Bioetika I Jegyzet Somfai Bla SJ Bioetika vzlatok

Bioetika I. Jegyzet: Somfai Béla SJ: Bioetika vázlatok http: //www. seidl. hu/ambrus/foisk/index. html

I. AZ EMBERI ÉLET SZENTSÉGE: • A/ A SZENTÍRÁS TANÚSÁGA: – ÓSZÖVETSÉG – ÚJSZÖVETSÉG • B/ AZ EGYHÁZ HAGYOMÁNYA: AZ ÉLET SZENT, AZ ÁRTATLAN EMBERI ÉLET DIREKT KIOLTÁSA TILOS

II. ÁLTALÁNOS IRÁNYELV • Mit jelent az „élet szentsége”? • Nem szabály, hanem értékmegállapítás, kifejezi az élet védelme fontosságának súlyát. Azonos értelmezésétől sok döntés függ.

• - az élet értéke adottság, nem emberi megegyezés, elismerés vagy eredmény gyümölcse. • - kölcsönként kaptuk, védeni és fejleszteni kell, felelősek vagyunk érte - kinek? • - teremtmények vagyunk, adományként kaptuk, méltósága nem embertől ered, Istenre vezethető vissza. • - RK erkölcsi meggyőződés figyelembe veszi a természettörvényt is, az értelem fényében az élet értéke, méltósága felismerhető, annak „szentsége” értelemmel felfogható. • - az emberölés tilalma tehát végső fokon nem függ emberi meggyőződéstől vagy beleegyezéstől. A Teremtő Isten szándékát fejezi ki. • - az emberi társdalom békéje az egyén biztonsága döntő mértékben függ attól, hogy milyen mértékben vagyunk képesek az élet szentségének következetes érvényt biztosítani. • - nincsen jobb érv az élet védelmére, ki van véve az emberi kézből, nincsen magasabb rendű szempont, ami védelmét másodlagossá tenné. • ez az értékmegállapítás nem függ emberi eredménytől, társadalmi helyzettől. . . nincsen szükség további bizonyítékra (? ).

Nehézségek: • - túl sok elkerülhetetlen kivétel van az emberölés tilalma alól, • - de facto az élet védelmének vagy elpusztításának fonala kezünkben van; a történelem bizonysága szerint a védelem mértéke sok kívánnivalót hagy maga után; • - nem mindenki hisz Istenben, mennyire tekinthető tehát biztosnak a hitre épített értékmegállapítás? Isten nélkül értéktelen az emberi élet? • - az emberi méltóság határait nem lehet egyértelműen megszabni, így az életnek kijáró védelem mértéke is bizonytalan marad; • - az élet védelme a legalapvetőbb ösztönre épül, az a legmélyebb természetes bizonyítéka az élet végső értékének; életben lenni a legelemibb emberi tapasztalat, • - az élet szentsége e tapasztalat alapján magától értetődő; • - ám a tapasztalatra való hivatkozás nem értékbizonyíték, ugyanarról a tapasztalati tényről különböző értékítéletet alkotunk, arra sincsen semmi bizonyíték, hogy az ember minden történelmi és kulturális helyzetben ugyanazokat a tapasztalatokat szerezné az életről, mint mi napjainkban; • - az élet szentsége emberi fogalom, annak értelme és súlya az

III. AZ EMBERI ÉLET VÉDELME • I. Az Élet Védelme • II. A Keresztény Hagyomány. • III. A Gyakorlati Irányelv

IV. TÉVES AXIÓMÁK, ALAPFELTEVÉSEK AZ ÉLET VÉDELMÉRE • Nem szabad Istent játszani • Nem szabad a természet rendjébe beleavatkozni • A csúszós lejtő veszélye • A tudomány etikai szempontból közömbös

V. GÉNSEBÉSZET ÉS AZ EMBERI ÉLET FEJLŐDÉSÉNEK GENETIKUS IRÁNYÍTÁSA • LEHETŐSÉGEK: • ERKÖLCSI PROBLÉMÁK

• ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK: – – – 1. A beavatkozás okai 2. A beavatkozás kritériumai 3. Ki állítja fel a kritériumokat? 4. A beavatkozás veszélyei 5. A beavatkozásból meríthető haszon és kik részsülnek belőle? – 6. A kutatók felelőssége (különböző vélemények): – 7. Az ismeret birtoklásával kapcsolatos problémák: – 8. A természet értelmezése • GENETIKUS ISMERETEKRE ÉS AZOK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ IRÁNYELVEK: • ERKÖLCSTANI ALAPFELTEVÉSEK:

VI. MESTERSÉGES MEGTERMÉKENYÍTÉS • • I. Zsidó vélemények II. Protestáns álláspontok III. Római Katolikus értékítélet IV. Összefoglalás

VII. EMBERI ÉLET A KÉMCSŐBEN • A REPRODUKCIÓS TECHNOLÓGIA KERESZTÉNY ÉRTÉKELÉSE. – I. A mesterséges megtermékenyítés problémái – II. Pragmatikus értékítélet – III. Valláserkölcsi értékelés

VIII. SZERVÁTÜLTETÉS • Elfelejtett történelmi tanulság. – A Kérdés történelme – XII. Pius tanítása – Következmények a Teológia számára