Bevezets a nyelvtudomnyba 3 Szintaxis Tamm Anne KRE

Bevezetés a nyelvtudományba 3. Szintaxis Tamm Anne KRE BTK 2015/2016 Őszi szemeszter Szeptember 21.

A szavak önmagukban „csak” szavak • A hangok (a fonémák) morfémákban kapcsolódnak össze, a morfémák pedig jelentésüket megőrizve új jelentésű nagyobb elemekké : szavakká (lexémákká) kombinálódnak. • Próbáljunk a Magyar szinonimaszótár néhány címszavát egymás mellé téve mondatot alkotni! hárul, haszontalan, hasztalan, hatásos, hátborzongató, házasodik, hegedűs, hegy, helytálló, hézag, hiába, hím… • Hiányzik a rend, amely mondattá fűzné a szavakat. /Kenesei István: Szavak. , In: A nyelv és nyelvek, 125. p. /

Mi ez a rend? (A csillag “*” helytelen szerkesztésű mondatot jelöl. ) • A sorrend? Szőke fiúk szaladgálnak. *Fiúk szőke szaladgálnak. *Szőke szaladgálnak *Fiúk szaladgálnak szőke stb. Az első kivételével mindegyik mondat helytelen, értelmezhetetlen. • Bővítsük ki a mondatot! Szőke fiúk és lányok szaladgálnak. fiúk; Nyelvtanilag ugyan hibátlan a mondat, de nem tudjuk, hogy pontosan kikre vonatkozik az állítmány. Kik a szőkék? Fogadták a parlamentben pingpongozó szakosztályunk tagjait. Mit állít a mondat? A pingpongozó szakosztályunk tagjait a parlamentben fogadták, illetve: valahol fogadták a pingpongozó szakosztályunk tagjait, akik a parlamentben játszanak? Mindkét mondat kétértelmű, de ez nem azonos azzal a kétértelműséggel, amely a hangalakok véletlen hasonlóságán alapul, nem homonímia. /Kenesei István: Szavak. , In: A nyelv és nyelvek, 126. p. /

Szerkezeti sík: Mely elemek tartoznak egybe és melyek nem? 1. a/ ((Szőke fiúk) és (lányok))szaladgálnak. b/ (Szőke (fiúk és lányok)) szaladgálnak. a/ ((Az öcsém és a bátyám) barátai) elmentek Andráshoz. b/ ((Az öcsém) és (a bátyám barátai)) elmentek Andráshoz. a/ Fogadták (a parlamentben) ((pingpongozó szakosztályunk) tagjait). b/ Fogadták ((a parlamentben pingpongozó) szakosztályunk) tagjait. 2. 3. „A zárójelek a mondatok (egyes részeinek) szerkezetét mutatják. Az iménti kétértelmű példák tehát azt tanúsítják, hogy a mondatok alkotóelemei nem egyszerűen sorban követik egymást, hanem szerkezettel bíró egységekbe épülnek be. ” /Kenesei István: Szavak. , In: A nyelv és nyelvek, 126. p. /

A három szint: a sorrend, a szerkezet és a funkció közül a funkció szerepe a legszembeötlőbb Az alábbi mondatok között különbség van: Claudius Ophéliát Hamletnek szánta. Claudiust Ophéliának Hamlet szánta. Claudiusnak Ophélia Hamletet szánta. Stb. A funkcióváltogatásoknak közvetlen hatásuk van a mondat jelentésére. A következő mondatokban ki nem törődött kivel? János észrevette Pétert, de nem törődött vele. János észrevette Pétert, de az nem törődött vele. Pétert észrevette János, de az nem törődött vele. Ha a második tagmondatban az alany “ 0”, akkor azonos az első tagmondat alanyával (János), ha viszont az, akkor az első tagmondat tárgyával (Péter) azonosítjuk a második alanyát. /Kenesei István: Szavak. In: A nyelv és nyelvek, 126/127. p. /

A funkció síkja: • Az oroszlán simogatása veszélyes. Mi a veszélyes: a/ ha az oroszlán simogat minket? b/ ha mi simogatjuk az oroszlánt? Miből fakad a mondat kétértelműsége? A mondatban a simogatás egy igéből képzett főnév. • Az egyik esetben az oroszlán úgy viselkedik, mint a simogatás alanya: az oroszlán simogat. a. [Az oroszlán simogatása] veszélyes. ALANY • A másik esetben, mint a simogatás tárgya (az oroszlánt simogatják). b. [Az oroszlán simogatása] veszélyes. TÁRGY A „címkék”, amelyeket az oroszlán alá írtunk, nem a szerkezetről, hanem az illető elem funkciójáról állapítottak meg valamit. /Kenesei István: Szavak. In: A nyelv és nyelvek, 127. p. /

