BME Vzi Kzm s Krnyezetmrnki Tanszk VZ S
BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék VÍZ- ÉS KÖRNYEZETI JOG A vízjog történek kialakulása Budapest, 2021. február 12. ügyvéd Dr. Hecsei Pál
1. A vízjog kialakulása és fejlődése Víz és a közigazgatás kapcsolata Korai vízjogi emlékek Ártéri vízgazdálkodás Technológiai irányzat
1. A vízjog kialakulása és fejlődése A víz és a közigazgatás kapcsolata XX. század- az olaj százada XXi. század- századunk veszélyeztetett és egyben mértékadó kincse a víz A víz biológiai szerepe: -minden élő organizmus /ember, állat, növény/ létszükséklete -minden fizikai megjelenési formájában /légnemű, folyékony, szilárd/kihasználható A víz a közvetlen felhasználás miatt sokkal érzékenyebben reagál a mennyiségi, minőségi változásokra. A közigazgatás a vízzel kapcsolatban elsősorban szervező, ellenőrző és védelmi funkciót lát el. A vízzel összefüggő állami feladatok / igazgatási területek /.
1. A vízjog kialakulása és fejlődése Vízgazdálkodás /felszíni és felszín alatti/ Környezetvédelem Víziközmű /ivóvíz, szennyvíz/ Katasztrófavédelem A vízügyi igazgatás elsősorban vízgazdálkodást jelent. A vízgazdálkodás megőrzését nagyobbrészt műszaki és gazdasági, kisebbrészt jogi jellegű eszközök biztosítják.
1. A vízjog kialakulása és fejlődése A közigazgatás szerepe a vízgazdálkodásban elsősorban: a jogi környezet alakítása, hatáskörök pontos meghatározása igazgatási és hatósági intézményrendszer kialakítása és irányítása a feladatok ellátásának megszervezése a műszaki és gazdasági tevékenység ellátásának elősegítése, támogatása
1. A vízjog kialakulása és fejlődése Korai vízjogi emlékek a szakigazgatások / építési, anyakönyv, oktatás stb. / többnyire a polgári állam kialakulásával jöttek létre a magyar vízügyi igazgatás a török uralomig jellemzően decentralizált volt a Duna szabályozásának 1820 -21 -es megkezdésekor még közel 200 fok működött/török-lakosság kiirtása, folyamatos munka igénye/
1. A vízjog kialakulása és fejlődése Az árvízek elleni első központi szabályozások: Zsigmond király 1426 -ban / az árvízvédekezésben mindenki köteles részt venni, töltések építése-12 forint bírság mellett, nemes és nemest is lehet kötelezni/ Az árvizek elleni védekezés intézményi formában először az 1569. évi XXI. tc. -ben jelent meg Werbőczy István Tripartituma a 87. címben összegzi a vizek kártételeivel összefüggő szabályokat és elismerte a közösség érdekeit szolgáló közcélú vízimunkák érdekében a magántulajdon bizonyos korlátozását
1. A vízjog kialakulása és fejlődése A vízügyekkel a törvényhatóságok foglalkoznak 1613. II. Mátyás: Tisza és más folyók menti védtöltések létesítése /érdekelt vármegyék feladata/ 1723. XV. tc. : a folyókon elharapódzó vámszedés ellen, 1751. XIV. tc. . a hajózásra káros malmok megszüntetéséről Ártéri gazdálkodás XVIII. század végéig az árvizek elhárításával, a vizek lecsapolásával, a vizek hasznosításával, az öntözéssel , hajózással, malmokkal kapcsolatos vízjogi szabályozás Fokrendszerek: az ország földrajzi és vízrajzi viszonyaihoz való alkalmazkodás
