BME Vzi Kzm s Krnyezetmrnki Tanszk VZ S

BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék VÍZ- ÉS KÖRNYEZETI JOG A vízjog történek kialakulása Budapest, 2021. február 12. ügyvéd Dr. Hecsei Pál

1. A vízjog kialakulása és a jogi környezet Mérnöki tevékenység és a jogi környezet /3 T tehetség, technológia, tolerancia- tilt , tűr, támogat/ Tudás alapú társadalom, globalizáció, informatika, kreativítás Szabályozás alakulása (víz, környezetvédelem, természetvédelem) EU 2015 -ig „jó állapotba” helyezi Európa vizeit /2000/60/EK/ Március 22. A víz világnapja : Vizet mindenkinek! /2019/ Mo. és a világ néhány vízgazdálkodási adata Tiszta környezethez való jog ún. szabadságjog Nemzetközi folyó fogalma Tenger fogalma /vízterület, bármely pontjáról elérhető a világtenger, de: Kaszpi tó, Holt-tenger/ Kölcsey Ferenc: Hass, alkoss, gyarapíts…--álmodj, alkoss, újíts /EU/

1. A vízjog kialakulása és fejlődése Természetvédelem Általában a nemzetközi közjog szabályozza 1669. XIV. Lajos: fakivágási tilalom / nem csak a királyi területeken/ 1971. Ramsari-egyezmény: nemzetközi jelentőségű vadvizek és az ott élő vízi madarak 1972. UNESCO : világ természeti és kulturális örökségének védelméről 1973. Washington: vadon élő veszélyeztetett fajokkal való kereskedés tilalma Élővilág védelme: jegesmedvék/1973 -Osló/ Tenger védelme (olajszennyezés: 1954. : London-tankerek/regionális egyezmények Vízszennyezés /Tisza 1986 -Szeged, Kárpát-medence, határvízi egyezmények/Trianon/ Duna Nemzeti parkok létesítése Ún. Vörös könyv: védett és veszélyeztetett fajok listája Natura 2000. Levegőszennyezés/Genf-1979. ENSZ EU Gazd. Biz. : a nagy távolságra ható, a határokat átlépő légszennyeződésről Nukleáris balesetekkel kapcsolatos egyezmények / Bécs-1986/

1. A vízjog kialakulása és fejlődése Környezetvédelem XIX. -XX. századtól általában nemzeti jogalkotás dominál / a környezetvédelem alapvetően a belső jog eszközével/ Babilon /pásztor felelőssége: szaporulat, öntözőárok/ Platon. Törvények c. műve Fővadak, a madár elfogása engedéllyel, fejedelmi regálé 1960. USA: Clean Air Act 1963. Water Quality Act 1969. Nixon: nemzeti környezetpolitikai törvény /NEPA/ 1972. Stockholm: Környezetvédelmi Világkonferencia

1. A vízjog kialakulása és fejlődése 1987. ENSZ: Brundtland Bizottság közös jövőnk (Our Common Future) / idei év: fenntarthatóság/ Egységes Európai okmány, Maastricht 1992. Riói konferencia, Johannesburg 2000. Víz Világfórum 2015. Párizsi Klímacsúcs Ferenc pápa: Laudato Sí enciklika– Áldott légy, - közös otthonunk gondozásáról Leo Heller (ENSZ jelentő): 1/6 -od nem jut egészséges ivóvízhez, 2, 6 milliárd személyes higiénia hiánya Sorrend: 1. biztonságos vízellátás 2. meg kell akadályozni a vízkészletek további kimerülését 3. javítani kell a szennyezett vizek minőségét 1996. Cannes: „Fehér-könyv: egységes belső piac 899 irányelv

1. A vízjog kialakulása és fejlődése Fenntartható fejlődés „Brundtland jelentés”- közös jövőnk, Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentése 1988. „ A fenntartható –harmonikus fejlődés, a fejlődés olyan formája mely jelen igényeink kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. ” Sokáig azt hittük, hogya környezeti problémák oka a nem megfelelő techológiák alkalmazása, és a gondokat a technológia fejlődése megoldja. A természeti környezet megóvása nem más, mint a közjó / bona publica/, vagyis az emberi méltóság védelme. Nem vagyunk urai a jelenségeknek. Márai Sándor: „Az ember , mérhetetlen gőgjében és hiúságában, hajlandó azt hinni, hogy a világ törvényei ellen is élhet, megmásíthatja azokat és büntetlenül lázadhat ellenök!”

