Bib Istvn Eltorzult magyar alkat zskutcs magyar trtnelem

Bibó István: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem Készítette: László Tamás - társadalmi tanulmányok szak (I. évf. )

Bibó István – a szerző v Budapest, 1911. augusztus 7. – Budapest, 1979. május 10. v Magyar jogász, politikus, szociológus v A harmadik Nagy Imrekormány államminisztere

Történeti háttér v A német megszállás alatt letartóztatták, majd bujkálni kényszerült v Részt vett a Nemzeti Parasztpárt újjászervezésében v Az ’ 56 -os forradalomban való részvételéért életfogytiglani börtönre ítélték v A tanulmányt 1948 -ban írta

Alkat és zsákutcák v Magyar (lelki) alkat torzulásának okai [közfelfogás szerint]: Ø idegen uralom Ø idegen beolvadás Ø idegen hatás v Magyar (lelki) alkat torzulásának okai [Bibó szerint ezek is]: Ø történelmi okok (Verbőczy Hármaskönyve, mohácsi vész, ’ 48 -49 -es szabadságharc elvesztése, Kiegyezés, Trianon) Ø rossz politikai döntések • Lassú politikai és társadalmi fejlődés • A félelem fontos tényezővé válik a döntéshozásban • Hamis valóságképpel rendelkező elitek és népbutítás

A Kiegyezés v ’ 67 nem ’ 48 folytatása v A magyar szellem megroppanásának időszaka v 3 cél: Ø független és szabad ország Ø alkotmányos monarchia Ø történeti határok

A Kiegyezés „eredménye” v Októberi diploma: „láthatatlan alapokmány” v Félelem mechanizmusa az értelem mechanizmusa helyett v Deák Ferenc behódolt a reakciónak v „… a politikában hazudni nem lehet. ” v Felfelé követelőző, lefelé rangtartó polgárosodott köznemesség v Szűken és részlegesen asszimiláló társadalom v A nemzetiségek ellenségekké váltak

1900 -as évek v 1918 -19 -es forradalmak jó irányba indultak v Trianon sokkja igazolta a félelmeket v Horthy-korszak („ellenforradalom”): a Kiegyezés hibáinak folytatása, +: Ø magyar fajvédelem Ø sérelmi irredentizmus

Fordított kiválasztás v Kiegyezés: hazugság zsákutcája (a szerencsétlen politikai konstrukció beépült a közösség életébe) Realisták (Közülük kerül ki a vezető réteg Realizmusuk hamis valóságképen alapul, elfogadják az uralkodó hazugságokat) Jó szándékú magyarok Lényeglátók (Nem közülük kerül ki a vezető réteg, de ők az igazabb magyarok – ugyanakkor ők se „igazibb” magyarok)

Alkat és reagáló képesség v Közösségi alkatot kialakítják: v egyéni alkatok összegződése v térbeli és időbeli környezet, események v az adott válaszok v Az ép alkatnak jó a reagáló képessége: 1. valóság felismerése 2. helyes feladatválasztás 3. végrehajtás v Az alkat meghatározza, hogy mik lehetünk, de nem, hogy mivé leszünk.

Kritika v A rendkívüli lényeglátás ellenére Bibó is beleviszi a tanulmányba saját személyes beállítódását: v elbagatellizálja az 1918 -19 -es baloldali terrort, ugyanakkor eszményíti a célkitűzéseket v kikel a Horthy-korszak ellen (személyes sértettség, és indulatok is közrejátszhatnak ebben) v mindezekre magyarázatot ad, hogy a tanulmányt 1948 ban írta - akkor, amikor még nem ismerte föl kellő mértékben a szocializmus ideológiájának gyengeségeit

A feldolgozott tanulmány: Bibó István: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem Elérhető: http: //mek. niif. hu/02000/02043/html/350. ht ml (2010. december 16. )

Köszönöm a figyelmet!