BME 2017 Pnz s Tkepiaci jogi alaptan 2017

BME 2017 Pénz- és Tőkepiaci jogi alaptan – 2017 ősz – Ms. C képzés ‘Élőadás’ vázlatok A pénz- és a tőkepiac szabályozása avagy ‘A rendszerszintű anomáliák kezelésének problematikája’ pénzügyi válságokon át 1

BME 2017 Összefoglaló a tárgyról – – Tárgy célja: bevezetés a pénz és tőkapiac jogi szabályozásába 12 előadás, amiből 1 elmarad (szept. 20) kari sportnap miatt és még 1 nemzeti ünnep (nov. 1. ) miatt Szükség esetén pót előadás Előadások témái • • • – – A pénz és tőkepiac szerepe a nemzetgazdaságokban avagy mit csinálnak a bankok és befektetési társaságok Szerepük miatt az állam szerepvállalásának szükségszerüsége, formái, mélysége Pénzügyi válság(ok) és tanulságai(k) Pénzpiaci közjog (szabályozási dilemma, szabályozás tárgya és köre, pénzpiaci szereplők státusz joga, felügyelet, betét-védelem) Magyar pénzpiaci közjog – történet – jelen – legfontosabb szabályok Magyar deviza-hitel válság, okai – következményei – tanulsága + a kárfelelősség telepítésének kérdése Felügyelet (engedélyezés, monitoring, fogyasztóvédelem Pénzpiaci magánjog (egyes bankügyletek jogi szabályozása – forrás és eszköz oldali ügyletek) – 3 előadás Tőkepiaci közjog (befektetési vállalkozások státusz joga, tőkepiaci intézmények, felügyelet, befektető-védelem) Tőkepiaci magánjog (egyes tőkapiaci ügyletek jogi szabályozása) Két ZH és egy esettanulmány – ZH feleletválasztás Számonkérés anyaga: előadások és a jegyzetnek az előadásokon hivatkozott részei Előadások anyaga előadások elött ÜTI WEB-en Jegyzet (a fogyasztóvédelmi kiegészítéssel) kb. 100 oldal 2

BME 2017 Részletes tematika - I – A pénzügyi rendszer jogi szabályozása – bank közjog • • A pénzügyi rendszer feladata Állam feladata és szerepvállalása a pénzügyi rendszerben Szabályozás története (hazai és nemzetközi) Hpt. és kapcsolódó jogszabályok szerkezete és legfontosabb szabályai 2007 -es Pénzügyi válság – okai, következményei Magyar devizahitel – mint a szabályozás és ellenőrzés negatív példája Pénz és tőkepiaci felügyelet (engedélyezés, monitoring, fogyasztóvédelem) – Egyes bankügyletek – bank magánjog • Forrásoldali ügyletek - bankszámla, folyószámla, bankkártya, betét, OBA, treasury ügyletek • Eszközoldali ügyletek - korlátozások a hitelezés területén – Tőkepiaci alaptan • Értékpapír fogalma, értékpapírok jogi szabályozása, egyes értékpapírok • Értékpapír kibocsátás • Tőkepiacok és szereplők 3

BME 2017 Részletes tematika - II • A pénzügyi rendszer intézményeinek szabályozása; - a pénzügyi intézmények rendszeréről, pénzintézet típusokról; - a jogi szabályozás rendszeréről Magyarországon • Pénzügyi rendszer szabályozásának dilemmái – pénzügyi válság – a „magyar devizahitelek tanulságai” • Bankügyletek I – bankszámla szerződés, bankszámlák közötti elszámolás fajtái (átutalás, beszedési megbízás, okmányos meghitelezés), cash-pooling fajtái és ezek jogi és számviteli problematikája, készpénz helyettesítő fizetési eszközök (bankkártya, csekk), elszámolás forgalom, klíring tevékenységre vonatkozó szabályok (Giro, Viber), nemzetközi fizetési forgalom • Bankügyletek II – a treasury tevékenysége egy pénzintézeten belül (likviditás biztosítása, deviza és valuta váltás, betét/hitel futamidő transzformáció, azonnali és határidős ügyletek, fedezeti ügyletek, spekuláció) • Bankügyletek III – betétszerződés, takarékbetétkönyv, betét és intézményvédelem szabályai (direkt és indirekt garanciák – OBA, OTIVA, ill. tartalékolási szabályok, tőkemegfelelés, felügyelet), törvényes és szerződéses kamat, késedelmi kamat, kamat és hozamszámítás (call számla, EBKM, BUBOR, LIBOR, EURIBOR) 4

BME 2017 Részletes tematika - II • Bankügyletek IV – a hitelezési és befektetési tevékenység (kockázatvállalás mértékének megállapítása, korlátozások), hitel és kölcsönszerződés szabályai, (típusok: cél, lejárat, kamatozás szerint), kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó hitelezés (import és export akkreditív, faktoring, forfaiting), hitelkereskedelem (kötelezettség átvállalás, engedményezés szabályai) • Bankügyletek V – egyéb pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: bankgarancia (kellékek, kötelezettségvállalás tartalma, fajtái: fizetési, jó teljesítési, ajánlattételi), pénzügyi lízing, letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, vagyonkezelés, ügynöki tevékenység, pénzfeldolgozás • Tőkepiaci alapismeretek I – értékpapír piacok (tőzsde, OTC) értékpapír piaci szereplők, befektetési bankok, értékpapírforgalmazók, brókerek • Tőkepiaci alapismeretek II - Befektetési banki tevékenység, szolgáltatások termékek 5

BME 2017 Pénzpiaci jog avagy bankjog Interdiszciplináris jogterület Mit szabályoz a Bankjog? Pénzügyi Jog Polgári Jog - különösen • Szerződések joga • Kötelmi jog ált. rész • Egyes szerződések (különösen: bankszámla, betét, bankkölcsön, megbizási és letéti szerződések Bankjog magánjog - közjog • Önkormányzatok pénzügyei • Nemzetközi pü. j. • Vámjog Gazdasági Jog • Adójog • Ptk (benne a régi Gt. ) • Devizajog • Egyéni vállalk. • Pénzügyi intézményrendszer joga (bank közjog) Intézmények • Csőd tv. szervezet, jogállás, működés • Verseny tv. Bankügylete k • Államháztarás joga • Értékpapirjog 6

BME 2017 Bankjog • Fogalmak – a pénzügyi rendszer – pénz és tőke (fizetések és megtakarítások, egyes pénz és tőkepiaci termékek) áramlásának rendszere – Pénzügyi rendszer intézményei = pénzügyi intézmények + igazgatási (engedélyező és ellenörző) szervezetek – pénzügyi intézményrendszer = a pénzügyi intézmények rendszere – Bank közjog területén előíró, kötelezően betartandó (ú. n. kógens) szabályok határozzák meg az engedélyező (hatósági jogkörrel felruházott szervezet) és az engedélyes (engedélyt szerzett) pénzügyi intézmény közötti jogviszonyt. Ez engedélyező – engedélyes azaz alá és felé rendelt viszony (nem egymás mellé rendelt személyek, szervezetek kapcsolata) – Bank magánjog területén, a pénzügyi intézmények és partnereik között, szerződések megkötésével létrejövő jogviszonyokat többnyire megengedő (diszpozitív) jogszabályok határozzák meg. 7

BME 2017 Bankjog • Pénzügyi rendszerről általában – a pénzügyi rendszerepe, intézményei – az állam szerepvállalása (oka, mélysége) • Pénzügyi rendszer jogi szabályozása – – – történet mit szabályoz a bankjog fontosabb jogszabályok Magyarországon pénzintézetek tipusai pénzintézetek tevékenységének szabályozása egyes bankügyletek szabályozása 8

BME 2017 Bankjog Pénzügyi rendszer helye és szerepe egy nemzetgazdaságban • Pénzügyi közvetités • Fizetések bonyolítása • Deviza és futamidő konverzió Háztartási jövedelmek Kiadások Háztartások Export árbevétel Import kif. Vállalatok Külföld Kiadás Állami költségvetés Adók Kétirányú hitelezés Hitelfelvétel, külön adó Pénzügyi rendszer Kétirányú hitelezés 9

BME 2017 Bankjog Állam érdeke, feladata, felelőssége • Axióma: a pénz- és tőkepiac hatékony működése a modern, piac-, profit- és növekedés-orientált gazdaságok stabilitásának az alapja • Pénzintézetekbe vetett bizalom kialakítása – erősitése elsődleges cél, mert ennek hiányában pénz külföldre, párnába, ingatlanba stb. vándorol következmény: – pénzforgalomban zavarok – lelassul a pénz forgási sebessége – forráshiány (összegben, deviza nemben, lejáratban) – készpénzigény és forgalom növekszik árnyék gazdaság – Adóbevételek kiesése államháztartási hiány stb. • Stabil, hatékony működés feltételeinek megteremtése + fenntartása • Állam feladata - szerepválallás 10

