Bels Ellenrk Klubja Budapest 2011 mjus 3 u

Belső Ellenőrök Klubja Budapest, 2011. május 3.

u u u A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelésére és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa a következő fő célokat: a) a költségvetési szerv a működése és gazdálkodása során a tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen, valamint a 91. § (1) meghatározott követelményekkel összhangban hajtsa végre; b) teljesítse az elszámolási kötelezettségeket; c) megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől (károktól) és a nem rendeltetésszerű használattól. (2) A költségvetési szerv belső kontrollrendszeréért a költségvetési szerv vezetője felelős, aki köteles – a szervezet minden szintjén érvényesülő – megfelelő a) kontrollkörnyezetet, b) kockázatkezelési rendszert, c) kontrolltevékenységeket, d) információs és kommunikációs rendszert, e) monitoringrendszert kialakítani, működtetni és azok megfelelő működését folyamatosan nyomon követni, vizsgálni.

A pénzügyminiszter 1/2009. (IX. 11. ) PM irányelve az államháztartási belső kontroll standardokról 1. KONTROLLKÖRNYEZET [Ámr. 145/D. §] 1. 1. Célok és szervezeti felépítés 1. 2. Belső szabályzatok 1. 3. Feladat-, és felelősségi körök 1. 4. A folyamatok meghatározása és dokumentálása 1. 5. Humán-erőforrás 1. 6. Etikai értékek és integritás 2. KOCKÁZATKEZELÉS [Ámr. 145/C. § (1) bekezdés] 2. 1. A kockázatok meghatározása és felmérése 2. 2. A kockázatok elemzése 2. 3. A kockázatok kezelése 2. 4. A kockázatkezelés teljes folyamatának felülvizsgálata 2. 5. Csalás, korrupció

3. KONTROLLTEVÉKENYSÉGEK [Ámr. 145/E. § (1) bekezdés] 3. 1. Kontroll stratégiák és módszerek 3. 2. Feladatkörök szétválasztása 3. 3. A feladatvégzés folytonossága 4. INFORMÁCIÓ ÉS KOMMUNIKÁCIÓ [Ámr. 145/F. § (1) bekezdés] 4. 1. Információ és kommunikáció 4. 2. Iktatási rendszer 4. 3. Hiányosságok, szabálytalanságok, korrupció jelentése 5. MONITORING [Ámr. 145/G. §] 5. 1. A szervezeti célok megvalósításának monitoringja 5. 2. A belső kontrollok értékelése A könnyebb gyakorlati alkalmazhatóság érdekében a belső kontroll standardok részletes, magyarázó kifejtésére (továbbá szabályzatés eljárásrend-minták bemutatására) a Nemzetgazdasági Minisztérium által elkészített Belső Kontroll Kézikönyv minta szolgál.

Kontroll környezet u A költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben • • világos a szervezeti struktúra, egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok, meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén, átlátható a humánerőforrás‐kezelés. A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni és rendszeresen aktualizálni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv működési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését.

KOCKÁZATKEZELÉS u u A költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés keretében meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatos intézkedéseket és megtételük módját. A szervezet működésében rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján.

KONTROLLTEVÉKENYSÉGEK u u A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez. A költségvetési szerv vezetője köteles a költségvetési szerv belső szabályzataiban legalább az alábbiakat szabályozni: • engedélyezési és jóváhagyási eljárások, • az információkhoz való hozzáférés, • fizikai kontrollok (hozzáférés az eszközökhöz), • beszámolási eljárások.

INFORMÁCIÓ ÉS KOMMUNIKÁCIÓ u u A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy azok hatékonyak, megbízhatóak és pontosak legyenek, a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva.

MONITORING u A költségvetési szerv vezetője köteles olyan monitoring rendszert működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon köve tését.