1. A vízjog kialakulása és fejlődése Axiómák A vízzel ésszel és szolidárisan kell bánni Ún. szabadságjog, a vízhez való jog általános és elidegeníthetetlen /hozzáférés, rendelkezésre állás/ Emberi méltóság kérdése / a víz nélkül az élet van veszélyben/ A víz mindig a köz javának számított (bona publica) Metanoia: megfordulás, visszatérés a normálishoz (megtérés) John Anthony Alain virtuális vízelmélet /kávé: 140 l, sör: 150 l, marhahús: 15000 l/ A víz misztikuma / megtisztulás/ Cél: lakható, biztonságos ország, megbízható, működő vízgazdálkodási rendszerekkel Bionómia / túlfogyasztás, Keynes: a gonosz hasznos, a jó nem az, az ember alapvetően rossz Slow life – élj lassabban filozófiája /mókuskerék, újra értelmezni az élet lényegét/ Kölcsönös bizalom: politikus, tőkés és fogyasztó Mottó: Az újjászületéshez nem kell átmenni a klinikai halálon Söpredékfalvak / rakjuk egybe az összes szemetet/ Közjó: nem más , mint azoknak a társadalmi életfeltételeknek az összessége, amelyek mind a csoportnak, mind az egyes tagoknak lehetővé teszik, hogy teljesebben és könnyebben elérjék tökéletességüket. Környezetvédelem= bona publica / közjó/ EU vízpolitika célja: természetesen tiszta és egészségre ártalmatlan víz biztosítása minden lakos és minden környezet számára az EU-ban

1. A vízjog kialakulása és fejlődése Isten 6 nap alatt teremtette a világot, a 3. napon a folyókat és tavakat Korai vízjogi emlékek Az ókori civilizációban is felismerték a jelentőségét (matematika, csillagászat, építészet és a vízre vonatkozó előírások) az uralkodók maguk voltak a főépítészek Vizek kártétele elleni védelem, mg. célú vízhasználat, ivóvízellátás, öntözéses gazdálkodás Mezopotámia / ötöző csatornák, szerződések a bérlőkig/ Egyiptom / megalitikus építmények, az áradás kezdetét és végét/ Szíria (140 km föld alatti vízvezeték) Bologna (19 km) Segovia vízvezeték Anglia fürdő Spanyolország, Jordánia / arab fürdők vízvezetékek, /Petra/ EU-barokk-világ Ostia , Ephesos(latrina) Sajószentpéter (7000 éves fával bélelt kút) Mottó: ” Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba!” /Herakleitosz/ ephesosi/

1. A vízjog kialakulása és fejlődése Az ókori Róma vízjoga Vízépítészet és a jog területén a legmaradandóbb Pannónia: Sió csatorna /Galerius császár 213/, aquincumi vízvezeték, al-Duna Vaskapu I. Justitianus kodifikációja 529. Víz, állandó vizű folyó, kikötő: közdolog (res publica), mindenkit megillet, mindenki rendelkezésére áll, de senki sem veheti kizárólagosan a tulajdonába, másokat nem zárhat ki Növekedés, iszap lerakodás szabályozása Vízvezetési szolgalom Vízkorlátozások Mottó: A jog, a jónak és az igazságosnak művészi megvalósítása. Angol mondás: Nem akarjuk megjavítani azt, ami nem romlott el!

