Biolgiai tzelanyagok Biolgiai tzelanyagok Biomassza mint folykony energiahordoz

Biológiai tüzelőanyagok

Biológiai tüzelőanyagok Biomassza, mint folyékony energiahordozó • olaj tartalmú magvas növényekből különböző olajok, • vagy átészterezéssel különböző motor hajtóanyagok, • illetve a nagy keményítő- és cukortartalmú növényekből alkoholos erjesztés során etil-, vagy metil-alkohol, • Előállíthatnak pirolízisolajat • Németország nagyarányú támogatást nyújtott a termőterület ilyen módon történő hasznosítására

Biológiai tüzelőanyagok Csoportosításuk a biológiai eredetű, folyékony energiahordozóknak • energiahordozók fajtája szerinti csoportosítás: alkoholok és olajok • Felhasználási terület: tüzeléstechnikában akár helyi tüzelésre, akár nagyobb települések fűtésére, vagy technológiai tüzelésre, • Motorhajtóanyagként - egyszerű motorolajként vagy észterezett formában, keverve, vagy adalékként • egyéb kenőanyagként, vegyipari hasznosításban illetve élelmiszeripari területeken • Vagy közvetlenül áram előállítása

Biológiai tüzelőanyagok - alkoholok Előállítás • magas cukor és keményítő-tartalmú növényekből (cukorrépa, búza, manióka, burgonya, kukorica, cukornád), • cellulóz tartalmú biomasszából (szálak és rostok), • továbbá az olajnövényekből (repce, napraforgó, szója) • etanol illetve metanol nyerhető – tisztán vagy üzemanyaggal keverve

Biológiai tüzelőanyagok – növényi olajok Előállítás • olajos magvú növények magvaiból állítható elő sajtolással, Legkedvezőbb tulajdonságúak a repce, napraforgó, szója és egyes pálmafajták • Nálunk napraforgó sajtolás • kinyert olaj (repce, napraforgó) közvetlenül is felhasználható (triglicerid) motorhajtóanyagként

Biológiai tüzelőanyagok – növényi olajok • Hátránya: dízelhez képest magasabb a viszkozitása, • motor fogyasztása megnő, oxidációs katalizátor alkalmazása szükséges, • ennek hátránya, hogy kellemetlen szagot bocsát ki • Kedvezőbb tulajdonságúvá válik a növényi olaj, ha átészterezéssel hasznosítják - repce-metilésztert vagy napraforgó-metilésztert és glicerint kapnak

Biológiai tüzelőanyagok – növényi olajok Észterezés: • vizet nem használnak, ezért szennyvíz nem keletkezik • növényi olajok katalizátor jelenlétében reakcióba lépnek az észterezőreaktorba bevezetett metanollal, és növényolaj metil-észter keletkezik • észterezés alkoholtöbblettel történik, felesleges alkoholt el kell távolítani és vissza kell nyerni • deszorpciós toronyban történik, ahol ellenáramú, szárított, előmelegített levegő segítségével a metil-észterből a felesleges alkohol eltávozik – kondenzációval lecsapódik

Biológiai tüzelőanyagok – növényi olajok napraforgó: • növényi olajok minőségét a 95 -97%-ot kitevő trigliceridek összetétele határozza meg • természetes növényi olaj két fő összetevője a glicerin és a zsírsavak • növényi olajok, a glicerinnek eltérő zsírsavakkal alkotott észtereinek (trigliceridek) tekinthetőek • Egyes növényi olajok minőség eltérésnek oka: zsírsav komponensek különbözősége

Biológiai tüzelőanyagok – növényi olajok napraforgó: • biodízel telítetlen zsírsavakból előállított metil-észter • alapanyagai lehetnek a növényi olajok: repce, napraforgó, szója és egyes pálmafajták, • valamint állati zsiradékok és az iparban, háztartásokban keletkezett használt sütőolajok • két meghatározó napraforgó és repce

Biológiai tüzelőanyagok – növényi olajok napraforgó: • napraforgó a legnagyobb területen termesztett olajnövényünk • vetésterülete növekvő tendenciát mutat, 2007 -2011 között 550 ezer hektár között alakul / termésátlaga = 2. 25 t/ha volt • olajtartalma 35 -56% közötti, az újabb hibridek olajtartalma eléri vagy meghaladja a 60%-ot • napraforgóolajat elsősorban jó minőségű étolajként használjuk

Biológiai tüzelőanyagok – növényi olajok napraforgó: • észterezéssel biohajtóanyag • napraforgóolaj fontos alapanyaga lehet a margarin és a szappangyártásnak • olaj kinyerése után visszamaradt fehérjében gazdag (50%) olajpogácsa állati takarmányként • értékes zöldtakarmány • hántolási technológiák alkalmazásával a napraforgómag sütőipari és cukrászati felhasználásra is alkalmas

Biológiai tüzelőanyagok – növényi olajok napraforgó: • termésátlagot és minőséget számos tényező befolyásolja • betakarítása szeptember elején-közepén • betakarítás után szárítani szükséges, a nagy olajtartalmú napraforgó 6 -8% szemnedvességtartalom mellett tárolható

Biológiai tüzelőanyagok – növényi olajok napraforgó: • biodízel-előállításra a magas olajsav tartalmú napraforgófajták felelnek meg • magas olajsav tartalmú hibridek (HO) vetésterületének jelentős növekedése tapasztalható Európában • Magyarországon jelenleg egy államilag elismert magas olajsavas hibrid van (Olsavil)

Biológiai tüzelőanyagok – növényi olajok napraforgó: • biodízel-alapanyagnak termelt magas olajsav tartalmú napraforgó más vetőmagot, más termesztéstechnológiát, izolációt, illetve külön tárolást igényel • nem lehet együtt termelni a köztermesztésben lévő hibridekkel • ilyen hibridek termesztése során 100 -200 m izolációs távolság betartása szükséges a keresztbeporzás megakadályozására

Biológiai tüzelőanyagok – növényi olajok repce hasznosításának lehetőségei • kinyert olajat a XVII. században lámpaolajként alkalmazták, majd kenő- és tüzelőolajként • 1973 -ban kitenyésztett 0 -repce alacsonyabb erukasav tartalmú, • ez a 00 -repce kifejlesztésével tovább csökkent 0, 1%-os erukasav tartalomra (

Biológiai tüzelőanyagok – növényi olajok Jelenlegi hasznosítás: • különböző konyhatechnikai célokra mind margarin, mind olaj formájában, • emellett hajtóanyagként (repce-metil-észter, adalékolt repce dízelolaj, gázolajba keverve) és kenőanyagként • festékgyártásban, oldószerként, tenzidekként, a kozmetikai iparban, linóleum-gyártásban és takarmányként • Aratás után a szalmája energiakinyerésre

Biológiai tüzelőanyagok – növényi olajok repceolaj előállításának anyagmérlege: • repceállomány majd 14 %-a lesz repceolaj, • a többi melléktermékként (0, 007%) és nyers olajként (14%), • jelentős mennyiség pedig szalmaként jelenik meg (63%)

Biológiai tüzelőanyagok – növényi olajok Repceolajból biodízel: • olaj formában motorhajtóanyagként is felhasználható, • kedvezőtlen tulajdonságai miatt az olaj átészterezésével RME (repce-metil-észter) kedvezőbb tulajdonságú hajtóanyagot – biodízel • közvetlenül hajtóanyagként autóban dízel helyett, azonban könnyű oldószerként viselkedik, • műanyag részekre nincs jó hatással, ezért alkalmazása előtt az üzemanyagszűrős és egyéb apróbb műszaki berendezést ki kell cserélni

Biológiai tüzelőanyagok – növényi olajok Repceolajból biodízel: • más növényi olajokhoz hasonlóan különböző mértékben keverhetőek gázolajba • keverési arány 10 -15%-ot nem haladja meg, akkor különösebb káros hatása nincs • különböző adalékok keverhetők a repceolajhoz hidegen, ekkor a gázolajhoz hasonló tulajdonságot kaphatunk

Biológiai tüzelőanyagok – kukorica • Foss Infratec. TM 1241 típusú terményanalizáló berendezéssel meghatározható a kukoricaminta keményítő-, fehérje-, olaj- és nedvességtartalma • 61 kukorica hibrid átlagos keményítőtartalma a szárazanyag tömeg% kifejezve elérte a 71, 22%-t • legnagyobb keményítőtartalommal rendelkező kukoricahibrid 74, 81 g/100 g keményítőt tartalmazott, a legalacsonyabb 69, 05 g-t • termőképesség nagysága nagymértékben meghatározhatja a kukorica alapú bioetanol előállítás hatékonyságát,

Biológiai tüzelőanyagok – kukorica • vizsgált hibridek keményítőhozama (t/ha) a keményítőtartalom (%) és a terméshozam (t/ha) szorzatából határozható meg • keményítőhozam értéke egyszerre tartalmazza az adott kukoricahibrid keményítő nagyságát és a termés színvonalát • Bioetanol alapanyagnak olyan hibridek termesztése javasolt - két fő szempont a magas keményítőtartalom és a jó termőképesség egyaránt jelen van

Biológiai tüzelőanyagok – kukorica • nitrogén műtrágyázás szignifikánsan csökkentette a kukorica keményítőtartalmát, viszont ennél jelentősebb mértékben megnövelte a termésátlagot és ezzel a keményítőhozamot • hibridek magas amilóz tartalma csökkenti bioetanol előállítást hatékonyságát • Nagy eltérések a vizsgált kukoricahibridek keményítőtartalmának amilóz összetevője között

Biológiai tüzelőanyagok – cukorcirok - pázsitfűfélék családjába tartozó növény. Afrika szavanna területein őshonos - legnagyobb területen az USA-ban és Ázsia egyes országaiban (elsősorban Indiában) termesztik - Míg a mérsékelt égövi országokban főként silótakarmány, addig trópusi, szubtrópusi területeken elterjedt a cukorlé nyerés céljából történő termesztés - Cukortartalma nagyobb a cukorrépánál, a 18 -20 % azonban nem kristályosítható

Biológiai tüzelőanyagok – cukorcirok hasznosításának két módja: § Biogázerőművek számára alapanyagot szolgáltat § állattenyésztésben keletkező trágyamennyiség önmagában nem fogja fedezni a szükségleteket, ezért elkerülhetetlen a nagy biomassza tömeget produkáló növényfajok termesztésbe vonása § bioetanol előállításban a kukorica méltó alternatívája lehet

Biológiai tüzelőanyagok – cukorcirok • cukorcirok szárából kipréselt szirup a bioetanol-gyártás kiváló nyersanyaga • kipréselt cukros lé közvetlenül etanollá erjeszthető, szemben például a kukoricával, ahol először a keményítő feltárást kell elvégezni • cukorcirok alapú bioüzemanyag előállításánál tehermentesíteni lehet az élelmiszer és takarmány előállítására alkalmas területeket!!!