Államháztartási belső kontroll standardok u u u 1. Kontrollkörnyezet 1. 1. Célok és szervezeti felépítés • A költségvetési szerv írásban rögzített stratégiai és operatív célrendszere • A szervezeti felépítés áttekinthető, részletes bemutatás 1. 2. Belső szabályzatok • komplex szabályzatrendszer u u a szervezet megfelelő működtetése, alkalmazottak biztonsága érdekében • indikátor‐rendszer u u a célok teljesítésének jelzésére a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség értékelésére • a költségvetési szerv tevékenységére hatással bíró folyamatok, tevékenységek, feladatok részletes szabályai • szabálytalanságkezelési rend a szabálytalanságok feltárásával, kivizsgálásával és kezelésével kapcsolatos eljárásokra

1. 3. Feladat‐, és felelősségi körök u szervezeti célok teljesítéséhez elvégzendő alapvető feladatok rögzítése írásban (alapító okirat) u szervezeti egységek funkcióinak rögzítése írásban (SZMSZ, ügyrend) u minden dolgozó rendelkezzen munkaköri leírással u beszámolási kötelezettség rögzítése – dolgozók és vezetők u hivatalos dokumentumok aláírásának és jóváhagyásának előírt útvonala írásban vagy szemléltető ábrával 1. 4. A folyamatok meghatározása és dokumentálása u naprakész és aktuális ellenőrzési nyomvonal írásban rögzítve 1. 5. Humán‐erőforrás u munkakörökre elvárt tudás, képesség –képzettség, megfelelőség meghatározása u egyéni képzési tervek u teljesítmény értékelése évente

1. 6. Etikai értékek és integritás u Etikai Kódex u Integritás (in‐tangare): érintetlen, feddhetetlen –személy, szervezet • megvesztegethetetlenség • becsületesség • őszinteség • közvetlenség • semlegesség • megfontoltság • megbízhatóság • ügyfél centrikusság • tisztelet • objektivitás • illemtudás u Szervezet: „alkalmazottai ellenálljanak a kísértésnek” u (Forrás: ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézet: A korrupciós kockázatok feltérképezése a magyar Közszférában, 2008. )

2. Kockázatkezelés u u 2. 1. Kockázatok meghatározása és felmérése • kockázatok felmérésére és • kockázati tényezők rögzítése egy adatbázisban 2. 2. A kockázatok elemzése • beazonosított kockázati tényezők –valószínűség és hatás • kockázatokra rendelt értékek rögzítése u kockázati tűréshatár – kockázati étvágy u kockázati tényezők és a tűréshatár

2. 3. A kockázatok kezelése – különösen a tűréshatár feletti kockázatok u elfogadás u áthárítás u megszűntetés u kezelés u Intézkedések nyomonkövetése 2. 4. A kockázatkezelés teljes folyamatának felülvizsgálata u beazonosított kockázatok –év közben legalább egyszer u kockázatkezelési folyamat (felmérés, elemzés, kezelés) felülvizsgálata – legalább évente 2. 5. Csalás, korrupció u kockázatokra kiemelt figyelem és kezelés

3. Kontrolltevékenységek 3. 1. Kontroll stratégiák és módszerek • megelőző • korrekciós • iránymutató • feltáró kontrollok u u u vezetői, szervezeti, jogosultsági, műveleti, számviteli, fizikai kontrollok. adatok biztonságos tárolása – hozzáférés kontrolltevékenységek – kontrollpontok (ellenőrzési nyomvonal)

3. 2. Feladatkörök szétválasztása u végrehajtási u ellenőrzési és u a pénzügyi teljesítési tevékenységek delegálása külön u szervezeti függetlenség –nlegyen alá‐fölérendeltség (szakmailag elkülönülő tevékenységek/e 3. 3. A feladatvégzés folytonossága u kilépők írásban rögzítsék és átadják a feladat további ellátásával kapcsolatos információkat u mit végzett el kilépésig a kilépő

4. Információ és kommunikáció u u u 4. 1. Információ és kommunikáció • hatékony információ és kommunikáció szabályozás • információ‐átadás, hitelesítés, bizalmas információk kezelése • hozzáférés – maradéktalanul és időben • pontos, megbízható, teljes, releváns és közérthető információk • vezetői információs rendszer 4. 2. Iktatási rendszer • iktatási rendszer részletes szabályozása (bekerülés, tárolás, kikérés, lekérdezés) • iratok nyilvántartásba vétele • ügyek előrehaladásának, az intézkedési határidők betartásának nyomonkövetése, monitoringja 4. 3. Hiányosságok, szabálytalanságok, korrupció jelentése • részletes eljárásrend a gyanú jelentésére