BME 2017 Bankjog • Állam szerepevállalása – szabályozás – felügyelet – közvetlen részvétel • Társasági formában – részesedés – önálló vállalat • Támogatási rendszerek Modellek: • univerzális - ill. pénzügyi és befektetési szolgáltatás felügyelete külön, azon belül • felügyeleti modellek: • kormányzat része • pü. Miniszter (pl. Japán) • tárcaközi bizottság (Görögország) • központi bank (Anglia, USA: Fed+Gov) • speciális ügynökség (Belgium, Svájc) • vegyes (Franciaország) Magyarország: • MNB Összevont alapú felügyelet: pénz- és tőkapiac felett egyaránt 11

BME 2017 Bankjog Állami szerepvállalás - szabályozás • 20 -as évek csődjeinek tanulságai: • alapítás és tevékenység végzése szigorú feltételekhez kötése • betétgyűjtés és hitelezés korlátozása • állami felügyeletek létrehozása • rendszeres jelentési kötelezettség bevezetése visszacsatolás a szabályok • 1970 -es évek pénzügyi piacainak deregulációja US és GB – Thatcher – Reagen – infláció mérséklés, tőkeáramlás elősegítése (részben a privatizáció miatt) – 30 évig az ”efficient way” jelzővel illették – a pénzpiacok neoliberalizmusának is nevezték • BIS* és a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (1975) - ajánlások • EU direktívák szerepe • Gazdasági – politikai integráció és szabályozás (harmónizáció, központosítás, közös deviza vs. tagállami költségvetési önállóság) *Bank of International Settlement, www. bis. org 12

BME 2017 Bankjog Fontos fogalmak (!): – Szavatoló tőke definíció - (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, a mérleg szerinti eredmény, az általános tartalék, az értékelési tartalék, alárendelt kölcsöntőke és a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke) – Tőkemegfelelési mutató - A hitelintézet fizetőképességét elsődlegesen az úgynevezett tőke-megfelelési mutatóval (a súlyozott eszközkockázati arányszámmal) mérik. A tőke-megfelelési mutatószám a korrigált szavatoló tőke összege (mint számláló) és a korrigált mérlegfőösszeg (mint nevező) hányadosa. = 8% /Korrigált mérlegfőösszege a kockázattal súlyozott eszközállomány értékével egyenlő/ 13

BME 2017 Bankjog A 2007 -es pénzügyi válság • Okai – ‘Sub prime lending’ – ABS és CDO, mint a 20. század legnagyobb pénzügyi találmánya – bukás a 21. században ? Haszonszerzési vágy határai – szakértelem hiánya • A hitelminősítők szerepe – élet és halál urai ? https: //www. youtube. com/watch? v=_a. J 69 Ygvp. Do • Begyűrűzés – termékeken és garanciát vállaló kibocsátókon keresztül (Lehman Bros - 2008 sep 15, Merrill Lynch - 2008 sep 14, Goldman Sachs, Morgan Stanley) - https: //www. youtube. com/watch? v=cs. QUNX-xn. Bc • Következményei • Államkincstárak kiűrítése, eladósodása – pénzügyi szektor fontossága az egyes nemzetgazdaságokban • Államosítás – a kapitalizmius vége? Az államkapitalizmus veszélye? • Állami szerepvállalás határai és korlátai – a szabályozás és ellenőrzés ereje/gyengéje • Rendszerszintű anomália – gazdasági jelentőség - nyereségvágy 14

BME 2017 Bankjog Állami szerepvállalás – szabályozás jövője EURO övezeti válság – van megoldás? • 2011 -es euro övezeti válság – eladósodott államok – államadósságot felvásárló bankok – görög válság/francia, belga stb. bankok (adófizetők pénzének /költségvetési források/ felhasználása a pénzügyi szektor ismételt megmentésére – újabb államadósság válság – euro övezeti válság) • Pénzügyi integráció, politikai integráció nélkül megbukott - avagy hogyan tovább EURO? – Megoldási alternatívák vs. politikai populizmus – mi mennyibe kerül? Közvetlen vagy pénzintézeti rendszeren keresztül történő szanálás? 2011 októberben a válasz megszületett (‘Merkel-Sarkozy’ paktum). . . ‘Greek living dead’ – 2012 az ECB intervenciós éve – nemzetközi nyomás • Populizmusra épülő demokráciák vs. morális értékrendszerre épülő észak-európai demokráciák – EU belső ellentétek éleződése • Politikai válsághelyzetek kihatása (Brexit, migráns kérdés, szociális olló nyílása) 15

BME 2017 Bankjog Állami és integrációs központi szerepvállalás – szabályozás jövője • 2011 szeptember - UBS botrány - 2 Mrd dolláros ‘rogue trader’ esete ( nem az első • Felügyelet erősítése? 30 éves liberális – Thatcher-féle „City” felszámolása? Európai tranzakciós bankadó ( aminek semmi köze a magyar „szolidaritási” bankadóhoz) • Angol pénzintézetek „ring fencing” terve – 2011 szeptember – a füstbe ment terv? • Basel II = 8% tőkemegfelelés után – Basel III 2011 = 10% – Mennyibe kerül a tőkésítés? Megoldható-e a “big data” biztonsága? • Az Európai Bizottság határozata a Bázel III előírások európai bevezetésére: helyreállítási tervek, szigorodó tőke- és likviditási követelmények, működés átalakítása, hogy jegybanki segítség igénybevétele nélkül is át tudják hidalni a jövőben bekövetkező válsághelyzeteket a bankok • Univerzális bankrendszer vége? Takarékszövetkezeti ‘rennaisance’? • Államkapitalizmus veszélyei 16

BME 2017 Bankjog Állami szerepvállalás - szabályozás • Összefoglalva: 2007 -2012 pénzügyi és gazdasági válság tanulságai a szabályozásban (adófizetők pénzének /költségvetési források/ felhasználása a pénzügyi szektor megmentésére, államosítás, felügyelet erősítése, hitelezés) – „circu(lu)s vitiosus” – a pénzügyi intézményrendszer univerzalitásának alkonya, államadósság válság egyik oka, informatikai kihívás, • Pénz és tőkepiac szabályozásának általános problémái: • állandóan és gyorsan változó piaci körülmények, termékek • a pénzintézetekkel szembeni elvárások összetettsége • a túlszabályozás veszélye • Rendszerszintű anomália ? – haszonszerzés vs. gazdaságban betöltött funkciók – morális és etikai kérdések (Michael Lewis) 17

BME 2017 Bankjog Állami szerepvállalás - szabályozás • Szabályozás célja általában: • jó tulajdonos (áttekinthető tulajdonosi struktúra, tőke, szakmai tapasztalat) • kompetens vezetéssel • prudens működés megkövetelése (t. k. körültekintő kockázatkezelés) • piac átláthatóságának biztosítása (megfelelő felügyelet mellett) • válsághelyzet megelőzése ‘bank roham’ elkerülése Magyar szabályozás 18

BME 2017 Bankjog Állami szerepvállalás - szabályozás Magyarország • 1987 január 1. -től kétszintű bankrendszer • Előtte MNB közvetlen kapcsolatban állt a gazdálkodó alanyokkal: fizetések bonyolitása, hitelezés stb. ( + OTP, Takarékszövetkezetek, ÁFB - beruházások finanszirozása, MKB - külkereskedelemmel kapcsolatos bankműveletek, PK - devizakülföldiekkel kapcsolatos) • Külön törvények a pénzintézeti (kiegészitő pénzintézeti), és befektetési (kiegészitő befektetési) szolgáltatási tevékenység szabályozására 1990. (Épt. és Tt. ) és 1991. -ben (Hit. ) - Bankok csak leányvállalataik utján végezhettek befektetés szolgáltatási tevékenységet • 1996 -ban rekodifikáció (Épt. + Hpt. ) – Hpt. többször modósítva • 2001 -ben Tpt. • 2007 -ben Bszt. • 2014 -ben új Hpt. 19

BME 2017 Bankjog Mit szabályoz a Bankjog? Pénzügyi Jog Polgári Jog - különösen • Szerződések joga • Kötelmi jog ált. rész • Egyes szerződések (különösen: bankszámla, betét, bankkölcsön, megbizási és letéti szerződések Bankjog magánjog - közjog • Önkormányzatok pénzügyei • Nemzetközi pü. j. • Vámjog Gazdasági Jog • Adójog • Gazdasági Társaságok • Devizajog • Egyéni vállalk. • Pénzügyi intézményrendszer joga (bank közjog) Intézmények • Csőd tv. szervezet, jogállás, működés • Verseny tv. Bankügylete k • Államháztarás joga • Értékpapirjog 20