Biológiai tüzelőanyagok – cukorcirok • hazai vetésterülete eléri a 20 000 – 30 000 hektárt, ennek legnagyobb részét az állattenyésztés hasznosítja silózott takarmány formájában • cukorcirok Magyarországon az egyik legnagyobb biomassza tömeg előállítására képes növény, • amelynek termesztése beillik a hagyományos kultúrák vetésforgóiba - kiemelkedő hozamok aránylag kis költséggel • nemesített hibridek

Biológiai tüzelőanyagok – cukorcirok • hazai száraz – sokszor aszályos – klímánkat jól tűri, a tenyészidőszak alatti csapadékhiányra, illetve a kedvezőtlen csapadékeloszlásra kevésbé érzékeny • könnyen és gyorsan regenerálódnak az aszály után • talajjal szemben viszonylag szerény igényű, kivéve szikes és futó homok • rövidebb tenyészideje miatt másodnövényként is vethető • gyökérzetük mélyre hatoló, bojtos gyökérzet, a felszínközeli talajréteget sűrűn behálózza; szár 1 -3 (4) m magas

Biológiai tüzelőanyagok – cukorcirok • szár két része: 1. külső támasztó szövetekből, amely magas cellulóz-, és igen alacsony erjeszthető cukortartalmú • 2. belső szivacsszerű bélrész lédús, amely száraz rostanyag mellett jelentős mennyiségű cukortartalmú levet tartalmaz • kipréselt lé aránya a teljes növény tömegének 50 -60%, melynek cukortartalma 12 -18% • cukortermése a talaj és időjárási körülményektől függően 2 -8 t/ha között alakulhat

Biológiai tüzelőanyagok – cukorcirok • 1. silózó géppel a teljes föld feletti részt felaprítják • 2. aratás után a cukorcirkot megtisztítják, majd közvetlen felhasználás előtt tovább aprítják 5 -10 cm-es darabokra • 3. présgépben préselés - kinyerik a nagy cukortartalmú ciroklevet, • 4. míg melléktermékként a lignocellulózban gazdag cirokbagasz keletkezik • 5. présléből élesztő hozzáadásával etanol állítható elő • bagasz hasznosítás: égetéssel hő- és villamos energia nyerhető, komposztálható, papírgyártási alapanyag, takarmányozási célok

Bioüzemanyagok alapanyagai

Etanol gyártás ipari alkoholgyártás feltételei • Ipari alkoholnak nevezzük azokat az alkoholokat, amelyeket nagy cukor-, keményítő vagy cellulóz tartalmú növényekből állítanak elő • adott növényből elegendő mennyiségben álljon rendelkezésre, • valamint a növény megfelelő mennyiségben tartalmazzon az előbb felsorolt anyagokból

Etanol gyártás • Magyarországon ipari alkohol előállítására a cukorrépa, édes cirok, kukorica, kalászos gabonafélék és a burgonya a legalkalmasabb; Brazíliában cukornád • további ipari alkoholgyártásra alkalmas • 1. cukortartalmú növények: batáta, • 2. keményítő tartalmú: rozs, zab, rizs, árpa, búza, csicsóka, vadgesztenye • 3. cellulóz alapanyagú: napraforgó héja, rizs héja, kukorica csutkája, búza szalma, fenyő hulladék, lombhullató fák hulladéka

Etanol gyártás • többlépcsős, erősen energiaigényes folyamat • az alapanyag víz és gőz hozzáadásával feltáráson, átcukrozódáson megy keresztül, majd megkezdődik a termény erjesztése • erjesztés során CO 2 szabadul fel, majd a desztilláció, rektifikáció során etanol keletkezik • 95%-os alkoholt vegyszeres víztelenítéssel vagy membránszűréssel lehet 99, 5%-ig töményíteni

Etanol gyártás / metanol • keletkező melléktermék a cefre (moslék) másodlagosan tovább hasznosítható biogáz termelésre • energetikailag kedvezőbben alakul a folyamat a biometanol esetén • a fa- és szerves kommunális hulladékból légmentes térben hevítve (pirolízis) szénmonoxid és hidrogén nyerhető • aminek nyomás alatti hevítésekor katalizátor jelenlétében metanol keletkezik

Etanol gyártás – fajlagos anyagmérleg • gabonából, pl. búzából, ha azt 100%-nak vesszük, akkor 30, 3% etanol keletkezik • folyamathoz a különböző segédanyagok mennyisége 6% = 4 kg fűtőolaj, 315 kg víz, 63, 1 kg levegő • cefre mennyisége majdnem egyezik a keletkezett etanol mennyiségével, 29, 7 kg ebből 10, 3 kg biogáz • keletkező nem hasznos anyagok: 2, 4 kg iszap, tisztított szennyvíz = 98, 9 kg, szén-dioxid kibocsátás = 45, 6 kg • ennyi azonban a megkötés is!!!

Etanol gyártás – fajlagos anyagmérleg • keletkező fontosabb egyéb gázok: kén-dioxid és különböző nitrogén-oxidok • betáplált és a kilépő anyagok össztömege egyenlő kell, hogy legyen • etanol = etil-alkohol • illékony alkohol, képlete: CH 3 CH 2 OH • üzemanyagként történő felhasználás - gabona vagy egyéb termény fermentációja

Bioetanol gyártás • bioetanol a cukortartalmú szerves anyagok, általában cukor- és keményítőgyártáshoz használt termények, erjesztésével előállított alkohol • lignocellulóz = biomassza, mezőgazdasági hulladék, szalma, továbbá a fa- és papíripari hulladékok lehetséges nyersanyagai az etanol termelésnek • lignocellulóz biomassza nyerhető továbbá lucerna, köles és kender termesztéséből is • gázolaj üzemű autóknál - etanol keverési arány 5% és 10% (E 5 és E 10), illetve 22% és 85% (E 22 és E 85) a vegyesüzeműeknél

Bioetanol gyártás • 1970 -es olajválság óta a legnagyobb termelők az U. S. A és Brazília • így előállított etanolt általában első generációs bioetanolként emlegetik • cellulóz-gazdag biomasszából készített etanol a második generációs bioetanol • gyártás alapanyagai - fa, fű, szalma, hulladék papír és különböző mezőgazdasági hulladékok • bioetanol termelés a bioüzemanyag termelés 94%-át teszi ki - 60%-a cukorból, 40%-a pedig egyéb terményből származik

Bioetanol gyártás • alkohol alapú alternatív üzemanyag, melyet cukor, keményítő, cellulóz és hemicellulóz tartalmú növényi alapanyagokból állítanak elő • keményítőt, a cellulózt, valamint a hemicellulózt először cukorrá, majd a cukrot alkohollá alakítják át erjesztéssel • keletkező alkoholt lepárlással választják el két eljárás: • 1. cukortartalmú növények cukortartalmából, • 2. keményítő tartalmú növények keményítőjéből hagyományos szeszipari technológiával

Bioetanol gyártás • lignocellulóz alapú, „második generációs” bioetanol gyártás gazdaságosan üzemelő technológiái napjainkban alakulnak • 1. cukortartalmú növények: cukorrépa, cukorcirok, csicsóka (nagy potenciális cukorszénhidrát hozam) 1. a – cukorrépa: • ipari feldolgozás első fázisában a cukorrépát mossák, szeletelik, cukros lét elválasztják a növény testétől, rosttól

Bioetanol gyártás - cukorrépa • erjedés élesztő sejtekben zajlik, ahol az egyszerű cukrok enzimek segítségével biokémiai reakciók során etanollá alakulnak és CO 2 szabadul fel • C 6 H 12 O 6 = 2 C 2 H 5 OH + 2 CO 2 • erjedés után a keletkezett alkohol elválasztása, bepárlása, víztelenítése következik • szeszipari feldolgozás során elmaradnak a cukor fehérítését, kristályosítását célzó műveletek

Bioetanol gyártás 1. b – cukorcirok: • energetikai hasznosítás szempontjából értékes összetevője a szárból kipréselhető nagy cukortartalmú oldat • Cukorcirok - sokoldalú energetikai felhasználási lehetőségek

Bioetanol gyártás - cukorcirok • középhosszú tenyészidejű cukorcirok kisebb zöldtömeget ad, • lé cukortartalma magasabb, maximális cukortartalmát szeptember közepéig eléri • hosszú tenyészidejű tipusok nagyobb zöldtömeget adnak, • maximális cukortartalmat csak október végén, november elején érik el, várható cukorhozamuk általában nagyobb