1. A vízjog kialakulása és fejlődése Víz és a közigazgatás kapcsolata Korai vízjogi emlékek Ártéri vízgazdálkodás Technológiai irányzat

1. A vízjog kialakulása és fejlődése A víz és a közigazgatás kapcsolata XX. század- az olaj százada XXi. század- századunk veszélyeztetett és egyben mértékadó kincse a víz A víz biológiai szerepe: -minden élő organizmus /ember, állat, növény/ létszükséklete -minden fizikai megjelenési formájában /légnemű, folyékony, szilárd/kihasználható A víz a közvetlen felhasználás miatt sokkal érzékenyebben reagál a mennyiségi, minőségi változásokra. A közigazgatás a vízzel kapcsolatban elsősorban szervező, ellenőrző és védelmi funkciót lát el. A vízzel összefüggő állami feladatok / igazgatási területek /.

1. A vízjog kialakulása és fejlődése Vízgazdálkodás /felszíni és felszín alatti/ Környezetvédelem Víziközmű /ivóvíz, szennyvíz/ Katasztrófavédelem A vízügyi igazgatás elsősorban vízgazdálkodást jelent. A vízgazdálkodás megőrzését nagyobbrészt műszaki és gazdasági, kisebbrészt jogi jellegű eszközök biztosítják.

1. A vízjog kialakulása és fejlődése A közigazgatás szerepe a vízgazdálkodásban elsősorban: a jogi környezet alakítása, hatáskörök pontos meghatározása igazgatási és hatósági intézményrendszer kialakítása és irányítása a feladatok ellátásának megszervezése a műszaki és gazdasági tevékenység ellátásának elősegítése, támogatása

1. A vízjog kialakulása és fejlődése Korai vízjogi emlékek a szakigazgatások / építési, anyakönyv, oktatás stb. / többnyire a polgári állam kialakulásával jöttek létre a magyar vízügyi igazgatás a török uralomig jellemzően decentralizált volt a Duna szabályozásának 1820 -21 -es megkezdésekor még közel 200 fok működött/török-lakosság kiirtása, folyamatos munka igénye/

1. A vízjog kialakulása és fejlődése Az árvízek elleni első központi szabályozások: Zsigmond király 1426 -ban / az árvízvédekezésben mindenki köteles részt venni, töltések építése-12 forint bírság mellett, nemes és nemest is lehet kötelezni/ Az árvizek elleni védekezés intézményi formában először az 1569. évi XXI. tc. -ben jelent meg Werbőczy István Tripartituma a 87. címben összegzi a vizek kártételeivel összefüggő szabályokat és elismerte a közösség érdekeit szolgáló közcélú vízimunkák érdekében a magántulajdon bizonyos korlátozását

1. A vízjog kialakulása és fejlődése A vízügyekkel a törvényhatóságok foglalkoznak 1613. II. Mátyás: Tisza és más folyók menti védtöltések létesítése /érdekelt vármegyék feladata/ 1723. XV. tc. : a folyókon elharapódzó vámszedés ellen, 1751. XIV. tc. . a hajózásra káros malmok megszüntetéséről Ártéri gazdálkodás XVIII. század végéig az árvizek elhárításával, a vizek lecsapolásával, a vizek hasznosításával, az öntözéssel , hajózással, malmokkal kapcsolatos vízjogi szabályozás Fokrendszerek: az ország földrajzi és vízrajzi viszonyaihoz való alkalmazkodás

1. A vízjog kialakulása és fejlődése Technológiai irányzat megjelenése a vízjogban XIX. század: az mg. Termelés mellett kisebb - nagyobb állandó települések, gazdálkodási szakmai területek 1790 -1830. : ivóvíz - és csatornarendszer elsőként Budapesten /vízműről, a szolgáltatásról, árról, a víz használatáról- szabályrendeletek 1847. első csatornázási szabályrendelet /1975 -ig volt hatályban/ 1807. XVII. tc. : a magánosok költségén létesítendő vízművek / a társulatok jogi alapja, közcélú érdekeltségi hozzájárulás/ 1840. X. tc. : vizekről, csatornákról / megtiltotta a víznek természetes lefolyását másnak kárára akár mely módon és alakban/ 1870. XXXIV. tc. : Ferencz-csatorna / só szállítás/, Békésszentandrási duzzasztó 1871. XXXIX. tc. : vízszabályozási társulatok 1871. XL. tc. : gátrendőrségről / előírt távolságok, gátőrlak, gátőr-szabályzat/

