BELS ELLENRK KLUBJA Gazdlkodst rint vltozsok az llamhztartsrl

  • Slides: 52
Download presentation
BELSŐ ELLENŐRÖK KLUBJA Gazdálkodást érintő változások az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint

BELSŐ ELLENŐRÖK KLUBJA Gazdálkodást érintő változások az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint annak végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31. ) Korm. rendelet tükrében Kovács-Fridrik Lilla Saldo Zrt. 2012. március 28.

Jogszabályok • Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (új Áht. ) • Magyarország

Jogszabályok • Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (új Áht. ) • Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mhötv. ) • A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény • Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási tv. ) • Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31. ) Korm. rendelet (Ávr. ) • Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24. ) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17. ) Korm. rendelet módosításáról szóló 369/2011. (XII. 31. ) Korm. rendelet

Jogszabályok • A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.

Jogszabályok • A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31. ) Korm. rendelet (Bkr. ) • Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv. ) • Az elemi költségvetésről szóló 5/2012. (III. 1. ) NGM rendelet • A törzskönyvi nyilvántartásról szóló 6/2012. (III. 1. ) NGM rendelet • A szakfeladat rendről szóló 56/2011. (XII. 31. ) NGM rendelet • Tájékoztató a helyi önkormányzatok jegyzői és gazdasági vezetői részére az új államháztartási szabályokról szóló NGM/1250/1/2012. iktsz.

Költségvetési szerv vezetője, gazdasági szervezet Költségvetési szerv vezetője: • felelős a közfeladatok jogszabályban, alapító

Költségvetési szerv vezetője, gazdasági szervezet Költségvetési szerv vezetője: • felelős a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban előírt kötelezettségek teljesítésérért • belső kontroll rendszer kiépítésért és működtetésért. A gazdasági szervezet: • költségvetési szerv és a hozzárendelt költségvetési szervek működtetéséért, • a költségvetés tervezéséért, • az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtásáért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért felelős szervezeti egység

Költségvetési szerv vezetője, gazdasági szervezet Gazdasági szervezet feladatai: 1. Előirányzatok tekintetében tervezési, gazdálkodási, finanszírozási,

Költségvetési szerv vezetője, gazdasági szervezet Gazdasági szervezet feladatai: 1. Előirányzatok tekintetében tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok 2. A költségvetési szerv működésével, üzemeltetésével, a beruházásokkal, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok 3. A költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv 1. pontban szereplő feladatok, és – ha nem szolgáltatás-vásárlással történik annak ellátása – 2. pontban szereplő feladatok. Gazdasági vezető: felsőoktatásban szerzett pénzügyi számviteli végzettség, vagy felsőoktatásban szerzett végzettség+ államháztartási mérlegképes + könyvviteli szolgáltatás regisztráció + igazolvány. A beszámolót csak regisztrált írhatja alá! Gazdasági szervezettel nem rendelkező helyi önkormányzati önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv intézményvezetőjének kell e feltételeknek megfelelni!

Szabályzatok Szervezeti átalakítással érintett, új alapító okirattal, SZMSZ-szel rendelkező intézménynek új szabályzatok kellenek Az

Szabályzatok Szervezeti átalakítással érintett, új alapító okirattal, SZMSZ-szel rendelkező intézménynek új szabályzatok kellenek Az Ávr. előírásainak megfelelően a költségvetési szerv vezetője – az Szt. által előírt Számviteli Politika mellett –belső szabályzatban rendezi a működéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket: • a tervezéssel, gazdálkodással - így különösen a pénzügyi, gazdálkodási jogkörök gyakorlásával - kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket (kötelezettségvállalás, utalványozás, pénzügyi ellenjegyzés), • a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet, • a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket,

Szabályzatok • az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit, • a reprezentációs

Szabályzatok • az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit, • a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait, • a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét, • a vezetékes és rádiótelefonok használatát, és • a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a A gazdasági feladatokat ellátóval egyeztetni kell a szabályzatokat!! Kimaradt a helyiségek és berendezések használatára vonatkozó szabályzat!!

Gazdálkodási jogkörök Csoportosítás gazdálkodási szintek szerint: • • • Helyi önkormányzat Nemzetiségi önkormányzat Többcélú

Gazdálkodási jogkörök Csoportosítás gazdálkodási szintek szerint: • • • Helyi önkormányzat Nemzetiségi önkormányzat Többcélú kistérségi társulás Jogi személyiségű társulás Térségi fejlesztési tanács Általuk irányított költségvetési szervek

Gazdálkodási jogkörök Tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási feladatokat lát el az Áht. 27.

