Beszdelmlet s szvegkutats I A nyelvhasznlat elmletei s

Beszédelmélet és szövegkutatás I. A „nyelvhasználat” elméletei és az iskolai kommunikáció

Mi a beszédelmélet? A nyelv használatának, a beszédnek elméleti kérdéseit vizsgáló tudományág NYELV ─ NYELVI RENDSZER LANGUE ─ BESZÉD ─ NYELVHASZNÁLAT PAROLE írott és beszélt

A beszéd megközelítésének lehetséges irányai I. III. IV. V. VI. Kommunikációelméleti Pszicholingvisztikai Kognitív alapú Beszédtett-elméleti Szövegelméleti Stíluselméleti Ezek szükségképpen érintkeznek egymással. És szükségképpen nem azonos arányban tárgyaljuk őket.

I. Kommunikációelméleti megközelítés A kommunikációkutatás és a nyelv Az emberi kommunikáció és a természetes nyelv Ø Az emberi kommunikáció leggyakrabban használt eszköze a természetes nyelv. Ø A természetes nyelv nem kizárólagos eszköze az emberi kommunikációnak Ø A természetes nyelvet nem csak kommunikációs interakcióban használjuk. ↓ A nyelvet és a kommunikációt nem azonosíthatjuk egymással.

I. 1. Az emberi kommunikáció és a természetes nyelv Nida (Eugene Nida 1990. The role of rhetoric in verbal communication. 10. 37— 46. ) nem csak a kommunikatív nyelvhasználatra fordít figyelmet. Nyelvi funkciók: a) kommunikációs funkciók b) nem kommunikációs funkciók

I. 1. Az emberi kommunikáció és a természetes nyelv 1. Kommunikatív nyelvhasználat –„külső beszéd” Szükség van partnerre (címzettre)!!!! Funkciók: Ø Informatív (tudás) Ø Imperatív (viselkedés) Ø Performatív (szociális tudás) Ø Emotív (érzelmi állapot) Ø Interperszonális (a felek közti viszonyok)

I. 1. Az emberi kommunikáció és természetes nyelv 2. Nem kommunikatív nyelvhasználat – „belső beszéd” Nincs szükség partnerre (címzettre)!!!! Funkciók: Ø Expresszív: egyfajta önkifejezés Ø Kognitív: ún. belső beszéd, a nyelv gondolkodásra való használata

I. 2. A verbális kommunikáció összetettsége A verbális üzenetek és értelmezésük 1. Kódolás – dekódolás: a verbális üzenetek nyelvi formába öntése – az üzenet szemantikai reprezentációja – de ez nem lehet teljes reprezentáció 2. Osztenzió – következtetés: „szituációs” üzenet – a „szituáció” reprezentációja

I. 2. A verbális kommunikáció összetettsége Bierwish (Bierwisch, M. 1983. Essays in the Psychology of Language. Berlin) szerint: a természetes nyelv és a kommunikáció két különböző tudásrendszerhez tartozik. A kommunikáció akkor sikeres, ha a hallgató nemcsak a megnyilatkozások nyelvi jelentését érti meg, hanem ha megfejti a kommunikációs jelentést (interakciós elvek alapján kikövetkezteti a beszélő intencióit). Kód-modell (dekódoló) + Grice-i modell (következtetéses) együtt

I. 2. A verbális kommunikáció összetettsége Sperber&Wilson (Sperber, Dan-Deirdre Wilson 1986/1995. Relevance: communication and cognition. Blackwell, Cambridge & Oxford. ) a verbális kommunikációt alapvetően osztenzívkövetkeztetési feladatnak tekinti, de a kódolási-dekódolási műveleteknek is fontos szerepet tulajdonít.