5. Monitoring 5. 1. A szervezeti célok megvalósításának monitoringja • indikátorok megvalósulásának folyamatos monitoringja • értékelés és felülvizsgálat • eltérések az indikátorértéktől (okok – intézkedések) 5. 2. A belső kontrollok értékelése • legalább évente önértékelés, illetve külső értékelő bevonása • hibák kijavítása, azonnali intézkedések

Belső Kontroll Kézikönyv A Kézikönyv – a kötelező elemeken túl – javaslatokat tesz a további elemekre, figyelemmel arra, hogy a kontrollok nem egyszeri ellenőrzési feladatot, hanem folyamatokat, folyamatba épített, előzetes és utólagos jellegű „kontrollpontok” alkalmazását jelentik. A bevezetett módosítások további eredménye, hogy az államháztartásban már korábban is meglévő és működő kontrollpontokat, szükség szerint újakkal kiegészítve, átlátható módon úgy strukturálja és helyezi rendszerbe, hogy azok a pénzügyi dimenzión kívül, a költségvetési szervek működésének minden területét lefedik, magukban foglalva a korszerű szervezet irányítási, menedzselési elemeket is.

A Kézikönyv azonban nem egy kötelezően elkészítendő dokumentum. A benne foglaltak elsősorban ajánlások, gyakorlati útmutatók, amelyek a költségvetési szerv vezetőjének próbálnak meg segítséget nyújtani abban, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelő belső kontrollrendszert létre tudja hozni, illetve a lehető leghatékonyabban tudja azt működtetni. Az egyes standardok kifejtése után található „Ellenőrző kérdések” egyfajta önellenőrzésre szolgálnak, amelyek megválaszolásával megfelelően lemérhető, hogy az adott belső kontrollrendszer megfelel e a jogszabályi rendelkezéseknek, illetve a standardok által megkívánt előírásoknak. Fontos megjegyezni, hogy a belső kontrollrendszer megfelelő kialakítása a költségvetési szerv vezetőjének feladatkörébe tartozik, annak létrehozása, működtetése semmiképp sem delegálható a belső ellenőrzésre. A Kézikönyv segítséget kíván nyújtatni abban is, hogy a költségvetési szervek vezetői fel tudják mérni, hogy az általuk irányított szervezetben vagy szervezeti egységekben milyen szinten szabályozottak a belső kontroll folyamatok. Ezáltal megfelelő képet kaphatnak többek között arról, hogy léteznek e dokumentált folyamatok arra, hogy következetesen megvalósulnak a szervezeti célkitűzések; mennyiben mérhető ezen célkitűzések teljesítése; hogyan értékelik a vezetői információs rendszerben előállított mutatószámokat; milyen visszacsatolási folyamatok működnek; mennyire képes az adott szervezet a tervezett folyamatoktól való eltérések kezelésére; mennyiben képes az adott szervezet az előre jelezhető külső és belső változások elébe menni, illetve a váratlan eseményekre adekvát választ adni.

Az államháztartási kontrollok 2011. évi változásai

Az államháztartási kontrollok alapvető célja az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal történő szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás. Az államháztartás kontrollja – mely kiterjed az államháztartás valamennyi alrendszerére – külső ellenőrzés, kormányzati szintű ellenőrzés és államháztartási belső kontrollrendszerek keretében történik. Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el, melynek feladatait, hatáskörét és szervezetét külön törvény állapítja meg. Az államháztartási belső kontrollok rendszerét a) a belső kontrollrendszer, b) a függetlenített belső ellenőrzési tevékenység, és c) az a) és b) pontokban meghatározott tevékenységek központi harmonizációja, szabályozása és koordinációja, valamint a jogszabályok, a közzétett irányelvek, módszertani útmutatók és a vonatkozó standardok alkalmazásának vizsgálata alkotja. Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés a belső kontrollrendszer egyes elemein keresztül kerül végrehajtásra.

Áht. 121/A. (10) bek. helyett a belső ellenőrzési tevékenységtől elkülönülten lesz szabályozva a „Kormányzati szintű ellenőrzés” (KEHI).

