Beszdes Jzsef vzmrnk 1787 1852 Elad Fehr Ferenc

Beszédes József vízmérnök 1787 -1852 Előadó: Fehér Ferenc vízépítő mérnök Fejér László képeivel és dokumentumaival

Beszédes József élete és munkássága Elsősorban a helyi (területi) vízgazdálkodásnak, kisvízfolyások rendezésének, malomcsatornák építésének, vízimalmok elhelyezésének, mocsarak lecsapolásának volt jelentős szakértője. Nagyszabású tervei (Duna-Tisza csatorna, Duna szabályozása a Vaskapunál) nem valósultak meg. Amit magáról tartott (aláírásai hivatalos levelein): „Beszédes József, sárvíz–kapos-körösi igazgató vízmérő”

Történelmi háttér (XVIII. – XIX. század) • Habsburg házi uralkodók voltak Magyarországon: • • 1740 -1780 -1790 -1792 -1835 Mária Terézia II. József (a „kalapos király”) II. Lipót I. Ferenc • Az uralkodó magyarországi helytartója a nádor, 1795 -1847 között I. Ferenc öccse: József nádor • megtanult magyarul, népszerű volt Magyarországon, • a reformkor, a reform kori fejlesztések segítője • A XIX. század elejére befejeződtek a nagy európai háborúk • gazdasági fellendülés, exportképes mezőgazdasági termékek • Vízgazdálkodási problémák • árvizek, szabályozatlan folyók és kisvízfolyások, mocsarak, vármegyei széttagoltság

Születése, családi körülményei Beszédes József A Tisza mellett, a Bács megyei Magyarkanizsán (ma Kanjiža, Szerbiához tartozik) született 1787. február 13 -án, egyszerű családban, viszonylag szegény környezetben, Édesapja Beszédes Mátyás szántó-vető parasztember, írástudatlan, Ennek ellenére Kanizsa bírája 11 éven át, Ahol a rác és magyar lakosság körében is elfogadott.

Iskolái, tanulmányai • Iskolai tanulmányait Kanizsán kezdte, • majd Szegeden és • Temesváron tanult, • papnövendékként Egerben végzett, • de a papi hivatástól elkedvetlenedett.

Hol szerzett diplomát, hol kezdett dolgozni? • A pesti egyetem Mérnöki Intézetében (Institutum Geometrico- et Hydrotechnicum) tanult, itt szerzett mérnöki diplomát 1813 -ban, majd 1819 -ben bölcsész doktorátust. • Még a diploma megszerzése előtt a Sárvízi Vízszabályozási Királyi Biztosság alkalmazásában volt, mint rajzoló mérnök. Ugyanis szabály volt, hogy egy jó hírű mérnök mellett megfelelő gyakorlati időt kellett igazolni, hogy az illető diplomát kaphasson. • 1813 -től Eszterházy Károly grófhoz szegődött uradalmi mérnöknek, kizárólag vízépítési feladatokra. • A gróf birtokai az ország felvidéki és dunántúli részein terültek el (Tolna, Veszprém, Komárom, Pozsony és Nyitra megyében). Beszédes nagy tapasztalatot szerzett a különféle vízimunkák tekintetében.

Társulati vezetői tevékenysége a Sárvíz Társulatnál • 1807. április 5 -én az Országgyűlés javaslatára I. Ferenc szentesítette dekrétumának XVII. cikkelyét, amely lehetővé tette, hogy egy adott terület birtokosai többségi akarattal vízszabályozó társulatot alakíthassanak. Abban volt a dolog jelentősége, hogy addig a vármegyék intézték – akarom is meg nem is – módon a vizimunkákat! Így viszont megyehatároktól függetlenül az érintett birtokosok maguk vehették kézbe a szabályozások ügyét! Közigazgatási határ kontra vízgyűjtő határ! • 1810. szeptember 11 -én, Simontornyán alakult meg az első magyar vízitársulat, a Sárvíz Társaság. • 1819 -ben Beszédes József sikerrel pályázott a Sárvíz Társaság megüresedett igazgató-vízmérnöki állására. Ebben nagy szerepe volt korábbi szakmai eredményeinek.

• A korábban megindult és félbe maradt Sárvíz szabályozási terveket felülvizsgálta • A völgyfenékben elkészítette a mélyen futó Sárvíz lecsapoló (fenék-) csatornát, amely alkalmas volt a mocsarak lecsapolására is. • A völgylábak mentén magasabban kiépített, a Sárvízzel közel párhuzamosan vezetett mesterséges csatorna (övcsatorna, malomcsatorna) a külvizek összegyűjtése mellett alkalmas volt a vízimalmok működtetéséhez, mert a megfelelő esést és vízmennyiséget biztosítani lehetett. • Lehetővé vált az elmocsarasodást okozó régi malmok eltávolítása és újraépítésük az övcsatorna mentén. • Ezt a módszer Beszédes József „víz-félreszorításos” módszernek nevezte, de alapelveit Böhm Ferenc egykori sárvízi mérnök fektette le. • Beszédes József által az 1820 -as évek első felében végzett munkálatok országos nyilvánosságot kaptak, amikor azokról Zichy Ferenc gróf vízszabályozási királyi biztos az 1825. évi reform országgyűlésen beszámolt.

Tevékenysége Arad vármegyében • 1830 -1833 között Fehér-Körös menti Arad vármegye birtokosainak felkérésére malomcsatornát tervezett. • Az építéshez megalakították a malomcsatorna társulatot, amelybe József nádor is belépett. • A csatorna hivatalos átadása 1840 novemberében történt meg, a munka sikeres volt, nagy elismerést váltott ki. • Arad vármegye Beszédes József nemesi rangra emelését kérelmezte a királytól.

