Biztonsgunk rdekben Oktatsi s Tancsad Tudomnyos Egyeslet A
„Biztonságunk érdekében” Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület A VÉDELEM NEMZETI KOMPLEX RENDSZERE ÉS A KATASZTRÓFAVÉDELEM NEMZETI RENDSZERE HALLGATÓ I TUDÁSTÁR 2. Kötet T 2.
Dr. Hornyacsek Júlia Budapest, 2012. Szerkesztő: Késmárkiné Mach Mária A védelem nemzeti komplex rendszere, és a katasztrófavédelem nemzeti rendszere „Biztonságunk Érdekében” Oktatási és Tanácsadó Tudományos Egyesület HALLGAT ÓI TUDÁSTÁR 2. kötet T. 4 ISSN: ISBN: 2
Törzsanyag 4. ELŐADÁS Dr. Hornyacsek Júlia 3
BEVEZETŐ A védelmi tanulmányokat folytatók, – legyen az a védelmi szféra bármely területe – gyakran azzal szembesülnek, hogy a terület folyamatos változása, az új szakmai kihívások megjelenése miatt nem könnyű aktuális és átfogó tananyagot találni a vizsgákra való felkészüléshez, szakmai elmélyüléshez. Ez a sorozat segítséget kíván nyújtani a tanuláshoz. A tárgyköröket törzsanyagra, kiegészítő anyagra, valamint háttéranyagokra csoportosítottuk. A bemutatók a lényeges kérdésekre koncentrálnak, de nem elegendőek a felkészüléshez. További olvasásra, forrásanyagok feldolgozására van szükség. T 2. Törzsanyag Olvass utána! H 2. K 2. Háttéranyag Foglald össze! Háttéranyag 4
Használati útmutató Az előadás anyagai a hazai és nemzetközi nyomtatott és elektronikus irodalom, valamint a hatályos jogszabályok alapján készültek oktatási célból. A források és a kiegészítő információk a diákon, a diák alatti jegyzet rovatban találhatóak, amely a nézet/jegyzetoldal menüpontra kattintva érhető el. (A nyomtatott változatban az irodalomjegyzékben helyeztük el. ) Az ismétlő kérdések megválaszolásával tudja eldönteni, hogy mennyire értette meg az anyagot, továbbhaladhat-e, vagy ismételnie kell. Az előadások külön is értelmezhetőek, de szerencsésebb egymást követően feldolgozni őket. Minden jog fenntartva. 5
4. IV. Téma Magyarország egységes katasztrófavédelmi rendszere Motivációs kérdés: Mutassa be a védelem nemzeti komplex rendszerét! 6
Fő kérdések 4. 1. Katasztrófaveszély, katasztrófa fogalma. Veszélyhelyzetet kiváltó okok 4. 2. A katasztrófavédelem fogalma, rendeltetése, irányítási rendszere 4. 3. Az egységes katasztrófavédelmi rendszer felépítése, alrendszerei 7
A biztonság alapvető területei gazdasági politikai közbiztonság társadalmi katonai Területei: Ø a környezet- és természetvédelem, Ø az egészségvédelem, Ø az ipari biztonság, Ø közlekedésbiztonság, Ø katasztrófavédelem Ismétlés Környezeti 8
Ismétlés Mi is? Milyen tényezők veszélyeztetik a biztonságunkat? 9
A biztonságra fenyegetések, kockázatok, kihívások hatnak. globális EZEK lehetnek kontinentális regionális Ismétlés belső 10
Mo. Biztonságát veszélyeztető kihívások Globális kihívások §Instabil zónák (területek) kialakulása §Tömegpusztító fegyverek és hordozó eszközeik elterjedése. §A nemzetközi terrorizmus veszélye §Pénzügyi, gazdaági instabilitás §Informatikai-információs kihívások §Globális környezeti kihívások stb. (NBS 2012. ) [2] [1] 11
Mo. Biztonságát veszélyeztető kihívások Regionális kihívások • Az országok közötti fejlettségbeli különbségek növekedése. • Az országokon belüli instabilitás. • Oroszország nagyhatalmi törekvései • A mediterrántérség kihívásai. • illegális tömeges migráció. • Határon túli magyarok helyzete • Energia, nyersanyag- és piacbiztonság • Környezetkárosító hatások növekedése stb. (NBS 2012. ) [4] [3] 12
Mo. Biztonságát veszélyeztető kihívások Belső kihívások • Szervezett bűnözés • Kábítószerek terjedése • A feketegazdaság és korrupció • Demográfiai kihívások • A rendszerváltást kísérő szociális feszültségek stb. [6] [5] [7] 13