1. A vízjog kialakulása és fejlődése Technológiai irányzat megjelenése a vízjogban XIX. század: az mg. Termelés mellett kisebb - nagyobb állandó települések, gazdálkodási szakmai területek 1790 -1830. : ivóvíz - és csatornarendszer elsőként Budapesten /vízműről, a szolgáltatásról, árról, a víz használatáról- szabályrendeletek 1847. első csatornázási szabályrendelet /1975 -ig volt hatályban/ 1807. XVII. tc. : a magánosok költségén létesítendő vízművek / a társulatok jogi alapja, közcélú érdekeltségi hozzájárulás/ 1840. X. tc. : vizekről, csatornákról / megtiltotta a víznek természetes lefolyását másnak kárára akár mely módon és alakban/ 1870. XXXIV. tc. : Ferencz-csatorna / só szállítás/, Békésszentandrási duzzasztó 1871. XXXIX. tc. : vízszabályozási társulatok 1871. XL. tc. : gátrendőrségről / előírt távolságok, gátőrlak, gátőr-szabályzat/
1. A vízjog kialakulása és fejlődése Széchenyi István gróf: Duna-Tisza hajózhatósága, társaságok Mária Terézia, II. József: Központi hatóság: Budai Kamara, Helytartóság Kiegyezés után: Kormánybiztosság 1888. Kvassay Jenő, Kultúrmérnöki Hivatal 1874. XL. tc. : a belvizek levezetése körüli eljárásról 1884. XIV. tc. : Tisza törvény Trianon után: 1929: Magyar Vízrajzi Intézet, 1937: Magyar Királyi Országos Öntözésügyi Hivatal 1936. : Országos Ivóvíz Ellátási Nagygyűlés Sajó Elemér: vízügyi politika 6060/1948. rendelet: vízgazdálkodás állami feladat lett, a vizek köztulajdonba kerültek 1948. Országos Vízgazdálkodási Hivatal Mottó: az állam elsődleges feladata a társadalmi élet létfeltételeinek biztosítása
1. A vízjog kialakulása és fejlődése Az első ágazati törvényt megelőző korszak vízügyi jellemzői 1885 -ig 85 db törvény és mintegy 200 db országos rendelet A magánvizek jogi elvét érvényesítették Legjelentősebb törvényalkotásaink: Vizekről és a csatornákról /1840, 1847/ Vízszabályozási társulatokról /1871/ Belvizek elvezetése körüli eljárások/ 1874/ Folyókból és kezelésből nyert vizek megjavításáról Hajózás Gátőrség /1871/ Osztrák, német, francia minta: a vizek köztulajdoni jellege (hajózható, tutajozható, állami vagyon tételes felsorolás) Nem utólagos finanszírozás Nemzeti ellenállás időszaka-Vö temetése, Kölcsey síremléke, gróf Széchenyi öngyilkossága-1867. Ferenc József koronázási hitlevél-alkotmányos kibékülés/
2. A vízügyi jogszabályok megjelenési formái Törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet Jogalkotók szerepe és felelőssége (rendeleti kormányzás: Obama, Kövér) Tévhit: Minél több előírást kreálunk, annál inkább európaiak vagyunk 2004. kb. 8000 db 2014. kb. 29000 db EU jogszabály A környezeti joganyag meglehetősen tagolt Stockholmi iskola: a környezetvédelem a gazdagok játéka EU jelképek euró, / 12 a tökéletesség, teljesség, egység/csillag, év-hó, csillagjegy, óra, apostolok/Beethoven IX. szimfóniája /himnusz, Schiller: Örömóda, Herbert von Karajan/Európa Nap: máj. 9. , EU jelmondata: Egység a sokféleségben, Szubszidiaritás / ésszerűbb döntések helyi szinten/ Voltaire: Candide- Pangloss-mester: „ Ez a világ a lehetséges világok legjobbika!” Arisztotelész: erkölcstelenül nem lehet boldognak lenni-értékek mellett kell élni –az erkölcsi törvényt összemorzsolja a relatívizmus-felvilágosodás
3. A vízjog fogalma, funkciója, helye a magyar jogrendszerben Fő irány, szemlélet a közigazgatás fejlődésében Nem beavatkozás I. VH. -tól beavatkozó II. VH után közvetlen irányítás (eü. , gazdaság és jóléti állam funkciója) A vízjog a közigazgatás egyik alrendszere, relatíve önálló terület, a vízügyi jogszabályok összessége, keret jellegű, azok a szabályok amelyek a vízgazdálkodás szaktevékenységét szabályozzák A vízgazdálkodás jogának 3 területe: Az állam és az önkormányzat vízgazdálkodási közfeladatai, Az előbbi szervezetek és az állampolgárok közötti kapcsolatokat, a vízügyi jogviszonyokat, A műszaki-gazdasági-igazgatási jellegű területek szabályozása.