Gazdálkodási jogkörök Tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási feladatokat lát el az Áht. 27. §-a szerint: • • • Önkormányzati hivatal Nemzetiségi önkormányzat székhely szerinti önkormányzati hivatala Társulási tanács munkaszervezete Jogi személyiségű társulás megállapodásában kijelölt / székhely szerinti önkormányzat hivatala Fejlesztési tanács munkaszervezete Önkormányzati hivatal / körjegyzőség / az irányító szerv által kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv (GESZ, PH, stb. ) megállapodás alapján

Gazdálkodási jogkörök A helyi önkormányzat költségvetési bevételeinek és kiadásainak megtervezése az Áht. 23. §

Gazdálkodási jogkörök A helyi önkormányzat költségvetési bevételeinek és kiadásainak megtervezése az Áht. 23. § (2), Ávr. 24. § (1) (2), Stabilitási tv. , Ötv. , ágazati szabályok alapján történik. • Helyi önkormányzatnál: Helyi önkormányzati bevételek, helyi adó bevételek, normatív hozzájárulások, támogatások, központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatások, elkülönítetten az EUs támogatások, projektek bevételei • Önkormányzat nevében végzett beruházások, felújítások • Önkormányzat által lakosságnak juttatott támogatások, szociális, rászorultság alapján adott ellátások • Önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó kiadások (közvilágítás, ivóvíz ellátás, helyi utak, köztemető fenntartása) Önkormányzat által fenntartott gazdasági társaság önkormányzati támogatása feladat ellátásra az önkormányzat kiadása. • Általános és céltartalék • EUs támogatás és projekt kiadásai, ilyen projekthez történő hozzájárulás

Gazdálkodási jogkörök Önkormányzati hivatalnál (körjegyzőségnél) • Az önkormányzati hivatal nevében végzett tevékenységgel kapcsolatos kiadások

Gazdálkodási jogkörök Önkormányzati hivatalnál (körjegyzőségnél) • Az önkormányzati hivatal nevében végzett tevékenységgel kapcsolatos kiadások (köztisztviselők személyi juttatásai, működési kiadások) • • Képviselő-testület működésével, tagok díjazásával kapcsolatos bevételek-kiadások Ávr. 24. § (2) (képviselők tiszteletdíja az önkormányzati hivatalnál van, a képviselők tiszteletdíjára a kötelezettségvállaló a jegyző, AVR. módosulni fog) • Helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat gazdasági feladatainak ellátásával kapcsolatos bevételek-kiadások • Jegyzőhöz telepített államigazgatási feladatok végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása • Vagyonkezelt ingó-ingatlan vagyon fenntartásához kapcsolódó bevételek-kiadások • Helyi nemzetiségi önkormányzat nevében végzett tevékenységekkel, képviselőtestületének működésével, tagjainak díjazásával kapcsolatos költségvetési bevételek és kiadások.

Gazdálkodási jogkörök • Ötv. 111. § (4) Hatályos 2013. január 1 -jétől • Nem

Gazdálkodási jogkörök • Ötv. 111. § (4) Hatályos 2013. január 1 -jétől • Nem tervezhető a költségvetési rendeletben működési hiány • Költségvetési törvény 2011. évi CLXXXVIII. 6. mell. 2. c) pontja • Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatoknak nyújtott támogatás nem igényelhető többek között, ha költségvetési rendeletében működési célú hiányt nem tervez • Működési hitelt bevételként kell tervezni, így a bevételek = kiadások egyezősége fennmarad. • Stabilitási tv. 2011. évi CXCIV. tv. 10. § (4) • Az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel. • Stabilitási tv. módosítása várható!

Gazdálkodási jogkörök • • 2012 -ben elemi költségvetés készítése külön-külön: Helyi önkormányzat Nemzetiségi önkormányzat

Gazdálkodási jogkörök • • 2012 -ben elemi költségvetés készítése külön-külön: Helyi önkormányzat Nemzetiségi önkormányzat Többcélú kistérségi társulás Jogi személyiségű társulás Térségi fejlesztési tanács Általuk irányított költségvetési szervek részére. • • • Jóváhagyó: Polgármester Nemzetiségi önkormányzat elnöke Társulási tanács elnöke Térségi fejlesztési tanács elnöke Költségvetési szerv vezetője (Áht. 28. § (5) szerint)

Kötelezettségvállalás Áht. 36. §, Ávr. 47 -52. § Költségvetési szernél: • Költségvetési szerv vezetője