Bioetanol gyártás - cukorcirok • együttes alkalmazásukkal a fedolgozási szezon egy hónappal megnyújtható és a a bioetanol üzem ellátása biztonságosabbá tehető • hosszabb tenyészidejű cirok – fagyveszély • cukros lé préseléses kinyerésére csak a szárrész használható fel • szemtermés és a levélrész felesleges, elválasztva értékes takarmány, vagy bioenergetikai alapanyag (pl. biogáz) lehet • Betakarítás során szétválasztják az egyes részeket

Bioetanol gyártás - csicsóka • magyar mezőgazdaságban előforduló hajtóanyag célú nyersanyagok közül az 1 ha-ra jutó elméleti hozam szempontjából a legjelentősebb • hagyományos szántóföldi növények részére kevésbé alkalmas területeken is elfogadható termésátlaggal • speciális gépszükséglet • 50 -60 t/ha gumóhozam érhető el, amiből 10 -15 t inulin nyerhető ki, ebből 5000 l etanol

Bioetanol gyártás - csicsóka • inulint tartalmazó terményeket a keményítőt tartalmazókhoz hasonlóan dolgozzák fel • gőzöléssel és savadagolással elcukrosítják poliszacharid tartalmát - cukrot alkohollá erjesztik • inulin fruktóz egységekből felépülő, a láncok végződésein glüközt is tartalmazó poliszacharid • csicsóka minden más növénynél több, 14 -16% inulint tartalmaz

Bioetanol gyártás - csicsóka • 8 -10 liter etanolt lehet előállítani 100 kg gumóból • zöldhozam energiaértéke szintén nem elhanyagolható, fűtőértéke 17, 5 MJ/kg szárazanyagra vonatkoztatva • viszonylag jó hozam eredmények ellenére a csicsóka energianövénykénti felhasználása eléggé vontatottan halad • csicsókából történő bioetanol gyártás üzemi alkalmazási technológiák hazánkban még nem alakultak ki

Bioetanol gyártás - gabona • gabona alapú bioetanol gyártás alapanyaga az gabonaszemek keményítőtartalma Kétféle feldolgozás: feldolgozás 1. gabonaszem nedves őrlése után különválasztják a keményítőt, • enzimes (α-amiláz, amiloglükozidáz és pullulanáz) hidrolízissel glükózzá bontják • élesztővel etil-alkohollá erjesztik • etilalkohol lepárlása - két műveletből áll: elgőzöltetés és cseppfolyósítás

Bioetanol gyártás - gabona • 18 -20 % (V/V) etanoltartalmú oldatot lehet előállítani • töményebb alkoholt desztillálással készítik, kihasználva azt, hogy az etanol forráspontja (78°C) 2. gabonaszemek száraz őrlése • őrleményt, mindennemű szeparálás nélkül enzimes kezelésnek vetik alá – kapott hidrolizátumot erjesztik alkohollá

Bioetanol gyártás - gabona • hidrolízis és fermentáció az ún. szimultán szacharifikáció és fermentáció (SSF) elnevezésű művelet keretében egyszerre elvégezhető - energia takarítható meg • szükség van két vagy több enzimre és egy mikrobára • mikroba, legtöbbször a Saccharomyces cerevisiae, ami az erjesztést végzi

Bioetanol gyártás – lepárlási folyamat • Üzemanyagcélú etilalkohol gyártás esetén a lepárlás és cseppfolyósítás után elengedhetetlen technológiai lépés a szesz víztelenítése • 1. szárító ágenssel telített szesz-víz elegy lepárlásával, • 2. azeotróp desztillációval, (azeotróp elegy = állandó forrású, összetétel azonos a belőle távozó gőzével) • 3. pervaporációs, membránszűréses (gőznyomáskülönbségen alapuló membrán szűrés) eljárással

Bioetanol gyártás – hemicellulóz és cellulóz alapú • cellulóz alapú etanol a biomassza széles választékából készíthető: • mezőgazdasági melléktermékek(kukoricaszár, gabonaszalma, cukorcirok bagasz, erdészeti melléktermékek), papír- és faipari hulladékok, energetikai célra létesített fás és lágyszárú ültetvények • lignocellulóz biomasszát lignin, cellulóz és hemicellulóz alkotja

Bioetanol gyártás – hemicellulóz és cellulóz alapú • lignocellulóz biomassza szénhidrát tartalma alapvetően három úton alakítható át fermentálható cukorrá • 1. egylépcsős tömény savas, • 2. kétlépcsős híg savas hidrolízis, • 3. enzimes hidrolízis • 1. hidrolízis: biomassza cellulóz és hemicellulóz tartalmának lebomlása koncentrált ásványi sav, pl. kénsav, sósav, fluorsav hatására alacsony hőmérsékleten egyetlen lépésben

Bioetanol gyártás – hemicellulóz és cellulóz alapú • hátránya: jó minőségű, saválló, rozsdamentes acél berendezéseket igényel, ami jelentősen megnöveli a beruházási költségeket

Bioetanol gyártás – hemicellulóz és cellulóz alapú • 2. kétlépcsős híg savas eljárásban a cellulóz és a hemicellulóz frakciót külön-külön hidrolizálják • hemicellulóz hidrolizátumot elválasztják az első hidrolízist követően • mindkét frakció hidrolízise optimálható. Mivel a második lépcsőben jóval magasabb hőmérsékletet alkalmaznak (200°C körül), • jelentős mennyiségű cukor és lignin degradációs termék keletkezik

Bioetanol gyártás – hemicellulóz és cellulóz alapú • 3. enzimes hidrolízis első lépéseként a lignocellulóz biomasszát előkezelik, ezzel növelve a hozzáférhetőséget a cellulózbontó enzimek számára • előkezelés során a hemicellulóz hidrolízise hasonló módon történik, mint a kétlépcsős híg savas eljárásnál – melléktermékek képződése • a cellulóz frakció hidrolízise nem sav, hanem celluláz enzimek hatására megy végbe • kevesebb melléktermék, több fermentálható cukor

Bioetanol gyártás – hemicellulóz és cellulóz alapú • nagy mennyiségű celluláz enzim adagolása szükséges, ez jelentősen megnöveli a költségeket • az enzim termelés a folyamat kritikus lépése • elmúlt évtizedben intenzíven vizsgálták a cellulóz enzimes konverzióján alapuló technológia lehetőségét • a folyamat min. öt fő lépést tartalmaz: 1. nyersanyag előkezelését (faapríték méretének csökkentése frakcionálása és a hemicellulózok hidrolízise); 2. celluláz enzim termelés; 3. cellulóz enzimes hidrolízise; 4. fermentáció megfelelő élesztő törzzsel; 5. etanol finomítás

Bioetanol gyártás – hemicellulóz és cellulóz alapú • egyik legjobban tanulmányozott hemicellulóz hidrolízisét célzó technika a gőzrobbantás katalitikus mennyiségű kéndioxid jelenlétében • felaprózott növényi részeket nyomás alatt melegítik, majd a nyomást hirtelen megszüntetik • nyomásváltozás miatt felszabaduló gőz szétrepeszti a növényi szöveteket és a cellulózt hozzáférhetőbbé teszi a kémiai vagy enzimes bontás számára • sikeres eredmények: kukoricaszár hemicellulóz és cellulóz tartalmának mobilizálhatóságában

Biometanol gyártás • egy fenntartható, második generációs bioüzemanyag • megújuló és nem élelmezési célú gabonából származik, így áthidalja az első generációs üzemanyagoknál felmerülő környezetvédelmi és társadalmi problémákat • kémiailag megegyezik a hagyományos metanollal • felhasználási területei tökéletesen megegyeznek: üzemanyag, üzemanyag nyersanyaga, és egyéb ipari tevékenységek

Biometanol gyártás • nyers glicerinből készül, amely egy fenntartható mellékterméke a biodízel előállításnak • nyersanyag egy jóval rövidebb szénkörforgásban vesz részt • nettó üvegházhatású gázkibocsátása 73 százalékkal alacsonyabb a hagyományos metanolhoz képest • RED direktíva: közlekedésben felhasznált üzemanyagnak legalább 10 százaléka megújuló energiaforrásból kell, hogy származzon 2020 -ig

Biometanol gyártás • biometanol használata metanol helyett: biodízel- és DME-gyártás (bio-dimetil éter), vízkezelés, műanyagok gyártása, avagy hidrogéngyártás és üzemanyagcellák • EU országaiban az üzemanyaghoz 15 százalék MTBE keverése engedélyezett (metil-tercier-butil éter) • maximum 3 százalék biometanol használat a benzinben • német tanúsító vállalat, a DEKRA tanúsítja a Bio. MCN által előállított biometanol megfelelőséget a RED irányelv követelményeinek

Biometanol gyártás • egyik legjobban tanulmányozott hemicellulóz hidrolízisét célzó technika a gőzrobbantás katalitikus mennyiségű kéndioxid jelenlétében • felaprózott növényi részeket nyomás alatt melegítik, majd a nyomást hirtelen megszüntetik • nyomásváltozás miatt felszabaduló gőz szétrepeszti a növényi szöveteket és a cellulózt hozzáférhetőbbé teszi a kémiai vagy enzimes bontás számára • sikeres eredmények: kukoricaszár hemicellulóz és cellulóz tartalmának mobilizálhatóságában

Gáznemű biológiai energiahordozók

Gáznemű biológiai energiahordozók • mezőgazdasági termék-előállítás folyamataiban keletkező anyagokból gáz halmazállapotú energiahordozók • Biogáz: kevert kultúrával - alapvetően két lépésben, savtermelő baktériumcsoport közreműködésével végzett anaerob eljárás • 1. savas erjedés; 2. baktériumokkal szerves savakból – CO 2, CH 4 és egyéb gázok (egy reaktorban végbemehet) • visszamaradó melléktermék a kirothasztott iszap, melyet szerves trágyaként használnak fel