FENYEGETÉSEK KOCKÁZATOK VÁLSÁGOK KIHÍVÁSOK Nem katonai jellegű Globális Katonai jellegű Belső Regionális Kontinent ális civ Körn iliz áci yezet ós i kih és ívá so KATASZTRÓFÁK k Természeti eredetű Civilizációs eredetű Egyéb veszélyek 14
4. 1. altéma A katasztrófaveszély, katasztrófa, és a veszélyhelyzet fogalma 15
Mielőtt elemeznénk a katasztrófavédelem rendszerét, meg kell ismernünk, hogy a veszélyeztető katasztrófa- eseményeknek milyen szintjei vannak! 16
A veszélyeztető helyzet tényállása 1. Katasztrófa-küszöböt el nem érő helyzet 2. Katasztrófa-küszöböt elérő helyzet Katasztrófaveszély KATASZTRÓFA Különleges jogrendet nem igényel Különleges jogrendet igényel Veszélyhelyzet 17
Vizsgáljuk meg, hogy a veszélyeztető eseményeknek milyen szintjei vannak! 18
A veszélyeztető események szintjei 1. Egyensúlyi állapot (Békeidőszak, normál időszak) 2. Baleset, veszélyeztető esemény 3. a, Rendeződik Magától kiegyenlítődik vagy kis beavatkozással rendezhető 3. b, Eszkalálódik 4. Katasztrófa veszély 5. Katasztrófa Ha a katasztrófa intenzitása, jellege, következménye különleges jogrend meglétét igényli I N T É Z K E D É s Veszélyhelyzet 19
katasztrófa -szintet még el nem érő mértékű, de azzá válható helyzet vagy állapot? 20
Katasztrófaveszély [8] „Olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet - és vagyonbiztonságot. ” [9] 21
Ki is? ALAPVETŐ KÉRDÉS: Igaz-e, hogy az egyensúlyi állapot visszaállításához katasztrófa-veszély esetén is meg kell tenni az alapvető intézkedéseket? IGAZ Kinek a felelőssége? A hivatásos katasztrófavédelmi szerv főigazgatója jogosult 22
Teendő katasztrófaveszély esetén: a központi katasztrófavédelmi szerv vezetője a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által előzetesen jóváhagyott központi veszélyelhárítási terv szerint azonnal intézkedik: üAz emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, üa kritikus infrastruktúrák védelme, ü a lakosság alapvető ellátásának biztosítása, ü valamint a katasztrófa következményeinek lehető legkisebbre csökkentése érdekében. [10] 23
Katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely az emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. [11] 24
a veszélyhe lyzet kihirdetés ét? Ha a helyzet vagy állapot intenzitása, jellege, és/vagy a kialakult károk mértéke miatt, a felszámoláshoz különleges jogrend bevezetése szükséges. 25
Mi a veszélyhelyzet? 26
A veszélyhelyzet [12] M I N Ő S Í T E T T Helyzet olyan helyzet, amelynek kihirdetésére akkor kerül sor, ha a katasztrófavédelmi törvényben meghatározott események következtében kialakult helyzet jellege, intenzitása, mértéke ezt indokolttá teszi. (elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek és egyéb eredetű veszélyek) 27
Veszélyhelyzetet kiváltó okok [13] a) elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, különösen: aa) árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, vagy töltésszakadás veszélye fenyeget, ab) belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók, ac) több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás, ad) más szélsőséges időjárás következtében az emberek életét, anyagi javait a lakosság alapvető ellátását veszélyeztető helyzet következik be, ae) földtani veszélyforrások. [14] 28
Veszélyhelyzetet kiváltó okok [13] b) ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek, különösen: • ba) a veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történő tevékenység során a szabadba kerülő anyag az emberi életet, egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti, • bb) nem tervezett radioaktív kiszóródás és egyéb sugárterhelés, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolja és a lakosság nem tervezett sugárterhelését idézi elő. 29