Kötelezettségvállalás Áht. 36. §, Ávr. 47 -52. § Költségvetési szernél: • Költségvetési szerv vezetője / általa írásban felhatalmazott a szerv alkalmazásában álló személy Önkormányzatnál: • Polgármester / általa írásban felhatalmazott személy (Egyedül itt nem írja elő a jogszabály, hogy alkalmazásban kell álljon) Önkormányzati hivatalnál: • Jegyző / általa írásban felhatalmazott az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személy Nemzetiségi önkormányzatnál: • Elnök / általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő Többcélú kistérségi társulásnál, jogi személyiségű társulásnál: • Tanács elnöke / írásban felhatalmazott tagja

Pénzügyi ellenjegyzés Áht. 37. §, Ávr. 53 -56. § alapján Gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési

Pénzügyi ellenjegyzés Áht. 37. §, Ávr. 53 -56. § alapján Gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervek esetében: • Gazdasági vezető /általa írásban felhatalmazott a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy Gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerveknél: • Irányító szerv gazdasági vezetője/ irányító szervnél foglalkoztatott/ a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt költségvetési szervnél foglalkoztatott írásban felhatalmazott személy Nemzetiségi önkormányzatnál: • Székhely szerinti önkormányzati hivatal gazdasági vezetője / jegyző által kijelölt a hivatal állományába tartozó köztisztviselő Jogi személyiségű társulásnál: • Helyi önkormányzati hivatal gazdasági vezetője /jegyző által kijelölt a hivatal állományába tartozó köztisztviselő Többcélú kistérségi társulásnál, ha nincs munkaszervezet: • székhely szerinti önkormányzat hivatalának gazdasági vezetője /jegyző által kijelölt a hivatal állományába tartozó köztisztviselő Többcélú kistérségi társulásnál: • Gazdasági vezető / munkaszervezetője által írásban kijelölt munkaszervezet állományába tartozó köztisztviselő Az Ávr. 55. § (3) szerinti képesítési követelményeknek meg kell felelnie!!!

Pénzügyi ellenjegyzés A JEGYZŐ nem lehet pénzügyi ellenjegyző: • helyi önkormányzatnál, • önkormányzati hivatalnál,

Pénzügyi ellenjegyzés A JEGYZŐ nem lehet pénzügyi ellenjegyző: • helyi önkormányzatnál, • önkormányzati hivatalnál, • nemzetiségi önkormányzatnál, • jogi személyiségű társulásnál. A MUNKASZERVEZETŐJE nem lehet pénzügyi ellenjegyző: • többcélú kistérségi társulásnál. A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK TAGJA nem lehet pénzügyi ellenjegyző: • nemzetiségi önkormányzatnál.

Pénzügyi ellenjegyzés Gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati hivatalnál az intézményvezető/jegyző = gazdasági vezető. Ekkor

Pénzügyi ellenjegyzés Gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati hivatalnál az intézményvezető/jegyző = gazdasági vezető. Ekkor a jegyző kijelöl az intézmény állományában álló, megfelelő pénzügyi végzettségű személyt, aki ellátja a pénzügyi ellenjegyzést. Pénzügyi ellenjegyzésre KIZÁRÓLAG az önkormányzati hivatal gazdasági vezetője, ennek hiányában a jegyző által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő jogosult.

Utalványozás Áht. 38. §, Ávr. 57 -60. § alapján: Teljesítés igazolás → Érvényesítés →

Utalványozás Áht. 38. §, Ávr. 57 -60. § alapján: Teljesítés igazolás → Érvényesítés → Utalványozás 1. Teljesítés igazolására jogosult: Kötelezettségvállalásra jogosult személy Jegyző /- kötelezettségvállaló által írásban kijelölt személy 2. Érvényesítésre jogosult: Pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy 3. Utalványozásra jogosult: Kötelezettségvállalásra jogosult személy • Összeférhetetlenségi szabályok az Ávr. 60. § szerint: • Kötelezettségvállaló ≠ Pénzügyi ellenjegyző • Érvényesítő ≠ Kötelezettségvállaló, utalványozó, teljesítést igazoló

Beszámoló aláírása, gazdasági vezető A beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személyre vonatkozóan a 249/2000. Korm.

