BELVZI KZLEKEDS A DUNN S EURPBAN Fleischer Tams
BELVÍZI KÖZLEKEDÉS A DUNÁN ÉS EURÓPÁBAN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http: //www. vki. hu/~tfleisch/ tfleisch@vki. hu Duna konferencia, MTA Konzervációbiológiai Szakosztály – Duna Charta Budapest, 2008. október 29.
Hajóvontatók 4 Valaha a legfontosabb szárazföldi(!) távolsági szállítási mód volt 4 Ma néhány százalékot képvisel (áruszállításban); a forgalom áttolódott a vasút – majd a közút felé Ilja Repin (1873) Hajóvontatók a Volgán Lotz Károly: Hajóvontatók (187 x)
Hajóvontatók II. József az 1785. október 30 -án kelt leiratában a halálbüntetést eltörölve, azt a hajóvontatással helyettesítette: „Mivel a halálbüntetésnek koránt sincs meg az a hatása, amelyet a tartós és nehéz munka előidézni szokott. . . azok a gonosztevők, a kikre jövőben halálbüntetést szabnak ki, ha különben a bűntett rendkívül való nagysága miatt a büntetés enyhítésére nem lenne semmi indító ok. . . életfogytiglan hajóvontatásra. . . ítéltessenek” (Vajna K. 1906: 535). A hajóvontatással való büntetés azonban, különösen a császár által követelt „kemény bánásmód” következtében gyakorlatilag csaknem azonos volt a halálbüntetéssel. A túlfeszített munkának, az időjárás viszontagságainak, a silány táplálásnak és az állomáshelyeken az egészségtelen kazamatákban való tartózkodásnak a rendkívül gyakori elhalálozásokban mutatkozott meg a hatása: „Elhalt ugyanis 6 év alatt 1100 rabból 721, tehát közel 2/3 -ad rész. Két évnél tovább kevesen húzták ki. Az 1784. május 17 -én Péterváradra érkezett 100 rab közül 1785 márcziusában halottnak mutattak ki 37 -et. 1786 ban két hónap alatt - nov. és decz. -ben - meghalt 75 rab, ezekből egy napon halt meg 38” (Vajna K. 1906: 536). E kegyetlen büntetési nemet - mely ellen egyes hatóságok és magas állású tisztviselők is tiltakoztak - trónra lépése után II. Leopold 1790. július 19 -én kelt udvari rendeletével törölte el véglegesen. Forrás: Vízi közlekedés és szállítás In: Magyar Néprajz 5. fej. Közlekedés, szállítás. Arcanum, 2001 Szerző(k): Andrásfalvy Bertalan et al. ill. hivatk. Vajna Károly (1906) Hazai régi büntetések
Hajóvontatók http: //www. papiruszportal. hu/feltolt/Image/kepzomuv_egyeb/foto/test_lelek/ a_kertesz_hajovontatok_a_tiszan_1924. jpg
Hajóvontatók Tetejes hajó vagy bőgős hajó (bárka, dereglye)
A Ferencz-csatorna Új-Verbász mellett. Cserna Károlytól Forrás: Osztrák-Magyar Monarchia irásban és képben
A Ferencz-csatorna Forrás: Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben Az egyesítés évétől új korszaka kezdődik a Bácskának nemcsak a megye végleges rendezése, hanem a miatt is, hogy ugyanekkor nyitották meg a Ferencz-csatornát; amaz a politikai, emez a közgazdasági életnek adott egészen új irányt. Kiss József, kincstári mérnök, a betelepűlők földjeinek kijelölésével lévén megbízva, először lett figyelmessé a károkra, melyeket a Telecska alatt elterűlő mocsarak és egyéb belvizek okoztak a lakosságnak. A kincstár engedélyével tehát Kúlától Verbászig egy méternyi széles levezető árkot ásatott a Cserna-baráig, majd folytatta a munkát Szivaczig. A sikertől biztatva utóbb arra a gondolatra jött, hogy a Dunát és Tiszát hajózható csatornával köti össze. Miután öcscsével a terveket elkészítette, részvénytársaságot szervezett s 1793 -ban megkötötte a szerződést az udvari kamarával. Három év alatt s egy millió forintból akarták a tervet megvalósítani; de a sokféle akadály miatt csak 1802 -ben nyílhatott meg az uralkodó Ferencz király nevét viselő csatorna, melynek kiépítése és fölszerelése több mint három millió forintba kerűlt. Ekkor Monostorszegnél volt összekötve a Dunával, s mind máig Zombor határán át Kis-Sztapár, Szivacz, Cservenka, Kúla mellett Új-Verbászig 18. 60 méter széles ásott mederben, Ó-Verbásztól Szent-Tamáson át Földvárig a kitisztított Csernabarában, 108 kilométer hosszúságban halad a Tiszáig; vizét öt zsilip tartja.