Veszélyhelyzetet kiváltó okok c) egyéb eredetű veszélyek, különösen: ca) tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány, cb) ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni vizek haváriaszerű [13] szennyezése, cc) bármely okból létrejövő olyan mértékű légszennyezettség, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási küszöbértéket meghaladja, cd) a kritikus infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, melynek következtében a lakosság alapvető ellátása több napon keresztül, vagy több megyét érintően akadályozott. [15] 30
4. 2. altéma A katasztrófavédelem fogalma, rendeltetése irányítási rendszere Milyen célt szolgál? Mi a katasztrófavédelem? 31
Carl von Clausewitz: „Nem vállalok közösséget azzal a könnyelmű reménnyel, hogy valami véletlen majd megment bennünket”. Jonathan Redh: „Biztosabb, ha semmit sem bízunk a véletlenre, hanem egymással összefogva gondoskodunk a biztonságunkról. ” 32
Milyen választ ad Magyarország a kihívásokra? ismétlés 33
Hazánk a különböző kihívásokra, adekvát választ adó védelmi szervezeteket működtet ismétlés katonai rendvédelmi katasztrófák gazdasági kihívások válaszok Magyar Honvédség Rendvédelmi szervek Katasztrófavédelmi rendszer Pénzügyi és gazdasági szervezetek rendszere 34
A védelem nemzeti komplex rendszere szervezet- és intézmény-elemeinek csoportosítása Civil elemek Fegyveres és hivatásos elemek Katonai védelem Magyar Honvédség Védelmi Igazg. Kormányzat ( Rendvédelem szervei . ) Védelmi Igazgatás OGY, KE, HT, Korm Rendőrség, Vám és Pü. ő. Büntetésv. Stb. Min. , Orsz. hat. sz. , VB-ok Gazdaság védelem Katved. hivatásos szervei ismétlés Rendvédelem [16] Köteles polgári védelem Köteles Polgári védelem (A lakosság és az anyagi javak oltalmazása, védelme) Nemzetgazdaság stratégiai erőforrások 35
Katasztrófavédelem a különböző katasztrófák elleni védekezés során azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 36
A katasztrófavédelem rendeltetése A különböző katasztrófavédelmi irányítási szintek jogszabályban meghatározott feladatainak összehangolása és végrehajtása, a lakosság biztonsága, élete és anyagi javainak védelme érdekében. 37
Mi tette szükségessé a katasztrófavédelem kialakulását? Mi is? A hazai és nemzetközi folyamatok és elvárások 38
A katasztrófavédelem kialakulását elősegítő tényezők a 90 -es években • Nemzetközi • • • környezetvédelmi elvárások hazánkkal szemben A rendszerváltás befejeződésének korszaka A polgári védelem válságának vége A Belügyminisztérium átalakítási folyamata A polgári védelem és a tűzoltóság viszonya Társadalmi igény a katasztrófák elleni védekezés intézményes rendszerének kialakítására. [17] 39
A kialakulásra több hazai és nemzetközi tényező is hatással volt. (lásd jegyzet rovat, [18]) Felmerült az az igény, hogy • a különböző tárcák, szervezetek feladatrendszerében megjelenő katasztrófavédelmi feladatok szervezése, koordinálása, végrehajtása egységes elvek és követelmények szerint valósuljon meg, • a végrehajtáshoz szükséges, erők, eszközök koncentráltan és hatékonyan kerüljenek felhasználásra. 40
Elindult a hazai katasztrófavédelmi rendszer kialakulásának folyamata 1. lépés: 2. 2000. évi LXXIV. évi törvény Katasztrófavédelmi Tv. 41
2000. Tűzoltóság Polgári védelem A tűzoltóság és a polgári védelem Országos szintje KÉTSZINTŰ ÖSSZEVONÁS Megyei szintje Helyi szintje IGEN 42 NEM
