Bevezets a nyelvtudomnyba 8 Az anyanyelv elsajttsa Tamm

Bevezetés a nyelvtudományba 8. Az anyanyelv elsajátítása Tamm Anne KRE BTK 2015/2016 Őszi szemeszter November 2.

Az anyanyelv elsajátításának folyamata 1. Ha körkérdést intéznénk a legkülönbözőbb emberekhez: mit gondolnak, hogyan sajátítja el a kisgyermek az anyanyelvét, a legtöbben valószínűleg így válaszolnának: „Úgy, hogy utánozza azokat a mon datokat, amelyeket környezetétől hall. ” Szívósan élő elképzelés ez, amely a nyelvelsajátítás folyamatát a környezet által beszélt nyelv passzív befogadására redukálja. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 285. l.

Az anyanyelv elsajátításának folyamata • Üssük fel azonban bármelyik – a magyar kisgyermek beszédfejlődé sével foglalkozó – régebbi vagy újabb munkát, és vegyük szemügyre, mondjuk, a két év körüli kisgyermekektől idézett példákat. • Ilyen mondatokat találunk között: Fölveszi, mama, tégemet; Ez a Mártikáé ruha; Apuka ne isz meleg; Ott a gyerekekek. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 285. l.

Az anyanyelv elsajátításának folyamata • Ezek a mondatok az adott helyzetben ezt jelentették: 'Vegyen fel a mama engem!'; 'Ez a Mártika ruhája'; 'Apuka, ne idd meg, mert me leg!'; 'Ott vannak a gyerekek. ‚ • Különösen formált szavak, sajátosan szerkesztett mondatok szerepel nek a példákban, amelyeket magyar nyelvtudásunk alapján mindenkép pen helyteleneknek kell tartanunk. • El sem tudjuk képzelni, hogy akadna olyan magyar nyelvű környezet, amelyben így beszélnek – utánzásról tehát nem lehet szó. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 285. l.

Az anyanyelv elsajátításának folyamata • Márpedig ezek a kisgyermekek a szerzők leírása szerint az adott életkorban rendszeresen ilyen névmásokat használtak. • Így fejezték ki a birtokviszonyt. • Így alkottak összetett mondatot. • Hasonló jelenségekkel a gyermeknyelvvel foglalkozó valamennyi szerző találkozott. • A gyermekük beszédfejlődését figyelemmel kísérő szülők is hasonló nyelvhasználattal találkoznak. • A gyermek valahogyan újraalkotja anyanyelv rendszerét. • „Okos hibázásai” pontosan azt mutatják, hogy rendszeralkotást végez. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 285. l.

Az anyanyelv elsajátításának folyamata • A nyelv elsajátításának folyamata tehát bonyolul tabb, mint eleinte hittük. • Ha – egybehangzó beszámolók szerint – ilyen sajátos nyelvi formák jellemzik a magyar anyanyelvű kisgyermek beszédfejlődésének korai szakaszát, akkor joggal feltételezhetjük, hogy ebben a folyamatban bizonyos törvényszerűségek érvényesülnek. • Ezeknek a törvényszerűségeknek a már ismert oldala, hogy a kisgyermekek beszédfejlődése meghatározott fázisokban megy végbe. • E fázisok kezdetének időpontja, valamint idő tartamuk bizonyos határokon belül különbözhetnek, sorrendjük azon ban megbonthatatlan. • Ezt mutatja a különböző anyanyelvű gyerme kek nyelvelsajátításának összehasonlító vizsgálata. • Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 285 286. l.

Az anyanyelv elsajátításának folyamatának törvényszerűségei • A nyelvi közlés alapját alkotó hangok – a hangrendszer – elsajátításának éppen úgy megvannak a maga törvényszerűségei, mint a közlés elemeit összekapcsoló nyelvtani szabályok birtokbavételének vagy a szójelentés kialakulásának. • Ennek a bonyolult folyamatnak az oki mechanizmusai, például az, hogy milyen szerepet játszanak benne a nyelvre nézve sajátos elsajátítási elvek, milyen az öröklés szerepe stb. még pontos feltárásra várnak. • Ezeknek a tisztázása teszi olyan izgalmassá a nyelvelsajátítás kutatását a nyelvészek, a pszichológusok, a pedagógusok a biológusok számára. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 286. l.

Az anyanyelv elsajátításának folyamatának törvényszerűségei 2. Mielőtt a kisgyermek az első szót kimondja, már megtett egy bizonyos szakaszt a nyelvhez vezető úton. • Sőt, miként Kodály Zoltán kiemelte, a zenei nevelés már az anyaméhben kezdődik, a nyelvi fejlődés is megkezdődik a méhen belül az utolsó hónapokban. Az újszülött például saját anyja hangját meg tudja különböztetni a környezet hangjaitól. Bizonyos jelek szerint az anyanyelv intonációs mintázatára is érzékeny, amit a magzatvíz közvetített számára. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 286. l.

Az anyanyelv elsajátításának folyamatának törvényszerűségei • A csecsemőt veleszületett biológiai adottságai, észlelési és agyi struktúrái segítik az indulásban. • Ennek vizsgálatára közvetett eljárásokat kell használnunk. • A két hónapos babát nem lehet megkérdezni arról, hogy ugyanannak hallja e a baba a papa szót. • • • A közvetett módszerek egy része hozzászokáson alapul. Ha a babák új ingert hallanak, meggyorsul a szopómozgásuk. Ezt a szájukba helyezett és érzékelővel ellátott cumival ellenőrizhetünk. A megszokás hatására ez a mozgás lelassul. Ha egy új ingert eltérőnek hall a baba, a szopás újra felgyorsul. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 286. l.

Az anyanyelv elsajátításának folyamatának törvényszerűségei • Ha sokszor hallja a ba, ba, ba szótagot, lelassul a szopás. • Mi történik, ha ez után a pa szótagot adjuk? • Újra felgyorsul a szopás, ami arra utal, hogy a baba észleli az eltérést. • Egy másik gyakori módszer kisgyerekek rejtett nyelvi folyamatainak vizsgálatára a szelektív nézés. • Ha a gyereknek ismerős nyelv hallatszik az egyik hangszóróból, a másikból pedig hirtelen egy új nyelven szóló szöveg, és a gyermek odafordul, abból arra következtethetünk, hogy valamilyen hangtani jellemző alapján meg tudja különböztetni a két nyelvet. • Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 286 287. l.

Az anyanyelv elsajátításának törvényszerűségei felejtéses tanulás • Hasonló gondosan megtervezett kísérletekkel azt is kimutatták: • A néhány hónapos csecsemő sokféle beszédhangot meg tud külön böztetni. • Olyanokat is, amelyek környezete nyelvéből hiányoz nak. • Az l és az r hang különbségét az angol és a japán csecse mők egyaránt észlelni tudják. • Ez a bámulatos képesség persze a tapasztalatok hatására átalakul: • A későbbi fejlődés során egyre inkább a környezet nyelvének a fonémaállománya szabja meg, milyen hangokat képes megkülönböztetni a baba. • Ez egy különleges ’felejtéses tanulás’. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 287. l.

Az anyanyelv elsajátításának törvényszerűségei felejtéses tanulás • Minden gyerek olyan képességekkel jön világra, hogy a világ összes nyelvében fontos hangkülönbségeket kezelni tudja, de igen hamar szunnyadóvá válik az a tudás, mely az adott nyelvi környezetben nem lényeges. • Ezek a megkülönböztetések igen korán végbemennek. • A gyermek már jóval azelőtt megkülönbözteti anyanyelve hangjait és hanglejtését, mielőtt maga beszélne. • Ennek feltehetően az a szerepe, hogy a lehetséges hangokra és hangkapcsolatokra vonatkozó észlelési gyakorlás már azelőtt végbemenjen, mielőtt a gyermek értelmileg képes lenne hangok és környezeti események összekapcsolására, azaz a jelentés alakítására. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 287. l.

Az anyanyelv elsajátításának törvényszerűségei felejtéses tanulás A 13. 1. táblázat egy jellegzetes példát mutat erre a ráhangolódásra. Nyelv Anyanyelv Idegen nyelv Szűrés nélkül 2090 2430 Alacsonyfrekvenciákat áteresztő szűrőkkel 2050 2300 2 hónapos csecsemők odafordulási reakcióideje a hangforráshoz anyanyelven és nem anyanyelven hangzó beszédnél ezredmásodpercben (ms) mérve. Az anyanyelv amerikai angol az idegen nyelv francia volt. A gyermek sokkal gyorsabban odafordul az anyanyelvi beszédhez, s ezt akkor is megteszi, ha csak a hanglejtést hallja, amit az "alacsony frekvenciákat áteresztő szűrők" segítségével lehet kimutatni. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 287. . l.