Beszámoló aláírása, gazdasági vezető A beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személyre vonatkozóan a 249/2000. Korm. rend. 45. §-a fogalmazza meg az alábbi követelményeket: okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői képesítés, és a tevékenység ellátására jogosító engedély (igazolvány). Általában a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy a gazdasági vezető, akinek: a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy a felsőoktatásban szerzett egyéb végzettséggel, és emellett legalább államháztartási mérlegképes könyvelői képesítéssel kell rendelkeznie. Az Ávr. 12. §-ának (2) bekezdése alapján a költségvetési szervnél lehetőség van olyan gazdasági vezető alkalmazására, aki nem felel meg a fentiek szerinti valamennyi követelménynek (de rendelkezik felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel), amennyiben az Áhsz. 45. §-ának (1) bekezdése szerinti feladatokat a gazdasági vezető irányítása alá tartozó, a jogszabályi előírásoknak megfelelő számviteli képesítéssel és regisztrációval rendelkező személy látja el. Ebben az esetben a könyvviteli szolgáltatásért felelős személy köteles aláírni a költségvetési beszámolót! Természetesen ekkor e személy munkaköri leírásában szerepelnie kell ezen feladatok ellátásának kötelezettsége és felelőssége.

Beszámoló aláírása, gazdasági vezető A könyvviteli szolgáltatást végzőnek, aki a beszámolót hitelesíti közszolgálati munkaviszonyban

Beszámoló aláírása, gazdasági vezető A könyvviteli szolgáltatást végzőnek, aki a beszámolót hitelesíti közszolgálati munkaviszonyban kell állnia, vagy az államháztartási szervezeténél, vagy annál az államháztartási szervezeténél, amely az adott költségvetési szerv gazdasági feladatait végzi. Nem teljesíti a hitelesítési követelményeket az elemi költségvetési beszámoló, ha a beszámoló összeállításához rendelt szakképzettségi követelményt más Ptk. típusú szerződés révén teljesíti, illetve olyan államháztartási szervezet alkalmazottjának közszolgálati munkaviszonyának segítségével, amely nincs folyamatosan megbízva a gazdasági feladatok ellátásával. Az Áhsz. 10. § (13) bekezdése alapján a Kincstár az államháztartás szervezetétől az éves költségvetési beszámolót csak akkor fogadhatja el, ha az teljesíti a beszámolóval szemben előírt alaki követelményeket (számszaki egyezőségek, aláírások, regisztrációs szám, hely, keltezés stb. ) is. Amennyiben a Kincstár megtagadja a beszámoló átvételét, akkor az államháztartás szervezete ennek pótlásáig állami támogatást nem kaphat az Áht. , az Ötv. , a nemzetiségi törvény előírásai szerint.

Beszámoló aláírása, gazdasági vezető A benyújtott beszámoló, konszolidált éves költségvetési beszámoló adatai nyilvánosak. A

Beszámoló aláírása, gazdasági vezető A benyújtott beszámoló, konszolidált éves költségvetési beszámoló adatai nyilvánosak. A könyvvizsgálatra kötelezett önkormányzatok (az Ötv. 92/A. §-a alapján): • megyei, • megyei jogú városi, • fővárosi és • fővárosi kerületi önkormányzatok, • azok a helyi önkormányzatok, ahol az előző évben teljesített kiadások összege meghaladta a 300 millió Ft-ot és hitelállománnyal rendelkeznek vagy hitelt vesznek fel. Az Ötv. 92/A §-a 2011 -ben változott, így az egyszerűsített éves költségvetési beszámolót a Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni, a megjelentetés ingyenes. A könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést is kötelesek közzétenni.

Szakfeladat A Szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31. ) NGM

Szakfeladat A Szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31. ) NGM rendelet a Magyar Közlöny 166. számában található. A szakfeladathoz tartózó 7. számjegy megváltozott és bővült a következők szerint: – szakmai alaptevékenység (közfeladat) esetén „ 1”, – szabad kapacitás terhére végzett nem haszonszerzési célú tevékenység esetén „ 2”, – vállalkozási tevékenység esetén „ 3”, – befektetési célú szakfeladat esetén „ 4”, – államháztartáson kívüli támogatás esetén „ 5”, – államháztartáson belüli támogatás esetén „ 6” – technikai szakfeladat esetén „ 9”.

Szakfeladat Az 56/2011. (XII. 31. ) NGM rendelet az 5/2012. (III. 1. ) NGM

Szakfeladat Az 56/2011. (XII. 31. ) NGM rendelet az 5/2012. (III. 1. ) NGM rendeletben már módosult. Az elemi költségvetésben már a módosítás szerepel. Alapító okirat módosítása szükséges (többek között) a szakfeladatrend módosulása miatt. Szakfeladat szám változások között az egyik új szám a „ 4” kódú, befektetési tevékenység: hitel, kötvény, hosszú lejáratú hitel, értékpapír vásárlás. Likvid hitelnek nincs szakfeladata.