Gáznemű biológiai energiahordozók • Biogáz: szerves anyagok anaerob bomlásakor, illetve a biomassza zárt térben való elgázosításakor (erjesztés, rothasztás) baktériumok közvetítésével fejlődik • összetétele kb. 30% szén-dioxid és 70% metán Sertés hígtrágyából fejlesztet biogáz égéshője kb. 23. 000 k. J/m 3 • spontán keletkezik, öngyulladás mocsarakban, lápokban, trágyakazlakban, szeméttelepeken • nyersanyag lehet kommunális hulladék, mezőgazdasági, vagy erdőgazdasági melléktermék • 1 m 3 kommunális hulladékból 60 -300 m 3 biogáz

Gáznemű biológiai energiahordozók • biogázfejlesztés után visszamaradó erjesztett trágyát biotrágyának (biohumusz) nevezik • 19. század eleje óta elő is állítják • első biogáz generátort Indiában helyezték üzembe 1856 ban; világszerte (főleg Ázsiában) sok millió hasonló működik, többségük családi • első biogáz-előállító üzem 1959, USA-ban • Biogáz: fűtés, főzés, elektromos energia termelés, járművek hajtása, robbanómotorok üzemanyaga

Gáznemű biológiai energiahordozók • biogáz-generátor nyersanyaga: szerves hulladék, trágya, konyhai és élelmiszeripari hulladék, vágóhídi és kommunális szennyvíz, mezőgazdasági hulladék • biogáz képződése közben a patogén szervezetek elpusztulnak • Magyarországon a biogáz fejlesztők nagy része még kísérleti konstrukció, és kb. 1 t/h vagy ennél kisebb kapacitású • világon működő mintegy 9 millió biogáz fejlesztőből 7, 2 millió Kínában van

Gáznemű biológiai energiahordozók • Bioreaktor: biológiai anyagokból történő gázképződést elősegítő baktériumok láncreakciószerű szaporodásának feltételeit biztosítja, folyamatát szabályozza és vezéreli • bioreaktor biológiai anyagok környezet-harmonikus átalakítását és feldolgozását végzi • biogáz előállítására szolgáló eljárások az alapanyag minőségében, betáplálásának módjában és gyakoriságában különböznek

Gáznemű biológiai energiahordozók • lebontás hatásfoka javul – külön-külön reaktorban a lebontás két lépésben (savas és metános bontás) • Magyarországon is: szennyvíztisztító telepeken a szennyvíziszap, mezőgazdaságban a hígtrágyák kezelésére, élelmiszer-ipari (pl. cukoripar) szennyvizek tisztítására • Biogáz-kinyerő kút: a rendezetten lerakott hulladékrétegbe függőlegesen telepített, alkalmasan kiképzett, rendszerint műanyagból készített perforált cső • hulladékba vízszintesen vagy függőlegesen elhelyezett gázkinyerő csövek

Gáznemű biológiai energiahordozók gáznemű energiahordozók két fajtája: • biokémiai (anaerob fermentációs) eljárások eredményeként képződő biogáz • termokémiai (pirolitikus és gázosítási) folyamatokban keletkező gázok

Gáznemű biológiai energiahordozók alapanyag szárazanyag-tartalmát alapul véve a biogáz előállítás technológiáját Bai (2007) három csoportra osztotta • nedves: max. 15%-os Sza. %, • félszáraz: 15 – 30%-os Sza. %, • és száraz: 30 - 35%-os Sza. % • nedves alapanyaga általában hígtrágya vagy élelmiszeripari szervesanyag-tartalmú folyadék; szárazanyag tart. 28%, és szervesanyag-tart. 40 -60% közötti • Alapanyagot naponta többször szivattyúzzák a fermentorba

Gáznemű biológiai energiahordozók • erjesztő-térben az úszókéreg, valamint a leülepedés megakadályozására szakaszos, vagy folyamatos keverés kell • félszáraz biogáz-gyártási eljárás a felhasznált alapanyag összetételében tér el lényegében a nedves eljárástól • kevert anyag jut a fermentorba • anyag konzisztenciáját különböző mezőgazdasági melléktermékekkel, gyakran szalmával állítják be

Gáznemű biológiai energiahordozók • utóbbi években figyelhető meg a 30%-nál magasabb szárazanyag-tartalmú szilárd biomasszát felhasználó száraz eljárás megjelenése • elsősorban az állattenyésztéssel nem foglalkozó gazdaságok részére fejlesztették ki • száraz eljárásnál fontos megemlíteni az un. második generációs biogáz előállítási fejlesztéseket • nagy cellulóztartalmú melléktermékek kierjesztése hatékonyabban és gyorsabban megoldható

Gáznemű biológiai energiahordozók • cellulóz lebontását nagy nyomáson és magas hőmérsékleten, vagy enzimek segítségével végzik • főtermék helyett a nagy mennyiségű melléktermék (szalma, kukoricaszár stb. ) használható fel alapanyagként • Gerardi (2003) a szennyvíztisztításban használt anaerob fermentorok típusait a baktérium tenyésztés módja, a hőmérséklet és a fermentorok felépítése alapján osztotta fel

Gáznemű biológiai energiahordozók q Pszihrofil: Fűtést nem igényel, használata hazánkban nem jellemző az éghajlati feltételek miatt q Alacsony baktérium aktivitás, az alapanyagok hosszú tartózkodási ideje (akár 60 nap) jellemzi q Mezofil: A leggyakrabban használt hőmérsékleti tartomány q 25 +/-5 nap tartózkodási idő, viszonylag homogén, könnyebben bomló alapanyagok esetében q Termofil: A baktériumok tevékenysége gyors, tartózkodási idő 15 +/-2 nap.

Gáznemű biológiai energiahordozók q A gáztermelés sebessége a termofil zónában 25 -50%kal nagyobb, mint a mezofil tartományban q baktériumok érzékenysége nagyobb q magasabb hőmérséklet miatt a patogén mikroorganizmusok és a féregpeték nagyobb arányban pusztulnak q anaerob bomlás endoterm folyamat - a lebontandó anyagtömeg melegítésére van szükség, amelynek gazdaságossági hatásai miatt a mezofil lebontás előnyösebb

Gáznemű biológiai energiahordozók q tartózkodási időtartamok, mely alatt az alapanyagok lebomlanak q állandó hőmérsékletet a fermentorok folyamatos fűtésével és szabályozásával tudják biztosítani q Bai (2007) építési mód alapján függőleges, vízszintes és csőfermentorokat különböztet meg

Gáznemű biológiai energiahordozók q függőleges: keverésük jól megoldható és talajszint alá is telepíthetők, ami hidegebb éghajlatú vidékeken egyszerűbb és olcsóbb módszer q vízszintes berendezések alkalmazását a kedvezőtlen talajviszonyok indokolhatják q csőfermentorok jellegzetessége, hogy egy térben található az erjesztő és a gáztároló, q általában kisebb tömegű és jól szállítható, létesítése tehát olcsó, q függőleges fermentorok előnyei itt hátrányként jelentkeznek - kisgazdaságokban

Gáznemű biológiai energiahordozók Mezőgazdasági alapanyagokra épülő biogáz üzemek működését tekintve Szij (2005) szerint két fő üzemtípus terjedt el: q tartályos fermentálás: alacsony fermentorokkal, főleg vegyes összetételű hulladékokat használ, q nedves biogáz-gyártási technológia jellemzi, a tartályok nagy felületűek, mezofil, termofil, vagy kombinált fermentálási ciklus q alacsonyabb beruházási költséget igények, hátránya alacsonyabb hatásfoka

Gáznemű biológiai energiahordozók csőfermentor: q alacsony lapos csőszerű tartály, főleg termofil hőmérsékleten történik a kezelés, folyamatos üzemben q előnye nagyon jó hatásfoka, míg hátránya a magas beruházási költség q Gruber (2007) működési mód szerint, azaz alapanyagok feladása és kiürítése alapján két üzemeltetési típust ad meg

Gáznemű biológiai energiahordozók q folyamatos eljárás: híg konzisztenciájú alapanyagot (hígtrágya, szennyvíziszap) folyamatosan vezetik az erjesztőtérbe, q túlfolyón keresztül azonos mennyiségű, de már kierjedt „biotrágya” távozik q előállított biogáz összetétel nem változik q előnye: alapanyag jól keverhető, könnyen üríthető, jól automatizálható q hátránya: kierjedt végtermék nehezebben kezelhető, nagyobb tárolóteret, szeparálást igényel

Gáznemű biológiai energiahordozók q Batch-eljárás: alapanyag egyszeri betáplálása az erjesztő tartályba q nagy szárazanyag-tartalmú alapanyagok (almos trágya, növényi maradványok) elgázosítására alkalmas q biogáz reaktort feltöltése után lezárják és a fermentáció végén nyitják csak ki a kierjedt anyag kivétele és az újbóli feltöltésére q biotrágya kitárolása után annak egy meghatározott részét, mint alapanyagot és oltóanyagot a következő lebontási fázishoz megtartják q anyagban lévő baktériumkultúra adja az alapot a következő fermentációs ciklushoz

Gáznemű biológiai energiahordozók q nagy szárazanyag-tartalom miatt térfogategységre vetítve nagyobb biogáz-hozam q szilárd konzisztenciájú „biotrágya” könnyebben felhasználható a hígtrágyánál q betáplálás rövid időn belül megtörténik – utána a teljes folyamatot számítógép irányítja q biogáz-előállítás hatékonysága csökkenő, hiszen változik a fermentált végtermék összetétele q hosszabb érlelési idő