Az anyanyelv elsajátításának törvényszerűségei –expresszív zsargon • Velünk született idegélettani struktúrák teszik lehetővé a nyelv előtti hangadás fejlődését is. • Ez az újszülött reflexszerű sírásától az ún. „expresszív zsargon” ig vezet. • Így nevezzük az első szavak megjelenését közvetlenül megelőző korszak – fonológiai, prozódiai struktúráiban már a beszédre emlékeztető – gagyogását. • Ez a bonyolult, az idegélettani érésre és a nyelvi tapasztalatra épülő fejlődési folyamat ala pozza meg a beszéd egyik legfontosabb feltételét: a hangképzés bo nyolult műveleteinek akaratlagos vezérlését. • Az első életév második felében a hanglejtési mintáknak kiemelt jelentőségük van a későbbi közlési értékű hangelemzés és hangadás alakulásában. • Az intonációs minta – például a magyarban az első szótagi nyomaték – segíti a gyermeket hogy ismétlődő elemeket, később szavakat emeljen ki a hangfolyamból. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 288. l.

Az anyanyelv elsajátításának törvényszerűségei – érzelmi kapcsolódás • Velünk született idegélettani struktúrákon alapulnak azok a lelki folyamatok (pl. figyelem, emlékezet) is, amelyek megfelelő fejlett ségi szintje egyben a nyelv elsajátításának is előfeltétele. • Az emlékezet fejlődése például a kisgyermekkorban mind a szavak tanulásának, mind a mondathosszúság növekedésének fontos tényezője. • S végül feltehetően velünk született az a tényező is, amelynek a fontosságát csak mostanában kezdik hangsúlyozni: az érzelmi kapcsolódás elemi szükséglete, a gyermek eredendő társas hajlamai, társas beállítottsága, amelyek a nyelv elsajátításának legfontosabb érzelmi és motivációs bázisát alkotják. • Ezek felelősek a korai mutogatásért, az anya tekintetének követéséért, miközben az anya beszél, s azért is, hogy a baba különösen élénken figyel már 5 6 hónapos korában is a hozzá irányuló beszédre. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 288. l.

Az anyanyelv elsajátításának törvényszerűségei – külső feltételek • Hogy ezek az adottságok valóban elvezessenek a beszédhez, ahhoz persze külső feltételekre is szükség van: társas környezetre, s benne a gyermek számára elérhető nyelvi mintára. • Milyen a kisbabának, kis gyermeknek nyújtott nyelvi minta, és milyen minta a legjobb a számára? • Ezekről a kérdésekről sokféle vizsgálat, feltevés született az utóbbi időben. • Az elmúlt két évtized kutatásai azt mutatják: • A kisgyerekeknek szóló beszéd sok tekintetben eltérhet a felnőttek között használatos beszélési módoktól. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 288. l.

Az anyanyelv elsajátításának törvényszerűségei – sajátos „kód” • A kisbabákkal, kisgyermekekkel használt sajátos „kód” jellegzetességei közé tartozik például a magasabb hangfekvés, a gyakoribb és erősebb hangsúlyozás, a köznyelvinél nagyobb kité réseket mutató intonációs kontúrok, az egyszerű hangtani felépítésű szavakból álló „dajkanyelvi” szókincs például: a magyarban a baba, pipi, papa, dádá szavak, az egyszerű mondatszerkesztés. • Ezek a sajátosságok alkalmazkodást tükröznek a korlátozott nyelvtudású beszédpartner, a kisbaba, kisgyermek nyelvi és értelmi szintjéhez, s egyben figyelmének ébrentartását, nyelvi aktivitásának a fokozását is szolgálják. • Kísérleti adatok szerint e „kód” bizonyos sajátosságaira – például az „eltúlzott” intonációra – már a néhány napos babák is megkülönböztetetten reagálnak. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 288 289. l.

Az anyanyelv elsajátításának törvényszerűségei – társalgási keret • Ehhez a sajátos beszélési „stílushoz” az is hozzátartozik, hogy a felnőttek a baba hangbeli megnyilvánu lásaihoz egyfajta „társalgási keretet” teremtenek. • Vagyis társalgási válasznak, értelmes közlésnek tekintik – értelmezik és kommentálják – a baba hangprodukcióit. • Nemcsak a szavakat vagy szószerű elemeket, hanem a gőgicsélést, sőt eleinte még – egyéb lehetőségek híján – a fiziológiai megnyilvánulásokat is (pl. csuklást, böfizést). • A hat hónapos baba és a mama felváltva gőgicsélnek és beszélnek, mintha társalgásban adnák egymásnak a szót, csak itt ez még nem szó, csak a hangadás joga. • Az interakció ilyen „társalgási” keretével, valamint az együttes figyelem tárgyához kapcsolódó beszéddel (tárgyak megnevezése, „címkézése”, a közösen megélt történések kommentálása) a család, a nyelvi közösség felnőtt tagjai gazdag és támogató környezetet teremtenek a nyelv elsajátításához. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 289. l.

Az anyanyelv elsajátításának törvényszerűségei – társalgási keret • Ez a fajta „társalgási” beállítottság nem tekinthető egyetemesnek: • Több más kultúrában ettől merőben eltérő interakciós kommunikációs „stílusok” vannak érvényben a felnőtt–gyerek beszédkapcsolatban. • A nyelvi fejlődés azonban ott is, mint mindenütt és mindenkor, a felnőtt és a gyerek együtt működésén, a közös cselekvéshez, a közösen megélt tapasztalathoz kapcsolódó beszéden alapul. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 289. l.

Az anyanyelv elsajátításának törvényszerűségei – 13. 2 táblázat • A 13. 2. táblázat • Összefoglalja, hogy milyen segítségeket ad a felnőtt beszéd szabályozása a gyermek elsajátítási munkája számára. • A 13. 2. táblázat: • A gyermekhez szóló beszéd módosításainak szerepe a gyermeki nyelvelsajátításban Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 289 290. l.

Az anyanyelv elsajátításának törvényszerűségei – 13. 2 táblázat Feltehető szerep a nyelvelsajátításban Felnőtt beszéd Beszélgetési módosulás gyermek neve felkiáltás magas hang suttogás erős hanglejtés dajkaszavak szóválasztás ragkihagyás egységek x x x Dolgok és nyelv x x x Nyelvi egységek Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 290. l.

Az anyanyelv elsajátításának törvényszerűségei – 13. 2 táblázat Feltehető szerep a nyelvelsajátításban Felnőtt beszéd Beszélgetési névmáskerülés modelltársalgás (felnőtt egyedül) pontosabb kifejezés kényszerítő kérdés igazságérték javítása lassú beszéd szünetek rövid mondatok mondatkeretek ismétlések Dolgok és nyelv Nyelvi egységek x x x x Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 290. l.

Az anyanyelv elsajátításának törvényszerűségei – természetes pedagógia • Feltehetőleg a felnőtt világ rejtett tanítási elveket használ. • Ennek megfelelően módosítja kommunikációját, s ez lehetséges, hogy könnyíti a gyermek feladatát. • Ezt a keretet nevezzük ma természetes pedagógiának. • Ennek révén a sajátosan beszélő s ránéző felnőttől a baba tanulni akar: tanulni a nyelvet, de a világról s az emberekről is. • Az éréssel, az értelmi fejlődés előrehaladtával s a nyelvi interakciós tapasztalatok gyarapodásával a gyermek – az első életév második fe lében – nagy jelentőségű felfedezést tesz: • Ráébred arra, hogy bizonyos szándékos jelzésekkel (gesztussal, vokalizálással) maga is hatni tud környezetére, el tud érni bizonyos célokat. • Így például egy tárgyra való rámutatással maga is ki tudja jelölni a közös figyelem tárgyát (a referenciát), gesztussal, vokalizálással kérhet, kezdeményezhet avagy elutasíthat dolgokat, cselekvéseket. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 289. l.

Az anyanyelv elsajátításának törvényszerűségei – intencionális kommunikáció • A szándékos (intencionális) kommunikáció kezdete döntő fordulat a gyermek fejlődésében. • Ettől egyenes út vezet a nyelvhez, hiszen a nyelvi közlések is kommunikatív szándékok kifejezésére szolgálnak. • A különbség „csupán” az, hogy a szándékos kommunikáció e korai formájának eszközei a gyerek sa ját leleményei. • Ebben a gesztusrendszer, főként a nyúlás és a mutogatás elkülönülése is fontos kiinduló mozzanat. • Felismerni arról lehet a kezdeti nyelvi közléseket, hogy bizonyos helyzetek ben rendszeresen és előreláthatóan ezeket használja a baba. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 290. l.

Az anyanyelv elsajátításának törvényszerűségei – intencionális kommunikáció • Ennek alap ján a környezet előbb utóbb meg tudja fejteni a közlési szándékokat. • Az ilyen korai, önkényes jelek egyik jellegzetes típusát képviselik az ún. • „előszavak” (protoszavak) vagy „fonetikailag következetes formák” • Ezek rendszeresen használt, de „felnőtt” nyelvi mintára nem visszavezethető egyéni alkotások. Például – a magyarban szoká sos hangsor típusoktól merőben idegen – etn „szó”, amit egy 15 hóna pos kisgyerek egyebek között egy sor különböző cselekvés kezdemé nyezésére használt, például 'csináld/gyerünk/menjünk' értelemben. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 291. l.