Mi töltheti be az egyes funkciókat? • A szófaja és a mondatban betölthető funkciója szorosan összefügg. • A mondatban meghatározott funkciókat betöltő szócsoportok, szószerkezetek: a/ A főnévi csoportok, szerkezetek mondatban betöltött lehetséges szerepe • • alany tárgy részeshatározó eszközhatározó b/ A melléknévi csoportok mondatbeli helye • főnévi szerkezetekben a névelő és a főnév között • A volt, marad stb. igék mellett • Módhatározói szerepben c/ Az igei csoportok a mondatban központi, meghatározó szerepet töltenek be. /Kenesei István: Szavak. In: A nyelv és nyelvek, 128 -129. p. /

Mi töltheti be az egyes funkciókat? Tegnap délután a kertben . . . Mari egy könyv a legjobb barátom fehéren villódzó fények fületlen afrikai elefánt szinte mozdulatlanságba dermedt csigák -t láttam. mi? *miért *ottan *ver *enni *rendkívül jól. . . /Kenesei István: Szavak. In: A nyelv és nyelvek, 128. p. /

Vannak olyan funkciók a mondatban, amelyeket főnévi csoportok (szerkezetek) tölthetnek ki • A tárgy funkcióját nem egyszerűen egy főnév töltheti be, hanem bármilyen szócsoport, szószerkezet, amely egy névvel azonos „értékű”, vagyis amelyet egyetlen főnévvel helyettesíteni lehet. • A szóosztály, a szófaj fogalma szorosan összefügg a mondatbeli funkciók kitöltésével. • Egy üres alanyi „keretet” ugyanazok az egységek tudják kitölteni, mint az előbb a tárgy helyét: Tegnap délután a kertben XXXXX jelentek meg előttem. jelent /Kenesei István: Szavak. In: A nyelv és nyelvek, 128. p. /

Tegnap délután a kertben … Mari egy könyv a legjobb barátom fehéren villódzó fények fületlen afrikai elefánt szinte mozdulatlanságba dermedt csigák mi? jelent/jelentek meg előttem. *miért *ottan *ver *enni *rendkívül jól • Vannak tehát olyan funkciók a mondatban, amelyeket főnévi csoportok vagy szerkezetek tölthetnek ki. /Kenesei István: Szavak. In: A nyelv és nyelvek. 129. p. /

A főnévi csoportok a mondatban • A tárgy funkcióját bármely olyan szócsoport, szószerkezet betöltheti, amely egyetlen főnévvel helyettesíthető. Pl. : Tegnap délután a kertben csigákat láttam. • Az alanyi „keretet” ugyanazok az egységek tudják kitölteni, mint az előbb a tárgy helyét: Pl. : Tegnap délután a kertben csigák jelentek meg előttem. • Részeshatározói szerepet is betölthet a szócsoport: Pl. : Andrásnak vettem a könyvet. • Eszközhatározói szerepben: Pl. : A kenyeret a késsel vágtuk fel. Vannak tehát olyan funkciók a főnévi csoportok vagy szerkezetek tölthetnek ki. /Kenesei István: Szavak. In: A nyelv és nyelvek, 128 -129. p. /

A melléknévi csoportok a mondatban • Főnévi szerkezetekben a névelő és a főnév között helyezkedik el. Pl. Az egyszerű emberekkel szeretek beszélgetni. A derűs emberekkel szeretek szóba állni. A békés állatokat szeretem simogatni. • A volt, marad igék mellett: Pl. : János nyugodt maradt. Kata igen barátságos volt. /Kenesei István: Szavak. In: A nyelv és nyelvek. 129. p. /

Az igei csoportok (szerkezetek) funkciói a mondatban • Az ige a mondat központi kategoriája. Pl. : Tegnap délután a kertben aludtam. • Minden szerkezet, amely igét tartalmaz mondatnak tekinthető. Pl. : Aludt. • Az ige meghatározza a mondatbeli funkciókat. Pl. : Tegnap a barátommal találkoztam. • A tárgyas igék nem önmagukban alkotnak osztályt, hanem tárgyukkal együtt, hiszen csakis így állhatnak szemben a tárgyatlan igékkel: Pl. : A könyvet olvastam. /Kenesei István: Szavak. In: A nyelv és nyelvek. 129 -130. p. / /

Az ige „vonzatkijelölő” tulajdonsága • Hogy egy főnév mellett szerepel-e melléknév vagy sem, az nem a főnéven múlik. Pl. : Miklóstól rossz ötletet kaptam. • Hogy egy ige közvetlen környezetében mi fordulhat elő, azt az ige határozza meg. Pl. : Elaludtam délután. • Az ige nemcsak azt szabja meg, hogy tárgy, részeshatározó vagy más vonzat kell-e melléje, hanem azt is, hogy alanya legyen. Pl. : Olvasok. Kata olvas. • A „vonzatkijelölő” tulajdonságukat az igék a mondaton belüli „alsóbb szintű” egységekben is megőrzik, pl. főnévi igenévként: Pl. : Marival nem érdemes találkozni. *Foglalkozni/kapni nem érdemes /Kenesei István: Szavak. In: A nyelv és nyelvek, 130. p. /

