Belps a hlzativirtulis informcis vilgba A kpernyinterfsz hatsrendszere

Belépés a hálózati/virtuális információs világba

A képernyő-interfész hatásrendszere ? A hálózati kultúra additív kognitív habitusa ? kognitív habitus III. Külső memória mező II. A HÁLÓZATI TUDÁSHORDOZÓK VILÁGA

A teoretikus kultúra additív kognitív habitusa A hálózati társadalom additív kognitív habitusa A külső szimbolikus tár metamorfóz isa Műveletvégző gép Vezérlőpanel a műveletvégző Ablakgéphez és bejárat valós és virtuális világokhoz Ablak és bejárat szimbolikus/ikonikus világokhoz csatornák input/output Kommunikációs felülete aktivitás tereinek virtuális A közösségi kiterjesztése

Kultúra Elme A média design direkt módon befolyásolja a kognitív tapasztalatokat, és szerkezetétől függően a sokrétű emberi potenciál különböző elemeit aktiválja. Technológia Annak a felületnek a struktúrája, amely összeköt bennünket a világgal és a többi emberrel hatással van arra, ahogyan a világról és saját magunkról gondolkodunk.

1. Az új hálózati interaktív információs rendszer – az írásbeliséghez hasonlóan – átszervezi-e reprezentációs rendszereinket, átírja-e gondolkodási szokásainkat, vagy talán már át is alakított bennünket? 2. Milyen pedagógiai konzekvenciái lehetnek a kognitív habitus újbóli megváltozásának? Kognitív habitus a 21. század ele

TÁRSAS OPTIMISTÁK TÁRSADALMI PESSZIMISTÁK BIOLÓGIAI OPTIMISTÁK A kognitív architektúra módosulásai és a mai információtechnológia ?

TÁRSAS OPTIMISTÁK

TÁRSADALMI PESSZIMISTÁK

PLÉH CSABA A WEBVILÁG KOGNITÍV KÖVETKEZMÉNYEI, AVAGY FÉNYESÍT VAGY BUTÍT-E AZ INTERNET ? KORUNK 22: (8) pp. 9 -19. (2011) BIOLÓGIAI OPTIMISTÁK Kétségtelen, hogy az új technológiák megváltoztattak sok mindent, de ezek a változások úgy illeszkednek az ember meglévő neurobiológiai, evolvált rendszerébe, ahogyan például az írás is beilleszkedett.

1. Az új hálózati interaktív információs rendszer – az írásbeliséghez hasonlóan – átszervezi-e reprezentációs rendszereinket, átírja-e gondolkodási szokásainkat, vagy talán már át is alakított bennünket? 2. Milyen pedagógiai konzekvenciái lehetnek a kognitív habitus újbóli megváltozásának? Kognitív habitus a 21. század ele

„A 15. század végén az írott szövegek reprodukciója a másolók asztaláról a nyomdászok műhelyébe tevődött át. Ez a változás forradalmasította a tanulás minden formáját. . . „Gutenberg találmányának számos következménye kézenfekvőnek tűnik a visszatekintő elemzés számára. A változások zöme azonban meghaladta a kortársi képzelet lehetőséghorizontját. . .

? Didactica electromagna ?

A didaktika ezen új módszerét igen találóan nevezhetjük didachographiának. . . . A tanítványok jelentik a papírlapokat, kiknek lelkét a tudományok képleteivel kell televésnünk. A betűk a tankönyvek - és a többi e célból készült eszközök-, hogy ezek segítségével könnyű munkával vésődjenek a tanulnivalók az értelembe. A nyomdafesték a tanító élő szava, mely a felfogott dolgokat a könyvekből a tanuló elméjébe viszi át. A sajtó pedig az iskolai fegyelem, amely mindenkit felkészít és arra hajt, hogy a tudást magába szívja. ”

Ha a tanítást és tanulást – és tágabb értelemben az emberi kogníció fejlődését – egy olyan rendszerben vizsgáljuk, amelyben a biológiai, a társadalmi és a technológiai tényezők egységes kontinuumot alkotnak, láthatóvá válik, hogy az elektronikus tanulási környezetek nem egy hirtelen előbukkanó „édeni struktúrát” jelentenek, hanem bennük egy újabb, a korábbiakból szervesen kibontakozó „kognitív habitus” manifesztálódik.

Napjainkban a kognitív habitus eszközszférájában olyan jellegű és volumenű átalakulásoknak vagyunk tanúi, amelyek szükségszerűen magukkal hozzák a tágabb értelemben vett kognitív habitus és a történetileg kialakult, megörökölt tanulási környezetek viszonyának újragondolását.