Az anyanyelv elsajátításának törvényszerűségei – nyelvi kommunikáció 3. A nem verbális, vagyis nem nyelv által történő kommunikáció megindulását hamarosan követi a nyelvi kommunikáció kezdete egyelőre passzív formában. • A kisgyermek az első életév második felétől kezdi felismerni a környezetébe tartozó tárgyak, személyek nevét, egyre több egyszerű utasítást ért meg. • Kezdetben csak meghatározott helyzetekben, egy adott ingeregyüttes része ként. • A Megyünk sétálni közlés megértése kezdetben egy sor, az adott helyzethez kapcsolódó értelmezési támponton alapul: a napi rutincselekvések sorában elérkezett a séta ideje; meghatározott helyen ismerős cselekvésre kerül sor, mondjuk az előszobában a mama a gyerekkocsi után nyúl. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 291. l.

Az anyanyelv elsajátításának törvényszerűségei – nyelvi kommunikáció • A szó „emancipációja”, a szavakat összekap csoló szabályok megfejtése hosszú és bonyolult fejlődési folyamat eredménye. • Ennek során a szavak kiszabadulnak az ingeregyüttesből. • Fokozatosan elnyerik „felnőttnyelvi” jelentésüket. • Egymással meg határozott szabályok szerint összekapcsolva, helyzetek sokaságának a leírására lesznek használhatók. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 291. l.