1. A vízjog kialakulása és fejlődése Széchenyi István gróf: Duna-Tisza hajózhatósága, társaságok Mária Terézia, II. József: Központi hatóság: Budai Kamara, Helytartóság Kiegyezés után: Kormánybiztosság 1888. Kvassay Jenő, Kultúrmérnöki Hivatal 1874. XL. tc. : a belvizek levezetése körüli eljárásról 1884. XIV. tc. : Tisza törvény Trianon után: 1929: Magyar Vízrajzi Intézet, 1937: Magyar Királyi Országos Öntözésügyi Hivatal 1936. : Országos Ivóvíz Ellátási Nagygyűlés Sajó Elemér: vízügyi politika 6060/1948. rendelet: vízgazdálkodás állami feladat lett, a vizek köztulajdonba kerültek 1948. Országos Vízgazdálkodási Hivatal Mottó: az állam elsődleges feladata a társadalmi élet létfeltételeinek biztosítása

1. A vízjog kialakulása és fejlődése Az első ágazati törvényt megelőző korszak vízügyi jellemzői 1885 -ig 85 db törvény és mintegy 200 db országos rendelet A magánvizek jogi elvét érvényesítették Legjelentősebb törvényalkotásaink: Vizekről és a csatornákról /1840, 1847/ Vízszabályozási társulatokról /1871/ Belvizek elvezetése körüli eljárások/ 1874/ Folyókból és kezelésből nyert vizek megjavításáról Hajózás Gátőrség /1871/ Osztrák, német, francia minta: a vizek köztulajdoni jellege (hajózható, tutajozható, állami vagyon tételes felsorolás) Nem utólagos finanszírozás Nemzeti ellenállás időszaka-Vö temetése, Kölcsey síremléke, gróf Széchenyi öngyilkossága-1867. Ferenc József koronázási hitlevél-alkotmányos kibékülés/

2. A vízügyi jogszabályok megjelenési formái Törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet Jogalkotók szerepe és felelőssége (rendeleti kormányzás: Obama, Kövér) Tévhit: Minél több előírást kreálunk, annál inkább európaiak vagyunk 2004. kb. 8000 db 2014. kb. 29000 db EU jogszabály A környezeti joganyag meglehetősen tagolt Stockholmi iskola: a környezetvédelem a gazdagok játéka EU jelképek euró, / 12 a tökéletesség, teljesség, egység/csillag, év-hó, csillagjegy, óra, apostolok/Beethoven IX. szimfóniája /himnusz, Schiller: Örömóda, Herbert von Karajan/Európa Nap: máj. 9. , EU jelmondata: Egység a sokféleségben, Szubszidiaritás / ésszerűbb döntések helyi szinten/ Voltaire: Candide- Pangloss-mester: „ Ez a világ a lehetséges világok legjobbika!” Arisztotelész: erkölcstelenül nem lehet boldognak lenni-értékek mellett kell élni –az erkölcsi törvényt összemorzsolja a relatívizmus-felvilágosodás

3. A vízjog fogalma, funkciója, helye a magyar jogrendszerben Fő irány, szemlélet a közigazgatás fejlődésében Nem beavatkozás I. VH. -tól beavatkozó II. VH után közvetlen irányítás (eü. , gazdaság és jóléti állam funkciója) A vízjog a közigazgatás egyik alrendszere, relatíve önálló terület, a vízügyi jogszabályok összessége, keret jellegű, azok a szabályok amelyek a vízgazdálkodás szaktevékenységét szabályozzák A vízgazdálkodás jogának 3 területe: Az állam és az önkormányzat vízgazdálkodási közfeladatai, Az előbbi szervezetek és az állampolgárok közötti kapcsolatokat, a vízügyi jogviszonyokat, A műszaki-gazdasági-igazgatási jellegű területek szabályozása.

