Bevezets a medici gyakorlatba 8 elads 2009 november

Bevezetés a mediáció gyakorlatába 8. előadás 2009. november 26. Vendégelőadó: Kónya Anna, mediátor, tanácsadó konya. anna@humanertek. hu www. humanertek. hu

Tartalom • Szerepfelfogás • Hibák • Mediációs eljárás – – – – – Fogalom Összehasonlítás módszerekkel Az eljárás alkalmazása, lehetőségei Az eljárás szakaszai Funkciói Különgyűlések okai Különgyűlések stratégiai és etikai problémái Nyitó nyilatkozat Ellenőrző lista A megegyezés elérésének vastörvényei • A mediátor szerepei, eszköztára • Konfliktusok • Konfliktuskezelés öt módja (Thomas Kilmann-teszt alapján)

MEDIÁTORI SZEREPFELFOGÁS, ATTITŰD

„HALÁLOS” HIBÁK

„HALÁLOS” HIBÁK ELKERÜLÉSE • Szereppel való azonosulás • Tudatosság • Gyakorlás • Visszajelzés kérése

A mediáció fogalma • A „mediare” szó jelentése : középen állni, egyeztetni, közbenjárni, közvetíteni, békéltetni • Speciális konfliktuskezelési módszer • Lényege: – Két fél vitájában – Mindkét fél közös beleegyezésével – Egy semleges, harmadik fél, (a mediátor) jár közben.

Mi a mediáció? • Problémamegoldó folyamat – Segít tisztázni a konfliktus természetét – Segít olyan megoldást találni, amely mindkét fél számára kielégítő – A megegyezés feltételeiről a felek döntenek – Önként vállalt folyamat

Mediáció és más konfliktuskezelő módszerek (1) A konfliktuskezelő módszerek tartománya és a harmadik fél beavatkozásának mértéke Legnagyobb közbeavatkozás Agresszió Döntőbíráskodás Pereskedés Tárgyalás Mediáció Legkisebb közbeavatkozás Elkerülés

Mediáció és más konfliktuskezelő A vitázók A harmadik Döntéshozók módszerek (2) tevékenység e fél tevékenysége Tárgyalás Közvetlen megegyezés, győztes/győztes, győztes/vesztes nincs Maguk a felek Mediáció Megegyezésgyőztes/győztes Kommunikációt támogat, szerkezeti keret, folyamat, konfliktuskezelés A résztvevő felek Döntőbírásko- Információk, bizonyítékok, dás ötletek az ügyről Pereskedés Információk, ügyvédek, saját Szerkezeti keret, A döntőbírómérlegelés, végső felsőbb hatóság döntés győztes/vesztesgyőztes/győztes megoldás között Szerkezeti keret, meghallgat, Bíró vagy főbírófelsőbb hatóság

A mediációs eljárás • Alkalmazása: – Két vagy több fél közötti érdekellentét vagy nyílt konfliktus – A résztvevők nem tudják konstruktívan vagy belátható időn belül megoldani – Szükség van a kapcsolat, további együttműködés fenntartására

A mediációs eljárás • Előnye – Hosszú távú változást eredményez – Konfliktushoz fűződő viszony változik – Konfliktuskezelési gyakorlat, szemlélet, attitűd változik – viselkedésmódosulás • Korlátja – Nem ad választ mindenre – Nem alkalmazható minden esetben (pl. komoly zaklatás, erőszak)

Mediációs eljárás szempontjából • Legelőnyösebb körülmények – – – – – Fontosak a kapcsolatok Kompetensnek maradni a végeredményt illetően Fontos az idő, és a bizalom Igény a feszültségek csökkentése Gátolt kommunikáció Erőforráshiány (tárgyalókészség, bizalomhiány) Szükségletnyomás A felek személyes biztonsága garantált Speciális problémák-felek képesek megoldani Önkéntesség

Mediációs eljárás szempontjából • Legkedvezőtlenebb körülmények – – – Hatalmi erőeltolódás Felsőbb hatóság szükséges a döntéshez Jogi eljárás folyamatban Alapvető jogok veszélyeztetése Felek nem érzik biztonságban magukat Nem akarnak, vagy nem tudnak részt venni a tárgyaláson – Szélsőséges, merev álláspontok

A mediációs eljárás szakaszai • A szemtől szembeni mediáció előzményei 1. Szakasz Kulcsfeladatok: Az első kapcsolat az egyik féllel, bizalom elnyerése 2. Szakasz Kulcsfeladatok: Az első kapcsolat a másik féllel, bizalom elnyerése 3. Szakasz Kulcsfeladatok: Felkészülés a viták megoldására

A mediációs eljárás szakaszai • A szemtől szembeni mediáció 4. Szakasz Kulcsfeladatok: Előkészítés, probléma meghallgatása 5. Szakasz Kulcsfeladatok: A probléma feltárása 6. Szakasz Kulcsfeladatok: Megegyezés kialakítása 7. szakasz Kulcsfeladatok: Lezárás, utókövetés