Gáznemű biológiai energiahordozók q biogáztermelés nem folyamatos q 28 napos ciklusok közötti minimum 3 napon nincs elektromos áram termelés, ami a gazdaságosságot befolyásolhatja q ingadozások kiküszöbölése végett egyszerre több fermentort is telepítenek q tápanyag egyenletes, folyamatos adagolására is szükség van a mikrobiális tevékenységhez

Gáznemű biológiai energiahordozók q anaerob fermentáció első fázisa – hidrolízis: legnagyobb arányban az alapanyagok feltáródása q nehezebben feltáródó nyersanyagokat (vágóhídi hulladék, szemes termés, növényi szármaradványok, kukoricacsutka) előkezelni kell - hőkezelés, aprítás, erjesztés, mikroorganizmusokkal történő oltás q mezőgazdasági biogáz üzemek esetében a speciális, fertőtlenítést igénylő hulladékok (vágóhídi, élelmiszeripari) hőkezelése és szilárd hulladékok aprítása q szilárd anyagokat automatikus adagolórendszerrel juttatják a keverőaknába, vagy a fermentorba

Gáznemű biológiai energiahordozók q folyékony és szilárd konzisztenciájú alapanyagokból a keverőaknákban állítják össze az optimális összetételű, minőségű recepturát - fermentorba adagolás q fermentorokban keveréssel meg lehet akadályozni, hogy felülúszó réteg, vagy alsó rétegződés alakuljon ki – mikroorganizmusok hatékonysága

Gáznemű biológiai energiahordozók - CNG • (Compressed Natural Gas) vagy sűrített földgáz nagy nyomás alatt tárolt szénhidrogén gázok elegye • gépjárművek üzemanyagaként, valamint fűtésre használnak • gázállapotú CNG már tiszta metán, mivel a többi összetevő - vízpára, etán, propán, bután, stb. - 200 bar nyomás alatt már cseppfolyósodik és a nagynyomású tartály alján gyűlik • motorhajtóanyagként használt gáz lényegében azonos minőségű a háztartásban használttal

Gáznemű biológiai energiahordozók - CNG • töltőállomásokon általában még páramentesítik, így kevesebb víz jut be a járművek üzemanyagrendszerébe • páramentesítés előtt a gázt nagynyomású kompresszorral 220 bar nyomásra sűrítik • így tankolják a járművekbe • járművekben a gáztartályok általában hengeres vagy nagyon ritkán gömbölyű alakúak, hogy a falaikat egyenletes nyomás terhelje

Gáznemű biológiai energiahordozók - CNG • CNG tartályok alacsony nyomáson (ún. „lassú töltés”), vagy magas nyomáson (ún. gyors töltés) tölthetőek • különbséget a töltőállomáson érvényes ár, és a töltési idő jelenti • műszaki lehetőség napjainkban már adott az éjszakai feltöltésre a normál gázhálózaton keresztül is • számos országban nem engedélyezett, hazánkban sem

Gáznemű biológiai energiahordozók - CNG • CNG hengereket acélból, alumíniumból, vagy műanyagból készítik • Könnyű kompozitból (ún. szénszállal erősített műanyag tartály) készült hengerek különösen előnyösek járműveknél, mivel a súlyuk kevesebb • alu tartályok élettartama nagyjából azonos a gépjármű 1020 éves élettartamával és újra hasznosíthatók • acéltartályok élettartamára nincs adat, műanyagtartályok élettartama pedig nem több 5 évnél és nem újrahasznosíthatók

CNG hazai alkalmazás: • 2009. április 15 -én a Fővárosi Gázművek Zrt. megnyitotta saját használatú CNG-töltőállomását Köztársaság téri telephelyén • nagyfogyasztók számára eddig is 11 db töltőállomást létesített. • ugyanekkor hat közszolgáltató társaság szándéknyilatkozatot írt alá a CNG üzemű gépjárművek használatának elterjesztéséről • 2015 -ben pedig Miskolcon az MVK Zrt. telephelyén nyílt meg Észak-Magyarorszég első CNG töltőállomása

Gáznemű biológiai energiahordozók - CNG • Bi-Fuel üzemű autó, azaz a több tüzelőanyagú, elsősorban gáz/benzin két tüzelőanyagú motorral szerelt gépjárművek • hazai átépítést, elsősorban a korábbi években, az üzemeltetés gazdasági előnye motiválta (nálunk inkább LPG) • állam rendeletileg szabályozta, de nem támogatta • egyre több márka hoz piacra Bi-Fuel autókat

Gáznemű biológiai energiahordozók - CNG • szén-dioxid kibocsátás, amely az üvegházhatás erősödéséért felelős ilyenkor 20%-al kisebb egy benzines autóénál • földgáz a legtöbb európai országban hozzáférhető, mintegy 700 töltőállomás működik már most is, és ezek száma folyamatosan gyarapszik • Göteborgban kitűnő példa: hulladékból előállított biogáz a már meglévő CNG-ellátó hálózat szerves alkotóeleme

Gáznemű biológiai energiahordozók • LPG nem más, mint két ismert gáz, a propán és a bután keveréke • közvetlenül, ha kőolajat és földgázt bányászunk, • de közvetetten is, mint az olajfinomítók visszamaradt terméke • szén-dioxid-kibocsátás 10%-kal kisebb, mint a benzin esetén • LPG-t mintegy 10 ezer európai töltőállomáson tankolhatunk

Gáznemű biológiai energiahordozók - depóniagáz

Gáznemű biológiai energiahordozók alacsony hőmérsékleten: pirolízis • pirolízis: 450 -550 0 C, oxigénmentesen, energetikailag v. másodnyersanyagként hasznosítható termékek kinyerése magas hőmérsékleten: gázosítás • gázosítás: 850 -1700 0 C, segédanyag (O 2, levegő, vízgőz), szerves anyagok elégetése, energetikailag hasznosítható gázkihozatal maximalizálása

Gáznemű biológiai energiahordozók • fejlesztések: hőbontás vmelyik változatát és a hőbontási termékek elégetését kombinálják, egymástól elválasztott termikus reaktorokban Legsikeresebb fejlesztések: • Siemens-eljárás = pirolízis és a pirolízis-termékek nagy hőmérsékletű égetésének a kombinációja

Gáznemű biológiai energiahordozók • Lurgi-eljárás: gázosítás és a gázosítási termékek nagy hőmérsékletű égetésének a kombinációja • Noell-eljárás: pirolízis és a pirolízis termékek szintézisgázzá konvertálásának kombinációja • Thermoselect-eljárás: pirolízis és a pirolízis-termékek olvasztásos üzemű gázosítása szintézisgázzá • eljárások jellemzője, hogy rendszerint aprítás (előkezelés) szükséges

Gáznemű biológiai energiahordozók kombinált eljárások előnyei: • égetéshez képest kisebb tisztítandó gázmennyiség • nagy molekulájú szénhidrogének, főként az ártalmas klórtartalmú vegyületek lebontása • üvegszerű salakgranulátum előállításával a szilárd maradékok másodlagos környezetszennyező hatása minimalizálódik, egyúttal könnyebben hasznosítható végtermék nyerhető • tiszta gáztermék előállítása, amely többcélúan hasznosítható

Gáznemű biológiai energiahordozók - depóniagáz • kommunális hulladékban lévő szerves anyag anaerob bomlásakor keletkező gáz • anaerob biodegradációval jön létre • nagy molekulájú szerves anyagokból a hidrolitikus baktériumok kis molekulájú vegyületeket képeznek • hidrolízis végtemékei a savképző baktériumok táplálékai

Gáznemű biológiai energiahordozók - depóniagáz • metanogének a savképzés bomlástermékeit (ecetsav, hidrogén) hasznosítják • szerves anyagokat metánra, szén-dioxidra és vízre bontják le • metánbaktériumok növekedésének az előfeltétele az oxigéntől és napfénytől való teljes elzártság

Gáznemű biológiai energiahordozók - depóniagáz • CH 4 (45 -65 %) – hasznosíthatóság, veszélyesség • CO 2 (30 -50 %) – nagy fajsúly, kiszorítja az oxigént • N (10 -20 %) – az atmoszférából jut be a depóniagázba • H (1 -4 %) • Vízgőz • O – metánnal reakció, öngyulladás, robbanásveszély • Nyomelemek

Gáznemű biológiai energiahordozók - depóniagáz Nyomelemek – 2 csoport: • 1. A gáz képződés melléktermékei: kénhidrogén (H 2 S), ammónia (NH 3), a gázképződés kezdeti fázisában termelődő hidrogén (H 2), a szerves oxigén-, kén-, és nitrogén vegyületek. Jellemző szag Kénvegyületek okozta korrózió • 2. A beszállított hulladék összetevői: Illékony organikus anyagok, nyílt láncú, aromás és halogén szénhidrogének, szerves szilícium vegyületek

Gáznemű biológiai energiahordozók - depóniagáz • Magyarországon 14 helyen összesen 13 -15 millió m 3 hulladékból folyik depóniagáz kinyerés • mennyisége évente elérheti a 100 -120 millió m 3 -t • energiatartalma 1, 8 -2 PJ, az értéknek csak töredékét hasznosítják • felhasználható energiatermelésre, hőtermelésre, felesleges gázt elfáklyázzák

Gáznemű biológiai energiahordozók - depóniagáz • hazánkban lerakásra kerülő 5, 2 millió t/év kommunális hulladékból 1400 millió m 3/év depóniagáz szabadul fel • Szén-dioxid egyenértékben - 13 millió t CO 2 /év • hazánk összes üvegházhatású gáz kibocsátásának (65 millió t CO 2 /év) 20%-a