Szakfeladat A költségeket és kiadásokat azon a szakfeladaton kell elszámolnia, amelyek érdekében felmerültek. Módszerei

Szakfeladat A költségeket és kiadásokat azon a szakfeladaton kell elszámolnia, amelyek érdekében felmerültek. Módszerei lehetnek: - teljesen elkülönül, - vetítési alap segítségével százalékos megosztással. Létszámokhoz kapcsolódó kiadások, bevételek tört számokban történő kimutatása.

Szakfeladat A költségvetési szerv alapító okiratában nem kell feltüntetni az alábbi alaptevékenységeket: a) azokat

Szakfeladat A költségvetési szerv alapító okiratában nem kell feltüntetni az alábbi alaptevékenységeket: a) azokat az önálló szakfeladatot képező kiadási és bevételi elemeket, amelyek a szerv alapító okirat szerinti alaptevékenységének ellátásához kapcsolódnak (pl. kórházi fekvő betegellátás), b) a költségvetési szerv más szervek részére végzett tevékenységeinek szakfeladatait (pl. GESZ), c) a támogatási és befektetési típusú szakfeladatokat, d) a technikai szakfeladatokat, és e) a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló kapacitásának kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenységeinek szakfeladatait.

Szakfeladat A költségvetési szerv más költségvetési szervek részére végzett tevékenységeinek kiadásait, bevételeit azokon a

Szakfeladat A költségvetési szerv más költségvetési szervek részére végzett tevékenységeinek kiadásait, bevételeit azokon a szakmai tevékenység szerinti, vagy vállalkozási tevékenység szerinti szakfeladatokon kell elszámolni, amelyek érdekében felmerültek, függetlenül attól, hogy az adott szakfeladatok az elszámolást végző költségvetési szerv alapító okiratában szerepelnek-e. Alkalmazandó: 1. az olyan önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek is, amelyet az irányító szerv önállóan működő költségvetési szerv egyes pénzügyigazdálkodási, illetve üzemeltetési feladatainak ellátására jelölt ki, 2. a kifejezetten más szervek pénzügyi-gazdálkodási és üzemeltetési tevékenységei ellátására létrehozott költségvetési szerveinek a más szervek részére végzett tevékenységei tekintetében, ha költségvetésükben az ellátott költségvetési szervek működésére, üzemeltetésére szolgáló előirányzat került meghatározásra, és 3. a támogatási célú szakfeladatok tekintetében.

Szakfeladat • Támogatásból nem finanszírozható a szabad kapacitás kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából végzett

Szakfeladat • Támogatásból nem finanszírozható a szabad kapacitás kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából végzett alaptevékenység. A költségvetési szerv e tevékenységeiből származó bevételének fedeznie kell a végzett tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást és az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat. • Ezen tevékenység szerinti alaptevékenységeit a szakmai alapfeladataitól elkülönülten tartja nyilván és számolja el. • Támogatásból nem finanszírozható a vállalkozási tevékenység. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységéből származó bevételének fedeznie kell a végzett tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást, az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat, valamint az amortizációt.

Szakfeladat Alaptevékenység = Kötelező jelleg jogszabályi előírás, illetve az irányító szerv döntése alapján •

Szakfeladat Alaptevékenység = Kötelező jelleg jogszabályi előírás, illetve az irányító szerv döntése alapján • szerepeltetni kell az alapító okiratában, még akkor is, ha azon elszámolási kötelezettsége nem keletkezik, • alaptevékenységként fel kell tehát tüntetni a szerv alapító okiratában mindazon szakfeladatokat, melyeket a szerv számára jogszabály előír, még akkor is, ha az adott feladat ellátása tekintetében nem merül fel kiadás vagy bevétel, • illetve az irányító szerv a feladat ellátásáról más módon, a szervtől függetlenül gondoskodik, • ha kötelező a feladat, de más látja el, akkor is szerepeltetni kell az alapító okiratban (pl. ha az iskolai étkeztetés máshol történik, másik iskolában, mivel az étkeztetés kötelező feladata az iskolának).

Szakfeladat A közoktatási és a közművelődési költségvetési szerv elkülönítetten jeleníti meg az alapító okiratában,

Szakfeladat A közoktatási és a közművelődési költségvetési szerv elkülönítetten jeleníti meg az alapító okiratában, tartja nyilván és számolja el a könyvtári állománya gyarapításából, valamint a települési, illetve térségi közösségi tér biztosításából fakadó feladatait, azok bevételeit és kiadásait. Államháztartási forrásból nyújtott pályázati vagy egyedi támogatás nyújtáskor a támogatói okiratban, támogatási szerződésben fel kell tüntetni a támogatási cél szakfeladatrend szerinti besorolását. FONTOS! A helyi önkormányzat nem használhatja a 841126. szakfeladatot, azon csak a polgármesteri hivatal, vagy a körjegyzőség számolhat el bevételt, illetve kiadást. A helyi önkormányzat a 841112. Önkormányzati jogalkotás szakfeladaton számolja el a képviselő testület és a polgármester feladataival kapcsolatban felmerülő bevételeket és kiadásokat. A 841127. Települési nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége szakfeladatot a polgármesteri hivatal, illetve a körjegyzőség is felveheti, a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatban felmerülő kiadásai elkülönítése céljából.