Az anyanyelv elsajátításának törvényszerűségei – nyelvi kommunikáció • Hogyan, milyen fázisokban megy végbe ez a bonyolult folyamat? • Milyen életkorban milyen anyanyelvi tudás tekinthető tipikusnak? • Milyen erők vezérlik a nyelvi fejlődést? • Az elmúlt mintegy száz évben a különböző nyelvek elsajátításáról számos leírás született. • Ezek alapján az első két kérdésre többé kevésbé megbízható választ adhatunk. • A fejlődést vezérlő elvek és erők kérdése azonban a viták kereszttüzében áll ma is. • A viták központi kérdései a következők: Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 291. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései a, Mi a velünk született adottságok és a tanulás egymáshoz viszonyított szerepe a nyelv elsajátításában? b, Egyazon nyelvi közösséghez tartozó egyének esetében azonos e a nyelvi tudás (kompetencia) „összetétele”, vagy pedig jelentős egyéni eltérésekkel kell számolnunk? c, Azonos módon, azonos alapelvek alapján tanulják e a gyerekek a nyelvet, vagy pedig egyéni utakon jutnak el hozzá? d, Összefügg e a nyelvi fejlődés a pszichológiai fejlődés egyéb rész területeivel, vagy pedig független azoktól? e, Melyek a tanulást vezérlő alapelvek? Szabályok tanulásán vagy asszociációs kapcsolatok fokozatos kiépülésén alapul e a nyelv elsajátítása? Vajon vannak e sajátos nyelvtan elsajátítási módszerek, vagy a gyakoriságon és együttes előforduláson alapuló általános (ún. statisztikai) tanulási elvek magyarázzák e a folyamatokat? Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 291 292. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései • Ezekre a kérdésekre ma még nincsen végleges válasz, csupán érvek, ellenérvek és – minden bizonnyal – részigazságok. • Ebben a fejezetben elsősorban az első témakörről: a nyelvi fejlődés menetéről, fázisairól próbálunk meg képet adni. • A nyelvelsajátítás elméleti vonatkozásaira a könyv végén felsorolt irodalomjegyzékben találhat áttekintést az érdeklődő olvasó. • Az aktív beszédfejlődés menetének a megismeréséhez példaképpen nézzük meg közelebbről, milyen formai és jelentésbeli sajátosságok jellemzik a kisgyermek közléseit a nyelvelsajátítás folyamatának kezdeti szakaszaiban. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 292. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – korai nyelvi közlés • Ezeket a korai nyelvi közléseket – formájukat, alaki sajátosságaikat tekintve – két szempontból szoktuk jellemezni (a felsorolt kritériumok egyben a beszédfejlettség általános szintjét is mutatják): a, Hány morfémát (azaz önálló jelentéssel bíró nyelvi elemet) tud a kisgyermek egy nyelvi közlésen belül összekapcsolni? b, Milyen mértékben és milyen pontossággal tudja kifejezni a mondat alkotóelemei közötti viszonyokat a szavak mondatbeli szerepét kifejező nyelvtani eszközök (ragok, jelek, szórend stb. ) segítségével? • A megnyilatkozások (morfémákban mért) hossza, az ún. „átlagos mondathossz” a korai nyelvi fejlődés megbízható mutatójának tekinthető. A beszédfejlődés korai szakaszainak nagy eseményei – a mondat születése, az első ragok megjelenése, a mondatszerkezet növekvő bonyolultsága – ugyanis egyaránt a megnyilatkozások hosszának a növekedését eredményezik. • E két szempont figyelembevételével a kisgyermek aktív nyelvi fejlődését több szakaszra bonthatjuk. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 292. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – egyszavas közlések korszaka 4. Az egyszavas közlések korszaka Ennek kezdete rendszerint egybeesik az első életév végével. Az ilyen típusú nyelvi megnyilatkozások egyetlen – értelemmel bíró részekre tovább már nem bontható – elemből állnak, pl. mama; ki; vau-vau; aggyá. Ezekhez a közlésekhez az adott helyzetekben ilyesféle jelentések voltak hozzárendelhetők: 'Gyere ide, mama!'; 'Ki akarok menni!'; 'Ott a kutya'; 'Add ide a csokit!‚ Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 293. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – egyszavas közlések korszaka • Régóta vitatott kérdés, hogy minek is tekintsük az ilyen egyetlen morfémából álló, de szemmel láthatóan tágabb jelentést hordozó köz léseket. • Vajon mondatértékűek e ezek, amint azt korábban számos kutató állította? • Vagy inkább szavaknak tekintendők e – hiszen alakilag mégiscsak szavak? • Tény, hogy az egyszavas közlésekben rejlő „üzenet” igen gyakran több, mint az elhangzott szó jelentése. • Arra azonban semmi bizonyítékunk nincsen, hogy ez a tágabb jelentés szerkezetileg tagolt formában valamiképpen benne is lenne a kisgyerek fejében. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 293. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – egyszavas közlések korszaka • A valósághoz legközelebb talán az a megközelítés áll, amely a kisgyerek egyszavas közléseit kezdetleges beszédaktusoknak tekinti. • Ebben a keretben e korai közléstípus szerkezete így lenne ábrázolható: durva utalás (referálás a szó segítségével) BESZÉDAKTUS szándékkifejezés (illokúció) pl. megnevezés, kérés, válasz, hívás • E felfogás szerint a kommunikációs szándék kifejezése ekkor még elsősorban az intonáció segítségével történik. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 293. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – egyszavas közlések korszaka • Milyenek a kisgyermek primitív referálásra használt szavai? • Mi lyen szavakat tanul meg elsőként a gyerek? • Az első néhány száz szó vizsgálata során a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a korai szókincs összetételét egy sor tényező befolyásolja. • Ilyen szempont lehet példá ul az elsajátítandó szavak hangtani felépítése, szófaji kategóriája jelentésének és használatának bizonyos vonatkozásai. • A kutatók úgy találták, hogy a nyelvelsajátítás kezdetén a gyerekek in kább választanak olyan szavakat, amelyek számukra könnyebben kiejthetők, mint bonyolultabb hangtani felépítésű szavakat. • Inkább használnak főneveket, mint más szófaji kategóriába eső szavakat. Vizs gálati adatok szerint a kezdeti szókincs mintegy kétharmadát közne vek és tulajdonnevek alkotják. • Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 293. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – egyszavas közlések korszaka • Egyéb szókategóriák, „formaosztályok” aránya, a gyakoriság sorrendjében: akciószavak, pl. ki, le; módosítók, pl. kakás; személyes társas” szavak, mint kérem, tessék, én; funkciószavak, pl. ott, még. • Általános tapasztalat, hogy a főnevek jelentése, vonatkozása a kisgyermek számára könnyebben azonosítható, mint a bonyolultabb jelentésszerkezetű igéké. • Ugyanezen vizsgálatok szerint a mindennapi interakciókban részt vevő személyek, a mindennapi tevékenységekben szerepet játszó tárgyak (az ún. tárgyi cselekvés résztvevői és tárgyai), valamint a változást mutató dolgok nevei nagyobb eséllyel kerülnek bele a korai szókincsbe, mint például a mozdulatlan tárgyakat jelölő szavak. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 293 294. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – tanulás üteme • A kisgyerek szókincse az értelmi fejlődés eseményeit is tükrözi. • Kimutatták, hogy a tárgyak, személyek eltűnésére utaló szavak pl. angol gone 'elment', vagy a magyar elment elsajátítása egybeesik az ún. tárgyállandóság kialakulásával. • Ez az a fejlődési szakasz, amelyben a gyerek megtanulja, hogy a látóterén kívül került dolgok, személyek tőle függetlenül is léteznek. • A szókincs elsajátítása a kisgyermeknél rendkívül gyorsan megy végbe. • Azt a kérdést, hogy vajon mire utalnak az ismeretlen, új szavak, a gyermek igen könnyen megoldja. • Megfigyelések és kísérleti tapasztalatok szerint néhány találkozás elég egy új szóval ahhoz, hogy rögzüljön a szó. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 294. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – tanulás üteme • Ez azt is jelenti, hogy a csimpánzzal vagy az embernek olyan kedves kutyával összehasonlítva az embergyerek két nagyságrenddel gyorsabb és hatékonyabb szótanuló. • Egy 3 5 éves gyermek egy új szó jelentését 2 3 találkozás után tudja. • Egy csimpánz csak 2 300 (!) próbálkozás után. • Ha egy új szóval (pl. toba) és egy új tárggyal találkozik a gyermek, néhány egyszerű elvet követ. • Olyan elvek ezek, amelyek meggyorsítják a tanulást. • Ezek az eszközök nem állnak a főemlősök rendelkezésére. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 294. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – szótanulás elvei • Főnéviség elve: Ha semmi egyéb nem szól ellene, a gyerek az új szót főnévként értelmezi. A ragok és a nyelvtan kialakulásakor természetesen számos felülbíráló elv lép fel, melyek például megmondják, hogy a –ni végű szó mégsem lehet főnév, hanem ige. • Teljes tárgy elve: Alapértelmezésében a név az egész tárgy, s nem egy részének neve. • Közepes általánosság elve: Az alapértelmezés szerint a név nem tulajdonnév, de nem is legelvontabb kategória (pl. dolog) szintjén működik, hanem pl. olyan általánosságú név, mint „pohár”, „ablak” stb. • Egyediség elve: Az új név nem lehet egy már létező szó szinonimája. Ha az asztalon hever egy kés és egy ismeretlen tárgy, és a gyermek azt hallja: Add ide a tobát!, nem a kést fogja odaadni, hanem az új tárgyra értelmezi az új szót. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 294 295. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – társas szótanulás elve • Ezeket az elsajátítást gyorsító elveket társas tanulási elvek egészítik ki. • A gyermek szótanulását a gondozó környezettel közös figyelem irányítja. • A gyermek követi anyja tekintetét, s úgy értelmezi, hogy a felnőtt arról beszél, amire éppen néz, amire figyel. • Ez a társas figyelem szintén a nyelvelsajátítás olyan mechanizmusa, amely legközelebbi főemlős rokonainknál is csak csírájában van meg. • Úgy tűnik, a korai nyelvi fejlődés egyetemes jelensége a szójelentés „túlterjesztése” is. • Újabb adatok szerint ez a jelenség a korai szókincs mintegy egyharmadát érinti. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 295. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – túlterjesztés elve • Ilyenkor a gyerek a „felnőttnyelvben” más szóval jelölt tárgyakat, személyeket valamiféle részleges egyezés, hasonlóság alapján azonos szóval nevez meg pl. minden négylábú a vauvau elnevezést kapja. • A szavak ilyen „felnőttnyelvitől” eltérő, korai használata olykor egymástól meglepően távol eső dolgok között létesít kapcsolatot. • Egy másfél éves kislány például tejjá nak (= teának) nevezett mindenféle folyadékot vizet, tejet, bort, tejjá nak nevezte a Balatont, • Ugyanezt mondta a talponállót meglátva, ahova szülei előző nap egy pohár italra betértek. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 295. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – beszűkítés elve • Ennek ellenkezője, a szavak jelentésének a „beszűkítése”, vagyis a szó „felnőttnyelvinél” szűkebb körű használata. Pl. : a kutya szó használata 'farkaskutya' jelentéssel • Ez nyelvelsajá títás kezdetén megjelenő jelenség, úgy tűnik lényegesen ritkább a túlterjesztésnél. • Ilyen és más jelenségek jól mutatják, hogy a szótanulás során a gyereknek többféle feladattal kell megbirkóznia. • Valamilyen módon részekre kell bontania a beszédfolyamot, azonosítani a szavakat, ezen túl pedig feltevéseket kell alkotnia arra nézve, hogy ez a szó a létező dolgok milyen körére vonatkozik. • Sok jel mutat arra: a világ jelenségei közötti eligazodásban a kisgyermek egyik legnagyobb segítsége, támasza éppen a nyelv – a nyelv által nyújtott kategorizációs rendszer, a világnak a nyelvben kódolt „égi mása”. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 295 296. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – mondatalkotás kezdete • • 5. A 3 400 körüli szókincs elérése korszakhatárt jelez a nyelvi fejlődésben: Nagyjából erre az időre esik az első szókapcsolatok, a „kéttagú mondatok” megjelenése. Ez a fejlődési korszak általában másfél két éves kor körül következik be. A kéttagú mondatokban összekapcsolt nyelvi elemek – ha nyelvtanilag megfor málatlanul is – már jelentésviszonyokat, jelentéskapcsolatokat fejeznek ki. • Így a korai közléseknek ezt a típusát már joggal tekinthetjük a mondatalkotás kezdetének. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 296. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – mondatalkotás kezdete • A kéttagú mondatokban kifejezett jelentéskapcsolatok száma kez detben rendkívül korlátozott. • A legkorábbi típusokat az alábbi magyar gyerekek beszédanyagából származó példák szemléltetik: Pápá nem. kb. 'Nem akarok sétálni menni!' Még csoki! 'Még kérek csokit!' Cica el. 'A cica elment. ' Csacsi ott. 'A csacsi ott van. ' Vauvau hol? 'Hol van a kutya? ‚ Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 296. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – mondatalkotás kezdete • Vessünk egy pillantást e korai mondatok angol, német, orosz, finn vagy – távolabb eső nyelveket választva – luó és számoa megfelelőire! • angol: there book 'ott könyv' more milk 'még tej' • német: buch da 'könyv ott' mehr milch 'még tej' • orosz: Toszja tam 'Toszja ott' jiscso moloko 'még tej' • finn: tuossa Rina 'ott Rina' anna Rina 'ad Rina' • luó: en saa 'az óra' miya tamtam 'ad nekem cukor' • számoa: Keith lea 'Keith ott' mai pepe 'ad baba‚ Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 296. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – mondatalkotás kezdete angol: where ball 'hol labda‚ német: wo ball 'hol labda‚ orosz: gd'e papa 'hol papa‚ finn: missä pallo 'hol labda‚ számoa: fea Punafu 'hol Punafu‚ Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 296. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – mondatalkotás kezdete • Azt látjuk: ezek a kezdetleges mondatok jelentésüket, szerkezetüket tekintve alig térnek el a magyar anyanyelvű kisgyermekek legkorábbi kéttagú mondataitól. • Az ilyen típusú kéttagú mondatokat közelebbről megvizsgálva a kutatók azt találták: e korai közlések nagy többsége összesen négy alapjelentést képvisel. • Az ez, ott, hol + főnév típusú szókapcsolat valamilyen dolog, személy azonosítását, megnevezését szolgálja; • A még kezdetűekkel a gyerek dolgok, személyek újramegjelenésére utal; • A nem szót tartalmazó közlések alapjelentése pedig a tagadás vagy a nemlétezés. • Ezen túl persze a fenti közlések egyben különböző kom munikatív szándékokat is képviselnek: megnevezést, kérést, vissz autasítást stb. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 297. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – mondatalkotás kezdete • Egymástól távol eső népek gyermekeinek legkorábbi mondatszerű produkciói tehát azonos szerkesztési szabályokat és azonos jelentéskapcsolatokat tükröznek. • Ez utóbbit: a tartalmi jelentéstani hasonlóságot azonban jelenleg nem valamiféle egyetemes konstrukciós szabály számlájára írjuk, hanem az értelmi fejlődés és a korai kommunikatív szándékok hasonlóságára vezetjük vissza: • A kétévesek gondolatai és vágyai, úgy látszik, meglehetősen hasonlóak szerte a világon! Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 297. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – mondatalkotás kezdete • A további fejlődés során a jelentéskapcsolatok köre tovább bővül. • A gyerekek például megtanulják egy közlésen belül összekapcsolni: • A cselekvő személyt és a cselekvést: Pápá apa. 'Apa elment. ' Tonná Vimma. 'Vilma tornázik. ' • A cselekvést és a cselekvés tárgyát: Medcsiná szék! 'Csináld meg (tkp. állítsd fel) a (fel borult) széket!‚ Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 297. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – mondatalkotás kezdete • A birtokot és a birtokost: Zsuzsamama ágy. 'Ez Zsuzsamama ágya. ‚ Vimma csoti. 'Ez Vilma csokija. ' • a dolgot és annak tulajdonságát: Kicsi baba. '(Ez) a baba kicsi. ‚ Na vauvau. '(Ez) a kutya nagy. ‚ Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 297. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – mondatalkotás kezdete • Cselekvéses szempontból ezek a korai kétszavas megnyilatkozások egyszerű állítások, kérések mint az alábbi magyar példák mutatják: • • • Állítások tárgy jelenléte jelenlét tagadása tárgy helye tárgy birtoklása tárgy tulajdonsága példa ott van huhu papi ej ott huhu edz enyim Ági kakász • • Kérések cselekvésre információ tagadás addide blabda ató hó? nem csicsi Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 298. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – mondatalkotás kezdete • Vessük össze a fent bemutatott kéttagú mondatokat „felnőttnyelvi” megfelelőikkel! • Azonnal látjuk, hogy mondataiból a kisgyermek számos olyan elemet elhagyott, amelyek pedig az adott közlés nyelvtanilag „teljes értékű” megformálásához feltétlenül szükségesek lennének. • Így például elhagyta az a, egy névelőt, az ez mutató névmást, a van igét, s mondatából persze teljes mértékben hiányoznak a szavak egymás kö zötti viszonyait kifejező – valóságos tárgyi viszonyokra utaló – nyelvtani elemek is: a tárgyi, a hely , ill. a birtokviszonyt jelölő morfémák. • Különböző anyanyelvű kisgyermekek kéttagú megnyilatkozásait elemezve a kutatók úgy találták: korántsem véletlenszerű, hogy nyelvi fejlődésüknek ebben a szakaszában a kisgyermekek milyen szavakat (pontosabban milyen morfémákat – önálló jelentéssel bíró nyelvi ele meket) sajátítanak el az őket körülvevő „felnőtt” beszédből. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 298. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – mondatalkotás kezdete • Eszerint legkülönbözőbb anyanyelvű gyermekek kéttagú mondataiban sokkal gyakrabban szerepelnek konkrét jelentéssel, meghatározott tárgyi vonatkozással rendelkező ún. „tartalmas szavak” – főnevek, igék, melléknevek –, mint pusztán nyelvtani szerepet betöltő, így a jelentés szempontjából üres ún. „funkcióelemek” – névelők, névmások, elöl járószók stb. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 298. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – mondatalkotás kezdete • A jelenség magyarázata kézenfekvő: • A kisgyermek könnyebben sa játítja el a világos, könnyen megragadható tárgyi jelentéssel bíró s a mondat hangsúlyviszonyai által jobban kiemelt elemeket. • A tartalmas szavak használata ezenfelül a kommunikációs célok szempontjából is „gazdaságos”, hiszen információs értékük igen nagy, míg a funkcióelemeké csekély. • A nyelvtani funkciókat kifejező morfémák száma valamennyi nyelvben elenyészően kicsi a tartalmas szavakéhoz képest. • Így a kisgyermek egy adott beszédhelyzetben elhangzott megnyilatkozásait nyelvtani ismereteink alapján könnyen ki tudjuk egészíteni teljes mondatokká. • Nem így lenne, ha a tartalmas szavak maradnának el! Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 298 299. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – távirati beszéd • Ez a szerkesztésmód – a redundáns, csekély információs értékű elemek elhagyása az adott megnyilatkozásból – a táviratok „stílusára” emlékeztet. • Amikor egy üzenetet a lehető legkevesebb szóból igyekszünk megszerkeszteni természetszerűen éppen ezeket hagyjuk el. • Így teljesen rendjén valónak tekintenénk egy ilyen szövegű táviratot: Apa utazik, gyerek anyunál, pénz megy. • Ebből szintén hiányoznak egyes funkcióelemek: a határozott névelő, a van ige. • Azok, amelyeknek az elmaradását a fenti kéttagú mondatokban megállapíthattuk. • A kisgyermek ilyen típusú közléseit távirati beszédnek nevezzük. • Eddigi ismereteink szerint a „távirati jelleg” a korai gyermeknyelv egyetemes fejlődési sajátossága. • A távirati jelleg persze korántsem jelenti a funkcióelemek teljes hiányát. • Ezek közül néhány ugyanis – a még, nem, ott, hol –, amint láttuk, éppen a legkorábbi közlések alappilléreit alkotják. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 299. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – jelentésviszonyok korlátozottsága • A kéttagú mondatok típusainak áttekintése során láthattuk, hogy a kisgyermek már sok mindent ki tud fejezni (ha nyelvtanilag megformálatlanul is): tagadást, kérdést, birtokviszonyt, valami hol helyezkedik el. • Amiben a gyerek nyelvi fejlődésének ez a szakasza alapvetően különbözik a további fejlődési fázisoktól, az az egy megnyilatkozáson belül kifejezhető jelentésviszonyok korlátozott sága: • A gyerek egy megnyilatkozáson belül a jelentésnek rendszerint csak egy aspektusát tudta kifejezni. Pl. : csak birtokviszonyt vagy csak tagadást. • Amennyiben ennél több jelentéskapcsolatot akar kifejezni, akkor gyakran szünettel elválasztott mondatokat használ, mint az alábbi példákban: Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 299. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – jelentésviszonyok korlátozottsága Néze bácsi. Képe bácsi. 'Nézd a bácsi képét!' • (evés közben): Hú pápá. Has. 'A hús lement a hasamba. ' • (hintában ülve): Ádámpapa lö. Vimma lö. 'Ádámpapa, lökd Vilmát!' • A kép, amit az előbbiekben a nyelvi fejlődés korai fázisairól ad tunk, persze meglehetősen elnagyolt és általános. • Feltétlenül hozzá kell fűznünk: • Bár rendelkezésünkre álló leírások lehetővé teszik a fenti fejlődési fázisok megállapítását, ez a kép mégis inkább csak egy fajta „statisztikai valószínűséget” tükröz, amelytől bizonyítottan lé teznek egyéni eltérések. • Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 299 300. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – jelentésviszonyok korlátozottsága • Eltérő lehet (bizonyos életko ri határok között) a nyelvelsajátítás kezdetének időpontja, az egyes fejlődési szakaszok időtartama. • Különbözhet az első néhány száz szó összetéte le (egyes gyerekek kezdeti szókincsében a „személyes társas” típusú szavak dominálnak, nem a főnevek). • Az egyszavas közlések korszaka után egyes gyerekek két vagy több elemből álló „vertikális mondato kat” (jelentésükben összefüggő, de hanglejtés, hangsúlyozás szem pontjából különálló egyszavas közléseket) kezdenek használni. Pl. Ement. Apa. Buhval. – 'Apa elment busszal. ' • A valódi mondat létre jöttét ilyen esetben a jelentés szempontjából összetartozó szavakat for mailag is összekapcsoló mondatprozódia kialakulása jelzi. • Ezeket a különbségeket jelenleg az egyes gyerekeket sajátosan jellemző megismerési sémák, illetve a nyelvi környezet, a gyereknek szóló nyelv, beszédmód különbségeivel magyarázzák. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 300. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – grammatikai eszközök • 6. A nyelvi fejlődés következő korszakának az átlagos mondathossz állandó növekedésével együtt bekövetkező legfontosabb eseménye: a mondat alkotórészei közötti viszonyokat kifejező (valóságos tárgyi viszonyokra utaló) nyelvtani eszközök egész sorának kialakulása és egyre differenciáltabb használata. • Ezeknek a grammatikai eszközöknek – például ragoknak, viszonyító jeleknek – az elsajátítása a gyermeki gondolkodás fejlődésének a szempontjából is nagy jelentőségű esemény. • Ezek segítségével tudja a fejlődő gyermek a dolgok közötti viszonyokat – relációkat – a tárgyi szituációtól függetlenedve, az absztrakt gondolkodás szintjén megragadni. • Hogy milyen nyelvtani megkülönböztetést mikor sajátít el a gyerek, ez persze korántsem a véletlen függvénye. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 300. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – grammatikai eszközök • Sokfelől megerősített tapasztalat: • A grammatikai viszonyokat jelölő morfémák (ragok, jelek) elsajátítási sorrendje egyazon nyelven belül nagyfokú állandóságot mutat. Pl. : az angol gyerekek beszédében – egybehangzó tapasztalatok szerint – a legelső grammatikai morfémák az elsajátítás sorrendjében a következők: a folyamatos jelen idejű igealak –ing ragja; az in és az on elöljárószók; a többes számot kifejező –s morféma, és egyes igen magas gyakorisággal használt szabálytalan múlt idejű alakok came 'jött', went 'ment'. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 300 301. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – grammatikai eszközök • A magyar gyerekek beszédében elsőként megjelenő grammatikai morfémák: a –t tárgyrag; a –ba/be helyhatározói rag; az –é birtokjel; az –m birtokos személyrag; a –k többesjel és a –nak/–nek részeshatározó. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 301. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – grammatikai eszközök • Az elsajátítási sorrend lehetséges okait vizsgálva azt találták: • a sor rendet befolyásolhatja a megfelelő grammatikai morféma mondatszerkezeti jelentéstani összetettsége • közelebbről: a benne „kódolt” gram matikai jelentések száma. • Talán ez a tényező magyarázza, hogy • a magyar gyerekek a birtokviszonyt kifejező –é birtokjelet korábban sa játítják el, • mint a birtokviszony és a személy kategóriáira együtt utaló birtokos személyragokat; • vagy a nyelvtani szám kategóriájára utaló –k többesjelet jóval hamarabb tanulják meg, • mint a szám és a birtokvi szony nyelvtani kategóriáit „halmozottan” jelölő –i birtokos személyragot. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 301. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – grammatikai eszközök • Túl ezen, a nyelvtani kategóriák elsajátítási sorrendjét egyebek kö zött az is befolyásolja, hogy • egy adott nyelvtani kategória az adott nyelvben mennyire számít alapvetőnek, • s jelenléte mennyire szembetű nő. • A héber nyelvben például a grammatikai nem szerinti megkülön böztetés átfogóbb és szembetűnőbb, mint a franciában. • Így a héber nyelvet tanuló gyerekek, akik a nyelvtani nem kategóriájának az azo nosításában több támpontra támaszkodhatnak, mint a francia anya nyelvűek, korábban sajátítják el ezt a nyelvtani megkülönböztetést, mint francia társaik. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 301. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – grammatikai eszközök • A nyelvtani eszközök elsajátítása egyébként korántsem valamilyen egyszerű, „egyenes vonalú” fejlődésként leírható folyamat. • Erre utal például az a tény, hogy a harmadik fejlődési szakaszba lépő kisgyermek a mondat elemei közötti jelentésviszonyok kifejezésében olykor nem azt a ragot, végződést használja, amelyet az adott nyelv szabályai előírnak. • Így például a birtokviszonyt a kisgyermek kezdetben ilyen típusú szerkezetekkel fejezheti ki: Pannijé cica; Panninak (a) cica 'Panni cicája'. • Vagyis csakis a birtokost jelöli nyelvtanilag, holott a magyar nyelv szabályai szerint a birtokra utaló szó (a birtokszó) az, amelyik mindig kap ragot. • Ha tehát a harmadik szakaszban meg is jelenik a nyelvtani elemek egész sora, az adott nyelv szabályainak meg felelő használat bizonyos esetekben csak a fejlődés későbbi szakaszai ban alakul ki. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 301. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – ragozott szóalakok • Vegyük most szemügyre ezeket az újonnan megjelenő ragozott szóalakokat – formai szempontból. • Látni fogjuk, hogy az a mód, aho gyan a kisgyerek a különböző szótöveket a toldalékokkal összekap csolja gyakran jelentősen eltér a köznyelvben szokásos eljárá soktól, és számos furcsa szóalakot eredményez. • A magyar gyermek nyelvi leírásokból például – szófajok szerint csoportosítva – ilyen sa játosan formált szavakat gyűjthetünk össze: Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 302. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – grammatikai eszközök • Főnevek: piszokt (piszkot), kők (kövek), szemet (szemét), retke (retek), kezeje (keze), virágt (virágot), kalapval, késvel, lovatat, ruhátot, lókak (lovak • Igék: eszt, ett, eszett (evett), eszikni, eszni (enni), nevetettek (nevettek), kötte (kötötte), fek (fekszik) Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 302. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – grammatikai eszközök • Melléknevek: kicsibb szebbebb • Névmások: tiem (enyém), engembe (belém), engeddel (veled), émmel (velem), tégetek (benneteket) Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 302. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – grammatikai eszközök • Ezeket a szokatlan nyelvi formákat alaposabban megvizsgálva, látni fogjuk, hogy eltérésük „felnőttnyelvi” megfelelőiktől nem véletlenszerű. meghatározott szabályszerűséget mutat. • Ilyen szabályszerűség például, hogy a kisgyermek a nem „szabályosan” ragozott (pl. tőváltakozást mutató) szavakat úgy kezeli, mintha a szabályosan ragozandó elemek csoportjába tartoznának. Például az esni hez hasonló „szabályos” főnévi igenevek vagy a hajók hoz hasonló többes számú alakok létrehozásának szabályát az eszik, ló típus szavakra is kiterjeszti, és ilyen alakokat mond: eszni, lók. • Ez a „túlszabályosításnak” nevezett jelenség az anyanyelv elsajátításának meghatározott szakaszában törvényszerűen fellép. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 302. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – grammatikai eszközök • A példákból kiolvasható másik ilyen szabályszerűség, hogy a feltehetően utánzás útján, ragozott formában megtanult szavakat a kisgyermek szótőnek tekinti és újabb ragokat fűz hozzá. • Így jön létre a ragkettőzés, mint a lovatat, ruhátot példákban. • Az is gyakori jelenség, hogy a gyermek a különböző ragokat, jeleket a kötelező kötőhang mellőzésével közvetlenül a tőhöz kapcsolja (kötte, virágt). • A fenti példák meggyőzően bizonyítják, hogy amikor a kisgyermek az alaktan szabályait elsajátítja (vagyis megtanulja, hogyan változtassa a szavak hangalakját mondatbeli szerepüknek megfelelően), igen gyakran nem a környezetétől hallott ragozott szóalakokat utánozza, hanem a különböző nyelvtani elemek (ragok, jelek) használati szabá lyainak a felismerése után maga igyekszik megalkotni a megfelelő nyelvi formákat. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 302 303. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – sajátos tanulási sorrend • Ez a jelenség • a nyelvelsajátítás kutatásának egyik legtöbbet vitatott folyamata, • a versengő elméletek egy része csupán a gyakorisággal, • más része az eltérő általánosságú szabályokkal magyaráz. • Az egyik felfogás szerint a gyermek a gyakoriság szerint, a másik szerint a szabályok érvényességi köre alapján alkotja meg az új szóalakokat. • Azt is megállapíthatjuk, hogy a kisgyermek sajátos tanulási sorrenddel rendelkezik. • Sorrend: először a nyelvi jelenségek szélesebb körére érvényes szabályt sajá títja el (pl. hogy a tárgyi viszonyt –t raggal jelöljük) csak ezután tanulja meg az ezzel kapcsolatos – a nyelvi elemek szűkebb körére, a „kivételekre” érvényes – második szabályt: ilyen esetben bizo nyos főnevek tövet váltanak lovat és nem lót. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 303. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – bonyolult tanulási folyamat • Ezek után talán nem is szükséges külön hangsúlyozni a teljes nyelvtani rendszer birtokbavétele: hosszú és bonyolult tanulási folya mat eredménye. • Számos vita folyik arról, hogy vajon ebben a folyamatban mennyire van magyarázó erejük az általános tanulási elveknek, s mennyire sajátos a nyelvtani szerveződés. • Vannak kompromisszumos megoldások is. • Ezek szerint a szabályos, a nyelvben termékeny formák elsajátításáért a szabály alapú rendszer a felelős, mely idegrendszerileg (lásd a nyelvről és a gondolkodásról szóló fejezetet) az elülső agyrészeknek feleltethető meg. • A kivételek, illetve ritkább típusok elsajátításáért a szótanulásban résztvevő asszociatív szerveződésű, hátsóbb elhelyezkedésű agyrészek lennének a felelősek. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 303. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – 13. 3 táblázat 13. 3. táblázat Néhány jellegzetes eltérés a cselekvő hozzárendelésében különböző nyelvekben Nyelv Gyermek Felnőtt Magyar Élő > Rag > Szórend > Egyeztetés > Élő Török Rag > Szórend ? Élő ? Rag > Élő > Szórend Szerbhorvát Élő > Rag > Szórend > Egyeztetés Rag > Egyeztetés > Élő >Szórend Warlpiri Élő > Rag > Szórend Rag > Élő > Szórend Holland Szórend > Rag > Élő Rag > Szórend > Élő Angol Szórend > Élő > Egyeztetés Francia Szórend > Élő Egyeztetés > Élő > Szórend