BME 2017 Bankjog • Pénzügyi • Befektetési • Kiegészitő pénzügyi szolgáltatás • Kiegészitő befektetési szolgáltatási tevékenység • 2013. évi CCXXXVII. Tv. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt. ) • Törvény tőkepiacról (Tpt. ) és a Befektetési szolgáltatásokról (Bszt. ) Univerzális bankrendszer 21

BME 2017 Bankjog Hpt. 1 • 2013. évi CCXXXVII. Tv. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt. ) felépitése • célja • hatálya • pénzügyi szolgáltatási tevékenységek meghatározása • pü. -i intézmények engedélyezés • pü. -i vállalkozások tulajdonjogának gyakorlása • banküzem prudens működése • Tőkére (tőkepufferek) • kockázatvállalásra • likviditás biztositására • betétbiztositás és intézményvédelem • pü. -i intéznények számvitele és könyvvizsgálata 22

BME 2017 Bankjog • Hpt. céljai : Hpt. 2 • hitelintézeti rendszer működőképességének, • hitelintézeteknél elhelyezett betétek biztonságának megteremtése, fenntartása • ésszerű kockázatvállalás • megfelelő tartalékképzés meghatározása • a gazdaság működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges hiteltőke biztosítása • Hpt. hatálya : • Magyarország területén végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészitő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre • magyarországi székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltató által külföldön alapított hitelintézet, pénzügyi vállalkozás Hpt. -ben meghatároztt szolgáltatási és bankképviseleti tevékenység felügyeletére • a magyar hatóságok felügyeleti tevékenységére 23

BME 2017 Bankjog Hpt. 3 • Hpt. hatálya nem terjed ki: • MNB-re • elkülönitett állami pénzalapokra • Magyar Államkincstárra • Kincstári Vagyoni Igazgatóságra • egyes nevesitettnemzetközi pénzügyi intézmények mo-i tevékenységére • postai pénzforgalmi közvetitő tevékenység • nemzetközi postautalvány szolgáltatási • nem pénzügyi intézmény által történő vámkezesség nyújtása 24

BME 2017 Bankjog A „magyar devizahitel” – mint szabályozási és ellenőrzési /negatív/ példa • • • A probléma gyökerei, és a kinőtt „fa óriás” A probléma növekedésének okai Mit lehetett volna tenni ? (utólag könnyű. . . ) Mit lehet még tenni ? (most már nehéz. . . ) A 180 forintos törvény avagy egyszerű lopás törvénnyel Zombi bankok kialakulásának kockázata – gazdaság lassulása – leminősítés – adósságcsapda mélyülése 25

BME 2017 Bankjog A „magyar devizahitel” – mint szabályozási és ellenőrzési /negatív/ példa • Ki a felelős a tömeges devizahitel-folyósításért ? – erkölcsi, anyagi felelősség kérdése – telepíthető-e kártérítési felelősség? • A 180 forintos törvény okozta károkozásért (lopásért) való felelősség kérdése • Tanulság – tanulópénz, sokadszor. . . • Állami szerepvállalás határai és korlátai – a szabályozás és ellenőrzés ereje/gyengéje Magyarországon – impotencia után (ön)herélés • Rendszerszintű anomália – pénzügyi szektor gazdasági jelentőség – nyereségvágy • Univerzális bankrendszer alkonya ? 26

BME 2017 Bankjog A „magyar devizahitel” válság nem az első és nem is az utolsó jele volt a nem megfelelő állami felügyeletnek • 90 -es évek Lízingcég botrányai – szűk pénzpiac, lehetetlen kockázat fedezés, képtelen futamidő konverzió, elégtelen felügyelet? • 2015 -es bróker botrány – köztörvényes bűnözés? Hol volt a felügyelet? Egyenlők és egyenlőbbek (avagy „volt aki isteni sugallatra vasárnap kiszállt a hétfőn bejelentett csőd előtt”)? 27

BME 2017 Bankjog Tőkekövetelmény - hitelezési tevékenység – intézményvédelem - Magyarországi bankok helyzete - 180 forintos törvény - Szolidáris (bank) adó - Piaci környezet megváltozása (külföldi tőkeáramlás megfordult, ingatlanpiac lelassult a válságot követően stb. ) - Második kör az adósmentésben - Nem is annyira búrkolt államosítási szándék - Ingatlanpiaci élénkülés 2014 őszétől, kínálat szűk a kevés beruházás (szűk hitelpiac) miatt 28

BME 2017 Bankjog – Fontos fogalmak voltak (!): – Szavatoló tőke definíció - (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, a mérleg szerinti eredmény, az általános tartalék, az értékelési tartalék, alárendelt kölcsöntőke és a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke) – Tőkemegfelelési mutató - A hitelintézet fizetőképességét elsődlegesen az úgynevezett tőke-megfelelési mutatóval (a súlyozott eszközkockázati arányszámmal) mérik. A tőke-megfelelési mutatószám a korrigált szavatoló tőke összege (mint számláló) és a korrigált mérlegfőösszeg (mint nevező) hányadosa. = 8% 29

BME 2017 Bankjog 30

BME 2017 Bankjog 31

BME 2017 Bankjog Pénzintézeti tevékenységek Magyarországon (kereskedelmi banki tevékenység) • A szereplők státusz-joga, jogállása, működési formái, tőkeszükséglet, szakértelem • Egyes, szabályozott tevékenységek • Forrásoldali ügyletek • Eszközoldali ügyletek • Nevesítetten nem szabályozott, ‘származtatott’ tevékenységek 32

BME 2017 Bankjog Hpt. 4 ‘ Pénzintézeti tevékenységek ’ • Két alapvető tevékenységi tipus: – pénzügyi szolgáltató – befektetési szolgáltató üzletszerű, rendszeres • Meghatározza a – tőkekövetelményt – személyi és technikai követelményeket Tevékenységek engedélyezése: MNB hitelintézet pénzügyi vállalkozás Pénzügyi szolgáltatások - I • betétgyűjtés • pénzkölcsön nyújtása • pénzügyi lizing • pénzforgalmi szolgáltatások • készpénz-helyettesitő fizetési eszközök kibocsátása • kezesség és bankgarancia nyújtása Pénzügyi szolgáltatások - II • váltóval, csekkel, valutával, devizával saját számlára vagy bizományoskénti kereskedés • befektetési alapkezelés • letéti szolgáltatás, széf szolg. • hitelreferencia szolgáltatás • önkéntes kölcsönös biztositó pénztár és magánnzugdijpénztár részére vagyonkezelés + Kiegészitő pénzügyi szolgáltatások: pénzváltás, pénzfeldolgozás, bankközi ügynök, elszámolási forgalom ügylet 33

BME 2017 Bankjog Hpt. 5 • Pénzügyi intézmények: 1 Hitelintézetek - kizárólagosan: betétgyűjtés ill. saját tőkéjét meghaladó mértékben más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadása, pénzforgalmi szolgáltatások, készpénz-helyettesitő fizetési eszköz kibocsátása • bank • szakositott hitelintézet • szövetkezeti hitelintézet 2 Pénzügyi vállalkozások 34

BME 2017 Bankjog Hitelintézetek Hpt. 6 • Bank - Zrt. formájában működő hitelintézet, legalább 2 milliárd forint pénzben befizetett jegyzett tőkével rendelkezik, és min. betétetgyűjtés, pénzforgalmi szolg. végez • Szakositott hitelintézet - külön törvényben tőke- tevékenység előírások, de nem végezheti a pü-i szolgáltatások teljes körét • Lakástakarékpénztárak (Lpt. ) • Jelzálog-hitelintézet • Egyéb speciális hitelintézet pl. Magyar Export-Import Bank • Szövetkezeti hitelintézet - takarékszövetkezetként vagy hitelszövetkezetként működhet, tevékenységük korlátozott: Takarékszövetkezet - kezesség, bankgarancia, bef. alap. /nyugdijpénztár vagyonkezelés, készpénzátutalás, kliring tev. , pénzfeldolgozás, pénzpiaci ügynök NEM, valuta/deviza ügyletek csak saját számlára Hitelszövetkezetek - u. a. mint takarékszövetkezetek, különbség: tevékenységét csak saját tagjai körében végezhet, kiv. a pénzváltást Takarékszövetkezetek államosítása 2013 -ban 35