Gáznemű biológiai energiahordozók depóniagáz • depóniagáz kinyerés, kezelés és hasznosítás: hulladék mennyiségétől, minőségétől, a lerakás módjától, technológiájától, a rendelkezésre álló oxigéntől, stb. függően esetenként jelentős mennyiségű gáz képződhet • nagy nyomású gáz kitöréseket okozhat a lerakóban • a gáz kiszivárgása a vegetáció pusztulását idézheti elő, aminek a következménye, hogy a rekultivált felszínen jelentősen nő az erózió veszélye • a tartós gázkibocsátás a hulladéklerakó közvetlen szomszédságában lakók egészségét veszélyeztetheti

Gáznemű biológiai energiahordozók depóniagáz finanszírozás: • Gázkutak (~30. 000 Ft/m) • Gázgyűjtő rendszer (~6. 000 Ft/m) • Gázkompresszor és biztonsági fáklya (~20. 000 Ft) • Gázmotor (~150. 000 Ft egy 500 k. W-os egység) • Hálózati csatlakozás (~30. 000 Ft) Üzemeltetési költségek • Gázmező: ~5 Ft/k. Wh • Gázmotor: ~1. 5 - 2 Ft/k. Wh

Gáznemű biológiai energiahordozók depóniagáz • A depóniagáz hasznosítás egy átmenetileg szükséges, de alapvetően rossz megoldás következményének enyhítése • nem állunk valami jól az EU-hoz képest • hazai depóniagáz hasznosítási potenciál kihasználatlan (50 MW) • nagy eltérés a hasznosítási technológiai szintben az egyes lerakókon • sok a tisztázatlan kérdés • nehéz kenyér, de azért kell és érdemes csinálni

Gáznemű biológiai energiahordozók - depóniagáz • gázellenőrző és mentesítő rendszerek: lehet aktív vagy passzív • Passzív rendszerben a lerakóban levő természetes gáznyomás a mozgás hajtóereje • Aktív rendszerben mesterséges vákuum segíti elő a gázkiáramlást a lerakóból • passzív módszer akkor használható hatékonyan, metán és szén-dioxid is nagy mennyiségben képződik

Gáznemű biológiai energiahordozók - depóniagáz elvezetett gázt többféleképpen kezelhetik: • kondenzálják; a kondenzátumot visszavezetik a hulladékra, vagy tárolják, • a levegőbe vezetik - ha az ártalmatlan, • előkészítés után a helyi gázvezetékbe juttatják, • égetéssel, miután a szén-dioxidot leválasztották, elektromos energiává alakítják , • felhasználás nélkül elégetik

Gáznemű biológiai energiahordozók - depóniagáz • gázkutak átmérője 30 -90 cm, az aljzatszigetelő rendszertől minimum 2 m-re helyezkednek el • perforált HDPE műanyag cső átmérője körülbelül 300 mm • furat alja 2 m magasságig 16/32 -es kaviccsal feltöltött • zárószigetelés hatékonyságának megőrzésére a perforált csövet felszíntől 4 m-ig nem perforált cső védi

Gáznemű biológiai energiahordozók - LNG

Gáznemű biológiai energiahordozók - LNG • cseppfolyós földgáz (liquified natural gas), • földgáz folyékony változata, így hasonló előnyökkel bír, mint az, talán többel is • legfőbb előnye, hogy a cseppfolyósítás során lehűtött gáz térfogata hatszázad részére zsugorodik • ezáltal sokkal gazdaságosabban szállítható • hajókon és teherautókon olyan helyekre is eljuttatható, ahol gázvezetékek lefektetésére nincs lehetőség

Gáznemű biológiai energiahordozók - LNG • folyékony földgázt -161 Celsius-fokra való hűtéssel nyernek • kitermelt földgáz 82 százalék metánt tartalmaz, emellett pedig etánt, probánt, butánt, • nehezebb szénhidrogéneket, valamint kevés nitrogént, oxigént, széndioxidot, kénvegyületeket, vizet • cseppfolyósítás előtt a szennyező anyagokat el kell távolítani a gázból

Gáznemű biológiai energiahordozók - LNG • kén és a széndioxid korrodálják a hűtőberendezést, • víz és a szénhidrogének pedig szilárd anyagként kifagynának az elegyből – eltömődés • LNG 95 százalék körüli arányban tartalmaz metánt; tisztább, mint a földgáz • tisztábban ég, s kevesebb emissziót termel • cseppfolyós földgáz színtelen, szagtalan, nem korrozív, nem mérgező, nem rákkeltő, ugyanakkor zárt térben fulladást okozhat

Gáznemű biológiai energiahordozók - LNG • cseppfolyósítás előtt nem, visszagázosítás után szagosítják a földgázt - az illatanyag szintén kifagyna a hűtés során • mind a hajón való szállítás során, mind a szárazföldön speciálisan erre a célra tervezett tartályokban tárolják, • többszörösen szigeteltek, és ellenállnak az extrém hidegnek; normál nyomáson tárolják • szennyező anyagok eltávolításának köszönhetően nem tartalmaz gyúlékony forrást, így önmagában nem ég

Gáznemű biológiai energiahordozók - LNG • akkor gyulladhat ki, ha zárt környezetben a levegővel érintkezve pontosan 5 -15 százalékos elegyet hoz létre, • valamint van a közelben gyújtóforrás Története: • 19. századik nyúlik vissza, amikor a brit kémikus-fizikus Michael Faraday különböző gázok folyékonnyá tételével kísérletezet • Első kompresszoros hűtőgépet Karl Von Linde német mérnök építette 1873 -ban, Münchenben

Gáznemű biológiai energiahordozók - LNG története: • első LNG-üzemet 1912 -ben építették az amerikai Nyugat. Virginiában, amely öt évvel később kezdte meg működését • iparág negyvenes-ötvenes évektől kezdett kiteljesedni: 1941 -ben átadták az első kereskedelmi célú üzemet Clevelandben, • 1959 -ben pedig az első tankerhajó, a Methane Pioneer leszállított egy LNG rakományt a lousiana-i Lake Charlestól az egyesült királyságbeli Canvey-szigetre

Gáznemű biológiai energiahordozók - LNG története: • első ázsiai termelő üzem 1972 -ben kezdett működni a brunei Lumutban • 70 -es években az Egyesült Államokban négy tengeri terminált építettek, melyek 1979 -ben érték el importkapacitásuk csúcsát • behozott LNG mennyisége ezután csökkent, mert az észak-amerikai gáztöbblet miatt árvita bontakozott ki Algériával, USA egyetlen beszállítója volt

Gáznemű biológiai energiahordozók - LNG története: • Európában és Ázsiában fokozatosan bővült az LNGkereskedelem • Líbia Spanyolországba és Olaszországba kezdett szállítani, nyolcvanas években pedig Malajzia és Ausztrália is exportőr lett • 1997 -ben Katar mint második közel-keleti termelő, 1999 -ben pedig Trinidad és Nigéria új szereplők • 2000 -ben Omán is útnak indította első szállítmányát Koreába

Gáznemű biológiai energiahordozók - LNG története: • 2005 -ben átadták az első tengeri visszagázosító üzemet a Mexikói-öbölben • egyre nagyobb érdeklődés folytán napjainkban is tart az iparág bővülése • új projectek

Gáznemű biológiai energiahordozók – LNG értéklánc • az a folyamat, mely során a földből kitermelt földgáz cseppfolyós alakban szállítva eljut a fogyasztókhoz • viszonylag költséges beruházásokat kíván: elejétől a végéig 7 -14 milliárd dollár értéklánc négy szakaszra bontható: • 1. földgáztartalékok feltárása és kitermelése; • 2. cseppfolyósítás; • 3. szállítás hajókkal; • 4. tárolás, visszagázosítás fogyasztó

Gáznemű biológiai energiahordozók - LNG értéklánc • 1. kutatások kiterjednek mind a szárazföldre, mind az óceánokra • 2009 -ben bizonyított földgázkészlet 187, 49 trillió köbméter volt = 40, 6% Közel-Keleten, 31, 2% volt Szovjetunió, EU 1. 3% • 2. kitermelés után - csővezetéken keresztül cseppfolyósító üzembe, exportterminálként is működnek • 2007 -ben összesen 23 ilyen terminál működött a világon, együttes kapacitásuk 170 millió tonna/év volt

Gáznemű biológiai energiahordozók - LNG értéklánc • 91 terminál volt építés alatt, 285 pedig tervezési fázisban • 2009 - ben a legnagyobb LNG-exportáló országok közül messze Katar (28%) volt az első, Ausztrália (14%), Algéria (12%), • Trinidad és Tobago 11% valamint Nigéria 9% • először szennyeződések eltávolítása – 95% CH 4 tart. gázelegy • három lépésben, több párhuzamosan működő egységben -161 Celsius-fokra hűtik, folyékonnyá válik

Gáznemű biológiai energiahordozók - LNG értéklánc • kapott folyadék tiszta, sűrűsége pedig mintegy 45 %-a a víznek • hajóba nem töltik, hűtőtartályokban tárolják az LNG-t, melyek jól szigeteltek, bírják az extrém hideget • tartályok dupla falúak, tulajdonképpen „tartály a tartályban” • belső 9 százalékos nikkelacél ötvözetből készül, ellenáll a hidegnek

Gáznemű biológiai energiahordozók - LNG értéklánc • külső pedig közel egy méter vastag betonból vagy szénacélból • belső tartály szivárgása esetén a külső felfogja az LNG-t • két réteg között perlit szigetelés védi a folyadékot a felmelegedéstől • 3. hajókon azonos tartályokban szállítás; nagyjából akkorák, mint egy repülőgép anyahajó