Szakfeladat A vállalkozási tevékenységek fogalma, ismérve: Vállalkozási tevékenység: a haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból,

Szakfeladat A vállalkozási tevékenységek fogalma, ismérve: Vállalkozási tevékenység: a haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő, szolgáltató, értékesítő tevékenység. E tevékenységtípusba sorolás legfontosabb, az alaptevékenységtől megkülönböztető ismérvei, hogy a) célja mindenképpen a rendszeres haszonszerzés, b) ellátása érdekében kapacitásbővítésre vagy önálló kapacitás kialakítására kerülhet sor. A tevékenységtípus kódja (a „hetedik számjegy”): „ 3”.

Szakfeladat • A bevételek, kiadások elszámolása, önköltség és létszám meghatározása: • A költségvetési szerv

Szakfeladat • A bevételek, kiadások elszámolása, önköltség és létszám meghatározása: • A költségvetési szerv által ellátható vállalkozási tevékenységekre vonatkozóan számos külön szabályt és szigorítást tartalmaznak a vonatkozó jogszabályok, mindenkor ezek figyelembevételével kell meghatározni e tevékenységek bevételeit, kiadásait, létszámadatait. Ezen tevékenységtípus esetében különösen fontos, hogy mind kapacitásait, feltételeit, mind pedig bevételeit tekintve szigorúan elhatárolódjék a többi tevékenységtípustól, s ennek a szakfeladatonkénti tervezésben és beszámolásban is határozottan meg kell jelennie.

Szakfeladat Vállalkozási tevékenység: NEM HASZNÁLHATÓK FEL vállalkozási tevékenységre: - A közhatalmi bevételek, - Az

Szakfeladat Vállalkozási tevékenység: NEM HASZNÁLHATÓK FEL vállalkozási tevékenységre: - A közhatalmi bevételek, - Az ellátási díjak, - Az alkalmazottak térítése címén befolyt bevételek. A vállalkozási tevékenység bevételének fedeznie kell a közvetlen és közvetett kiadásokat és az amortizációt. Ha a vállalkozási tevékenység maradványa három éven túl negatív és a vállalkozási tartalék nem nyújt fedezetet, a tevékenységet meg kell szüntetni.

Önkormányzati vagyon Módosulás történt 2012. évtől a helyi önkormányzati vagyon tekintetében: Új Ötv. 2011.

Önkormányzati vagyon Módosulás történt 2012. évtől a helyi önkormányzati vagyon tekintetében: Új Ötv. 2011. évi CLXXXIX. törvény, Új Áht. 2011. évi CXCV. törvény, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mhötv. ) Magyarország gazdasági stabilitásáról 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási tv. ), A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30. ) Korm. rendelet, az Áht. végrehajtásáról szóló Korm. rendelet (az Ámr. helyett, azt hatályon kívül helyezte) 368/2011. (XII. 31. ) Korm. rendelet (Ávr. ).

Önkormányzati vagyon A helyi önkormányzat vagyona: a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni

Önkormányzati vagyon A helyi önkormányzat vagyona: a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. A vagyonkezelői jog létesítésével kapcsolatos szabályok Áht-ból átkerültek az új Ötv. –be: „ 109. § (6) A vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni” Mentesítés, ha bevételének több mint fele államháztartásból származik, a bevételben megtérülő értékcsökkenésig. 5

Önkormányzati vagyon Vagyonkataszter folyamatos vezetésért, adatok hitelességért a jegyző a felelős (új Ötv. 110.

Önkormányzati vagyon Vagyonkataszter folyamatos vezetésért, adatok hitelességért a jegyző a felelős (új Ötv. 110. § (1)) Éves zárszámadáshoz vagyonkimutatás készítési kötelezettség Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni (új Ötv. 110. § (2)), Társulásba bevitt vagyont a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona (új Ötv. 110. § (3)) 6

Nemzeti vagyon A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény határozza meg, hogy mi

Nemzeti vagyon A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény határozza meg, hogy mi képezi a nemzeti vagyon részét (1. § (2) bekezdés): A) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, B) az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog (a helyi önkormányzati vagyon a nemzeti vagyon részét képezi), C) az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető társasági részesedések, az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít.