3. A vízjog fogalma, funkciója, helye a magyar jogrendszerben Vízjog funkciója A társadalom vízzel kapcsolatos működési feltételeinek kielégítése rendezi a vizekkel kapcsolatos viszonyokat Teremtsen összhangot, koordináljon Az egyes beavatkozásokat illessze be a vízgazdálkodás rendszerébe A jogszabály a jogi norma megjelenési formája, Lehet parancsoló, tiltó, megengedő. A vízjog kapcsolódásai. A vízjog csak viszonylag önálló és viszonylagosan homogén. Közvetlen és közvetett kapcsolat: környezetvédelem, természetvédelem Párhuzamos szabályok: ásvány, gyógyvíz, bányászat stb. Nemzetgazdaság valamennyi ágával határterület: pl. : építészet, erdő, halászat, föld, gazdálkodás, hajózás, bányászat stb.

4. A vízügyi jogi norma fogalma, tartalma és sajátosságai A vízgazdálkodás Alaptörvényi alapjai és a szabályozás tárgya. konkrétabb szabályozást teremt meg különösen a vízek tekintetében / az egészséges környezethez való alapjog, testi és lelki egészség, továbbá kiegészítik az alkotmányos alapelvek és alapvető kötelességek Alaptörvény P, cikk /1/ bekezdés: a természeti erőforrások védelmének alkotmányos alapelve / vízkészlet a nemzeti közös örökségünk/ a XX. cikk: a testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog keretében- széles körű állami intézményvédelmi kötelezettséget határoz meg ( genetikailag módosított élőlényektől mentes állattenyésztés élelmiszertermelést, az ívóvízhez való hozzáférés bitosítását, a környezet védelmének biztosítását) XXI. cikk: az egészséges környezethez való alapjogot rögzíti / szennyező fizet elv /. A víz az egyik alapvető környezeti elem, így az alapjog kiterjed a víz védelmére is / 1995. évi LIII. tv. -Ktv. 4. §. 1. pont/

4. A vízügyi jogi norma fogalma, tartalma és sajátosságai A vízgazdálkodás érvényesülésének, azaz hatályosulásának eszköze a jog A jog alapvetően magatartásszabályok összessége A tételes jog az állam akarataként jelenik meg. (erkölcs, vallás, illem, szokás) A jogi norma szerkezete /3 -as tagozódás/ Hipotézis Diszpozíció Joghatás A vízügyi jogi norma sajátossága, hogy általában új társadalmi viszonyokat keletkeztet. A vízügyi jogi norma joghatása: hátrányok, módosítás, korlátozás, bírság) A jog feladata: a vízgazdálkodás feltételeinek megteremtése(vízügyi politika realizálása, konkrét szabályozás)

4. Jogforrások, jogalkotás, jogszabályok szerkesztése Jogforrás (alkotmányjog szerint) Jelenti egyrészt magát a jogszabályt Másrészt a jog megalkotóját Jogalkotási törvény (2010. évi CXXX. tv. ) Jogszabályok az Alaptörvény „T” cikke szerint: általános kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Jogszabály: Országgyűlés: alaptörvény és törvény Kormány: kormányrendelet Miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet Magyar Nemzeti Bank Elnökének rendelete Önkormányzati rendelet , az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete MEKH Kódexek (Btk. , Ptk. ) előírhatják, hogy alkalmazásuk során mely normák tekinthetők jogszabálynak Jogforrási rendszer 2 alapelve: Jogforrási hierarchia Ki a címzett (mindenkit vagy csak meghatározott személyek) Közjogi szabályozó eszközök /utasítások, határozatok, körlevelek/ de iure nem, de facto létező / pszeudónormák/ Jogszabályok előkészítése Jogbiztonság (hozzáférhetés, világos és egyértelmű /normavilágosság/, legyen kellő idő a felkészülésre, megszerzett jogok védelme, visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma, Mottó: Alkotás-e ma, a jó alkotás? Montesquieu-Törvények szelleme-hatalommegosztás elve- törvényhozói, végrehajtói, bírói Alkotmánybíróság /Alaptörvény őre/ Alapvető jogok biztosa, Állami Számvevőszék, ügyészség