I. 2. A verbális kommunikáció összetettsége Osztenzió: a beszélő viselkedése, amely felkelti az érdeklődést, és ráirányítja a figyelmet a közlési szándékra Következtetés: a „beszélői jelentés” (speaker’s meaning) kikövetkeztetése a viselkedéséből (l. a Griece-i kommunikációs modell) Pl. Okos lány, nem mondom!!! 1. Szemantikai reprezentáció + 2. Következtető reprezentáció: irónia: az ironikus hangvételből , mosolyból es. írásjelekből. Az osztenzió tkp. maga is nem verbális kommunikációs elem.

I. 2. A verbális kommunikáció összetettsége Osztenzív-következtetéses kommunikáció: Ø A beszélő: létrehoz egy stimulust, amellyel nyilvánvalóvá akar tenni a hallgató számára egy I feltevéshalmazt. A verbális kommunokációban a létrehozott stimulus nyelvi, akusztikai vagy grafikai jelekből áll: az I feltevéshalmaz. Ø A hallgató a beszélő informatív szándékának megfelelően akkor jut a közölni kívánt információ birtokába, ha a beszélő szándékait felismeri, és a nyelvi stimulust is meg tudja érteni. o A verbális komm-ban tehát kódolás és dekódolás, osztenzió és következtetés együtt zajlik. o A dekódolási műveletek csak akkor hasznosak és fontosak, ha a következtetési műveletek számára premisszául szolgálnak.

I. 3. A nem verbális kommunikáció Nem verbális kommunikáció: Ø mint önálló kommunikációs forma Ø mint a verbális kommunikáció kísérője ↓ o Önálló, teljesen helyettesítheti a szavakkal történő kommunikációt, ugyanúgy szándékos, tanult és egyértelmű (indiánok tűzjelei, dobjelzések, stb. ). o A nem verbális jelzések a verbális kommunikációval együtt fordulnak elő. Szándékos, tanult, de nem mindig egyértelmű (arc- és szemmozgás, stb. ). ↓ Feladatuk: hogy kiegészítsék, színesítsék, megerősítsék vagy felülbírálják a verbális kommunikációt.

I. 3. A nem verbális kommunikáció Információk és jelek q A verbális kommunikációból és a nem verbális kommunikációból származó információk egybeesnek vagy kiegészítik egymást a nem verbális kommunikáció jelzései megerősítik és színesítik a verbális kommunikációt. q A verbális kommunikációból és a nem verbális kommunikációból származó információk ellentmondanak egymásnak az esetek döntő részében a nem verbális kommunikáció felülbírálja a verbális kommunikációt, és a kommunikációs partnerek a nem verbális jelzések által közvetített információt tekintik mérvadónak. q A nem verbális kommunikációban – a verbálishoz hasonlóan – mindig használunk valamilyen kódot, valamilyen információ közvetítésére alkalmas jelrendszert.

II. A pszicholingvisztika és a beszéd Beszédtervezés, beszédprodukció Ø Beszédpercepció (a beszéd)észlelése és megértése sémák, forgatókönyvek Ø

II. 1. A beszédprodukció Mi a beszédprodukció? Az a folyamat, amely a megszólalás szándékától a kiejtésig tart. Az érdeklődés középpontjában: a spontán beszédprodukció o Interpretatív o Félspontán (félinterpretatív) o Spontán: › Narratív › Párbeszéd › Társalgás (lehet benne rövid narratíva) › Beszéd alapú játékok › Irányított spontán beszéd

II. 1. A beszédprodukció vizsgálata Közvetlenül nem tanulmányozható. Vizsgálati lehetőségek: 1. Megfigyelések (spontán beszéd közben ill. kísérleti helyzetben) 2. Megakadásjelenségek, nyelvbotlások vizsgálata (ezeket néha szándékosan indukálják)

II. 1. A beszédprodukció Beszédprodukciós modellek Garret, a Clark házaspár, Fromkin, Dell (interaktív modell) Ø Levelt (Beszédpercepció is!) Ø