Gáznemű biológiai energiahordozók - LNG értéklánc • előnyük a méretgazdaságosság, hátrányuk azonban a rugalmatlanság • nagy méretük miatt korlátozottak a navigációs lehetőségek és a kikötőkhöz való hozzáférés • Jövőben népszerűek lehetnek a kisebb, 70. 000 köbméteres kapacitású Med-max hajók is, • a Földközi-tengeren szolgálnák ki az újonnan épülő import terminálokat

Gáznemű biológiai energiahordozók - LNG értéklánc • jelenlegi LNG-flotta mintegy 250 hajót számlál, melyek együttes kapacitása 31 millió köbméter • 2030 -ra ez a szám akár meg is háromszorozódhat • hajók közel 40%. a öt évesnél fiatalabb, és csupán a flotta egynegyede idősebb 20 évesnél • Balesetén megelőzzék a tartályok megrepedését és a folyékony gáz szivárgását • kétrétegű a hajók törzse, s a belsőben helyezkednek el a jól szigetelt tartályok

Gáznemű biológiai energiahordozók - LNG értéklánc • szigetelő rendszer alapján három típus : gömbölyű, membrános, és hasáb alakú (prizmás) • történetileg a hajók többsége gömbölyű (Moss) tartályokkal volt felszerelve, könnyű azonosítás • jelenlegi trend - membrános felépítés • 2006 -ban a hajók 44%-a gömbölyű, míg 51%-a membrános tervezésű volt, • 2005 -2010 között leadott rendelések között pedig 85 százalék szólt membrános hajóra

Gáznemű biológiai energiahordozók - LNG értéklánc • 4. 4 -30 nap hajóút; érkezés import terminálba • 2007 -ben 58 fogadó terminál volt összesen a világon, évi 142 millió tonna LNG érkezett • Itt kapnak helyet a hajódokkok, a hűtőtartályok a folyékony gáz tárolására, visszagázosításhoz szükséges párologtatók • magasabb nyomáson átszivattyúzzák gőzmelegítő és párologtató egységeken,

Gáznemű biológiai energiahordozók - LNG értéklánc • folyadék felmelegszik, és gázzá alakul • egységek melegítése történhet közvetlen tüzelésű fűtő berendezéssel, fűtött vízzel vagy akár tengervízzel • gázt szabályozott nyomáson a gázvezetékrendszerbe nyomják • elosztó központba kerülve a helyi gázszolgáltatók továbbítják fogyasztóknak, vagy földalatti tározókba • fogyasztók már gázhalmazállapotban kapják a tüzelőanyagot, nem is találkoznak az LNG-vel

Gáznemű biológiai energiahordozók - LNG értéklánc § LNG felhasználási területei azonosak a földgázéval § LNG-t folyékony formában is fel kívánják használni, mégpedig hajókba való üzemanyagként § hajózás okozta káros emissziók csökkennének Biztonsági kérdések: § elmúlt 50 évben irigylésre méltóan biztonságos előélettel rendelkezett az iparág

Gáznemű biológiai energiahordozók - biztonság • több mint 45. 000 út és mintegy 200 millió kilométer során nem történt komolyabb baleset sem óceánon, sem kikötőkben • nyolc tengeri balesetet, ami az LNG kiömléséhez vezetett a hideg okozta repedések miatt, de a rakomány nem gyulladt ki • hét incidens történt, ahol nem folyt ki az LNG, kettő megfeneklés miatt • halálos baleset nem volt hajó fedélzetén

Gáznemű biológiai energiahordozók - biztonság • korábban voltak balesetek, de ezek szárazföldi létesítményekben • 1944 -ben bővíteni akarták a clevelandi tározó üzem kapacitását, hiány volt rozsdamentes acélból • tartály üzembe helyezése után hamar elkezdett szivárogni, és gőzfelhő lepte el a környező utcákat és a csatornahálózatot • gáz meggyulladt, és 128 ember vesztette életét a szomszédos lakott területen • kötelező előírás, hogy min. 9% nikkelt tartalmazzon az LNG -tartályok belső acélfala

Gáznemű biológiai energiahordozók - biztonság • Algériában 2004 -ben egy cseppfolyósító üzemben gázszivárgás történt, • zárt térben egy közeli bojler meggyújtotta a gőzfelhőt, ami tűzhöz, majd robbanáshoz vezetett • egy export terminálon történt a baleset; • import terminálok felépítése, felszerelése és a használt technológia másmilyen, nem használnak például gőzbojlert

Gáznemű biológiai energiahordozók - biztonság • 10 -20 millió dollár értékű rakománya kalóztámadásnak lehet kitéve • 2005 -ben például Szomália, 2010 -ben pedig Kenya partjainál foglaltak el LNG-tankert • lakosság emellett a tűzzel vagy robbanással járó balesetektől is tart • számos biztonsági eszköz a hajókon: GPS, navigáció, ütközés elkerülésre radar, tűz- és gázérzékelő rendszer

Gáznemű biológiai energiahordozók - biztonság • terminálok is kifinomult riasztó és biztonsági rendszerekkel vannak ellátva • vész-leállító rendszer az automata gáz-, folyadék- és tűzjelző rendszerre van csatlakoztatva, • automatikusan vagy manuálisan hozható működésbe; azonosítja a problémát, szükség esetén, leállítja a műveleteket • folyamatosan ellenőrzik a tartályokban az LNG szintjét és a gőznyomást,

Gáznemű biológiai energiahordozók - biztonság • zártláncú kamerahálózaton keresztül szemmel tartják az üzem kritikus részeit • tengerszennyezés – aggályok: -161 Celsius-fokon forrásponton van • ennél magasabb hőmérsékletű levegővel érintkezve azonnal elpárolog • teherhajó valamely tartályán repedés keletkezne, és az LNG elkezdene szivárogni, a levegőn rögtön elillanna, • ha tengervízbe folyna, feljönne a felszínre, onnan párologna

Gáznemű biológiai energiahordozók – biztonság / LNG szerepe • LNG nem képez réteget sem a vízen, sem a földön, maradványt sem hagyva elillan • LNG-értékláncnak a léte jobban megterheli a környezetet, mint a vezetékes földgáz • cseppfolyósításhoz, a hajó hajtásához és a visszagázosításhoz is energia kell • 2009 -ben Unió országai összesen 171, 2 milliárd köbméter földgázt termeltek ki

Gáznemű biológiai energiahordozók – biztonság / LNG szerepe • EU teljes gázfogyasztása 2009 -ben 459, 9 milliárd köbméter volt – jelentős import • elmúlt tíz év adatait vizsgálva egyértelműen látszik a növekvő szakadék a kereslet és a kínálat között • vezetékes gázt szállító ellátók közül magasan Oroszország az első közel 28% részesedésével, Norvégia követi 15%-al • 2009 -ben az EU teljes gázimportjának a 16%-a származott LNG-ből, ami magas arány

Gáznemű biológiai energiahordozók – intézményrendszer • jelenleg nincs uniós szinten politikai vagy szabályozó szervezte • létezik azonban európai szintű érdekvédelmi szervezet: a Gas Infrastructure Europe - ernyőszervezet • gázipar szereplőit tömöríti, és képviseli őket az európai intézmények és döntéshozó testületek előtt • szervezetnek három tagja van; egyik a Gas LNG Europe (GLE), ami az LNG import terminálok üzemeltetőit tömöríti • jelenleg hét ország 17 LNG termináljának üzemeltetőit képviseli

FFSZA anyagok hasznosítása energiatermelésre és üzemanyagként

FFSZA előállításának, termelésének folyamata Fenntartható forrásból származó anyagok • EKOIL 6000 növényolaj-észterező berendezés • Felépítése • Működése • Technológiai folyamat • Késztermék elemzése • Szakvélemények

EKOIL 6000 növényolaj-észterező berendezés • A gyártó egy szlovák cég, adatok 2001 -es vizsgálatra vonatkoznak • Vizsgálatot végezte FVM Műszaki Intézete, Műszaki jellemzői: • észterező egy konténerbe telepített több technológiai egységből álló, növényolaj metil-észtert előállító komplett technológia • berendezés képes a különböző növényolajok folyamatos észterezésére • vizet nem használnak, ezért szennyvíz nem keletkezik

EKOIL 6000 növényolaj-észterező berendezés • az egyes köztes termékek, illetve a végtermék és a nyersanyag közé a hőenergia jobb kihasználása érdekében hőcserélőket építettek • hő, a villamos és az egyéb energiaforrások optimálisan kihasználhatóak Fő munkafolyamatok: • 1. Észterezés: növényi olajok katalizátor jelenlétében reakcióba lépnek az észterezőreaktorba bevezetett metanollal növényolaj metil-észter

EKOIL 6000 növényolaj-észterező berendezés 1. Észterezés: • két fokozatban zajlik két észterező a rektorban, irányítási rendszer programozásával az egyes fokozatok paraméterei beállíthatóak • észterezés hatásfokát a fokozatok között elhelyezett gravitációs fáziselválasztók – melyek a keletkezett glicerint távolítják el – segítik elő

EKOIL 6000 növényolaj-észterező berendezés 2. Metanol leválasztása: • észterezés alkoholtöbblettel történik, ezért a felesleges alkoholt el kell távolítani és vissza kell nyerni • Ez a folyamat a deszorpciós toronyban történik, ahol ellenáramú, szárított, előmelegített levegő segítségével a metil-észterből a felesleges alkohol eltávozik, • majd a kondenzációs egységben lecsapódik, és visszakerül a katalizátor-előkészítőbe