Folytatódott a hazai katasztrófavédelmi rendszer kialakulásának folyamata 2. Lépés 2011. évi CXXVIII. törvény 2012. a katasztrófavédelemről 43
Tűzoltóság Polgári védelem A tűzoltóság és a polgári védelem HÁROM SZINTŰ ÖSSZEVONÁS Országos szintje Megyei szintje Helyi szintje 11/9/2020 IGEN 44
Hol is? Hol helyezkedett el a katasztrófavédelem nemzeti komplex rendszerében korábban, és napjainkban? 45
Hol és hogyan helyezkedett el a katasztrófavédelem rendszere KORÁBBAN a nemzeti komplex védelmi rendszerben? 1. Katonai védelem 2. Rendvédelem 3. Gazdasági védelem 4. Köteles 5. polgári védelem g sé ei d vé zet n o rve H ar , sze y ag atai M a kul s é ala M H nai A to Ka Ren d egy véde lm éb véd i és sze e rve lmi k N tű em zo á ltó lla sá mi go k 1. 5. B, mi álla ság ltó tűzo OGY, KE, HT, Korm. B, Hi A va ga polg tásos he bi zd Min. , Orsz. hat. sz. , ári vé lyi zto as d e l Véd biz-ok e sít ág mi szerv C ó m , P sz űk o er ö k öte lgár ve dő k, ké lez i vé sz pe po ala ettsé delm er ss lgá pu i g ve é ri v ló en ze gé s ze te t rve édel k ze em tek i A) HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELEM: OKF, Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, FPVI. A nemzeti védelmi rendszer elemei: 2. 3. 4. A katasztrófavédelem alapvető szervezeti elemei voltak: A) + B) + C) 46
1. Katonai védelem 2. Rendvédelem (KV) 3. Gazdasági védelem 4. Köteles 5. polgári védelem (KV) g sé ei d vé zet n o rve H ar sze y , ag tai M a a kul s é ala M H nai A to Ka 1. 2. Tű. 5. Katasztrófavédelmi kirendeltségek OGY, KE, HT, Korm. A g Min. , Orsz. hat. sz. , bi azd zto as Véd biz-ok Hivatásos sít ág B ó )P Pv. sz műk olg er k ö ö ve dő tel ári ez véd k, ké sz pe po ala ettsé elm er ss lgá pu ge i ve é n ze gé sz ri vé ló erv de te t k ez l ete emi k A) HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELEM: OKF, Megyei, fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságok A nemzeti védelmi rendszer elemei: Ren d egy véde lm éb véd i és sze e rve lmi k Hol és hogyan helyezkedik el a katasztrófavédelem JELENLEG a nemzeti komplex védelmi rendszerben? 3. 4. A katasztrófavédelem alapvető szervezeti elemei: A) + B) 47
4. 3 Hogyan épül fel a katasztrófavédelem irányítási rendszere? Hogyan is? Országos Területi Helyi Részletesen a kiegészítő anyagban találod. 48
A KATASZTRÓFAVÉDELEM IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE Országos szint Országgyűlés Kormány K. Kormányzati Koordinációs Bizottság Más Ágazati minisztériumok HM BM NEFM KKB TT KKB NVK Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Megyei szint Egészségügyi int. és mentő szervezetek Megyei Védelmi Bizottságok Operatív Törzsek Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok Helyi szint Helyi Védelmi Bizottságok Katasztrófavédelmi Kirendeltségek POLGÁRMESTEREK Polgári védelmi szervezetek Egészségügyi int. és mentő szervezetek Polgári szervek, gazdálkodó egységek Civil szervezetek, önkéntesek Állampolgárok 49
Mi is? Az ábrán szereplő szervek, szervezetek többségét ismerem, de mi az a Katasztrófavédelmi Kormányzati Koordinációs Bizottság? Mi a rendeltetése? 50
Katasztrófavédelmi Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) „A Kormány a katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítése és a védekezéssel kapcsolatos feladatok ágazati összehangolása és irányítása érdekében kormányzati koordinációs szervet működtet. A KKB elnöke a miniszterelnök, elnök-helyettese a belügyminiszter, tagjai a miniszterek. ”[19] A KKB tevékenységének tudományos támogatása, a szakmailag megalapozott döntés-előkészítés érdekében Tudományos Tanácsot, operatív tevékenységének támogatása érdekében operatív munkaszerveként Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központot működtet. ” [20] 51