A Kormány által kijelölt kormányzati szintű ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed a) a kormányhatározatok végrehajtásának ellenőrzésére, b) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kormányzati szempontú ellenőrzésére, c) a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a kistérségi, megyei, térségi és regionális területfejlesztési tanácsoknak és – a pártok kivételével – a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzbeli és nem pénzbeli támogatások – ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is –, és az említett szervezetek részére az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználásának ellenőrzésére,

d) a b)-c) pontban foglaltakkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásában azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek, és e) a tartósan állami tulajdonban lévő, valamint az olyan gazdasági, – ide nem értve az MNB t – ellenőrzésére, amelyekben az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva – legalább ötven százalék, f) a Kormány, a Kormány tagja, vagy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szerv által alapított vagy támogatott alapítványok, közalapítványok ellenőrzésére.

A Ber. várható módosításai

u u A Ber. módosításának elsődleges célja a költségvetési szerveknél belső ellenőrzési tevékenységet végzők adminisztratív terheinek csökkentése, az eddigi szabályozásból és a más jogszabályok rendelkezéseiből [az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény ( Áht. ), az államháztartás működéséről szóló 292/2009. (XII. 19. ) Korm. rendelet (Ámr. )] eredő duplikációk megszüntetése, illetve a tényleges feladatellátás szabályozásának gyakorlathoz való igazítása, annak érdekében, hogy a belső ellenőrök feladatellátása hatékonyabban és eredményesebben valósulhasson meg. A Ber. t érintő módosítások tartalma és terjedelme a rendelet új kormányrendeletként való kiadását teszi szükségessé.

Adminisztratív terhek csökkentése: u A rendeletben szabályozott Belső Ellenőrzési Kézikönyv kötelező tartalmi elemeinek csökkentése. u A belső ellenőrzési jelentésben tett megállapítások és javaslatok alapján (12. § n) pont), illetve a belső és külső ellenőrzési jelentésben szereplő megállapítások és javaslatok alapján (29/A. §) készített nyilvántartások duplikációinak megszüntetése. u A jelentés tervezethez a 28. § (2) bekezdésben szabályozott észrevételek megtételének, az ún. záradéknak a törlése. u Az éves ellenőrzési jelentés tartalmának módosítása. u Az ellenőrzési jelentések aktualitásának biztosítása érdekében az egyeztetési határidők rövidítése.

Szakmai feladatellátás erősítése és gyakorlathoz való igazítása: u Az 50 főnél nagyobb engedélyezett létszámmal rendelkező központi költségvetési szervek és kormányhivatalok esetén legalább 1 fő belső ellenőrt kelljen foglalkoztatni. u Az intézkedési terv végrehajtásának egyszerűsítése: A végleges ellenőrzési jelentést a költségvetési szerv vezetője küldi meg az ellenőrzött részére és egyúttal ő rendeli el az intézkedési terv végrehajtását, amiről neki számolnak be. u Képesítési követelmények elfogadásának bővítése az informatikai szakkal. u A belső ellenőrök szükséges létszámának megállapítása nem kapacitás felmérés alapján, hanem az NGM által készített létszám ajánlás alapján történik (csak a központi költségvetés vonatkozásában). u Az belső ellenőrzési tevékenység ellátásához kapcsolódó tanácsadó tevékenység szabályozása. u Az éves ellenőrzési tervet és az éves ellenőrzési jelentést – a többi fejezethez hasonlóan – az alkotmányos fejezeteknek (OGY, AB, LÜ, GVH, stb. ) is meg kell küldeniük.

Közigazgatás átalakításából és egyéb jogszabályok által szabályozott rendelkezésekből eredő változtatások szükségessége: u A rendelet hatályának kiterjesztése az újonnan alakult kormányhivatalokra. u Az Áht. , Ámr. által szabályozott rendelkezésekre való visszautalásokból keletkező duplikált fogalmak (pl. gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség és ellenőrzési nyomvonal) megszüntetése. u A más jogszabályokban (Áht. , Ámr. ) szabályozott rendelkezések (pl. a funkcionális függetlenség szabályozásának) törlése. u A minisztériumok által készített éves ellenőrzési terv és jelentés a kormányzati ellenőrzést ellátó szervezetnek is megküldésre kerül. u A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján a köztulajdonban álló gazdasági társaságokkal kapcsolatos különleges szabályok beépítése. u Az Áht. 2011. január 1 jétől hatályos rendelkezései alapján a megbízhatósági ellenőrzések elvégzése kötelezettségének eltörlése. u Az éves ellenőrzési terv és az éves ellenőrzési jelentés elkészítési határidejének ésszerűsítése.