II. 1. A beszédprodukció Levelt modellje (l. hand-out) a) Fogalmi szint b) Átalakító Ø lemmaszint (mentális lexikon) Ø grammatikai kódolás Ø fonológiai kódolás c) Artikulátor___________ d) Akusztikai-fonetikai feldolgozó) e) Elemző Ø Fonológiai dekódolás Ø Lexikai reprezentáció Ø Grammatikai dekódolás f) Fogalmi szint

II. 1. A beszédprodukció Levelt beszédprodukciós modelljének jellemzői 1. q Az egyes alrendszerek nem függenek egymástól (nem kell információt megosztani ahhoz, hogy eredményesen elvégezzék feladatukat). q Az egyes alrendszerek csak a saját működésüknek megfelelő inputot veszik be. q Az információ csak előre halad. q Nincs interakció a modulok között.

II. 1. A beszédprodukció Levelt beszédprodukciós modelljének jellemzői 2. q Ugyanakkor a párhuzamos működést is engedi (pl. elemek aktiválása a mentális lexikonban). q Inkrementális produkció (ahogy az egyik modult elhagyja az output, már kezdődik a következő input feldolgozása). q A feedback (önellenőrzés) központi szerepe – a dadogás magyarázatára alkalmas. q Egyszerre megértési modell is.

II. 1. A. A beszédprodukció A. Fogalmi szint: beszédtervezés Amikor mondani szeretnénk valamit, az először fogalmi szinten jelenik meg Ø Nem konkrét nyelvi jellegű – az egyén által ismert bármely nyelven megfogalmazódhat később Ø A beszédszándék tartalmazza › Amiről mondani akarunk valamit › Amit mondani szeretnénk › A tárgyakra vonatkozóan: egy (több) határozott-határozatlan oppozíciót › A cselekvés/történés idejére/módjára vonatkozó információkat

II. 1. A. A beszédprodukció Milyen mentális folyamatok játszódnak le a fogalmi szinten? Figyelem- és memóriafolyamatok Ø Ø A deklaratív tudás aktiválása (szemantikus és epizodikus memória) A fogalmi háló aktiválása és építése

II. 1. A. A beszédprodukció A folyamat jellemzői: q Konvencionális és egyedi egyszerre q Nem nyelvi jellegű! q Fogalomkörök: 1. Tárgyakra, helyekre, élőlényekre, személyekre stb. utaló fogalmak 2. Eseményekre, cselekvésekre, történésekre, viszonyokra utaló fogalmak 3. Tulajdonság- és viszonyfogalmak

II. 1. B. A beszédprodukció B. Az átalakító Az átalakítás nyelvspecifikus! a) A lemma szintje b) A grammatikai kódolás c) A fonológiai kódolás Egynyelvű anyanyelvi beszélőnél automatizálódott a folyamat!

II. 1. B. A beszédprodukció a) A lemma szintje o A szemantikai és a fonológiai szint között elhelyezkedő absztrakt forma o Szintaktikai és szemantikai információt tartalmaz (hogyan használható a mondatban, nyelvtani neme stb. ), o de morfológiait és fonológiait nem A mentális lexikon: egy konkrét nyelvhez tartozó tetszőleges, tanulás útján megismerhető nyelvi egységek (lexikális tételek) listája, valamint olyan információk, amelyek az adott egység használatához szükségesek a kommunikáció során: lemmák és lexémák

II. 1. B. A beszédprodukció Szerepe az átalakításban o A preverbális terv aktiválja a lexikont. o A lexikonban számos lemma aktiválódik, amelyek illeszkednek az üzenethez. o Az adott fogalomhoz legjobban illeszkedő lemma választódik ki. o A lemmában található szintaktikai információk aktiválják → a grammatikai kódolást