Nemzeti vagyon A nemzeti vagyontörvény 13. §-a szerint az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására

Nemzeti vagyon A nemzeti vagyontörvény 13. §-a szerint az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására CSAK a törvényben meghatározott esetekben és módon van lehetőség. A helyi rendeletben az ingyenes átruházás szabályait hatályon kívül kell helyezni. Ingyenes átruházást önkormányzati rendelet nem engedhet meg.

Nemzeti vagyon A nemzeti vagyon tulajdonjogának értékarányos átruházása általános lehetősége mellett a törvény rögzíti,

Nemzeti vagyon A nemzeti vagyon tulajdonjogának értékarányos átruházása általános lehetősége mellett a törvény rögzíti, hogy a vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható a közfeladatok ellátójára az állam és a helyi önkormányzat között. Átlátható szervezetek meghatározása, felsorolása a Nemzeti vagyontörvény 3. § 1. alatt: off-short cég nem működtethet nemzeti vagyont. A nemzeti vagyon rendeltetése a közfeladat ellátása.

Vagyonkezelő Az Mhötv. 143. § (4) bekezdésének i) pontja alapján a helyi önkormányzat rendeletben

Vagyonkezelő Az Mhötv. 143. § (4) bekezdésének i) pontja alapján a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg „azon vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait”. Mhötv. 109. § A képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.

Vagyonkezelő A nemzeti vagyontörvény 6. § és 11. § szerint: • forgalomképtelen törzsvagyont is

Vagyonkezelő A nemzeti vagyontörvény 6. § és 11. § szerint: • forgalomképtelen törzsvagyont is lehet vagyonkezelésbe adni, már nincs korlát, • továbbá állami tulajdonban álló lakásokat is, ha az államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet, 100 % önkormányzati gazdasági társaság tulajdonát képezi (eltérő szabály a régi Ötv. hatályon kívül helyezett 80/A-80/B. §-ban leírtaktól!). A nemzeti vagyontörvény 2. melléklet szerint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon a törvény erejénél fogva elidegenítési és terhelési tilalom alatt áll, azon osztott tulajdon nem létesíthető, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével. A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. A vagyonkezelési jog létesítése vagyonkezelési szerződéssel jön létre.

Vagyonkezelő Az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében: a) költségvetési szerv, b) helyi önkormányzat,

Vagyonkezelő Az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében: a) költségvetési szerv, b) helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, c) önkormányzati intézmény, d) köztestület, e) az állam, az a)-c) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, f) az e) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, g) a törvény által kijelölt egyedileg meghatározott jogi személy.

Vagyonkezelő A helyi önkormányzati vagyon tekintetében: önkormányzati társulás, költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény, köztestület,

Vagyonkezelő A helyi önkormányzati vagyon tekintetében: önkormányzati társulás, költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény, köztestület, az állam, a helyi önkormányzat, és azok társulásai, intézményei együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, Az előzőek szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.

Nemzeti vagyon csoportosítása A helyi önkormányzat vagyona, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását

Nemzeti vagyon csoportosítása A helyi önkormányzat vagyona, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, a törvény szerint két típusba sorolható: A) a törzsvagyon, illetőleg B) az üzleti vagyon. A) Törzsvagyon típusai: 1. A KIZÁRÓLAGOS önkormányzati tulajdonban álló vagyon (törvény, vagy a helyi önkormányzat rendelete szerinti) 2. Nemzetgazdasági szempontból KIEMELT JELENTŐSÉGŰ önkormányzati tulajdonban álló vagyon (a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon), 3. a törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg. 13

Fogalmak 1. forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely nem idegeníthető el, vagyonkezelői

Fogalmak 1. forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető. 2. korlátozottan forgalomképes vagyon: nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelyről törvényben, illetve - a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében - törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. 3. üzleti vagyon: a nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik az állami vagyon esetén a kincstári vagyonba, az önkormányzati vagyon esetén a törzsvagyonba.

A helyi önkormányzat KIZÁRÓLAGOS tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak helyi közutak és műtárgyak, helyi

A helyi önkormányzat KIZÁRÓLAGOS tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak helyi közutak és műtárgyak, helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott –vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket. A vízi közművek a hatályos jogszabályok alapján a továbbiakban is az önkormányzati törzsvagyon részét képezik, de nem sorolhatóak a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek körébe. (A vízi közművekkel kapcsolatosan a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezik. ) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon (Tv. 2. sz. melléklete). MÁV, Magyar Posta, Magyar Villamosművek, HM vállalatai.