Önmaga is rendszer? A katasztrófavédelem irányítását megismertük, de hogyan zajlik a végrehajtás? Hogyan épül fel a katasztrófavédelem rendszere? 52
4. 4. altéma A katasztrófavédelem rendszerének alrendszerei Ezek hogyan függnek egymással össze? Milyen alrendszerei vannak? 53
Igaz-e, hogy a katasztrófavédelem a nemzeti komplex védelmi rendszer fontos része, és önmaga is RENDSZER, amely több alrendszerből áll? ? ? IGAZ! Melyek ezek? 54
Az egységes katasztrófavédelmi rendszer ALRENDSZEREI [21] 1. FELADATALRENDSZER 3. ERŐFORRÁSALRENDSZER 2. SZERVEZET- ÉS INTÉZMÉNYALRENDSZER 55
1. A FELADAT-ALRENDSZER [21] magába foglalja mindazon feladatokat, amelyeket a jogszabályok a katasztrófák megelőzése, következményeinek felszámolása és a helyreállítás érdekében rögzítenek. E feladatok a tűzoltóságra, a polgári védelmi szervekre és szervezetekre és egyéb védelmi szervezetekre hárulnak, de ide soroljuk mindazon feladatokat is, amelyeket más szervek, szervezetek hajtanak végre a törvény által meghatározott védekezési időszakok során. A feladat-alrendszer magába foglalja a megelőzési, a védekezési, a helyreállítási feladatok csoportját. 56
A katasztrófavédelem feladatalrendszerének csoportjai Megelőzési feladatok csoportja [21] A mentés feladatainak csoportja A helyreállítás feladatainak csoportja 57
Hogyan is? Hogyan lehet csoportosítani a végzendő feladatokat? Többféle csoportosítás is létezik! 58
A végzendő feladatok Kríziskommunikáció Megelőzés Felkészülés Védekezés Helyreállítás, újjáépítés rehabilitáció CÉL Cél a katasztrófák megelőzése, és mindent megteremteni ahhoz, hogy szükség esetén hatékony lehessen a védekezés. Cél az emberi élet, a környezet és az anyagi javak mentése, a károk mérséklése, az eszkalálódás megakadályozása. Cél a károk felmérése, helyreállítás, újjáépítés, a személyek rehabilitációja, a hasonló esetek kialakulásának elkerülését célzó intézkedések meghozatala. 59
Mi jellemzi a katasztrófavédelem feladatalrendszerét? Jellemzője, hogy integrált, térben és időben összefüggő feladatrendszer. Tűzvédelmi Polgári védelmi Ipari biztonsági feladatokat foglal magába. 60
Ezeket a feladatokat kik hajtják végre? Csak a hivatásos katasztrófavédelem kötelessége, vagy másoknak is van benne feladata? Van! A katasztrófavédelem intézmény alrendszere minden elemének. 61
2. A KATASZTRÓFAVÉDELM INTÉZMÉNY-, ÉS SZERVEZETI ALRENDSZERE A katasztrófavédelem intézmény- és szervezeti alrendszere nem szűkíthető le a hivatásos katasztrófavédelmi szervekre, hanem több, egymással összefüggő, egymással meghatározott rendben és módon együttműködő szervezetből és intézményből tevődik össze, amelyeknek jogszabályokban rögzített feladata és felelősségi köre van a katasztrófák megelőzésében, a következmények felszámolásában, és a helyreállításban. [21] 62
A katasztrófavédelem intézményés szervezeti alrendszerének elemei (pillérek) [21] Hivatásos katasztrófavédelmi szervek és egyéb mentő szervek, szervezetek Gazdálkodó szervek és szervezetek csoportja Állami és önkormányzati szervek szervezetek Polgári védelmi szervezetek, és az önkéntes állampolgárok csoportja Civil- és karitatív szervek, szervezetek csoportja 63
A katasztrófavédelem pillérei A polgári védelmi szervezetek Az állami és önkormányzati szervek, szervezetek, intézmények A gazdálkodó szervek és szervezetek (polgári szervek) A civil-, és humanitárius szervezetek, önkéntes állampolgárok 5. 4. 3. A hivatásos kat. védelmi szervek és egyéb mentőszervek, szervezetek 2 1 64