BME 2017 Bankjog Hpt. 7 • Pénzügyi vállalkozások - 1 • Formája - Zrt. vagy szövetkezet, legalább HUF 50 mio pénzben befizetett jegyzett tőke • Tevékenysége - pénzügyi szolgáltatások, pénzforgalmi szolgáltatás és betétgyűjtés kivételével, • Visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadása csak a saját tőkéjét meg nem haladó mértékben lehetséges • Kizárólag p. v. tevékenysége lehet bankközi piacon végzett pénzügyi ügynöki tevékenység (ismerik a kereskedők pozicióit - bennfentes info) • Külön szabályok az elszámoló házakra 36

BME 2017 Bankjog • Pénzügyi vállalkozások - 2 Hpt. 8 • Külön szabályok az elszámolás forgalom lebonyolitását végző elektromos átutalási rendszert működtető vállalkozásra (elszámoló házak): - csak Zrt. formában, névre szoló részvényekkel és legalább forint 500 mio jegyzett és befizetett tőkével. Tulajdonosi korlátozás: MNB, hitelintézet, más elszámolóház, értékpapir-elszámolóház • csak készpénz-helyettesitő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek elszámolását végző p. v. HUF 150 mio jegyzett tőke • Egyes p. ü. -i tevékenységeket, nem csak p. ü. intézmények végezhetnek, de jogi személyiségű társaságok vagy szövetkezet is. p. ü. szolg. közvetitése, pénzváltás, pénzfeldolgozás - min. HUF 5 mio tőke. 37

BME 2017 Bankjog Hpt. 9 • Pénzügyi intézmények, p. ü. -i szolgáltatásokon kívűl, üzletszerűen, (főszabályként) kizárólag kieg. p. ü. -i szolgáltatást, és befektetési, kieg. befektetési szolgáltatást végezhetnek. • Bank - teljes körét • Szövetkezeti hitelintézet ügynöki tevékenységet + letétkezelés, őrzés és befektetési tanácsadást • Bankfiók, banképviselet, bankholding • fiók a pénzintézet részét képezi, elkülönült szervezettel, üzlethelziséggel közvetlenül folytatja a hitelintézet által végezhető tevékenységet. OECD vállalás - külön tv a külföldi pénzintézetek mo-i fiókjairól. . . 38

BME 2017 Bankjog • Mivel foglalkoznak? • Elszámolóházak • Szakosított hitelintézetek (pl. lakástakarékpénztár, jelzáloghitelintézet) • Szövetkezeti hitelintézetek • Bankfiók, banképviselet, bankholding • Ügynökök (brókerek) 39

BME 2017 Bankjog • Prudens banktevékenység biztosításának eszközei • Rendszerszintű védelem szükségessége – jogszabályok kohéziója • Megfelelő tulajdonos, megfelelő tőke • Kompetens management • Kockázatkezelés • Belső ellenőrzés Hpt. • Engedélyezési rendszer – Felügyelet • Auditálás • Betétbiztosítás • Állami szerepvállalás egyéb eszköze: közvetlen részvétel • Számviteli szabályok szerepe 40

BME 2017 Bankjog • Kockázatkezelés • Rendszerszintű védelem szükségessége – jogszabályok kohéziója • Hitelkockázat • Kamatkockázat • Likviditási kockázat • Működési kockázat • Sentiment – tömeg viselkedése • Csalás – külső támadás • Szabályzók megváltozása – piaci körülmények változása • Jogi eszközök - korlátozások • Üzleti tevékenység korlátozása – mérleg összetételére vonatkozó korlátozások • Árképzés szabályozása – indirekt módon – támogatott termékeknél • Terjeszkedés – fúzió kontroll 41

BME 2017 Tőkepiaci jog Tpt. / Bszt. Befektetési tevékenység • Két alapvető tevékenységi tipus: – pénzügyi szolgáltató – befektetési szolgáltató • Meghatározza a üzletszerű, rendszeres – tőkekövetelményt – személyi és technikai követelményeket Tevékenységek engedélyezése: MNB Befektetési szolgáltatások - I • ügynöki • bizományosi • saját számlás kereskedelmi • portfolió kezelés • jegyzési garanciavállalás ha ezek tárgya neghatározott befektetési eszköz Kiegészitő Befektetési szolgáltatások • értékpapir leltétkezelés • értékpapir letéti őrzés • tanácsadás Corpfin, M&A • befektetési tanácsadás • értékpapir forgalomba hozatal megszervezése • befektetési hitel nyújtása • értékpapir-számla vezetés • ügyfélszámla vezetés • Átruházható értékpapir • pénzügyi határidős ügylet • határidős kamatlábszerződés • kamatláb, deviza és tőkecsereügylet (swap) • ezekre opció 42

BME 2017 Egyes bankügyletek - I Forrásoldali (passzív) ügyletek § Fizetésiszámla-szerződés (Bankszámlaszerződés) § Folyószámlaszerződés § Betétügylet § Betét és intézményvédelem § Pénzforgalmi ügyletek § Devizaügyletek 43

BME 2017 Bankjog Bankügyletek – I /Forrás oldali ügyletek/ • Bank mérlegében forrás oldalon – saját és idegen 1 források • Saját tőke, szavatoló tőke – szavatoló tőke fogalma • Tőkepufferek szerepe • Szavatoló tőke részei, tartalékok (eredmény, általános, cél) • Idegen források – Betétek (ügyfél, bankközi) – Értékpapírkibocsátások (letéti jegy, kötvény) • Szolvencia és likviditás fogalmai (tartós és pillanatnyi fizetőképesség) • Idegen források (forrásszerkezet) szerepe a szolvenciában és likviditásban 44

BME 2017 Bankjog Bankügyletek – I /Forrás oldali ügyletek/ 2 • Fizetésiszámla- (bankszámla) szerződés és folyószámlaszerződés elhatárolása • Betétügylet • Kötelező tartalékképzés – likviditás management és monetáris politika része is – országonként különböző lehet - MNB: átlagolási mechanizmus (rugalmasságot biztosít), alul és túltatrtalékolás bűntetése – 2016 tavasztól mínusz O/N kamatok miatt ez hangsúlyosabb 45

BME 2017 Bankjog Bankügyletek – I /Forrás oldali ügyletek/ 3 • Fizetésiszámla/Bankszámla szerződés - PTK • Bankszámlák közötti elszámolás fajtái (átutalás, beszedési megbízás, okmányos meghitelezés) klíring tevékenységre vonatkozó szabályok (Giro, Viber) • Cash-pooling fajtái és ezek jogi és számviteli problematikája • Készpénz helyettesítő fizetési eszközök (bankkártya, csekk) • Betétügylet • Treasury ügyletek 46

BME 2017 Bankjog 1 - A fizetésiszámla-szerződés – Alanyai (hitelintézet, ügyfél) – Szolgáltatás: pénzintézet vállalja a számlatulajdonos pénzeszközeinek » kezelését, nyilvántartását » rendelkezési jog biztosítását – azaz bankszámlaegyenleg terhére kifizetési és átutalási megbizások teljesitését » ezekről értesités küldését – Pénzintézetet megilleti a pénzhasználat joga, melyért látraszóló kamatot fizet(het) 47

BME 2017 Bankjog 2 – Folyószámlaszerződés • Alanyai: a szerződő felek nem kizárólag pénzintézetek lehetnek, • Külön, önálló szerződés fajta, • Tartalmilag: valamilyen jogügyletből származó egynemű követelés(ek) elszámolására, elszámolási forgalom bonyolitására, • Nem szükségszerűen feltételez bankszámlát. 48

BME 2017 Bankjog 3 – Betétszerződés - Alanyai (bank, ügyfél – illetve bankok között) - Külön, önálló szerződés típus, - Pénzhasználat jogának időleges átengedésére szól, ellenérték fejében (kamat) 49

BME 2017 Bankjog Betét és intézményvédelem • Elvárások – kisbetétes, kis exiztencia védelem, kis vállalkozások likviditásának megvédése – feladat: pénzintézet megoldhatatlan likviditási problémája esetén a biztosított összeg kifizetése • Kötelező és önkéntes betétbiztosítási rendszerek + vegyes rendszerek • Szoros kapcsolat a bankfelügyeleti hatósággal • Minden idegen forrásokkal gazdálkodó pénzintézet rendelkezzen biztosítással – kötelező biztosítás – a betétállomány nagyságához igazodjon 50