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – kísérleti eljárások • A nyelvtani rendszer elsajátítását kísérleti eljárásokkal is vizsgálják. • Ezek próbálnak mondatértelmezési helyzetekben választ kapni arra is, hogy az egyetemes elveken belül milyen sajátosságai vannak az egyes nyelveknek. • A magyar gyermek például 3 éves korára már elsajátítja, hogy a mondatszerkezet értelmezésében elsősorban a ragokra támaszkodjon, kisebb életkorban viszont még sokban támaszkodik az élőségre, mint jelentésbeli tényezőre is. • A 13. 3. táblázat azt illusztrálja, hogy a hasonló mondatértelmezési kutatások szerint milyen eltérések vannak egyes nyelveknél a koragyermekkori és a felnőtt értelmezési minták között. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 304. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – kutatási eredmények • A hasonló kutatások eredményeinek értelmezését számos vita kíséri. • Jól látható, hogy a „ragozó nyelvekben” hamar a ragok válnak vezető tényezővé. • A szórendi kódolást használó nyelveken a szórendre összpontosít a gyermek. • A nyelvelméleti viták nem a tényeket illetik, hanem arra vonatkoznak, hogy: vajon csupán gyakorisági, • tapasztalati tanulás eredménye e, • vagy az egyetemes nyelvtanban lehetséges paramétereknek, azaz a nyelvtípust beállító „kapcsolóknak” a biológiai alapú beszabályozásából származnak e. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 304.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – szabályok helyes használata • A mondat és a szövegbeli referenciaviszonyok biz tonságos kezelése, az összetett mondatok ritkább vagy bonyolultabb változatainak az elsajátítása, a szórendi és prozódiai szabályok helyes alkalmazása, vagy – bonyolult morfológiájú nyelvek (mint a magyar) esetében – a ritkább vagy komplexebb grammatikai morfémák hasz nálati szabályainak a feltérképezése az iskoláskorba mélyen belenyú ló tanulási feladat. • Fontos megjegyezni: • Ezt a hatalmas feladatot a gyerek jórészt a maga erejéből, „explicit” tanítás–javítás nélkül végzi el. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 304. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – szabályok helyes használata • Tapasztalatok szerint a gyermeket körülvevő felnőttek a gyermeki közléseknek nem a nyelvtani megformálására, hanem igazságtartalmára, illetve szociális elfogadhatóságára figyelnek. • Éppen ezért egyet érthetünk azokkal, akik az anyanyelvtani rendszerének az elsa játítását az embergyerek egyik legjelentősebb, legcsodálatosabb telje sítményének tekintik. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 304. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – későbbi szakaszok • 7. A nyelvtani fejlődés tárgyalása után nézzük meg végül, hogy alakul a szójelentés elsajátítása, a szókincs fejlődése a nyelvi fejlődés későbbi szakaszaiban. • Körülbelül a kétszavas mondatok korszakának a vége felé fontos fordulat következik be a kisgyermek nyelvi fejlődésében. • A gyermek, aki csekély számú, lassan bővülő szókészletét nehezen meghatározható, változékony, egyéni jelentések kifejezésére vagy globális helyzetek jelzésére használta, most mintha ráébredne arra, hogy a környezetébe tartozó személyek és dolgok mindegyikéhez meghatározott hangsor tartozik – mindennek megvan a maga neve. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 305. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – szimbolikus jelleg • Úgy is jellemezhetnénk, hogy a kisgyermek bizonyos értelemben felfedezi a nyelv legalapvetőbb tulajdonságát – szimbolikus jellegét. • Ennek a fontos belső fordulatnak külső jele egyrészt a szókincs ugrásszerű gyarapodása – az eddigi tízes nagyságrendű szókincs ekkor néhány hónap alatt ötszörösére, tízszeresére nő. • Erre utal másrészt a nyelvi aktivitás, érdeklődés hirtelen megnövekedése. • Egy idő után a kisgyerek már maga kérdezősködik az újonnan megismert dolgok, tárgyak neve után, sőt új dolgok elnevezésére maga is alkot új szavakat. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 305. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – szókincs gyarapodása • A szókincs gyarapodásával együtt a szavak jelentése is fontos változáson megy át. • Egyre inkább függetlenedik a beszédhelyzettől, közeledik a szó társadalmilag érvényes használati köréhez – egyre szilárdabb, konvencionálisabb jelentésre tesz szert. • A korai szavak gyakran túlságosan tág „érvényességi köre” most megoszlik a „felnőttnyelvi” jelentéshez közelebb álló új szavak között. • A vauvau szó például, amely kezdetben minden négylábút jelölt, most eredeti jelentésterülete egy részét átadja az új sajátosságok, tulajdonságjegyek Pl. szín, nagyság, hangadásbeli különbségek alapján elhatárolt tehén, ló, bárány stb. szavaknak. • Ahogy tehát a kisgyermek szókincse bővül, egyben a már korábban elsajátított szavak jelentése is egyre pontosabb lesz. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 305. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – szókincs gyarapodása • A szókincs elsajátítása korántsem csupán szavak és a hozzájuk tartozó szójelentések elsajátítását jelenti. • A gyereknek ugyanis ezenfelül még azt is meg kell tanulnia, hogy az általa elsajátított szavak hogyan viszonyulnak egymáshoz. • A szójelentések közötti részleges azonosságok, hasonlóságok, ellentétek vagy hierarchikus kapcsolatok felismerése idővel egyfajta „jelentésháló” kiépüléséhez vezet a szókincset tároló szemantikai emlékezetben. • Egy egy új szó elsajátítása nem csupán új elemmel gyarapítja a kisgyerek „mentális szótárát”, hanem e szótár megfelelő „részlegének” bizonyos fokú újraszervezését is eredményezheti. • Például egy új színfogalom elsajátítása módosítja egyes, már korábban megismert színelnevezések „érvényességi körét”, egymáshoz való viszonyát. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 305 306. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – szintagmatikus váltás • Vizsgálati adatok sora bizonyítja: • A szavak egymás közötti kapcsolat rendszerének kialakulása hosszú fejlődési folyamat eredménye. • Ennek egyik legfontosabb állomása, az ún. „szintagmatikus paradigmatikus váltás” hétéves kor körül következik be. • Hogy létezik ilyen váltás, arra az ún. „szabad szóasszociációs vizsgálatok” során derült fény. • A szó asszociációs vizsgálatok e típusában a vizsgálati alanyok feladata abban áll, hogy egy adott hívószóra meg kell mondaniuk az első szót, ami eszükbe jut. • Hétéves kor előtt a gyerekek a megadott hívószóra olyan szóval válaszoltak, amely egy jól szerkesztett mondatban a hívószó után következhetett volna. • Például a kutya hívószóra az ugat választ adták. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 306. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – szintagmatikus váltás • Hétévesnél idősebb gyerekek válaszai viszont rendszerint más, a hívószóval azonos szófaji kategóriába tartozó (és jelen tés szempontjából hozzá közel álló) szót tartalmaztak. • Ilyen például a kutya hívószóra adott macska válasz. • Ezek az adatok azt mutatják: • A hétéves kor körül az elsajátított szavak új osztályozási ismérvek szerint kezdenek egymáshoz kapcsolódni a szemantikai emlékezetben. • Ezt a jelenséget többnyire a megismerési folyamatoknak az adott életkorban bekövetkező változásaival magyarázzák. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 306. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – szemantikai háló kiépülése • A szójelentés fejlődése, a szemantikai háló fokozatos kiépülése so rán a szójelentés újabb dimenziói tárulnak fel. • A gyerek a jelentés egyre több és egyre differenciáltabb alkotórészét ismeri fel és fűzi hozzá az eredeti – esetenként túl általános, elnagyolt, pontatlan – szójelentésekhez. • Jól szemlélteti ezt egy bonyolultabb jelentésű ige jelentésének elsajátítása Pl. : a 4 5 éves gyerekek beszédében az ígér igének ilyen típusú használata is előfordul: Megígértem, hogy Mari átjön, de nem jött. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 306. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – szemantikai háló kiépülése • A hibás használat e típusából kiderül: • A gye rek már megtanulta, hogy az ígér az „állít, mond” típusú igék csoport jába tartozik. • Azt is tudja, hogy az ige kimondása kötelezettség válla lását is magában foglalja. • Ugyanakkor azonban még nem tanulta meg, hogy ez a kötelezettség kire hárul. • A megígért cselekvést az ígéretet tevő személynek kell végrehajtania. • Egy másik, ugyancsak az ígér igével kapcsolatos vizsgálatban azt találták: • A vizsgált 5 6 éves gyerekek csak a betartott, megvalósuló ígéretet tekintették ígéretnek. • Ugyanezen vizsgálat adatai szerint az ígér ige „felnőttnyelvi” jelentése csak viszonylag későn, 8 9 éves kor körül alakul ki. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 306. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – interakciós nyelvhasználat • 8. Ez utóbbi példa bizonyos mértékig már átvezet bennünket a beszédfejlődés során elsajátítandó szabályok egy további halmazához. • Ezek a szabályok azt írják elő, hogyan kell használni a nyelvet az adott közösséget, kultúrát jellemző kommunikációs helyzetekben, az egyén mindennapi életének keretét alkotó társas interakciókban. • Mi mindent kell megtanulnia a gyereknek a nyelv használatáról ah hoz, hogy közössége teljes értékű tagja lehessen? • Röviden összefog lalva körülbelül a következőket: a) Mikor lehet/szabad/kell beszélnie és mikor lehet/szabad/kell hall gatnia a mindennapi élet során előforduló beszédhelyzetekben? b) Milyen témákról, kivel, hol és hogyan lehet/szabad/kell beszélnie? Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 307. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – nyelvhasználati szabályok • Bármilyen egyszerűnek tűnik a fenti felsorolás, megvalósításához szabályrendszerek sokaságát kell a gyereknek elsajátítania. • A nyelvi változatok és „használati szabályaik” felismerésétől a koherens dialó gusalkotásig; az adott közösségben érvényes beszédaktusok típusok elsajátításától a beszélés „műfajainak”, a nyelvi közösség által hasz nált szövegtípusoknak a kompetens alkalmazásáig. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 307. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – nyelvhasználati szabályok • A nyelvhasználati szabályoknak a megtanulása szorosan összefonódik a nyelvi struktúra elsajátításának a folyamatával. • Nem szabad elfelejtenünk: a kisgyermek, miközben a nyelv eszközeit fokozatosan birtokba veszi, használatukat begyakorolja, többnyire valakihez és valamilyen céllal beszél. • Válaszol a hozzá intézett felnőtt megnyilatkozásokra. • Tudatja szándékait környezete tagjaival. • Szün telenül gyarapodó nyelvi eszközök birtokában egyre változatosabb módon – és egyre eredményesebben – képes befolyásolni az őt körül vevő felnőttek magatartását. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 307. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – interakciós nyelvhasználat • Kutatások sora bizonyítja: a kisgyermek már viszonylag korán ké pes arra, hogy kommunikációs és cselekvési céljai érdekében, a hall gató elvárásainak megfelelően módosítsa közlései nyelvi megformá lását. • Szemléletesen bizonyítják ezt az ún. „akciókérés” kategóriájá nak a változatai a nyelvi fejlődés korai szakaszaiban. • Az akciókérés a hallgató kérése/felszólítása valamilyen cselekvés elvégzésére – érthető módon az egyik legfontosabb közléstípusnak számít a környezetére utalt, lehetőségeiben korlátozott kisgyermek kommunikációjában. • Így például egy különlegesen aktív magyar kisfiú két és fél és három éves kora között egyebek mellett a következő szerkezeteket használta akciókérések kifejezésére (az alábbi lista korántsem teljes!): Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 307 308. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – interakciós nyelvhasználat • 1. Főnévi igealak + felszólító intonáció: Fejemelni én! ('Emelj fel engem!') • 2. Főnévi igealak + felszólító intonáció + 'jó? ': (tárgyat a felnőtt felé nyújtva) Ezt eltenni, jó? ('Ezt tedd el, jó? ') • 3. A kért tárgy megnevezése + 'jó? ' • Egy nagy papijt, jó? (ti. 'adjál!') Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 308. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – interakciós nyelvhasználat 4. 'Segítség!' + problémaleírás: Segítség, ez a csöngő nem megy főtekejedni! (ti. nem tudja felhúzni a felhúzható játékot – segítséget kér) 5. Indirekt kérés: Hazamész a nyócadikra? (szeretné, ha apja visszamenne a 8. emeleten lévő lakásba) 6. Saját cselekvési szándék bejelentése (a cselekvés megvalósítása a felnőtt közreműködését igényli): (a magasban felfüggesztett harangra néz, karját a felnőtt felé nyújtja) Fejkapaszkodok. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 308. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – interakciós nyelvhasználat 7. Ható ige: (labdát odaviszi a felnőttnek): Így. . . így dobálhatod azt! (Kb. 'Légy szíves, így dobd azt!') 8. 'Kérlek, hogy. . . ‚ / 'Kérlek szépen, hogy. . . ' + alárendelt mellékmon dat: Most ajja kéjlek szépen, hogy odaadod nekem a fénképe zőgépet. 9. 'Tedd meg, hogy. . . ' + alárendelt mellékmondat + feltételes mód: Tedd meg, hogy megmosnéd! (Sic!) Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 308. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – interakciós nyelvhasználat • A ható képző, a Kérlek, hogy. . . , vagy a Tedd meg, hogy. . . kezdetű mondatok és egyéb, ún. „jelentéslágyító” (s egyben felnőttet puhító) eszközök használata azt jelzi: • A kisgyermek ráébredt arra, hogy kérése formájának a hallgatói elvárásokhoz igazodó módosításával kön nyebben érheti el a kívánt cél megvalósulását. • Más vizsgálatokban is bebizonyosodott: • A gyerekek igen korán képesek arra, hogy bizonyos, a beszédpartner relatív társadalmi státusát jelölő, egyszerűbb nyelvi formák között különbséget tegyenek, és ilyen formákat megfelelő hely zetben megkülönböztetett módon használjanak • Pl. : felszólító módú igealakokat a kortárscsoportban, engedélykérést a „felsőbb” kategóriába tartozó beszédpartnerekkel). Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 309. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – interakciós nyelvhasználat • Ezt a tanulási folyamatot egyébként rendszerint a környezet is elő segíti. • Vizsgálati adatok és a köznapi tapasztalat egyaránt igazolja: • Az udvariasság szempontjából jelölt nyelvi formák tanítása, gyakoroltatása igen sok kultúrában explicit módon történik. • A szülők és a gyermeket körülvevő más felnőttek jelentős erőfeszítést tesznek, hogy az adott életkori szinten megtanítható „társas rutinokat” pl. a köszönés, kö szöntés, búcsúzás formuláit a kisgyerek minél korábban elsajátítsa. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 309. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – interakciós nyelvhasználat • A nyelv társadalmilag elfogadott használati módjának az átadása része és egyben eszköze is a kultúra átadásának. • Társadalmi szerkezet és kultúra kezdettől fogva jelen vannak a gyermek és környezete kö zötti beszédkapcsolatban. • Szerepet játszanak a kisgyermeknek szóló beszéd alakulásában. • Magát a gyermeki beszédet is alakítják. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 309. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – interakciós nyelvhasználat • Ezeknek a nyelvhasználati szabályoknak a felismerése és helyes alkalmazásuk (ami semmivel sem egyszerűbb folyamat, mint a nyelvi szimbólumok, a grammatika birtokbavétele) út a társadalmi és kultu rális tudás megszerzéséhez. • Ez semmivel sem egyszerűbb folyamat, mint a nyelvi szimbólumok, a grammatika birtokbavétele. • Ezen belül út a saját identitás, a saját szerepek elsajátításához is. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 309. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései összegzés • 9. Visszatérve a kisgyermek nyelvi fejlődésének tárgyalt szakaszai ra, e bonyolult folyamat lényegét a következőkben foglalhatjuk össze: • a) A gyermek a nyelv elsajátítása során a közhiedelemmel ellentétben legtöbbször nem kész mondatokat tanul meg (utánoz), hanem kör nyezete nyelvi megnyilatkozásainak spontán elemzésével maga alkotja meg közléseit. • olyanokat is, amelyeket soha senkitől nem hallott. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 309. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – összegzés • b) Nyelvi fejlődésének egyes szakaszaiban a kisgyermek jól leírható szabályok alapján alkotja meg nyelvi megnyilatkozásait. • Az egyes fázisokban leírható tipikus szabályok nem azonosak a „felnőttnyelv” szabályaival. • Fejlődése során azonban a kisgyermek egyre közelebb kerül a környezete által használt nyelv szabályrendszeréhez. • Számos vita kíséri, hogy ez a szabálykiemelés mennyire a nyelv egyetemes biológiai vonásainak kibontakozásából, s mennyire a gyakorisági tanulásból ered. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 309 310. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – összegzés • c) Egy nyelv elsajátítása a hangrendszer, a nyelvtan és a szókincs birtokbavételén túl az adott nyelv – társadalmilag és kulturálisan meg határozott – használati szabályainak az elsajátítását is magában fog lalja. • E kettős tanulási folyamat végeredménye a • Kommunikatív kom petencia: a képesség grammatikailag helyes és a mindenkori beszéd helyzetnek megfelelő közlések létrehozására. • A nyelvelsajátítási folyamat alapvető jellemzője a kreativitás. • A gyer mek a környezetével kialakult kapcsolatok keretében alkotó módon sajátítja el a nyelvet. • A nyelvi rendszer döntő részének a birtokbavé teléhez a kisgyermeknek mindössze néhány évre van szüksége. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 310. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – összegzés • Tágabb perspektívából nézve azonban a nyelvelsajátítás az élet vé géig tartó folyamat. • A világra vonatkozó ismereteink gyarapodása, éle tünk új meg új nyelvi, nyelvhasználati tapasztalatai a nyelvvel kapcso latos tudásunkat is folyamatosan tágítják és újraszervezik. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 310. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – összegzés • Hozzá kell fűznünk, hogy a tudomány mai álláspontja szerint a nyelvelsajátítás képessége öröklött, sajátosan emberi képesség. • Tehát az embergyerekbe – és csak az embergyerekbe – mintegy „be van építve” a nyelv megtanulásának képessége. • Ez a képesség azonban egyáltalán nem határozza meg, hogy a gyermek melyik nyelvet fogja megtanulni. • Tehát bármelyik gyerek bármelyik nyelvet elsajátíthatja anyanyelvként, ha az illető nyelvet beszélő társadalmi környezetbe kerül. • Társadalmi környezet nélkül természetesen egyáltalán nem jöhet létre emberi beszéd. • A sajátosan emberi nyelvi képesség és a társadalmi közeg egyaránt, egyenlő mértékben fontos feltétele az anyanyelv elsa játításának. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 310. l.

Az anyanyelv elsajátításának vitás kérdései – összegzés • A közössége által beszélt nyelv birtokbavétele döntő tényező a kisgyermek szocializációjában, abban a folyamatban, amelynek eredményeként a gyermekből társadalmi lény, egy adott közösség teljes értékű tagja lesz. Réger Zita, Pléh Csaba: Az anyanyelv elsajátítása. In. : A nyelv és nyelvek. Szerk. : Kenesei István, Akadémiai Kiadó. Bp. 2012. , 310. l.