Az intézmény- és szervezeti alrendszer (a pillérek) további csoportosítási formái 1. Hivatásos ág Nem hivatásos ág 2. Elsődleges beavatkozók Másodlagos beavatkozók 3. Közszolgálati szervek Köteles Polgári védelmi szervezetek Önkéntes Társadalmi és civil szervek szervezetek 65
A katasztrófavédelem a szervezeti és intézmény alrendszerének egyik fontos eleme, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv. Erről áttekintő képet a következő két dián, részletes bemutatását az 3. Törzsanyagban találod! 66
A hivatásos katasztrófavédelmi szerv (2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv, amelynek tagjai hivatásos állományúak, kormánytisztviselők, köztisztviselők és közalkalmazottak. (1) A katasztrófavédelem megvalósításában résztvevő hivatásos katasztrófavédelmi szervek: • a) az országos illetékességgel működő központi szerv BM OKF, • b) a megyei, fővárosi illetékességgel működő területi szervek, • c) helyi szervek a katasztrófavédelmi kirendeltségek és a hivatásos tűzoltóságok. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és… 67
A hivatásos katasztrófavédelmi szervek [22] Országos hatáskörű központi szerv: OSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Megyei szint: MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁGOK (20) FŐVÁROSI KATASZTRFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG Hivatásos Tűzoltóparancsnokságok 104 Helyi szint: KATASZTRÓFAVÉD. KIRENDELTSÉGEK 65 ÖT, LT, ÖTE PV szervezetek Katasztrófavédelmi irodák 46 Katasztrófavédelmi örsök 65 68
A hivatásos és nem hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek kialakítása, kapcsolata [23] HÁROM SZINTŰ ÖSSZEVONÁS Hivatásos tűzoltóság Hivatásos polgári védelem NEM HIVATÁSOS katasztrófa védelmi szervezetek Katasztrófavéd kutató és mentő szerv. „Hunor” Önkéntes és köt. Központi rend pv szervezetek Megyei speciális rendelt mentő szervezetek Önkéntes és köt. területi rend pv szervezetek OSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Országos szint MEGYEI ÉS A FŐVÁROSI (20) KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁGOK Megyei szint Önkéntes és köt. helyi rend pv szervezetek TELEPÜLÉSI polgári védelmi szervezetek (65) MUNKAHELYI polgári védelmi szervezetek KATASZRÓFAVÉDELMI (65) KIRENDELTSÉGEK Tűzoltó-parancsnokságok Katasztrófavédelmi irodák Helyi szint (104) Katasztrófavédelmi őrsök (47) 69
Mivel is? Milyen erőforrásokkal hajtják végre a feladatokat? Milyen forrásból tevődik össze az erőforrás alrendszer? 70
3. ERŐFORRÁS-ALRENDSZER A katasztrófavédelem erőforrásai több forrásból tevődnek össze: • a központi állami és önkormányzati készletekből és tartalékokból, • a szervezeti elemek saját erőforrásaiból, • az állampolgárok erőforrásaiból, • külföldi segítségből, támogatásból. Az alrendszerek jogszabályokban rögzített módon, a katasztrófa helyétől, jellegétől, pusztító hatásának mértékétől függően, meghatározott rendben aktivizálják az erőforrásaikat. 71
A katasztrófavédelem erőforrás-alrendszerének csoportjai A központi állami- és önkormányzati készletek, tartalékok A szervezeti elemek saját erőforrásai Az állampolgárok erőforrásai Külföldi segítség, támogatás 72
Hogyan is? Hogyan koncentrálódnak és aktiválódnak az erőforrások? A szubszidiaritás és a segítségnyújtás elvén. 73
A katasztrófavédelem erőforrás-alrendszerének aktiválása és koncentrálása a helyszínen A katasztrófavédelem pillérei 1 2 3 4 5 1. A feladatok végrehajtásában résztvevő szervezetek saját erőforrásai 2. Központi, állami, önkormányzati és más készletek, tartalékok 3. Az állampolgároktól érkező segítség, támogatás 4. Külföldről érkező segítség, támogatás központi koordinálással 74