EKOIL 6000 növényolaj-észterező berendezés • anyagban még meglévő glicerin ismételten leválasztásra kerül 3. Finalizáció: • létrejött metil-észter még tartalmaz alkálielemeket, valamint szappanokat is • finalizálóban ezek eltávolítása, illetve feloldása, oldható formává való átalakítása történik

EKOIL 6000 növényolaj-észterező berendezés 4. Illékony anyagok eltávolítása • finalizáció után a vegyszerek maradékai, az esetlegesen előforduló víz • egy deszorpciós toronyban előmelegített levegő segítségével távozik el a metil-észterből

EKOIL 6000 növényolaj-észterező berendezés 5. Tisztítás, szűrés • végtermék centrifugálásra, majd mikroszűrésre kerül - az anyagból az 5 mikronnál nagyobb részecskék eltávoznak • szűrés után a kész metil-észter a napi tárolóba kerül, ahonnan egy napos pihentetés után használható fel • nyers növényolaj az olajtárolóból az első észterezőbe kerül • az olaj mintegy 70 %-a átésztereződik, majd egy leválasztótartályba kerül

EKOIL 6000 növényolaj-észterező berendezés 5. Tisztítás, szűrés • tartály felső részéről elvett észterolaj keverék ismételt hőcsere után jut a második észterező reaktorba • észterezés 96 -98%-a végbemegy • két leválasztótartály aljáról a glicerinfázis elvezetésre kerül • metil-észter a második leválasztótartályból a metanolleválasztóba jut

EKOIL 6000 növényolaj-észterező berendezés 5. Tisztítás, szűrés • meleg levegő segítségével az alkoholt kiűzik az észterből, és kondenzálják, majd visszajuttatják az előkészítő fázisba • metil-észter a tárolótartály felső részéről kerül a finalizáló egységbe • Finalizálóban: semleges kémhatás beállítása, stabilizálása, az észter esetlegesen szükséges adalékolása, valamint a maradék illóanyag eltávolítása • késztermék a tárolóba jut

EKOIL 6000 növényolaj-észterező berendezés • technológia zárt, a környezetbe csak az illékony anyagokat leválasztó kondenzálás után a szellőztetőlevegő jut ki • berendezést hajókonténerbe telepítették, ami a kármentő szerepét is ellátja • berendezés hőenergia-ellátását gőzkazán biztosítja, melynek fűtése biomasszával is megoldható

EKOIL 6000 növényolaj-észterező berendezés - vizsgálatok • észterező névleges teljesítménye 6000 t/év, és a mérések során teljes kapacitással üzemelt • • berendezés azonosítása be- és kijövő anyagmérleg értékelése technológia energiafelhasználása környezetbe kibocsátott szennyező anyagok meghatározása • munkavédelmi ellenőrző vizsgálat • előállított késztermék elemzése • leválasztott sók nehézfémtartalmának megállapítása

EKOIL 6000 növényolaj-észterező berendezés - vizsgálatok • észterező névleges teljesítménye 6000 t/év, és a mérések során teljes kapacitással üzemelt • • berendezés azonosítása be- és kijövő anyagmérleg értékelése technológia energiafelhasználása környezetbe kibocsátott szennyező anyagok meghatározása • munkavédelmi ellenőrző vizsgálat • előállított késztermék elemzése • leválasztott sók nehézfémtartalmának megállapítása

EKOIL 6000 növényolaj-észterező berendezés - vizsgálatok Környezetbe kibocsátott anyagok • technológia majdnem teljesen zárt, a környezetbe való kibocsátás csak a deszorpciós torony szellőzőcsövén keresztül történik • metanolkoncentráció 31, 7 g/m 3, ezzel a légkörbe való kibocsátás 1, 2 kg/h, 40 m 3/h megadott levegőárammal • 10 m fölötti magasságban megengedett érték pedig 2, 7 kg/h • Ammóniaemisszió elhanyagolható

EKOIL 6000 növényolaj-észterező berendezés - vizsgálatok • melléktermékként 196 kg/h nyers glicerin, ezt jelenleg nem hasznosítják, hanem tárolják, későbbiekben finomításra kerül • ülepítőtartály aljáról főként kálium, ammónium- és foszfáttartalmú só • mennyisége mintegy 2 -5 kg/h, a környezetre veszélyt nem jelent, a gyártó szerint a talajra is kijuttatható • maradék sók nagy részét az alkáli- és alkáliföldfémek teszik ki – nem veszélyes

Autóalkatrészek előállítása FFSZA ból Ford és a Jose Cuervo együttműködése agávéból készített autóalkatrészek gyártására • A Ford Motor Company és a Jose Cuervo® kutatás: hogyan készíthető fenntartható bio-műanyag agávéból, • új anyag hogyan használható az autóiparban; • megoldható lenne a mellékterméknek számító agávérostok másodlagos hasznosítása • tesztelik az anyag tartósságát és hőállóságát

Autóalkatrészek előállítása FFSZA ból • alkalmas-e például a vezetékkötegek vagy a tárolórekeszek gyártásához • sikeres fejlesztés csökkenthetné az alkatrészek tömegét, mérsékelve ezzel az üzemanyag-fogyasztást • kisebb környezetterhelés • agávérostok a tequila gyártás melléktermékei; DEARBORN, Michigan, 2016. július 19 – együttműködés • csökkenthető lenne a petrolkémiai alapanyagok alkalmazása

Autóalkatrészek előállítása FFSZA ból • ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a világon évente 5 milliárd tonna mezőgazdasági biomasszahulladék termelődik • vállalat néhány éve megalkotta a szizálkenderből – egy különleges agávérostból – készített kesztyűtartó prototípusát • további fejlesztések - 200 kg műanyag kiváltása

FSC címke a faiparban • FSC címke és minősítési rendszer a faipari termékek vásárlóinak segítségével küzd egy felelősebb és fenntarthatóbb globális erdőgazdálkodásért • környezetvédelem érdekében létrejött nemzetközi összefogás az 1992 -es Rioban megrendezett ENSZ konferencia – fenntartható fejlődés • ennek hatására alakult meg 1993 -ben a Forest Stewardship Council (FSC) független szervezet (Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa)

FSC címke a faiparban • cél: globális fellépés a fenntartható és felelős erdőgazdálkodásért • FSC tevékenysége - felelős erdőgazdálkodást igazoló tanúsítványrendszer terjesztése és üzemeltetése • ilyennel rendelkező erdőgazdaságok, faipari üzemek, bútorgyárak elfogadják és betartják az FSC szigorú szabványait és előírásait • általuk forgalmazott termékek megfelelnek a környezettudatos és társadalmilag felelős termelés, gyártás feltételeinek

FSC címke a faiparban • fakitermelés és az erdőtelepítés folyamán érvényesül a biodiverzitás és az ökológiai egyensúly fenntartása • biztosított a helyi dolgozók és lakosság jogainak és érdekeinek érvényesülése is • 10 elv és 56 pontos kritérium rendszer • FSC könyv: könyv FSC erdő, FSC erdőgazdaság, FSC faüzem, FSC papír, FSC nyomda

FSC alapelvei 1. elv: A törvények és az FSC kritériumainak betartása 2. elv: Tulajdoni jogosultságok, földhasználati jogok és kötelezettségek 3. elv: Az őshonos népcsoportok jogai 4. elv: A munkavállalók közösségi kapcsolatai és jogai 5. elv: Az erdő hasznai 6. elv: Környezeti hatások 7. elv: Gazdálkodási tervek 8. elv: Felügyelet és szakvéleményezés 9. elv: Az eredeti természetes állapotukban megmaradt erdők fennmaradása 10. elv: Faültetvények

FSC címke a faiparban • szervezet legalább évente egyszer ellenőrzi az FSC előírások betartását • FSC által minősített erdők többsége Európában és Észak. Amerikában található • rohamos erdőpusztítás nem itt zajlik • 81 ország területén több mint 100 millió hektár erdő rendelkezik FSC tanúsítvánnyal, erdők 7%-a • minősített erdők 80%-a Európában és Észak-Amerikában

FSC címke a faiparban • FSC által minősített cégek száma meghaladja a 10000 -et • FSC minősítésű termékek éves forgalma nagyjából 20 milliárd dollár • egy hektár erdő ellenőrzése nagyjából 1 -2 dollárba kerül, de maga a minősítési folyamat ennél jóval költségesebb • FSC erdőgazdaságaink: Nyírerdő Zrt, Somogyi Erdészeti és Faipari Zrt, Mecseki Erdészeti Zrt. • intézményt a WWF Magyarország egyik munkatársa képviseli

Fenntartható építészet • várostervezésben egyre nagyobb szerepet kapnak a lakók élelmiszer-önellátását biztosító toronyépületek • továbbá az olyan épületek tervezése, amelyek igen alacsony költségekkel üzemeltethetőek • URBAN PLANT megvalósítás alatt lévő projektjében toronyházban kiépített örökzöld kert • New Yorkban, a Manhattan hídtól északra található East River városrészben épülő 50 emeletes toronyház • 400 apartmanból álló, hatalmas zöld felületekkel rendelkező ház

Fenntartható építészet • közepére közösségi teret, míg a tetejére egy hidroponikus rendszerű (nem talaj közvetítésével, hanem tápfolyadék használatával) télikertet építenek • lesznek üzletek, egy gyümölcsös és több sportlétesítmény is • minden irányból maximális napfényt kap • minden apartmanhoz tartozik egy nagy üvegfalú terasz is, amelyen keresztül kapcsolódhatnak a hidroponikus kerthez • 4 tagú család részére elegendő zöldség termeszthető

További érdekes, valamint a sikeres vizsgához szükséges információk az órai konzultációkon érhetőek el