A belső ellenőri tevékenységre vonatkozó képesítési előírások és a belső ellenőrök, valamint a költségvetési szerv vezetőinek és gazdasági vezetőinek továbbképzési kötelezettsége

u u ÁHT. 121/D. § (1) A költségvetési szerveknél belső ellenőrzési tevékenység folytatásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye szükséges. Az államháztartásért felelős miniszter rendeletben szabályozza a kötelező szakmai továbbképzés és a kapcsolódó vizsgáztatás részleteit.

A tevékenység folytatását az államháztartásért felelős miniszter annak engedélyezi, aki • rendelkezik a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben előírt végzettséggel és gyakorlattal; • büntetlen előéletű, és nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

A nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt, a) aki a kötelező továbbképzésben nem vesz részt, akinek részvételét a továbbképzésben közreműködő szervezet nem igazolja, illetve aki nem tudja kimenteni a továbbképzésben való részvételének hiányát, továbbá aki az előírt vizsgakötelezettséget nem teljesíti, b) aki büntetett előéletű, c) akit a bíróság a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltott, d) aki a nyilvántartásba vételkor, illetve a nyilvántartásba vételt követően valótlan adatot közölt, a nyilvántartásból törlésre okot adó körülményt 30 napon belül nem jelentette be, a valótlan adatközlés, illetve a bejelentés elmulasztása utólagos megállapításakor, e) aki kéri a nyilvántartásból való törlését, f) akit jogerős bírói ítélet a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett, g) aki elhalálozott.

Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza: • természetes személyazonosító adatok, • nyilvántartási szám, • lakcím, • értesítési cím (tartózkodási hely), • telefonszám, elektronikus elérhetőség, • felsőfokú iskolai végzettségét igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte; • egyéb képesítésének megnevezése, az ezen képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte; • a legalább kétéves szakmai gyakorlatot vagy a gyakorlat alóli felmentést igazoló dokumentum megléte; • a kötelező szakmai továbbképzése(ke)n történő részvétel(ek) ideje. A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő 10 évig köteles megőrizni.

A belső ellenőrök kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni, és külön jogszabályban előírt esetekben vizsgát tenni.

ÁHT. 121/E. § A költségvetési szerv vezetője és gazdasági vezetője köteles rendszeres (kétévenkénti) továbbképzésen részt venni az államháztartási belső kontrollok témakörében. A továbbképzés részletszabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben szabályozza. Nem kötelező annak, akit a tárgyév július 1 -je után bíznak meg!

Továbbképzés belső ellenőröknek Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121/D. § ának (9) bekezdése és a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről szóló 18/2009. (X. 6. ) PM rendelet 7. § a értelmében a belső ellenőrök a nyilvántartásba vétel iránti kérelmük benyújtását követő évben kötelezettek az ÁBPE I. továbbképzés (3 kötelező modul), majd ezt követően kétévente az ÁBPE II. továbbképzés (további 13 ból 1 szabadon választott modul) elvégzésére.

Továbbképzés költségvetési szerv vezetőjének és gazdasági vezetőjének u Az Áht. 121/E. § ának (1) bekezdése alapján a költségvetési szervek vezetője és gazdasági vezetője kétévente kötelesek továbbképzésen részt venni a belső kontrollok témakörében. A költségvetési szerv vezetőjére vonatkozóan a rendelkezés azonban csak 2011. január 1 jén lépett hatályba, ezért a 2011 ben e feladatot ellátók első továbbképzési éve 2011. lesz, majd 2013. és így tovább (amennyiben valakit tárgyév július 1. után bíznak meg/neveznek ki, annak továbbképzési kötelezettsége a tárgyévet követő évvel kezdődően áll fenn). A feladatot a szerv vezetője delegálhatja egy vezető állású személyre, utóbbi azonban nem lehet a gazdasági vezető vagy a belső ellenőrzési vezető, mivel ők egyébként is továbbképzésre kötelezettek.

Várható változások NGM rendeletben u u u NGM rendelet - a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről Belső ellenőrök részére: • az engedély iránti eljárás díja 8000 forint; • a kérelemre történő törlés díja 4600 forint. A költségvetési szerv vezetők és a gazdasági vezetők esetén 2011 ben a jelentkezési határidő legkésőbb 2011. június 30.

Köszönöm a figyelmüket!