BME 2017 Bankjog Betét védelme - OBA • Magyarország: OBA 1993, előtte állami garancia (1993. június 30 -ig) • OBA, sui generis jogi személy, non-profit szervezet, igazgatótanács irányítja (MNB elnök, PM közig. államtitk. , hitelintézetek 2 delegáltja, OBA ügyvezetője), ÁSZ ellenőrzi • Induláskor probléma a feltöltés: ha túl magas a biztosítási díj, magas betéti költség a bankoknak, ha alacsony a funkcióját nem tölti be • Feladat: – betét befagyásának megelőzését célzó intézkedések megtétele, – a tag hitelintézetnél elhelyezett betét befagyása esetén a betétes részére a meghatározott kártalanítási összeg kifizetése, illetve – az állammal kötött külön megállapodásban foglalt megbízás alapján az állam által egyes betétre vállalt kezesség vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történő ellátása, – a betétes tájékoztatása, – a betétestől és más hitelezőtől kapott megbízás alapján ellátja a képviseletet a fent írt feladatkörében egyezségi tárgyaláson, illetve a felszámolási eljárás során. 51

BME 2017 Bankjog OBA • Védelem korlátozott összegben és alanyban (betétes személye) • Mire nem terjed ki – – – a költségvetési szerv, a tartósan százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, az önkormányzat, a biztosítóintézet, az önkéntes biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, a befektetési alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei és igazgatási szervezetei, az elkülönített állami pénzalap, a pénzügyi intézmény, az MNB, a befektetési vállalkozás, a Befektető-védelmi Alap, a hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói, betéteire. 52

BME 2017 Bankjog OBA • Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá – az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerződés szerint, a szerződéskötés időpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idejű betétekhez képest jelentősen magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt kap, valamint – az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik. – csak névre szóló betétek élveznek védelmet • Nem lehetnek OBA tagok, – hitelszövetkezetek, mivel csak saját tagjaitól fogadhat el betétet, így nincs kockázati közösség – állami alapítású és teljes állami garanciavállalás mellett műküdő pénzintézetek • Összeghatár – az EU -ban a pénzügyi válság következtében rendszeresen változott, kamat és árfolyam meghatározás probléma Magyarországon az összeghatár tekintetében 53

BME 2017 Bankjog OBA • Az OBA válságkezelése • A kártalanítás kifizetésének megelőzése • A kártalanítás kifizetése • más kötelezettséget is vállalhat – hitelnyújtás – alárendelt kölcsön nyújtása – tulajdonrész szerzése hitelintézetben – kezességvállalás – betétállomány átruházásához fedezetnyújtás 54

BME 2017 Bankjog OBA Az OBA forrásai -1 • • • a csatlakozási díj, hitelintézetek által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli éves befizetés, a Felügyelet által a hitelintézetektől, ide nem értve az önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapban tag szövetkezeti hitelintézeteket, a beszedett bírságok összegének nyolcvan százaléka, az Alap által felvett kölcsön, amit – az MNB-től, illetve – hitelintézettől, vehet fel az Alap kérésére az MNB nyolc napon belül kölcsönt nyújthat, illetőleg a Kormány készfizető kezességet vállalhat. a külföldi pénznemben vállalt biztosítás kifizetése érdekében az MNB-től devizát vásárolhat, az Alap a devizát hitelintézettől vagy magyar hitelintézet közvetítésével külföldről vásárolhatja meg, ha az adott devizát az MNB nem jegyzi. 55

BME 2017 Bankjog Az OBA forrásai - 2 • • • OBA a Felügyelet által a hitelintézetektől, ide nem értve az önkéntes betétbiztosítási alaphoz csatlakozó, a Felügyelettől betétgyűjtés végzésére engedélyt kapott hitelintézet - az engedély kézhezvételét követő harminc napon belül - a jegyzett tőkéjének fél százalékával megegyező összeget köteles az Alapba egyszeri csatlakozási díjként befizetni Az Alap tagjainak éves befizetési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a hitelintézetnél a tárgyévet megelőző december 31 -én fennálló, az Alap által a biztosított betétek teljes összegét, illetve az Alap szabályzata által megállapított egyéb szempontokat, különösen a hitelintézetnél elhelyezett betétek átlagos nagyságát Az így meghatározott módon megállapított éves befizetési kötelezettség nem lehet magasabb, mint a tagintézetnél a tárgyévet megelőző december 31 -én meglévő, az Alap által biztosított betétek és - a hitelintézetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabályok szerint - az Alap által biztosított betétek utáni passzív időbeli elhatárolások között feltüntetett /akkruálódott/ kamatok együttes teljes állományának két ezreléke. 56

BME 2017 Bankjog Önkéntes Takarékszövetkezeti intézményvédelmi alapok • Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (a továbbiakban: OTIVA), • Regionális Pénzintézetek Intézményvédelmi Alapja (a továbbiakban: REPIVA) és a • Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (TAKIVA) Az OTIVA - REPIVA - TAKIVA • Takarékszövetkezetek konszolidációjára főleg állami forrásból létrehozott ‘önkéntes’ alapok (eredeti cél: konszolidáció) • feladata: ellenőrzés, válság megszűntetés, megelőzés, tak. szövök. működésének segítése, problémák feltárása • Hitelszövetkezetek létrehozták a HBA-t 57

BME 2017 Bankjog A betétvédelem része az intézményvédelem • Az (pénzügyi) intézmény védelme a betétesek védelmét is jelenti, ezek a következők: – Pénzintézetek prudenciális működésére vonatkozó szabályok előírása és betartatása (alapítási feltételek, végezhető tevékenységek meghatározása, kockázatkezelés előírása stb. ) – Szolvenciát biztosító rendelkezések (tőkemegfelelés, általános és céltartalékok képzése, eszközértékelés) – Likviditást biztosító rendelkezések (jelentési kötelezettség, betétek után kötelező tartalék képzése, ) – Ellenőrzést biztosító rendelkezések (jelentési kötelezettség engedélyező hatóságok felé, kötelező könyvvizsgálat, felügyeletek ellenőrzési joga) 58

BME 2017 Bankjog Pénzforgalmi műveletek • Fizetési módok - 1 – átutalás » egyszerű átutalás (megh. értéknapon) » csoportos átutalás (azonos jogcímen, kötegelve benyujtott megbízások) – beszedési megbizás » azonnali (ha 1 - törvény, kormányrendelet írja elő, 2 - a kötelezett felhatalmazó levélben bejelenti) » csoportos (azonos jogcimen, kötegelve benyújtott) » váltó (fizetés végett bemutatott váltó) » határidős (a Magyar Államkincstárnál számlával rendelkező kötelezett terhére, jogosult előzetes, okiratolt értesítése mellett) 59

BME 2017 Bankjog • Fizetési módok - 2 – okmányos meghitelezés /akkreditiv/ (nyitó hitelintézet, arra vállal kötelezettséget, hogy a kedvezményezettnek megh. összeget, előre meghatározott okányok benyújtása esetén kifizet) – készpénzhelyettesitő fizetési eszköz » elektronikus fizetési eszköz (a bank tulajdonában marad) » csekk (csekkszerződés, belső szabályzat a beszedésre elfogadásról) – készpénzfizetés (1 - közvetlen átadás, 2 - bankszámlára befizetés, 3 - készpénzátutalási megbizás, 4 - kifizetési utalvánnyal való továbbitás, 5 - készpénzfelvételi utalvány utján, 6 - pénzforgalmi betétkönyv, 7 - postai küldemény utján 60

BME 2017 Bankjog – Elszámoló rendszerek Magyarországon - 1 • 1994 előtt – papír alapú bizonylatok alapján, az MNB-nél vezetett pénzforgalmi számlák között • 1994 -től Bankközi Zsirórendszer – – – elektronikus kapcsolat, elektronikus feldolgozás nettó elszámolás forgalom a résztvevők között fiók hálózattal rendelkező bankok csatlakozása megbízás benyújtási határidő a zsirórendszer működése miatt Fedezet biztositása - ‘float’ • 2000 -től VIBER – Valósidejű Bruttó Elszámolási Rendszer – zsiró mellett, kis számú nagy összegű fizetésekre – automatizált, megbízások visszavonhatatlanok 61

BME 2017 Bankjog – Elszámoló rendszerek Magyarországon- 2 • 2000 -től VIBER - 2 – Bruttó, azaz nincs nettingelés – tagjainak köre majdnem teljesen megegyezik a Giro Elszámolási Rt. által üzemeltetett BKR közvetlen tagjainak körével – előnye: a tagok likviditás menedzselése rugalmasabb lesz – EU csatlakozási feltétel - TARGET (7. 00 -18. 00) 62

BME 2017 Bankjog VIBER Tagbank számlavezető rendszere Tagbanki terminál S. W. I. F. T - Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunications Tagbanki terminál S. W. I. F. T KELER számla vezető rendszere KELER Terminál Központi egyég terminálja MNB Terminál MNB számlavezető rendszer VIBER számlavezető 63

BME 2017 Bankjog – Fizetés különleges fajtája: pénzintézeten belüli elszámolás forgalom – különböző számlatulajdonosok ugyanazon banknál vezetnek számlát, régen: fiókok közötti átutalás – ‘cash pool’ szolgáltatás » valós » névleges Kamatelszámolás problematikája 64