Az egységes katasztrófavédelmi rendszer felépítése, alrendszerei [23] Feladatcsoportok Katasztrófavédelmi rendszer A megelőzés feladatai Szervezeti alrendszer Katasztrófa védelmi erőforrás alrendszer Hiv. kat. véd. és mentő szervek, szervezetek Polgári védelmi szervek és szervezetek Katasztrófaelhárítási feladatok alrendszere Gazdálk. Szervek Állami és önkorm. szervek és szervek szervezetek Civil és karitatív szervek, szervezetek A mentés feladatai A helyreállít ás feladatai Feladat alrendszer Központi, állami és önk. készletek, tartalékok, A mentő és közreműködő szervezetek saját erőforrásai Erőforrás alrendszer Hazai és külföldi segélyek, támogatás A gazdálkodó szervezetek, állampolgárok erőforrásai Szervezeti alrendszer 75
AKTUÁLIS KÉRDÉS! Mi volt a célja a katasztrófavédelmi rendszer korszerűsítésének és ez mennyiben érinti a gazdálkodó szervezeteket? A gazdálkodó szervezeteket érint! Ø gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség; Ø katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetése; Ø munkahelyi védelmi szervezet létrehozása, működőképességének biztosítása; Ø védelmi tervek kidolgozás; Ø katasztrófavédelmi képzések végrehajtása; Ø a védekezéshez szükséges feltételek megteremtése, a költségek viselése; Ø közreműködés a területi és települési védekezés feladataiban. SZEMLÉLETVÁLTÁS, FELELŐSÉGTELJES HOZZÁÁLLÁS! ? CÉLJA Ø a lakosság biztonságérzetének növelése; Ø az önmentési képesség fejlesztése; Ø erők és eszközök koncentrálása; Ø az önkéntesség erősesítése; Ø a katasztrófavédelmi szervezetek reagáló és védelmi képességének növelése; Ø a védekezés eredményességének és költséghatékonyságának fokozása; Ø a megelőzés és a hatósági munka erősítése; Ø a gazdaság szereplőinek, erőforrásainak szélesebb körű bevonása; Ø a károkozó felelőségének szélesítése, a felelősség viselés fokozása. 76 [23]
ÖSSZEGZÉS 1. A veszélyeztető helyzetek katasztrófavédelmi szempontból különböző tényállásúak lehetnek. Az egyensúlyi helyzetet valamilyen baleset, esemény felborítja, mely vagy rendeződik, vagy eszkalálódik, kialakul a katasztrófaveszély vagy a katasztrófa. Ha a helyzet intenzitása, jellege, a kár mértéke rendkívüli intézkedéseket igényelnek a Kat. által nevesített esetekben, akkor kihirdetik a veszélyhelyzetet. 77
ÖSSZEGZÉS 2. A katasztrófák elleni küzdelem a katasztrófavédelem feladata. Kialakulásához nemzetközi és hazai folyamatok vezettek. Rendeltetése a megelőzés, a védekezés és a helyreállítás során a lakosság és az anyagi javak mentése, az eszkalálódás megakadályozása. A védelem komplex nemzeti rendszerében a rendvédelem és a polgári védelem területén alakult ki, hivatásos és nem hivatásos ágból áll. Irányítási rendszere országos, területi és helyi szinteken valósul meg. Fontos eleme a KKB. 78
ÖSSZEGZÉS 3. • A katasztrófavédelem maga is egy rendszer, amely feladat, intézményi és erőforrás alrendszerekre tagolódik. • A feladat alrendszer felöleli a megelőzési, mentési és a helyreállítási feladatcsoportokat. • Az intézményi alrendszerbe a hivatásos mentőszerveken túl beletartoznak az állami és önkormányzati szervek, a gazdálkodó egységek, a civil és humanitárius szervezetek, a köteles polgári védelmi szervezetek, valamint az önkéntes állampolgárok. 79