5. A jogszabályok érvényessége, hatályossága, hierarchiája A jog érvényessége Arra jogosulttól származik / legyen jogalkotói hatásköre/ Megfelelő eljárás során jön létre/ jogalkotási eljárás, jogforrási hierarchia/ Kihirdették, közzétették A jog hatályossága (területi, időbeli és személyi) Érvényes jog nem kötelez, csak a hatályos Jogág a jogrendszer elkülönült része A jog fejlődésének eredménye Kontinentális jogszemlélet: közjog, magánjog Közigazgatási jog Viszonylag későn a polgári demokráciában alakult ki Kiszakadt belőle a pénzügyi és gazdasági jog, de így is rendkívül heterogén (belügy, külügy, építés, közlekedés, környezetvédelem, természetvédelem, vízügy, bányászat, posta stb. ) Közigazgatási jog: azoknak a jogszabályoknak a z összessége Közig szervek felépítését, hatáskörét és feladatait ÁP és a közig szervek viszonyát szabályozzák. Jogérvényesülés- a jog érvényesítése

6. A vízjogi törvényeink és azok összehasonlítása 1885. évi XXIII. tc. : a vízjogról 1964. évi IV. tv. : a vízügyről 1995. évi LVII. tv. : a vízgazdálkodásról Mottó: A törvények nem tesznek csodát.

6. A vízjogi törvényeink és azok összehasonlítása A vízzel kapcsolatos felhasználás , igazgatás és védekezés változatossága indokolja, hogy a vízügyi eszközrendszer is széles körű legyen. A tevékenység összetettségét jelzi: szervezési, szolgáltatási, műszaki kivitelezési, hatósági, magánjogi, gazdasági jogi / cégjogi /, felügyelet, operatív kárelhárítás. Az állami jogköröket jellegük szerint csoportosíthatjuk: jogi gazdasági hatósági eszközökre.

6. A vízjogi törvényeink és azok összehasonlítása Jogi eszközök: olyan szabályozások, amelyek célja a vízvédelem ( a tulajdonhoz való jogot korlátozhat)- forgalomképesség korlátozása, vízigények kielégítési sorrendje, a vízbázisok védelme, vízkészletek védelme, felszín alatti vizek hasznosítása, vízvezetési és vízhasználati szolgalmi jog / csatlakozás , parti ingatlan használata/kártalanítás/ és/vagyy kisajátítás Gazdasági eszközök: pénzbefizetési kötelezettségek pl. : bírság (jogellenességnél), díj, járulék jogszerű használatnál, csatornabírság, vízkészletjárulék, mezőgazdasági vízszolgáltatási díj, Hatósági eszközök: különösen az egyes vízjogi engedélyek közérdek / vg-i, közegészségügyi, környezet és természetvédelmi/ a hatóság az engedélyt korlátozhatja, módosíthatja, visszavonhatja, szüneteltetheti. igazgatási szolgáltatási díj, egyéb eljárási költségek

6. Az 1885. évi XXIII. tc. a vízjogról a 3. vízügyi kódex Európában 196 szakasz, nagyon részletes szabályozás a/Tripartitum/ nem szól a vizekről, törvényhozásunk sokáig nem foglalkozik a vízzel 85 db törvény, 200 db országos rendelet magánjogi szakirodalom fontosnak tartotta tisztázni a vizekkel kapcsolatos tulajdoni kérdéseket : magánuralom alatt nem álló, forgalom kívüli dolgok: senki tulajdona: res nullus /senkié/ res communes omnium / mindnyájunk közös java, . de csak addig, amíg uralom alá nem vonják vizek partja, medre magántulajdon, parti birtok elválaszthatatlan része, de ezt csak rendőri szabályok alapján lehet használni átellenes parti birtok-a meder középvonala a határ ha a folyóvíz medrét hírtelen elhagyja, 1 éven belül helyre lehet állítani