Az ige a mondat magja • Mivel az ige jelöli ki, melyek a mondat kötelező alkotórészei, vagyis milyen funkcióknak kell az adott mondatban szerepelniük, a mondat központi kategóriájának, magjának az igét kell tekintenünk. • Ezt az alábbi pédák szemléltetik : *A könyvet adó fiú nem érkezett meg. TÁRGY IGE ALANY *A neked adó fiú nem érkezett meg. RÉSZES IGE ALANY *Az adó fiú nem érkezett meg. IGE ALANY A neked könyvet adó fiú nem érkezett meg. RÉSZES TÁRGY IGE ALANY /Kenesei István: Szavak. In: A nyelv és nyelvek. 129 -130. p. /.

Az igék meghatározzák, hogy mely vonzatokat kell feltétlenül kitölteni János listát vezet a neki adott RÉSZES IGE könyvek TÁRGY -ről. • Az ad három funkciót jelöl ki: az alanyt, a tárgyat a részeshatározót. • Az alany megnevezése nem mindig fontos, tárgyas igék esetében elegendő a tárgy megnevezése. Pl. : Listát vezet a neki adott könyvekről. /Kenesei István: Szavak. In: A nyelv és nyelvek. 131. p. /

Az ige mellett álló mondatfunkciókat hordozó szerkezetek sajátosságai • Nemcsak a valódi alárendelő mondatokat tekintjük egy mondat tagmondatainak, hanem mindazokat a szerkezeteket, amelyekben az ige mellett mondatfunkciókat hordozó egységeket találunk. • Ezeket a sajátosságokat szemlélteti az alábbi bonyolult főnévi csoport szerkezeti sajátosságait bemutató elemző ábra. /Kenesei István: Szavak. In: A nyelv és nyelvek. 131 -132. p. /

• Egy „sűrített” szerkezetnek is kell, hogy legyen egy teljesebb változata, amely mintegy a közvetlenül szemünk előtt lévő mondat „alatt vagy mögött húzódik meg”, például a 6. 2. ábrán látható formában. • A mondatok e két szintje között a kapcsolat nem önkényes, tetszőleges. • A „kifejtett” és a „sűrített”, a közvetlenül tapasztalható mondatok között szigorúan meghatározott szabályok teremtenek összefüggést. /Kenesei István: Szavak. In: A nyelv és nyelvek, 133. p. /

• Minden mondatban számos különböző funkciós egység lehet, amelyek egy része általában minden tekintetben tetszőleges (hely-, idő-, mód-, ok-, cél- stb. határozók). • Más része pedig az igétől függően kötelező vagy szabadon választható (alany, tárgy, részeshatározó stb. ). • A 6. 3 ábra szemlélteti, hogyn lesz az alapszerkezetből felszíni mondat. /Kenesei István: Szavak. In: A nyelv és nyelvek, 134. p. /

A magyar szórend • A magyarban szabad szórend van. • Ezen azt értjük, hogy sokkal több szórendi változata lehet egy mondatnak, mint az európai nyelvek nagy részében. • Ezek a változatok azonban nem egyenértékűek egymással. • Minden magyar mondatban van egy olyan hely, amelyre – bármelyik alkotórésze kerüljön is ide a mondatnak – nagyobb hangsúly esik vagy legalábbis eshet, mint a mondat többi részére. • Ezt a hangsúlyos elemet az alábbi variációkban a piros szín jelöli: 1. Péter Jánosnak a kertben adott egy könyvet tegnap. 2. Péter tegnap adott Jánosnak egy könyvet a kertben. 3. Jánosnak a kertben Péter adott egy könyvet tegnap. 4. Péter Jánosnak adott egy könyvet a kertben tegnap. /Kenesei István: Szavak. In: A nyelv és nyelvek. 134. p. /

“Hangsúly” • A hangsúlyt nem rendelhetjük hozzá a mondat más helyén lévő elemeihez. • Az előbbi kiemelt hangsúllyal, helytelen mondatokat kapunk. *Péter Jánosnak egy könyvet adott tegnap a kertben. *Tegnap egy könyvet adott János Péternek a kertben. • Próbáljuk pontosabban körülírni a jelentésüket: 1. Péter Jánosnak a kertben adott egy könyvet tegnap, és nem máshol: a szobában, az udvaron stb. A kertben történt, hogy Péter Jánosnak egy könyvet adott tegnap. 2. Péter tegnap adott Jánosnak egy könyvet a kertben, és nem máskor: tegnapelőtt, múlt héten stb. Tegnap történt, hogy Péter adott Jánosnak egy könyvet a kertben. /Kenesei István: Szavak. In: A nyelv és nyelvek. 134 -135. p. /