II. 1. B. A beszédprodukció b) A grammatikai kódolás o A grammatikai kódolóban procedurális tudás aktivizálódik. o Elkészül a szintaktikai struktúra = felszíni struktúra. o Egyeztetések: szám-személy, ige-tárgy stb. o A lemma és a lexéma közötti kapcsolat → a lexémák aktivizálódnak. o A lexémák szintje: a lemma megtalálása után konkrét szóalakot keresünk › Morféma- és szótagstruktúra › Hangsúlyviszonyok › Beszédhangok és azok sorrendje

II. 1. B-C. A beszédprodukció c) A fonológiai kódolás o Fonetikai alapú egyeztetések: magas-mély hangrendű, ajakkerekítés szerinti illeszkedés, hasonulások, összeolvadások o Fonetikus-artikulációs terv készül C. Az artikuláció o A fonetikus terv motoros kivitelezése o A „mondandó” egy ideig a pufferben várakozik – belső beszéd

II. 2. A beszédpercepció L. Levelt modelljének jobb fele! Tágabb értelmezés: Beszédpercepció (a beszédfeldolgozás tevékenysége) a) Beszédészlelés b) Beszédmegértés (mondatértés, szövegértés) c) Beszédértelmezés (szövegértés, szövegértelmezés)

II. 2. A beszédpercepció Milyen kapcsolatban van a beszédészlelés minősége egyes képességek kialakulásával? o A precíz észlelés és a szegmentálási készségek meghatározzák az olvasás és írás technikai színvonalát. o A beszédmegértés a feltétele az olvasottak értésének, értelmezésének o A nyelvi zavarok egy része (beszédhiba, diszfázia, diszlexia) mögött a beszédpercepció hiányosságai állnak. o A beszédészlelés időzítési zavarai, a gyenge memória stb. technikai olvasászavarhoz vezetnek. o A beszédészlelési zavarok következménye lehet a gyenge helyesírás.

II. 2. A beszédpercepciót meghatározó néhány fontosabb tényező Ø A beszédtempó és a beszédpercepció összefüggése o A túl gyors (követhetetlen, téves észlelés)és túl lassú beszéd (türelmetlenné tesz)nehezen appercipiálható. o A gyors beszéd tanulási nehézségekhez is vezethet. o A beszédbeli hangkihagyás és az íráshibák között korreláció van.

II. 2. A beszédpercepció A beszédhibák és a beszédpercepció összefüggése (alsó tagozat) o Elhúzódó beszédhiba esetén csekélyebb a szókincs aktiválása a mentális lexikonból o A beszédhibások nehezebben értik a mondatokat Következtetés: a beszédprodukció hibái kihatnak a beszédpercepcióra, az írott szövegek megértésére → tanulási, helyesírási, szövegértelmezési nehézségek Ø A beszédpercepció hatása a helyesírásra A helyesírási, olvasási nehézségekkel küzdőknek rosszabbak a percepciós mutatói Ø

II. 2. 1. Sémák, forgatókönyvek A beszédpercepció és a szövegértés, -értelmezés v Bartlett (1932): A sémák szervezett tudáscsomagok, amelyek lehetővé teszik, hogy értelmet adjunk a világnak (és a leírásainak). A sémaképzés 4 központi folyamata: o kiválasztjuk a beérkező ingerek megfelelő aspektusait o a jelentést elvonatkoztatjuk, o aktiváljuk a megfelelő előzetes tudást, o az információt egyetlen holisztikus reprezentációba integráljuk.

II. 2. 1. Sémák, forgatókönyvek Schank & Abelson, 1977 A forgatókönyvek olyan sémák, amelyek a rutinszerű cselekvésekre és ismerős, ismételt cselekvéssorokra vonatkozó tudásunkat reprezentálják pl. o Étterembe menés o Orvoshoz menés o Eladás Vagyis a sémák és a forgatókönyvek is a tudás szervezését szolgálják. v

II. 2. 1. Sémák, forgatókönyvek • A forgatókönyvet használhatjuk arra, hogy a segítségével megértsük a szöveget (Hogyan szokott történni? ). • A forgatókönyv használata magyarázatot ad arra, hogy miért emlékszünk a szöveg lényegére, és milyen következtetéseket vonunk le, de azt nem magyarázza meg, hogyan vonjuk le ezeket a következtetéseket • A forgatókönyvek/sémák használata megmagyarázza Bartlett eredeti eredményeit is: az eltérő kultúrákból származó történeteket az emlékezet úgy torzítja, hogy azok a lokális kulturális normákhoz illeszkedjenek (a Drakula-történetek, a Báthory Erzsébet-történet Nyugat-Európában).