Áhsz. És Nvt. -hez kapcsolódó számviteli feladatok Módosult a Nvt. miatt az Áhsz. 44/A.

Áhsz. És Nvt. -hez kapcsolódó számviteli feladatok Módosult a Nvt. miatt az Áhsz. 44/A. §-a (2011. évi beszámolóban még a korábbi kategóriák, 2012. évtől az új tagolást kell alkalmazni) A számlaosztály számláihoz kapcsolódóan a bruttó értékkel számszerűen megegyező analitikus nyilvántartást kell vezetni. A nemzeti vagyon törvényben előírt tagolás alapján a helyi önkormányzatoknak, a nemzetiségi önkormányzatoknak, a társulásoknak illetve az irányításuk alá tartozó költségvetési szerveknek a nyilvántartásaikat úgy kell megszervezniük – a főkönyvi számlák további bontásával, vagy részletező, analitikus nyilvántartás vezetésével, hogy abból kitűnjön A. a törzsvagyon = a forgalomképtelen - a kizárólagos - a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű = a korlátozottan forgalomképes B. az üzleti vagyon részét képező eszközök értéke.

Aktuális feladatok A forgalomképtelenné nyilvánított vagyonelemek körét a helyi rendeletben a helyi önkormányzatnak felül

Aktuális feladatok A forgalomképtelenné nyilvánított vagyonelemek körét a helyi rendeletben a helyi önkormányzatnak felül kell vizsgálnia. Ha vizsgálat azt a megállapítást teszi, hogy bármely vagyonelemek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősítése indokolt, akkor az érintett önkormányzatnak 2012. február 29. napjáig rendeletet kellett alkotnia.

Aktuális feladatok A 2012. 01. előtt kötött szerződések adatainak módosítása (egyoldalú jognyilatkozat). Változtatni szükséges,

Aktuális feladatok A 2012. 01. előtt kötött szerződések adatainak módosítása (egyoldalú jognyilatkozat). Változtatni szükséges, ahol az önkormányzat neve mellett az önkormányzati hivatal adószámát és bankszámláját tüntették fel. Az alapító okiratok felülvizsgálata, módosítása – törzskönyvi nyilvántartás módosítása – új szakfeladatok (2012. január végén megjelenő új szabályozást követően) Felülvizsgálat a következők miatt válik szükségessé: - elnevezés módosulás (nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati hivatal) - adószám - fizetési számla szám - ellátott szakfeladatok változása Áht. szerint 60 napon belül kell kezdeményezni az adatok átvezetését!

Aktuális feladatok A nemzetiségi törvény rendelkezése szerinti felülvizsgálat határideje: 2012. 06. 01 -ig Likviditási

Aktuális feladatok A nemzetiségi törvény rendelkezése szerinti felülvizsgálat határideje: 2012. 06. 01 -ig Likviditási tervet havonta kell felülvizsgálni, aktualizálni Zárszámadást 04. 30 -ig kell előterjeszteni Nemzetiségi önkormányzatok támogatását 3 munkanapon belül kell továbbutalni a számlájukra Támogatások és a nettó 5 millió feletti szerződések közzététele 60 napon belül Szabályzatok felülvizsgálata 90 napon belül

Aktuális feladatok Az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. A vagyongazdálkodási

Aktuális feladatok Az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. A vagyongazdálkodási terv elkészítésének részletes szabályozására a vagyontörvény nem rendelkezik. A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a jegyző nyilvántartást vezet. A vagyonelemek nyilvántartásának szabályait az Mhötv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet fogja szabályozni.

Aktuális feladatok Főbb feladatok: Önkormányzati vagyonrendelet módosítása Szerződések módosítása Likviditási hitel definíciójának változása (jan

Aktuális feladatok Főbb feladatok: Önkormányzati vagyonrendelet módosítása Szerződések módosítása Likviditási hitel definíciójának változása (jan 1 -dec. 31. közötti), ennek megfelelően szerződések módosítása Új pénzforgalmi számlák nyitása önkormányzat és önkormányzati hivatal kettéválasztása miatt: a szétválásig az új számlák pénzforgalma a régi pénzforgalmi számlán átfutó kiadásként és átfutó bevételként kerül könyvelésre A pénzforgalmi számlák közötti árvezetés a kettéválásig kiegyenlítő kiadásként (megtérülésként), és kiegyenlítő bevételként Adószám módosítás február 29 -ig

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!