ÖSSZEGZÉS 4. • A katasztrófavédelem erőforrás alrendszere mentőszervezetek saját erőforrásaiból, a központi állami és önkormányzati tartalékokból, az állampolgárok eszközeiből, valamint a külföldi segítségnyújtásból áll. • Az erőforrások a szubszidiaritás és a segítségnyújtás elvén aktiválódnak és koncentrálódnak. • A katasztrófavédelmi feladatok ellátásáért a településeken a polgármesterek felelősek. 80
KÉRDÉSEK 1. 2. 3. 4. 5. 6. Milyen nemzetközi megállapodások és események segítették a hazai katasztrófavédelem kialakulását? Ismertesse a katasztrófavédelem kialakulását befolyásoló egyéb tényezőket! Ismertesse a katasztrófavédelmi rendszer kialakításának alapvető célkitűzéseit! Mutassa be a katasztrófavédelmi rendszer kialakításának jogszabályi hátterét! Elemezze a komplex védelmi rendszer és a katasztrófavédelem kapcsolatát, összefüggéseit! Mutassa be az egységes katasztrófavédelem alrendszereit, azok összefüggéseit! 81
Köszönöm a figyelmet! Jó tanulást! 82
Irodalomjegyzék 1. [1] 2012. jan. 29. Biológiai és toxinfegyverek 2001. nov. 19. http: //www. origo. hu/tudomany/elet/20011119 biologiai. html [2]terrorveszély, http: //cimkezes. origo. hu/cimkek/terrorveszely/index. html? tag= terrorvesz%E 9 lya [3] Határokon innen és túl, http: //www. police. hu/eu/rendeszet/hatarrend [4]Bőröndben csempészték a fiút, http: //www. blikk. hu/blikk_aktualis/borondben-csempesztek-afiut-2009162 letöltés: 2012. jan. 29. [5] pénz http: //www. fntudosito. hu/riport/3328 2012. jan 29. [6] Kábszerek. Janukovics: veszélyes méreteket öltött a kábítószer-kereskedelem http: //karpatinfo. net/belfold/2011/04/07/janukovics-veszelyesmereteket-oltott-kabitoszer-kereskedelem 83
Irodalomjegyzék 2. [[13] 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról, 20. 44. § [14] Országos gyűjtés az árvízkárosultakért • MTI 2005. 02. http: //kurir. florka. hu/taxonomy/term/27/0? page=23 (letölt: 2012. 03. 12. ) [15] Visnovitz Péter: Benzinkutasnak is elvihetnek járvány idején • http: //www. origo. hu/itthon/20090507 -rendorseg-katasztrofavedelemvpop-pandemias-tervek-jarvany-idejere. html [16] Dr. Kuti Ferenc-Kladek András: Közigazgatási szakvizsga-előadás, Magyar Közigazgatási Intézet Oktatási és Módszertani Igazgatóság, 2006. Szeptember www. kszk. gov. hu/data/cms 13412/Biztonsagpolitikai_agazat_diasor. ppt#3 21, 10. dia [17] Európai Unió Tanácsa 96/82 EK számú, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek ellenőrzéséről szóló SEVESO II. Irányelvek nevű dokumentuma, az ENSZ 1989. december 22 -i közgyűlésén kiadott 44/236. sz. határozata, amely az 1990 -ben kezdődő tíz évet a természeti katasztrófák csökkentése évtizedének nyilvánította. 84
Irodalomjegyzék 3. [18] Dr. Tóth Rudolf - Dr. Hornyacsek Júlia: Gondolatok a katasztrófa-elhárítás logisztikai kérdéseiről, Polgári Védelmi Szemle MPVSZ, Budapest: 2008. 1. sz. 89 -90. oldal ISSN: 17 88 -2168 [19] Dr. Mógor – Bonnyai - Rácz: AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS, • 2011. BM OKF 16. old. , [20]1515/2011. (XII. 30. ) kormányhatározat a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról [21] Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófakihívások tükrében, a települések katasztrófa-elhárítási feladatai, a végrehajtáshoz szükséges helyi védelmi képesség alapvető területei, azok kialakításának folyamata. "Biztonságunk érdekében" Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 2011. 17. o. ISBN: 978 -963 -08 -2606 -8 [22]http: //www. katasztrofavedelem. hu/index 2. php? pageid=szervezet_szerve zeti_abra [23] Dr. Tóth Rudolf: A nemzeti katasztrófavédelem működésének rendszerszemléletű bemutatása előadás 14. dia 2012. 03. 20. Ábrák, figurák: Clip. Art 2009 -2012. , valamint a szerző korábbi műveiből. xxx 85
- Slides: 85