Grof Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony január 25 -dikén 1848. „A vaspályák ennyire kedvező eredményei természetesen a közlekedések más eszközeinek becsét igen csökkentették: különösen hatottak pedig a csatornákra, ezeknek értékét 40 -50 %-tel alászállitván; mi miatt azok néhol teljesen elhagyattak; másutt – igen népes gyárvidékeken – fentartották magukat, hol elegendő víz van, s az esés viszonyai kedveztek. ” „A kőutak ott sokkal kevesbé szenvedtek a vaspályák által mint előre hitték; jelenleg arra szolgálnak, hogy egyes helyeket egymással, s a legközelebbi vasuttal összekössék; e részben fényesen kimutatá a tapasztalás, miszerint szaporodott közlekedési eszközök a forgalom gyarapodását eszközlik mindenhol. ”
„Bezzeg Nyugat-Európa” (? ) 2006 -os adatok Ország Belvízi hajózás Ország EU-27 5, 6 % EU-15 6, 5 % Magyarország Belvízi hajózás 4, 5 % 4 A belvízi szállítás részaránya, az adott ország (ország-csoport) összes szállítása mindig 100 % [tonnakm %] Forrás: Eurostat 2007.
„Bezzeg Nyugat-Európa” (? ) 2006 -os adatok Ország Belvízi hajózás EU-27 5, 6 % Franciaország 3, 4 % EU-15 6, 5 % Magyarország 4, 5 % Ausztria 3, 0 % Hollandia Belgium 32, 3 % 14, 7 % Lengyelország Bulgária 3, 0 % Románia Csehország 0, 1 % Szlovákia Finnország 0, 2 % Németország 0, 2 % 10, 0 % (2001 -ben 4, 0) 0, 3 % 12, 8 % 4 A belvízi szállítás részaránya, az adott ország (ország-csoport) összes szállítása mindig 100 % [tonnakm %] Forrás: Eurostat 2007.
Belvízi hajózás
Map Waterways Europe http: //www. inlandnavigation. org
Tengeri kikötők TEN-T EU-25 tengeri és tengeri-belvízi kikötők ’A’ kategóriájú tengeri kikötők 2010 http: //ec. europa. eu/ten/transport/ma ps/doc/schema/seaports/2003_acce ssion_seaports_cat_a_eu 25. pdf
Tengeri kikötők TEN-T EU-25 tengeri és tengeri-belvízi kikötők ’A’ kategóriájú tengeri kikötők 2010 http: //ec. europa. eu/ten/transport/ma ps/doc/schema/seaports/2003_acce ssion_seaports_cat_a_eu 25. pdf
Hamburg, Bréma
Antwerpen, Rotterdam, Amsterdam
Constanta és a Duna-torkolat
Torkolatok
Üzemanyag-felhasználás
Üzemanyag-felhasználás
Gazdaságos hajózás ? 4 Ft/tkm „olcsó” – 4 4 4 4 ha adott a folyómeder, a kikötő, a hajó, a személyzet, az áru Meder: eltérő rajnai és dunai meder-profil a rajnai rendszerhez kellene átigazodni Hajó: eltérő előzmények miatt eltérő flották Áru: tömegáru – a vasútról szedjük le? + jelenleg 9 : 1 a befelé fuvarozás aránya (? ) Személyzet: leépülő oktatás Kikötő: tervek, – a hidak és kikötők összhangja, „Bezzeg Nyugat-Európa” (1980 s) NL 40 % D, B 20 % és támogatott, a többi csökken, és kicsi (tengerpart, torkolat, XVIII. sz-i csatornák) Köz. OP: 60% a hajózhatóság (Bezzeg-ék: „ 80 -100%”!) => 82% Ennyire tudnánk felnövelni Ki fizetné ? És kit is tenne versenyképesebbé ?
A Duna hajózható !
A téli utazás szabályai… A Duna háta varas, s nem kis baj rajta hajózni. Én ugyan egykönnyen nem merném járni, de mást is Intek, tartóztassa magát, és ülve vagy állva, Vagy hogyan, ott ahol van, békével legyen. 4 Virág Benedek: Helmeczi Mihálynak. (1814)
BELVÍZI KÖZLEKEDÉS A DUNÁN ÉS EURÓPÁBAN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http: //www. vki. hu/~tfleisch/ tfleisch@vki. hu KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Duna konferencia, MTA Konzervációbiológiai Szakosztály – Duna Charta Budapest, 2008. október 29.
- Slides: 24