A mediálás/közvetítés funkciói § § § Ügyrendi Összekötői Érdemi

Ügyrendi funkciók • Előzetes találkozók előkészítése • Találkozók szüneteltetése • Együttes-, különálló-, és csúcstalálkozók előkészítése • A találkozók hangulatának és tartalmának befolyásolása • Ülések levezetése, és a rend fenntartása • Sorrendi tárgyalás, és a kérdések csoportosítása • Szakbizottság felállítása • Kérdések elnapolásának megszervezése

Összekötői funkciók • Kommunikációs csatornák megnyitása • Információtolmácsolás és – továbbítás • A felek által előterjesztett alternatív megoldási módok feltárása • Merev álláspontok továbbítása • A megegyezési készség továbbítása • Nyilvánosságra hozatal • A lépések továbbítása a felek között

Érdemi funkciók • • • A felek prioritásainak meghatározása A tényszerűség megállapítása Szélsőséges álláspontok enyhítése Megegyezési szokás kialakítása Részletes ajánlatok tétele A holtpont következményeinek és a fennmaradó témák értékének mérlegelése • Ajánlattétel • Az egyezmények véglegesítése, ratifikálása • A megállapodás ellenőrzése

Különgyűlések okai • Kapcsolattartási problémák • Mediációs folyamat problémái • Tartalmi problémák

Különgyűlések Kapcsolattartási problémák Összehívás okai Célok Erős érzelmek Félreértések Kommunikációs stílus Gőz kiengedése, lehiggadás Tisztázás Tudatosítás, Kommunikációs forma szándékok

Különgyűlések Mediációs folyamat problémái(1) Összehívás okai Célok Nem kellően tisztázott problémák Egyértelmű problématisztázás Teendők kidolgozatlansága Eltérés a megállapodástól Prioritások Tennivalók Emlékeztetés Eltérő munkastílusból fakadó Különböző tárgyalási módok problémák előnyök, hátrányok megfelelő Paradigmaváltás Mediáció üteme Ellenőrzés

Különgyűlések Mediációs folyamat problémái (2) Összehívás okai Célok Kételkedés a folyamat sikerében, fenyegetőzés (jogi eszközök) Kétségek megfogalmazása Aktív megoldáskeresés Szinkronitás hiánya, eltérés Újratervezés, stratégia egyeztetése

Különgyűlések Tartalmi problémák (1) Összehívás okai Célok Nincs elfogadható megoldási lehetőség Akadályozó tényezők felkutatása A megoldási lehetőségek elfogadhatatlanok Javaslatok módosítása az érdekek mentén Egymástól nagyon távol álló lehetőségek Szélsőséges állásfoglalások finomítása

Különgyűlések Tartalmi problémák (2) Összehívás okai Célok Nincs egyetértés a megtárgyalandó problémákban Pozícióharc Elrugaszkodott állásponthoz való ragaszkodás Összetett javaslatok kidolgozása Nyerő/vesztő helyzet azonosítása Visszajelzés Realitás tudatosítása Presztízsmegóvás Problémák szétválasztása Összekapcsolt problémák

A különgyűlések stratégiai és etikai problémái • Mennyire irányítson a mediátor? • A szövetségkötés veszélyei és a gyanakvás kezelése • Milyen határai vannak a bizalomnak? • A mediátorokat manipulálni akaró résztvevők

A közvetítés nyitó nyilatkozata • Céljai – Hitelesség, nyíltság és az eljárás kézbentartásának megalapozása – A közvetítő folyamat és a felekre vonatkozó követelmények elmagyarázása – A közvetítő szerepének és a közvetítési folyamatnak a tisztázása

A közvetítés nyitó nyilatkozata (Ellenőrzőlista) • Mutassa be magát! • Utasítson el mindenfajta részrehajlást vagy elfogultságot! • Tudja meg az összes, a teremben lévő személy nevét, címét, és azonosítsa a szerepüket, hatáskörüket!

A közvetítés nyitó nyilatkozata (Ellenőrzőlista) • Magyarázza meg a közvetítési folyamatot és a saját jogkörét! • Vázolja fel a lépéseket! • Kezdje meg a közvetítő tárgyalásokat vagy a meghallgatást!

A megegyezés elérésének vastörvényei – Mindenki megpróbálja elkerülni a döntéshozatalt. – Minden vitának egyszer vége szakad. – Semmilyen megegyezést nem vállalnak bizalom hiányában.