BME 2017 Bankjog – Cash-Pool lényege – A cash-pool lényege, hogy a közös számlavezetési rendszert tesz lehetővé a cégcsoportok tagvállalatai részére – Finanszírozási előnyök – A közös számlavezetés egy hitelintézet (bank) bevonásával történik – Lényege: a bank egy master account-on “főszámlán összesíti a tagvállalatok folyószámlái (vagyis az alszámlák) egyenlegét. ” – A vállalatok likviditása hullámzó lehet, előfordulhat pénztöbbletet vany pénzhiány, cash-pool – vállalatcsoporton belüli finanszírozás (egyik tagvállalatnál pénztöbblet keletkezik, míg ugyanabban az időben egy másik tagvállalatnál pénzhiány). Megoldás lehet a cashpool, ahol a tagvállalatok egyenlegeit összesítik. – Virtuális vagy valós (azaz csak virtuaálisan vagy ténylegesen is felkerülhetnek az résztvevő számlák egyenlegei a master account-ra. – Vállalatcsoporton belüli hitelezés cégcsoporton belül – részben - egészben megoldható – A cash-pool tagok finanszírozása csoporton belül megoldódik, a „pénztöbblettel” rendelkező tagok finanszírozzák az átmenetileg „pénzhiánnyal” küzdőket. 65

BME 2017 Bankjog – Cash-Pool – kamatelszámolás probelmatikája – A cash-pool szerződésekben általában ún. belső kamatlábak és külső kamatlábak kerülnek meghatározásra – Amennyiben valamely résztvevő számla tartozik egyenleget mutat, a többi résztvevő számla követel egyenlegének mértékéig belső - tagvállalatok közötti - kölcsönnyújtásra kerül sor, melyre a kamatelszámolás belső kamatlábakkal történik. – Külső kamatlábakkal történő kamatelszámolás az ezt meghaladó mértékű negatív egyenlegek esetén történik, ha a résztvevők egymást belső betéti forrásból finanszírozni nem tudják. Külső kamatláb a résztvevő számlák összevont egyenlegének negatív értéke esetén a Bank számára fizetendő hitel-, illetve a pozitív egyenleg esetén a Bank által fizetendő betéti kamat mértéke. – Belsp kamatlébak esetében a tagvállalatok egymásnak nyújtanak kölcsönt, és nem betétet, tehát hitelkamatot kell alkalmazni – A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. §. 11. pontja tartalmazza a csoportfinanszírozás fogalmát: ’anyavállalatnak leányvállalatokkal vagy ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete. ’ – Csoportfinanszírozás pénzkölcsönnyújtás 66

BME 2017 Bankjog – Fizetés különleges fajtája: készpénzhelyettesitő fizetőeszközök – önálló, saját vagy – külön elszámoló rendszerekhez (pl. VISA, Europay) kapcsolódás az integrált banki rendszerrel - ábra – kapcsolódás ‘nagykereskedő’ szolgáltatókon keresztül - ábra 67

BME 2017 Bankjog - nemzetközi fizetések • A pénzügyi rendszer intézményeinek szabályozása; 2 - a pénzügyi intézmények rendszeréről, pénzintézet típusokról; 3 - a jogi szabályozás rendszeréről Magyarországon • Bankügyletek I – bankszámla szerződés, bankszámlák közötti elszámolás fajtái (átutalás, beszedési megbízás, okmányos meghitelezés), cash-pooling fajtái és ezek jogi és számviteli problematikája, készpénz helyettesítő fizetési eszközök (bankkártya, csekk), elszámolás forgalom, klíring tevékenységre vonatkozó szabályok (Giro, Viber), nemzetközi fizetési forgalom • Bankügyletek II – a treasury tevékenysége egy pénzintézeten belül (likviditás biztosítása, deviza és valuta váltás, betét/hitel futamidő transzformáció, fedezeti ügyletek, spekuláció) • Bankügyletek III – betétszerződés, takarékbetétkönyv, betét és intézményvédelem szabályai (direkt és indirekt garanciák – OBA, OTIVA, ill. tartalékolási szabályok, tőkemegfelelés, felügyelet), törvényes és szerződéses kamat, késedelmi kamat, kamat és hozamszámítás (call számla, EBKM, BUBOR, LIBOR, EURIBOR) • Bankügyletek IV – a hitelezési és befektetési tevékenység (kockázatvállalás mértékének megállapítása, korlátozások), hitel és kölcsönszerződés szabályai, (típusok: cél, lejárat, kamatozás szerint), kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó hitelezés (import és export akkreditív, faktoring, forfaiting), hitelkereskedelem (kötelezettség átvállalás, engedményezés szabályai) • Bankügyletek V – egyéb pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: bankgarancia (kellékek, kötelezettségvállalás tartalma, fajtái: fizetési, jó teljesítési, ajánlattételi), pénzügyi lízing, letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, vagyonkezelés, ügynöki tevékenység, pénzfeldolgozás 68

BME 2017 Bankjog Pénzügyi rendszer helye és szerepe • Pénzügyi közvetités • Fizetések bonyolitása • Deviza és futamidő konverzió Háztartási jövedelmek Kiadások Háztartások Export árbevétel Import kif. Vállalatok Külföld Kiadás Állami költségvetés Hitelfelvétel Pénzügyi rendszer Adók Hitelezés 69

BME 2017 Bankjog • Nemzetközi fizetések - Treasury ügyletek – Nemzetközi fizetések - ábra – Devizapiac - konverziós piac • Felépítése, szereplői (broker, dealer) - ábra – Treasury ügyletek - alapfogalmak • Treasury szerepe a bank működésében - szabályozása • Treasury ügyletek – Azonnali ügyletek (kamat és deviza konverzó) – Határidős ügyletek (kamat és deviza konverzió) 70

BME 2017 Bankjog • Treasury ügyletek - alapfogalmak – Határidős üzletek - 1 • • feltétlen - konverzió realizálódik feltételes piacok (OTC, tőzsde) forward (OTC, hitelkeretek, margin trading, kisebb likviditás, nagyobb bid-offer spread), futures • futures (tőzsdei termék - standardizáltság, margin letéti rendszeren alapuló központi klíring, likviditás, magasabb leverage, fix lejárati napok, nagyobb adminisztráció), • full settlement - cash settlement - ábra 71

BME 2017 Bankjog • Treasury ügyletek - alapfogalmak – Határidős üzletek - 2 • FX swap, Tom/Next, Spot/Fwd, Fwd/Fwd (FX swap, ccy swap), nincs árfolyam rizikó, fedezet mellett nyújtott hitel, off balance sheet item • Devizaopció, jog, eladó(kiíró) kötelezetté válhat, call - put, OTC és tőzsdei, európai (csak lejárati napon) - amerikai (futamidő alatt bármikor), kötési árfolyam (strike price), prémium, in-, at-, ouf of-the money, short call, long call, short put, long put 72

BME 2017 Bankjog - Tőkepiaci alaptan Eszköz oldali ügyletek 2016 ősz – Ms. C képzés – Hitelügyletek – Befektetések 73

BME 2017 Bankjog • Hpt. céljai : • hitelintézeti rendszer működőképességének, • hitelintézeteknél elhelyezett betétek biztonságának megteremtése, fenntartása • ésszerű kockázatvállalás • megfelelő tartalékképzés meghatározása • a gazdaság működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges hiteltőke biztosítása Állam szerepevállalása – szabályozás – felügyelet – közvetlen részvétel Prudenciális szabályok Hitelezési kockázatvállalás szabályozása Befektetések, tulajdonszerzés korlátozása Tőkemegfelelés Tartalékképzés 74

BME 2017 Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység általános feltételei Személyi és tárgyi feltételek – § A pénzügyi szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának feltételei: – a) jogszabálynak megfelelő számviteli rend, valamint nyilvántartási rend, – b) a prudens működésnek megfelelő belső szabályzat, – c) a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek, – d) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség, helyiség, – e) ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint vagyonbiztosítás, – f) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv, – g) áttekinthető szervezeti felépítés 75

BME 2017 Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység általános feltételei A hitelintézetnek írásban rögzített eljárásrendekkel, szabályzatokkal kell rendelkeznie: – az ügyféllel, az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával, az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, régióbeli vagy ugyanazon tevékenységet folytató partnerekkel, ügyfelekkel szembeni kitettségekből, a hitelezésikockázat-mérséklés alkalmazásából származó kockázati koncentráció kezelésére, – a piaci kockázatok valamennyi lényeges forrásának és hatásának mérésére és kezelésére, – a nem kereskedési tevékenységet érintő, esetleges kamatváltozásokból származó kockázatok értékelésére, mérésére és kezelésére, – működési kockázatok mérésére, kezelésére, valamint – vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervvel a folyamatos működés fenntartása, továbbá a súlyos üzletviteli fennakadásokból következő esetleges veszteségek mérséklése érdekében, likviditása mérésére és kezelésére. 76