3. A vízjog fogalma, funkciója, helye a magyar jogrendszerben Vízjog funkciója A társadalom vízzel kapcsolatos működési feltételeinek kielégítése rendezi a vizekkel kapcsolatos viszonyokat Teremtsen összhangot, koordináljon Az egyes beavatkozásokat illessze be a vízgazdálkodás rendszerébe A jogszabály a jogi norma megjelenési formája, Lehet parancsoló, tiltó, megengedő. A vízjog kapcsolódásai. A vízjog csak viszonylag önálló és viszonylagosan homogén. Közvetlen és közvetett kapcsolat: környezetvédelem, természetvédelem Párhuzamos szabályok: ásvány, gyógyvíz, bányászat stb. Nemzetgazdaság valamennyi ágával határterület: pl. : építészet, erdő, halászat, föld, gazdálkodás, hajózás, bányászat stb.
4. A vízügyi jogi norma fogalma, tartalma és sajátosságai A vízgazdálkodás Alaptörvényi alapjai és a szabályozás tárgya. konkrétabb szabályozást teremt meg különösen a vízek tekintetében / az egészséges környezethez való alapjog, testi és lelki egészség, továbbá kiegészítik az alkotmányos alapelvek és alapvető kötelességek Alaptörvény P, cikk /1/ bekezdés: a természeti erőforrások védelmének alkotmányos alapelve / vízkészlet a nemzeti közös örökségünk/ a XX. cikk: a testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog keretében- széles körű állami intézményvédelmi kötelezettséget határoz meg ( genetikailag módosított élőlényektől mentes állattenyésztés élelmiszertermelést, az ívóvízhez való hozzáférés bitosítását, a környezet védelmének biztosítását) XXI. cikk: az egészséges környezethez való alapjogot rögzíti / szennyező fizet elv /. A víz az egyik alapvető környezeti elem, így az alapjog kiterjed a víz védelmére is / 1995. évi LIII. tv. -Ktv. 4. §. 1. pont/
4. A vízügyi jogi norma fogalma, tartalma és sajátosságai A vízgazdálkodás érvényesülésének, azaz hatályosulásának eszköze a jog A jog alapvetően magatartásszabályok összessége A tételes jog az állam akarataként jelenik meg. (erkölcs, vallás, illem, szokás) A jogi norma szerkezete /3 -as tagozódás/ Hipotézis Diszpozíció Joghatás A vízügyi jogi norma sajátossága, hogy általában új társadalmi viszonyokat keletkeztet. A vízügyi jogi norma joghatása: hátrányok, módosítás, korlátozás, bírság) A jog feladata: a vízgazdálkodás feltételeinek megteremtése(vízügyi politika realizálása, konkrét szabályozás)
4. Jogforrások, jogalkotás, jogszabályok szerkesztése Jogforrás (alkotmányjog szerint) Jelenti egyrészt magát a jogszabályt Másrészt a jog megalkotóját Jogalkotási törvény (2010. évi CXXX. tv. ) Jogszabályok az Alaptörvény „T” cikke szerint: általános kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Jogszabály: Országgyűlés: alaptörvény és törvény Kormány: kormányrendelet Miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet Magyar Nemzeti Bank Elnökének rendelete Önkormányzati rendelet , az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete MEKH Kódexek (Btk. , Ptk. ) előírhatják, hogy alkalmazásuk során mely normák tekinthetők jogszabálynak Jogforrási rendszer 2 alapelve: Jogforrási hierarchia Ki a címzett (mindenkit vagy csak meghatározott személyek) Közjogi szabályozó eszközök /utasítások, határozatok, körlevelek/ de iure nem, de facto létező / pszeudónormák/ Jogszabályok előkészítése Jogbiztonság (hozzáférhetés, világos és egyértelmű /normavilágosság/, legyen kellő idő a felkészülésre, megszerzett jogok védelme, visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma, Mottó: Alkotás-e ma, a jó alkotás? Montesquieu-Törvények szelleme-hatalommegosztás elve- törvényhozói, végrehajtói, bírói Alkotmánybíróság /Alaptörvény őre/ Alapvető jogok biztosa, Állami Számvevőszék, ügyészség
