrzés Kétszer annyi állami vezető , mint öt évvel ezelőtt, 1744/2014. /XII. 15. / Korm. határozat: a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításához kapcsolódó újabb intézkedésekről,

7. A vízügyi igazgatás 2009/2015. / XII. 29. / Korm. határozat: a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek és létesítmények köréről, /BM OKF, megyei Kat. Ig. -k, , kormányhivatalok, OVF, Főv. és regionális vízművek, NFM, MEKH, KKM, NGM, ME, önkormányzatok, érdekeltek, vg. társulatok Áder János köztársasági elnök- Vízügyi Elnöki Testület / ENSZ főtitkár és Világbank elnökének felkérése/ 223/2014. /IX. 4. / Korm. rendelet: a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről, 152/2014. /VI. 6. / Korm. rendelet: a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről,

7. A vízügyi igazgatás 2014. évi XX. törvény: Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, 2011. évi CLXXXIX. törvény: Magyarország helyi önkormányzatairól, 71/2015. /III. 30. / Korm. rendelet: a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről, 66/2015. /III. 30. / Korm. rendelet: a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási /fővárosi kerületi/ hivatalokról, Sajó Elemér és a jelenlegi feladat és hatáskör, szervezeti felépítés, Országos Környezetvédelmi Tanács, Vízgazdálkodási Tanácsok Egyesült Arab Emírségek: boldogságügyi miniszter , LMP /Pécs/ vízügyi tárcát akar

7. A vízügyi igazgatás „Buddenbrook –jelenség”: első nemzedék: megalapítja második nemzedék: kiépíti harmadik nemzedék: falba ütközik, csődbe viszi Cicero: Róma bukását az államférfiak hiányában és a morális hanyatlásban látta. 1004/2016. I. 18. / Korm. határozat: a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról, EU vízgyűjtőelv: de nem ír elő kötelező szervezetrendszert

7. A vízügyi igazgatás Felelősség a környezetért Ktv. 101. -109. §. 28/1994. /V. 20. / AB határozat 2004/35/ EK Irányelv a környezeti károk megelőzésével és felszámolásával kapcsolatos környezetvédelmi felelősségről

7. A vízügyi igazgatás fejlődése. Vízügyi igazgatás Középkor a király mellett a nádor hozhatott vízügyi döntéseket főispán feladata a végrehajtás ellenőrzése, helyi döntések meghozatala királyi biztos feladata több megyét érintő vízügyi problémák megoldása fok vagy táblabíró a halászati ügyek legfőbb intézője tómester a halászat gyakorlati vezetője tó vagy rekeszpásztor, vizek csősze feladata a rend és rendelkezések betartásának ellenőrzése, kikényszerítése

7. A vízügyi igazgatás XVIII. századtól a XX. század közepéig XVIII. sz. – új vízügyi igazgatás felépítése egy kamarai mérnökállás – Kamara, majd Helytartótanács 1780. 40 mérnök tevékenykedett a vízügy területén 1785. egységes korszerű államigazgatási szervezet a Helytartóság része – Hajózási Igazgatóság – hat területi szervvel és mérnöki karral, mely Építészeti Főigazgatósággal kiegészült – megteremtődött az egységes műszaki igazgatás – hajózás, vízszabályozás, építészet, út- és hídépítése 1788. – 10 kerületi igazgatóság és megyei mérnöki hivatalokat 1784. - vízi utak feltérképezése – később a folyók egész árterülete 1879. - Kvassay Jenő – kultúrmérnöki hivatalok rendszerét megszervezi – 19 hivatal, Trianon után 6 maradt 1930 -as évek Sajó Elemér – vízügyi igazgatás egységesítése – árvízvédelem, vízrendezés, mezőgazdasággal kapcsolatos vízügyi feladatok, vízerőhasznosítás, vízellátás, csatornázás

7. A vízügyi igazgatás A XX. század közepétől annak végéig terjedő időszak 1948. - Országos Vízgazdálkodási Hivatal – Földművelésügyi Minisztérium alatt a területi szerek, önálló jogi személy, államigazgatási hatóság 160/1953. (IX. 30. ) MT határozat – vízügyi igazgatás – OVF (1969 -től Országos Vízügyi Hivatal) 1955 -ig 12 vizügyi igazgatóságot hoztak létre 1953 -87. - a Kormány közvetlen irányítása alatt állt a vízügyi ágazat, élén államtitkár 1987. - OVH + Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal integrációja – Környezetvédelmi és Természetvédelmi Minisztérium 1990. - Közlekedés, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme – KTM, többi vizes terület KHVMben – egységes vízügyi rendszer megbontása 2002. - Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium része a vízügyi szakterület (víz, mint a környezet egyik eleme a többi környezeti elemmel egységes irányítás alá kerüljön)

7. A vízügyi igazgatás XXI. század 2004. - a 12 vízügyi igazgatóság (fejlesztési, fenntartási és üzemeltetési tevékenység) levált a közhatalmi tevékenység és létrejött a 12 önálló hatósági szervezet, a VIFE. Megszűnt a Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), ugyanakkor létrejött az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (OKTVF). 2005. –a VIFE-ket integrálták a környezetvédelmi felügyelőségekbe és létrejöttek a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (KÖTEVIFE) 2006. - megszűnt az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (OKTVF). , jogutódja: (1) hatósági feladatok tekintetében az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség; (2) vizek kártételei elleni védelemmel, a kármentesítési projektekkel, egyes vízrajzi tevékenységgel, közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel kapcsolatos, továbbá a vízügyi beruházások tekintetében a Vízügyi Központ és Közgyűjtemények (VKK) - nem önállóan gazdálkodó szervezet - továbbá a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, (3) egyéb feladatok tekintetében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (Kv. VM)

7. A vízügyi igazgatás 2007. - VKK megszűnt és létrejött a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) 2010. május - megszűnt a Kv. VM és vízügyi szakterület a környezetügyért felelős államtitkár vezetésével beépült a Vidékfejlesztési Minisztériumba 2012. január 1 -től a közfoglalkoztatási feladatok hatékony támogatása érdekében a Kormány döntött a vízügyi és környezetvédelmi szervezet szétválasztásáról és a belügyminiszter szakpolitikai feladat- és hatáskörébe utalta a vízügyi igazgatási szervek irányítását, melynek keretében ellátja az árés belvíz elleni védekezést, a vízminőségi kárelhárítás szervezését, valamint a védekezés operatív irányítását, valamint a közfoglalkoztatást. A vidékfejlesztési minisztérium irányítása alatt maradt a vízgazdálkodással kapcsolatos feladatok (Ne. KI, VM).

7. A vízügyi igazgatás A VKKI-ból különválással jött létre 2012. január 1 -jén a Ne. KI, valamint az OVF, mint központi költségvetési szervek. A vízügyi intézményrendszer tekintetében a BM Közfoglalkoztatási Helyettes Államtitkársága alárendeltségében létrehozták – a VKKI jogutódjaként – az Országos Vízügyi Főigazgatóságot. Az OVF országos hatáskörű középirányítói szervként funkcionál, alárendeltségében a 12 környezetvédelmi és vízügyi Igazgatóság jogutódjaként felálló 12 vízügyi igazgatósággal 2014. január 1 -jétől a BM irányítása alá kerültek a vízgazdálkodási feladatok, továbbá a vízügyi hatósági feladatok (Országos Vízügyi Hatóság és területi vízügyi hatóságok). A VM irányításából visszakerültek a vízvédelmi hatósági jogkörök és igazgatási feladatok a vízügyhöz

Köszönöm a figyelmet!