6. Az 1885. évi XXIII. tc. a vízjogról Vízhasználat a. , szabad rendelkezés alatt álló vizek / a hatóság befolyása nélkül szabadon történik a vízhasználat/ forrás, talajvíz, lehullott csapadék. kutakat szabadon építhet a tulajdonos, használó, de korlát mások szerzett joga, hatósági jogosítványok, - korlátozás, rendőri szabályok, védterület b. , Hatósági rendelkezés alatt álló vizek / minden használat felett a hatóság rendelkezik/ mindazon vizek, mely nem szabadhasználatúak használat korlátozott a vizeknek ártalmas anyagokkal való szennyezése tilos háztartási szükségletre , öntözésre, itatásra mosás, fürdésre a kijelölt helyen lehetőség van az előzőeket meghaladó vízhasználat hatósági engedély köteles

6. Az 1885. évi XXIII. tc. a vízjogról Vizi munkálatok rendje parti birtokos kötelezettségei / meder, part jó karbantartása, partvédelem, tisztítás hatósági engedély szükséges a víz természetes lefolyását akadályozzák, vagy megváltoztatják ármentesített területen kötelesek biztosítani a magasabb területről lefolyó vizek / eső, hó, talajvíz/ lefolyásáról töltések között csak rendeleti úton megállapított művelési módok alkalmazhatók / Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium/

6. Az 1885. évi XXIII. tc. a vízjogról Vizi szolgalmak a víz természetes lefolyását köteles tűrni ingatlanán a kijelölt úton a vízhez járhassanak követelheti a szolgalommal terhelt terület tulajdonosa, hogy a csatornát, árkot tisztán tartsák Vizi társulatok a. , Vízrendezésre alakítható társulatok / mederszabályozás, partbiztosítás, árvízvédelem és az ezzel kapcsolatos vízelvezetés/ b. , Vízhasználatra alakítható társulatok / öntözés, alagcsövezés, lecsapolás, sankolás, mocsárkiszárítás/ sankolás- termőterületet iszappal történő feltöltés

6. Az 1885. évi XXIII. tc. a vízjogról Vízrendőri intézkedések vízfolyások, medrek, partok és vízi művek rongálása tilos. ún. büntető határozat /tényállás és büntetési tétel/ társulatok árvízvédelmi szabályzatot kötelesek készíteni /szolgabíró, I. fokú hatóság/ védekezés a társulat feladata, de értesítési kötelezettsége van pl. a folyammérnöki hivatal felé, a települések, közigazgatási szervek kötelesek közreműködni miniszteri biztos különösen veszélyeztetett területre

6. Az 1885. évi XXIII. tc. a vízjogról Vízjogról Általános határozatok 1. §. -9. §. I. fej. : A vízhasználatokról A. , A szabad rendelkezés alatt álló vizekről 10. §-17. §. B. , A hatóság rendelkezés alatt álló vizekről 18. §. -39. §. II. fej. : A vizimunkákról 40. §-56. §. III. fej. : Vízi szolgalmak 57. §-67. §. IV. fej. : Vizi társulatok 68. §. -69. §. a. , Vízrendezésre alakult társulatok 70. §-128. §. b. , Vízhasználatra alakult társulatok 129. §-141. §. V. fej. : Vízrendőri intézkedések 142. §. -155. § VI. fej. : Hatóságok és eljárás 156. §. -183. §. VII. fej. : Büntető határozatok 184. §-188. §. VIII. fej. : Átmeneti intézkedések 189. §-192. §. IX. fej. : Zárhatározatok 193. §- 196. §.

Köszönöm a figyelmet!