Fókusz • A központi, hangsúlyos hely mindig az ige előtt van, és általában csak egyetlen mondatrész foglalhatja el. • A „mondatközpont”, szakszóval fókusz előtt lehetnek más mondatrészek is. • Ezek az elöl lévő mondatrészek mintegy bevezetik a mondatot, megmondják, miről lesz szó, kijelölik a mondat „érvényességi körét”, ezeket témának nevezzük. • A téma és a fókusz és az ige mögött elhelyezkedő elemek (a „maradék”) sorrendje nem hordoz további szerkezeti jelentésbeli információt. • A következő képen az alábbi módon tudjuk bemutatni példamondatunk változatait: ----> /Kenesei István: Szavak. In: A nyelv és nyelvek. 135. p. /

Fókusz TÉMA Péter Jánosnak Péter FÓKUSZ a kertben tegnap IGE adott Jánosnak a kertben Péter adott Péter Jánosnak adott Egy könyvet adott Tegnap Péter Jánosnak a kertben /Kenesei István: Szavak. In: A nyelv és nyelvek. 134. p. / adott „MARADÉK” egy könyvet tegnap. Jánosnak egy könyvet a kertben. egy könyvet tegnap a kertben. Péter tegnap Jánosnak a kertben. egy könyvet.

Hogyan lesz az alapszerkezetből felszíni mondat? • Feltehetjük, hogy az alapszerkezetnek része – üresen – a Téma és a Fókusz. • A funkciók kitöltése után a mondat szerkezete átalakulhat úgy, hogy egy összetevő, azaz mondatrész a Fókuszba, nulla, egy vagy több összetevő a Témába kerülhet (6. 4. ábra). /Kenesei István: Szavak. In: A nyelv és nyelvek. 136. p. /

Kötelező Fókusz • Van olyan szó, illetve szószerkezet is, amelynek kötelezően kell a Fókuszba kerülnie: a kérdőszók, valamint a kérdőszót tartalmazó kifejezések. • Ezeket nem lehet máshova helyeznünk, pl. Tegnap Anna hol/melyik boltban adott egy könyvet Marinak? • Ilyenkor nincs lehetőségünk a sorrendet szabadon változtatni: *Hol tegnap Anna adott egy könyvet Marinak? *Tegnap Marinak adott hol Anna egy könyvet? Stb. /Kenesei István: Szavak. In: A nyelv és nyelvek. 137. p. /

A szavakat a jellemzőikkel együtt tanuljuk meg • Az ige meghatározza, milyen vonzatok kell, hogy megjelenjenek mellette, ezáltal a mondatot alkotó szavak tulajdonságaiból mintegy „kivetítve” a mondat szerkezetét. • Ugyanígy a szavak egy csoportja (mint például a kérdőszók) megszabja, hogy lehet, illetve kell-e őket meghatározott mondatbeli helyekre mozgatni. • Amikor anyanyelvünket elsajátítjuk, akkor a szavakat pontosan ezekkel a jellemzőikkel együtt tanuljuk meg. /Kenesei István: Szavak. In: A nyelv és nyelvek. 137. p. /

Összegzés I. • A mondat szerkezetek és műveletek, valamint a szerkezeteket kitöltő és a műveleteket befolyásolni képes morfémák és morfémasorok összefüggő egésze. • A mondat meghatározásához ezeket a szerkezeteket, műveleteket és morféma(soro)kat kell meghatározni oly módon, hogy megállapítjuk, melyek a lehetséges funkcióbeli, szerkezeti vagy morfémák közötti kapcsolatok, és melyek nem lehetségesek. • A szintaxisban megadjuk azokat az eljárásokat, amelyek alapján az alapelemek listájából (funkciók, kategóriák és morfémák) összerakhatók, felépíthetők a nyelv lehetséges mondatai. • Egy nyelvbe tartozó mondatok mennyiségét semmilyen nagy számmal nem tudjuk kifejezni. • Végtelen sok mondat lehetséges.

Összegzés II. • A mondatok egymásba építhetősége biztosítja a nyelv egyik alaptulajdonságát, a rekurzív jellegét, az önmagába visszatérő szerkesztési elvét. • A mondat a nyelv tagolódásának legfelső szintje, legnagyobb formai összegződése – ugyanakkor a mondat a közlés legkisebb egysége is: nem hangokkal vagy különálló szavakkal, hanem mondatokkal kommunikálunk. • Más szóval: a nyelv központi kategóriája a mondat.