5. A jogszabályok érvényessége, hatályossága, hierarchiája A jog érvényessége Arra jogosulttól származik / legyen jogalkotói hatásköre/ Megfelelő eljárás során jön létre/ jogalkotási eljárás, jogforrási hierarchia/ Kihirdették, közzétették A jog hatályossága (területi, időbeli és személyi) Érvényes jog nem kötelez, csak a hatályos Jogág a jogrendszer elkülönült része A jog fejlődésének eredménye Kontinentális jogszemlélet: közjog, magánjog Közigazgatási jog Viszonylag későn a polgári demokráciában alakult ki Kiszakadt belőle a pénzügyi és gazdasági jog, de így is rendkívül heterogén (belügy, külügy, építés, közlekedés, környezetvédelem, természetvédelem, vízügy, bányászat, posta stb. ) Közigazgatási jog: azoknak a jogszabályoknak a z összessége Közig szervek felépítését, hatáskörét és feladatait ÁP és a közig szervek viszonyát szabályozzák. Jogérvényesülés- a jog érvényesítése
6. A vízjogi törvényeink és azok összehasonlítása 1885. évi XXIII. tc. : a vízjogról 1964. évi IV. tv. : a vízügyről 1995. évi LVII. tv. : a vízgazdálkodásról Mottó: A törvények nem tesznek csodát.
6. A vízjogi törvényeink és azok összehasonlítása A vízzel kapcsolatos felhasználás , igazgatás és védekezés változatossága indokolja, hogy a vízügyi eszközrendszer is széles körű legyen. A tevékenység összetettségét jelzi: szervezési, szolgáltatási, műszaki kivitelezési, hatósági, magánjogi, gazdasági jogi / cégjogi /, felügyelet, operatív kárelhárítás. Az állami jogköröket jellegük szerint csoportosíthatjuk: jogi gazdasági hatósági eszközökre.
6. A vízjogi törvényeink és azok összehasonlítása Jogi eszközök: olyan szabályozások, amelyek célja a vízvédelem ( a tulajdonhoz való jogot korlátozhat)- forgalomképesség korlátozása, vízigények kielégítési sorrendje, a vízbázisok védelme, vízkészletek védelme, felszín alatti vizek hasznosítása, vízvezetési és vízhasználati szolgalmi jog / csatlakozás , parti ingatlan használata/kártalanítás/ és/vagyy kisajátítás Gazdasági eszközök: pénzbefizetési kötelezettségek pl. : bírság (jogellenességnél), díj, járulék jogszerű használatnál, csatornabírság, vízkészletjárulék, mezőgazdasági vízszolgáltatási díj, Hatósági eszközök: különösen az egyes vízjogi engedélyek közérdek / vg-i, közegészségügyi, környezet és természetvédelmi/ a hatóság az engedélyt korlátozhatja, módosíthatja, visszavonhatja, szüneteltetheti. igazgatási szolgáltatási díj, egyéb eljárási költségek
6. Az 1885. évi XXIII. tc. a vízjogról a 3. vízügyi kódex Európában 196 szakasz, nagyon részletes szabályozás a/Tripartitum/ nem szól a vizekről, törvényhozásunk sokáig nem foglalkozik a vízzel 85 db törvény, 200 db országos rendelet magánjogi szakirodalom fontosnak tartotta tisztázni a vizekkel kapcsolatos tulajdoni kérdéseket : magánuralom alatt nem álló, forgalom kívüli dolgok: senki tulajdona: res nullus /senkié/ res communes omnium / mindnyájunk közös java, . de csak addig, amíg uralom alá nem vonják vizek partja, medre magántulajdon, parti birtok elválaszthatatlan része, de ezt csak rendőri szabályok alapján lehet használni átellenes parti birtok-a meder középvonala a határ ha a folyóvíz medrét hírtelen elhagyja, 1 éven belül helyre lehet állítani