BME 2017 Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység általános feltételei A hitelintézetnek írásban rögzített eljárásrendekkel, szabályzatokkal kell rendelkeznie ! – A fentiek teljesítése érdekében a hitelintézetnek alternatív forgatókönyvet kell meghatároznia, és legalább évente egyszer felül kell vizsgálnia a nettó finanszírozási pozícióval (eszköz-, forrás szerkezettel és lejárati összhanggal) kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket. – Univerzális bankrendszer következménye: Összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek az irányítási rendszerre és kockázatkezelésre vonatkozó követelményeket ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetével és befektetési vállalkozásával együttesen is teljesítenie kell. 77

BME 2017 Bankjog Monitoring A hitelezési és befektetési tevékenység általános feltételei Kockázatkezelési követelmények Belső szabályzat – a hitelintézet igazgatóságának kell jóváhagynia és rendszeresen felülvizsgálnia a szervezeten belüli feladatok elkülönítésére, az összeférhetetlenség megelőzésére, a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és szabályzatokat, amelynek ki kell terjednie a makrokörnyezet és a gazdasági ciklus állapotának változásából eredő kockázatra is, – a hitelintézet kockázatvállalásának megbízható és a belső szabályzatában rögzített szempontrendszeren kell alapulnia, – a hitelezési kockázatokat hordozó portfóliókat és kitettségeket a hitelintézetnek nyomon követnie és ellenőriznie kell, ideértve az olyan kitettségek azonosítását és kezelését, amelyre értékvesztés elszámolása vagy céltartalék képzése válik szükségessé, céltartalék képzésének és értékvesztés elszámolásának végrehajtását, – a hitelportfóliót megfelelően meg kell osztani (diverzifikálni), figyelembe véve a hitelintézet ügyfélkörét, valamint átfogó stratégiáját. 78

BME 2017 Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Általános tartalékképzés – A hitelintézetnek az adózott eredményéből az osztalék, illetve a részesedés kifizetése előtt általános tartalékot kell képeznie. A hitelintézet a tárgyévi adózott eredmény tíz százalékát köteles általános tartalékba helyezni. – A hitelintézetet kérelmére a Felügyelet (jelenleg MNB) az általános tartalékképzés alól mentesítheti, ha a szavatoló tőkéje eléri a meghatározott tőkekövetelményének a másfélszeresét, és nincs negatív eredménytartaléka. – Hitelintézet osztalékot, illetőleg részesedést csak akkor fizethet, ha az adott naptári évben általános tartalékot képzett, vagy ha a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítette. – A hitelintézet az általános tartalékot csak a tevékenységéből eredő veszteségek rendezésére használhatja fel. – A hitelintézet a rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékba részben vagy egészben átcsoportosíthatja. 79

BME 2017 Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Kockázati céltartalék képzése – A hitelintézet az eszközökkel összefüggésben felmerülő hitelezési, befektetési és országkockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával veszi figyelembe az eredményben, a felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére pedig kockázati céltartalékot képez. – A hitelintézet a kockázati céltartalékot ráfordításként történő elszámolással képzi. A kockázatvállalásból származó veszteségre először a kockázati céltartalékot vagy az új Hpt hatálybalépése előtt képzett általános kockázati céltartalékot használhatja fel. 80

BME 2017 Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Tőke pufferek - fix mértékű tőkefenntartási puffer, - anticiklikus tőkepuffer - rendszerkockázati tőkepuffer - pótlólagos tőkepuffer 81

BME 2017 Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Tőkefenntartási és Anticiklikus pufferek fix mértékű tőkefenntartási puffer, melyet a pénzügyi intézmény a minimális tőkeelőíráson és a pénzügyi szektor felügyelete (MNB) által esetlegesen előírt többlettőke követelményen túl köteles képezni. Mértéke a teljes kockázati kitettség 2, 5 százaléka. A hitelintézetek 2016. január 1 -jével kezdődően kötelesek a tőkefenntartási puffer képzésére, melynek mértéke 2019. január 1 -jétől kezdődően kell, hogy a 2, 5 százalékos mértéket elérje. 82

BME 2017 Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Tőkefenntartási és Anticiklikus pufferek anticiklikus tőkepuffer, célja, hogy a hitelintézet a gazdasági növekedés időszakában elegendő tőkét halmozzon fel ahhoz, hogy esetleges válságos időszakban el tudja viselni a veszteségeket. Ezt az anticiklikus tőkepuffer rátát az intézményeknek a minimális tőkekövetelményen, az MNB által esetlegesen előírt többlettőke-követelményen és a tőkefenntartási pufferen felül kell képeznie. Mértékét az MNB határozza meg és az a teljes kockázati kitettség 2, 5 százalékában került maximalizálásra. Az anticiklikus tőkepuffert legkésőbb 2019. január 1 jétől kötelesek a hitelintézetek képezni; 83

BME 2017 Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Rendszerkockázati tőkepuffer rendszerkockázati tőkepuffer, melynek az alkalmazása azonban a hazai felügyeleti szerv, az MNB döntésén alapul. A tőkepuffer elsődleges célja, hogy azon hosszú távú, nem ciklikus, rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatok megelőzhetőek és csökkenthetőek legyenek, amelyek a pénzügyi rendszer zavarának veszélyét hordozzák, és esetlegesen súlyos kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak egy adott állam pénzügyi rendszerére és reálgazdaságára nézve. A rendszerkockázati tőkepuffert a hitelintézet egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon képzi, mértékét és az érintettek kitettségének körét az MNB határozza meg. 84

BME 2017 Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Pótlólagos tőkepuffer pótlólagos tőkepuffer - egyes hitelintézetek számára kötelezővé tehető, melyek különös kockázatot jelentenek az európai, illetve nemzetközi pénzügyi rendszerre nézve. Magyarországon az MNB határozza meg a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek körét és ezen túlmenően a rájuk alkalmazandó pótlólagos tőkepuffer mértékét is, mely a teljes kockázati kitettség 2 százalékban került maximalizálásra. Ezen hitelintézetek 2016. január 1 -jével kezdődően kötelesek a tőkefenntartási puffer képzésére. 85

BME 2017 Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Eszközök minősítése – A hitelintézet rendszeresen értékeli és minősíti eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit) vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit. – a hatályos jogszabályok és a szokásos banküzemi gyakorlat keretei között mindent megtesz az esedékes, illetve lejárt követelése behajtására. 86

BME 2017 Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység szabályai Kockázati besorolás – súlyozás – sztenderd módszer – A sztenderd módszer alkalmazása esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor minden kitettséget be kell sorolni a következő kitettségi osztályok valamelyikébe: – a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, – b) regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, – c) közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség, – d) multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, – e) nemzetközi szervezettel szembeni kitettség, – f) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, – g) vállalkozással szembeni kitettség, – h) lakossággal szembeni kitettség, – i) ingatlannal fedezett kitettség, – j) késedelmes tétel, – k) fedezett kötvény formájában fennálló kitettség, – l) értékpapírosítási pozíció, – m) kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, vagy – n) egyéb tétel. 87

BME 2017 Bankjog Hitelezési kockázatvállalás prudenciális szabályainak összefoglalása • Saját tőke, szavatoló tőke fogalmai • Tőkemegfelelés • Tartalékképzés, tőkepufferek • Belső, kockázatkezelési eljárási rend, kockázat értékelése, súlyozás • Nagyhitel szabályok – 10%, 25%, 8 x • Befektetések korlátozása – ingatlan, 100%-os szabály • Befektetési szabályok – Maximum a szavatoló tőke nagysága – Gazdasági társaság – 15%, 51% – Másik pénzintézet – 15% 88

BME 2017 Bankjog – Fontos fogalmak voltak (!): – Szavatoló tőke definíció - (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, a mérleg szerinti eredmény, az általános tartalék, az értékelési tartalék, alárendelt kölcsöntőke és a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke) – Tőkemegfelelési mutató - A hitelintézet fizetőképességét elsődlegesen az úgynevezett tőke-megfelelési mutatóval (a súlyozott eszközkockázati arányszámmal) mérik. A tőke-megfelelési mutatószám a korrigált szavatoló tőke összege (mint számláló) és a korrigált mérlegfőösszeg (mint nevező) hányadosa. = 8% 89