II. 2. 2. A szövegértés és a beszédaktusok Austin, Searle, 1960 -as és 1970 -es évek – ha beszélünk, mindig valamilyen beszédaktust hajtunk végre. • Performatívumok: sok kijelentés konkrét cselekvéseknek felel meg Ezennel bűnösnek nyilvánítom. Elnézést kérek. Gratulálok. Kinevezem igazgatónak. Kitüntetem a lovagkereszt arany fokozatával. Házastársaknak nyilvánítom önöket.

II. 2. 2. A szövegértés és a beszédaktusok • Direkt beszédaktusok: egyértelmű kijelentések, amelyekben a beszélő szándékát elárulja a szavak szó szerinti jelentése, pl. Csukd be az ajtót! • Indirekt beszédaktusok: a kijelentés szó szerinti jelentése nem a szándékolt jelentés. Kezd itt hideg lenni. Be tudnád csukni az ajtót? Brrr! (Mindegyikben az a szándék van, hogy a másik csukja be az ajtót. )

II. 2. 2. A szövegértés és a beszédaktusok Hogyan értjük meg a nem szó szerinti jelentést? Az indirekt beszédaktusok az indirekt kijelentések egy fajtáját képviselik (ide tartozik még a metafora és az irónia). Searle, 1979, az értelmezés 2 szakasza: 1. a szó szerinti jelentés levezetése 2. ha a szó szerinti jelentés nem értelmes az adott kontextusban, levezetünk egy nem szó szerinti jelentést. Ezzel az állítással kapcsolatban ellentmondásosak a bizonyítékok, de a nem szó szerinti jelentést gyakran ugyanolyan gyorsan vagy még gyorsabban megértjük, mint a szó szerintit.

II. 2. 2. A szövegértés és a beszédaktusok Searle beszédaktusai • Reprezentatívumok: hisz benne, tagadja • Direktívumok: kéri, felszólítja valamire • Komisszívumok: garantálja, megígéri • Expresszívumok: bocsánatot kér, sajnálja • Deklarációk: (hivatalosan) kijelenti Ezennel hadat üzenünk. Ki vagy rúgva. Szükségesek még: • Szerencsefeltételek vagy boldogulási feltételek • Helyes végrehajtási ill. őszinteségi feltételek.

II. 2. 3. Az együttműködési alapelvek Társalgás Beszédes interakció, amelyben a téma a párbeszéd folyamán változhat. A beszélők és hallgatók együttműködnek, hogy a párbeszédet jelentéstelivé és értelmessé tegyék. (Grice) → szükséges az együttműködés

II. 2. 3. Az együttműködési alapelvek GRICE négy maximája (1975) • A minőség maximája: 1. Ne mondj olyasmit, amiről úgy hiszed, hogy hamis. 2. Ne mondj olyasmit, amire nézve nincs megfelelő bizonyítékod. • A mennyiség maximája: Hozzájárulásod legyen a kívánt mértékben informatív /a társalgás pillanatnyi céljai szempontjából/. • A relevancia maximája: „Légy releváns!” A hozzászólás legyen egyértelműen témával • A mód maximája: 1. Kerüld a kifejezés homályosságát. 2. Kerüld a kétértelműséget. 3. Légy tömör (kerüld a szükségtelen bőbeszédűséget). 4. Légy rendezett. kapcsolatban a