MIT CSINÁL A KÖZVETÍTŐ? • • • Pozitív hangulatot teremt. Viselkedési normákat állít fel. Megmagyarázza az eljárásokat. Megismerteti a feleket a folyamattal. Irányítja a folyamatot és a felek közötti párbeszédet. • Mindkét fél szemszögéből figyelembe veszi a vitapontokat, tényeket stb. • Segíti a feleket az egymás helyzetének kölcsönös megértésében. • Lehetőséget teremt a párbeszédre, (vitapontok megvilágítása, nyilvánosság elé tárása).

MIT CSINÁL A KÖZVETÍTŐ? • Bíztatja a feleket az ötletek kidolgozására. • Megvizsgálja a felek által kezdeményezett megoldások érvényességét. • Csökkenti a felek közötti véleménykülönbséget. • Segédkezik a döntéshozatal megkönnyítésében (pl. döntések számának csökkentése). • Feljegyzi és véleményezi az elhangzottakat és a felvetett véleményeket. • Összegzi az elhangzottakat, így elősegíti a haladást. • Megkönnyíti az írott megállapodást.

A MEDIÁTOR SZEREPEI • Kibékítő • Előmozdító • Forrásbővítő • Tolmács/fordító • Edző/coach • Igazságvizsgáló

A KÖZVETÍTŐ ESZKÖZTÁRA • Önismeret – Tágabb értelemben emberismeret (életszemlélet) – Saját működés, hatás ismerete – Képesség az önreflexióra • Kommunikációs technikák – – – – – Testbeszéd-metakommunikáció Aktív odafigyelés Nyitott kérdések Visszaidézés (tükrözés) Átfogalmazás Átkeretezés Összefoglalás Empátia Tárgyalástechnika • Asszertivitás • Visszajelzés módszertana

MI A KONFLIKTUS?

KONFLIKTUS ÉS ÉRZELMEK

A KONFLIKTUSOK ALAPIGAZSÁGAI • Csak a megoldatlan konfliktusok veszélyesek. • Konfliktus elmélyülésének oka, hogy a felek nem ismernek eszközt a megoldásra. • A vitában résztvevők alapvetően jobb döntésekre képesek saját életük körében, mint bármilyen külső tekintély. • A döntések hatékonyabbak, ha tudatosul a résztvevőkben, hogy mit éreznek, mit okozott bennük a konfliktus. • Megállapodás betartása függ a folyamattal való azonosulástól. • Egy-egy mediáció, egyben tanulási folyamat is.

POTENCIÁLISAN DESTRUKTÍV ÉS KONSTRUKTÍV KONFLIKTUSOK Összetevők Kombinációk és körülmények Szikra • • • Füstölgés A lángok felszítása A tűz táplálása Lobogó tűz Robbanás A kiadások számbavétele • A károk helyreállítása • • • A gőz kiengedése Lehűlés Hídverés Összejövetel A problémamegoldás folyamata • Megoldás • Felkészülés a jövőre

KONFLIKTUSOK OKAI, FORRÁSAI (MOORE) 1. Kapcsolatok, viszonyok 2. Eltérő értékek 3. Információs eredetű 4. Strukturális eredetű 5. Érdek alapú

A PROBLÉMA-/KONFLIKTUSMEGOLDÁS FOLYAMATA (A „megoldó kör”) A probléma/konfliktus meghatározása Nem: KEZDD ELÖLRŐL AZ EGÉSZET!!! Strukturálás Igen: SIKER! MINDEN RENDBEN? Tények, Szereplők, Érdekek meghatározása, Álláspontok tisztázása Az eredmény értékelése Megvalósítás Érzelmek, hiedelmek, ideológiák leválasztása A cselekvés megtervezése A legjobb megoldás kiválasztása Megoldási módok felhalmozása

magas VERSENGŐ PROBLÉMAMEGOLDÓ KOMPROMISSZUMKERESŐ alacsony Önérvényesítés A KONFLIKTUSKEZELÉS ÖTFÉLE MÓDJA Thomas-Kilmann teszt értékelése ELKERÜLŐ ALKALMAZKODÓ magas alacsony Együttműködés

Felhasznált és ajánlott irodalom • • • • E. Aronson: A társas lény (KJK) C. G. Jung: Lélektani típusok (Európa) C. G. Jung: Emlékek, álmok, gondolatok (Európa) C. G. Jung: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába (Európa) G. Moss: Az eredményes kommunikáció kézikönyve (Bagolyvár) Lovas Zsuzsa - Herczog Mária: Mediáció avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés (Múzsák Kiadó) A. Pease: Testbeszéd (Park Kiadó) V. Pfeiffer: Pozitív gondolkodás (Hunga Print) Dr. Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak - az erőszakmentes kommunikáció (Agykontroll Kft. ) Székely György: Győzelem, vesztesek nélkül (3 K) H. Weiss: Hogyan bánjunk nehéz emberekkel? (Park Kiadó) Barcy M. -Szamos E: „Mediare necesse est” (Animula Kiadó) F. Strasser-P. Randolph- Mediáció-a konfliktusmegoldás lélektani aspektusai