BME 2017 Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység szabályai – Kockázatvállalás csak írásban – Belső szabályzat – Nagy hitel és nagy kockázat szabályok (25%, 8 x 10%), súlyozás mérlegben szereplő (adós, biztosíték) és mérlegen kívüli tételek (fizetési kötelezettség beállásának valószínűsége, piaci kockázat) 100%, 50%, 20% stb. – Szavatoló tőke definíció - (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, a mérleg szerinti eredmény, az általános tartalék, az értékelési tartalék, alárendelt kölcsöntőke és a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke) – Tőkemegfelelési mutató - A hitelintézet fizetőképességét elsődlegesen az úgynevezett tőke-megfelelési mutatóval (a súlyozott eszközkockázati arányszámmal) mérik. A tőke-megfelelési mutatószám a korrigált szavatoló tőke összege (mint számláló) és a korrigált mérlegfőösszeg (mint nevező) hányadosa. - 8% – Tulajdonszerzés korlátozása - max. szavatoló 15%-a /közvetlen és közvetett/, max. megszerzett vállalkozás jegyzett tőkéjének 51%-a – summa max. szav. tőke 60% 90

BME 2017 Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység szabályai – Nagy hitel és nagy kockázat szabályok • 25%-os szabály - egy ügyfélcsoport felé vállalt összes kockázat együttesen nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének 25%át • 10%-os szabály – amennyiben egy ügyfélcsoport felé vállalt összes kockázat együttesen eléri vagy meghaladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének 10%-át , az a kockázat „nagy hitel”-nek minősül • 8 x –os szabály - az összes „nagy hitel” együttes összege nem haldhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének a nyolc-szorosát • súlyozás mérlegben szereplő (adós, biztosíték) és mérlegen kívüli tételek (fizetési kötelezettség beállásának valószínűsége, piaci kockázat) 100%, 50%, 20% stb. 91

BME 2017 Bankjog Összefoglalva – egy oldalon ! A hitelezési és befektetési tevékenység szabályai – Kockázatvállalás csak írásban – Belső szabályzatok készítése (hitelezési és kockázatéertékelési) – Nagy hitel és nagy kockázat szabályok (25%, 8 x 10%), súlyozás mérlegben szereplő (adós, biztosíték) és mérlegen kívüli tételek (fizetési kötelezettség beállásának valószínüsége, piaci kockázat) 100%, 50%, 20% stb. – Szavatoló tőke definíció - (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, a mérleg szerinti eredmény, az általános tartalék, az értékelési tartalék, alárendelt kölcsöntőke és a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke) – Tőkemegfelelési mutató - A hitelintézet fizetőképességét elsődlegesen az úgynevezett tőke-megfelelési mutatóval (a súlyozott eszközkockázati arányszámmal) mérik. A tőke-megfelelési mutatószám a korrigált szavatoló tőke összege (mint számláló) és a korrigált mérlegfőösszeg (mint nevező) hányadosa. = 8% – Tulajdonszerzés korlátozása - max. szavatoló 15%-a /közvetlen és közvetett/, max. megszerzett jegyzett tőkéjének 51%-a, összes tőkerészesedés a szav. tőke max. 60%-a – Ingatlanszerzés korlátozása – nem a működéshez kapcsolódó ingatlanok összértéke szav. tőke max. 5%-a – 100%-os szabály (összes befektetés a bank szavatolótőkéjét nem haladhatja meg) 92

BME 2017 Bankjog Tőkekövetelmény - hitelezési tevékenység – intézményvédelem - Magyarországi bankok helyzete - 180 forintos törvény - Szolidáris (bank) adó - Piaci környezet megváltozása (külföldi tőkeáramlás megfordult, ingatlanpiac lelassult stb. ) - Második kör az adósmentésben - Nem is annyira búrkolt államosítási szándék 93

BME 2017 Bankjog 94

BME 2017 Bankjog 95

BME 2017 Bankjog Befektetési szolgáltatási tevékenység a - Értékpapír kibocsátás szervezése - kereskedelmi (ügynöki, bizományosi, saját számlás) tevékenység - portfoliókezelés, valamint - jegyzési garanciavállalás üzletszerű végzése, (ha annak tárgya a törvényben meghatározott befektetési eszköz ) 96

BME 2017 Bankjog Pénzügyi rendszer helye és szerepe • Pénzügyi közvetités • Fizetések bonyolítása • Deviza és futamidő konverzió Háztartási jövedelmek Kiadások Háztartások Export árbevétel Import kif. Vállalatok Külföld Kiadás Állami költségvetés Hitelfelvétel Pénzügyi rendszer Adók Hitelezés 97

BME 2017 Bankjog A hazai tőkepiaci szabályozás főbb állomásai így a következők voltak: • 1991: az első átfogónak tekinthető értékpapír és tőzsde kodifikáció; • 1996: az uniós jogharmonizációhoz és az első öt év privatizációs hullámában felvetett kérdésekhez kapcsolódó értékpapírtörvény; • 2001: az átszerkesztett, átnevezett és nemzetközi szabályozási trendeket magában foglaló tőkepiaci törvény /2001. évi CXX. törvény (Tpt. ); • 2007: az újra átnevezett és átszerkesztett, hatályos befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról szóló 2007. évi CXXXVIII. Törvény; • 2014: Kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. Tv (Kbfk). 98

BME 2017 Tőkepiaci jog Tpt. / Bszt. Befektetési tevékenység • Két alapvető tevékenységi tipus: – pénzügyi szolgáltató – befektetési szolgáltató • Meghatározza a üzletszerű, rendszeres – tőkekövetelményt – személyi és technikai követelményeket Tevékenységek engedélyezése: PSZÁF Befektetési szolgáltatások - I • ügynöki • bizományosi • saját számlás kereskedelmi • portfolió kezelés • jegyzési garanciavállalás ha ezek tárgya neghatározott befektetési eszköz Kiegészitő Befektetési szolgáltatások • értékpapir leltétkezelés • értékpapir letéti őrzés • tanácsadás Corpfin, M&A • befektetési tanácsadás • értékpapir forgalomba hozatal megszervezése • befektetési hitel nyújtása • értékpapir-számla vezetés • ügyfélszámla vezetés • Átruházható értékpapir • pénzügyi határidős ügylet • határidős kamatlábszerződés • kamatláb, deviza és tőkecsereügylet (swap) • ezekre opció 99

BME 2017 Tőkepiaci jog A tőkepiaci jogszabályok legfontosabb fogalmai és intézményei: • a befektetési vállalkozó • a befektetési szolgáltatók tevékenysége és annak korlátai • minimális tőkekövetelmények a befektetési szolgáltatók vonatkozásában • a befektetési szolgáltatók tevékenységének engedélyezése • a befektetési szolgáltatók által nyújtható szolgáltatások 100

BME 2017 Tőkepiaci jog Egy befektetési szolgáltatók tevékenységét két alapvető korlát befolyásolja: - Egyrészt befektetési szolgáltatást, főszabályként csak befektetési vállalkozás és hitelintézet nyújthat; - Másrészt a befektetési vállalkozás főszabályként csak befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet 101

BME 2017 Tőkepiaci jog Befektetési szolgáltatási tevékenység a - kereskedelmi (ügynöki, bizományosi, saját számlás) tevékenység - portfoliókezelés, valamint - jegyzési garanciavállalás üzletszerű végzése, (ha annak tárgya a törvényben meghatározott befektetési eszköz ) 102

BME 2017 Tőkepiaci jog Az MNB az engedélyt az egyes tevékenységekre együtt vagy külön adja meg. Az MNB az engedélyt: • határozott időre, • feltételhez kötötten, • korlátozott tevékenységi körrel, • területi korlátozással, • a befektetési szolgáltatási, illetve árutőzsdei szolgáltatási tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja 103

BME 2017 Tőkepiaci jog Kiegészítő befektetési szolgáltatásnak minősül az Tpt. szerint: • értékpapír-letétkezelés • értékpapír-letéti őrzés • tőkeszerkezettel kapcsolatos, vállalkozások egyesülésével, szétválásával illetve tulajdonosi és szerkezet átalakításával kapcsolatos tanácsadás • értékpapír forgalomba hozatalának, valamint a részvénytársaság felvásárlásának szervezése • befektetési tanácsadás • befektetési hitel nyújtása • értékpapír-számla vezetés • ügyfél-számla vezetés 104

BME 2017 Tőkepiaci jog A befektetők védelme • a befektetővédelem célja • a BEVA feladata (kártalanítás) • a biztosított és nem biztosított befektetési szolgáltatások köre (szerződés) • a biztosítás mértéke (max 20 e EUR) • BEVA jogállása és forrásai (szolgáltatói befizetések, egyszeri és éves díjak) 105