Elgondolásai a Duna-Tisza csatornáról • Az 1830 -as években kezdett dolgozni élete nagy művén, a Dunát a Tiszával összekötő Pest – Csongrád hajócsatorna tervén. • Ez egy még nagyobb szabású víziút-rendszernek, Kolozsvárt Gráccal összekötő kelet-nyugati csatornának része lett volna. • A tervhez jelentős támogatókat talált: a pozsonyi országgyűlést, gróf Széchenyi Istvánt, József nádort, a szatmári főispánt, neves pénzembert. Az országgyűlés 1840 -ben megalkotta a Duna-Tisza csatornáról szóló XXXVIII. törvénycikkelyt. • A támogatások ellenére a terv nem valósult meg és azóta sincs a Homokhátságon átvezető Duna. Tisza csatorna.

Szakirodalmi tevékenysége • Vízszabályozási ötleteit közreadta a Tudományos Gyűjtemény hasábjain. Ezzel az volt a célja, hogy a vízimunkák tervei nyilvánosságra kerüljenek, nyilvánosan lehessen mellettük érvelni. • Megteremtette, fejlesztette a magyar műszaki nyelvet. A Magyar Tudós Társaság (később Magyar Tudományos Akadémia) tagságát ezzel nyerte el, mint első mérnök tag.

Vaskapu szabályozási elképzelései • 1830 -ban Széchenyivel végighajózott az Al-Dunán. • Arra a megállapításra jutott, hogy a Vaskapu-szorosban végrehajtandó mederbővítés jelentősen hozzájárulhat a Duna árvizeinek csökkentéséhez. • Azonban nem voltak kellő ismeretei a Duna alsó szakaszáról, ezért Vásárhelyi Pál az elképzelést komoly kritikával illette. • Az ügyből a kor komoly szakmai vitája kerekedett ki, alapvetően arról hogy a mindennapi gyakorlati (empirikus) ismeretek, vagy az elméleti felkészültség, az átfogó információk fontosak-e egy vízgazdálkodási probléma megoldásához.

A Balatonnal és a dunántúli kisebb folyókkal kapcsolatos munkái A Sárvíz-Sió-Kapos szabályozás tervét az érintett vármegyék (Somogy, Zala és Veszprém) mérnökeivel együtt készítette 1834 -ben. A terv megvalósítását Tolna vármegye ellenkezése miatt későbbi időre halasztották. A dunántúli vármegyék sikeres munkáit látva több tervet készíttettek vele: - Kapos szabályozására - Fekete-víz rendezésére A tervezett munkák végrehajtására vízszabályozási társulatok szervezése indult.

Beszédes vízgazdálkodási koncepciója • Vizek, folyók kártételeinek elhárítása: szabályozás, egységes meder kialakítása, védelmi művek: gátak, töltések • Lecsapolás: mocsarak, elvizesedett területek mentesítése • Vizek minél szélesebb körű hasznosítása: • víziutak kialakítása, hajózás fejlesztése, • vízimalmok létesítése • „…házad udvarából ne ereszd ki az eső, vagy hó levét, amíg nem használtad; úgy határodból, vármegyédből, országodból használatlanul a vized ki ne bocsássad, mert ez ingyen az Isten becses ajándéka. ”

Az első jelentős vízitársulati szakember és vezető • Az első magyar vízitársulat (Sárvíz Társaság) igazgató-vízmérnöke volt. • Beszédes tervei alapján 1833 -ban alakult meg Arad megyében a Malomcsatorna Társulat (később Arad megyei Fehér-Körösi József Nádor Malomcsatorna Társulat). A malomcsatorna átadására 1840 -ben került sor, a csatornán 15 vízimalom működött. • Beszédes 1835 -ben a Kaposvízi Társaság és a Kaposszabályozási Királyi Bizottság felkérésére elkészítette a Kapos szabályozási tervet • 1842 -ben a Balaton melletti mocsarak lecsapolására megalakult a Somogyi- Balaton Lecsapoló Társulat. A munkálatok alapja Beszédes József terve volt. A munkákból jelentős anyagi juttatásokra nem tett szert, szerény körülmények között élt: • „…imádott hazámnak tett szolgálatom belső érzete minden jutalmam és szegény sorsomban is nagy gazdagságom…”

Élete utolsó szakasza • A 1840 -es évek második felében visszahúzódott a nagyszabású tervek készítésétől • Dunaföldváron élt népes családja körében • Dunaföldváron halt meg 1852. február 29 -én • A belvárosi (Fehérvári úti) temetőben van a sírja. Ennek gondozására a Magyar Mérnök és Építész Egylet 1897 -ben alapítványokat hozott létre. • Országszerte és Dunaföldváron számos építmény, híd, utca, tér, iskola van róla elnevezve • Könyvek jelentek meg róla, ezek közül a legfontosabb Károlyi Zsigmond munkája, • Kalapis Zoltán megtalálta a születési anyakönyvet és helyesbítette a születési dátumot (1786 helyett 1787)

Beszédes Józsefről van elnevezve a legmagasabb vízitársulati kitüntetés

Beszédes József szobrok az országban Dunaföldvár Szarvas Székesfehérvár Siófok

Beszédes József emléktábla Székesfehérváron Felújította: Fejér Megyei Mérnöki Kamara 2017. február 12. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!