6. Az 1885. évi XXIII. tc. a vízjogról Vízhasználat a. , szabad rendelkezés alatt álló vizek / a hatóság befolyása nélkül szabadon történik a vízhasználat/ forrás, talajvíz, lehullott csapadék. kutakat szabadon építhet a tulajdonos, használó, de korlát mások szerzett joga, hatósági jogosítványok, - korlátozás, rendőri szabályok, védterület b. , Hatósági rendelkezés alatt álló vizek / minden használat felett a hatóság rendelkezik/ mindazon vizek, mely nem szabadhasználatúak használat korlátozott a vizeknek ártalmas anyagokkal való szennyezése tilos háztartási szükségletre , öntözésre, itatásra mosás, fürdésre a kijelölt helyen lehetőség van az előzőeket meghaladó vízhasználat hatósági engedély köteles
6. Az 1885. évi XXIII. tc. a vízjogról Vizi munkálatok rendje parti birtokos kötelezettségei / meder, part jó karbantartása, partvédelem, tisztítás hatósági engedély szükséges a víz természetes lefolyását akadályozzák, vagy megváltoztatják ármentesített területen kötelesek biztosítani a magasabb területről lefolyó vizek / eső, hó, talajvíz/ lefolyásáról töltések között csak rendeleti úton megállapított művelési módok alkalmazhatók / Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium/
6. Az 1885. évi XXIII. tc. a vízjogról Vizi szolgalmak a víz természetes lefolyását köteles tűrni ingatlanán a kijelölt úton a vízhez járhassanak követelheti a szolgalommal terhelt terület tulajdonosa, hogy a csatornát, árkot tisztán tartsák Vizi társulatok a. , Vízrendezésre alakítható társulatok / mederszabályozás, partbiztosítás, árvízvédelem és az ezzel kapcsolatos vízelvezetés/ b. , Vízhasználatra alakítható társulatok / öntözés, alagcsövezés, lecsapolás, sankolás, mocsárkiszárítás/ sankolás- termőterületet iszappal történő feltöltés
6. Az 1885. évi XXIII. tc. a vízjogról Vízrendőri intézkedések vízfolyások, medrek, partok és vízi művek rongálása tilos. ún. büntető határozat /tényállás és büntetési tétel/ társulatok árvízvédelmi szabályzatot kötelesek készíteni /szolgabíró, I. fokú hatóság/ védekezés a társulat feladata, de értesítési kötelezettsége van pl. a folyammérnöki hivatal felé, a települések, közigazgatási szervek kötelesek közreműködni miniszteri biztos különösen veszélyeztetett területre
6. Az 1885. évi XXIII. tc. a vízjogról Vízjogról Általános határozatok 1. §. -9. §. I. fej. : A vízhasználatokról A. , A szabad rendelkezés alatt álló vizekről 10. §-17. §. B. , A hatóság rendelkezés alatt álló vizekről 18. §. -39. §. II. fej. : A vizimunkákról 40. §-56. §. III. fej. : Vízi szolgalmak 57. §-67. §. IV. fej. : Vizi társulatok 68. §. -69. §. a. , Vízrendezésre alakult társulatok 70. §-128. §. b. , Vízhasználatra alakult társulatok 129. §-141. §. V. fej. : Vízrendőri intézkedések 142. §. -155. § VI. fej. : Hatóságok és eljárás 156. §. -183. §. VII. fej. : Büntető határozatok 184. §-188. §. VIII. fej. : Átmeneti intézkedések 189. §-192. §. IX. fej. : Zárhatározatok 193. §- 196. §.
Köszönöm a figyelmet!
- Slides: 28