Befektetsek II Dr Ormos Mihly Befektetsek 1 Befektetsek
Befektetések II. Dr. Ormos Mihály, Befektetések 1
Befektetések II. • Csak speciális hallgatók szakos hallgatóknak. • A tárgy továbbra is befektetési lehetőségekkel, illetve ezek árazásával foglalkozik. • Ezer szálon kötődik a már eddig tanultakhoz, de leginkább – Üzleti gazdaságtanhoz, – Befektetések I-hez, – Vállalati pénzügyekhez, – Közgazdaságtanhoz. • Mielőtt a részletekkel foglalkoznánk egy kis bevezetőként felidézzük a fenti tárgyak azon fejezeteit, amelyekre építünk e tárgy keretein belül. Dr. Ormos Mihály, Befektetések 2
Számonkérés • A tárgy vizsgával zárul, azaz nincsenek félévközi számonkérések, se zh. , se házi dolgozat, se semmi. • Egyetlen félévközi követelmény, a bejárás (70%), lényegében ez a vizsgára bocsátás, az aláírás feltétele. • Ha nem jött össze… • Írásbeli vizsga • A jegyzet 200 oldalas, szabályszerűen 240 lehetne, azaz nem túl hosszú. Dr. Ormos Mihály, Befektetések 3
Befektetések II. • A tradicionális pénzügyi és befektetés elmélet – különleges világ, megannyi egyszerűsítő feltétellel – ennek köszönhetően aránylag jól és könnyen modellezhető. • Nagyjából az 1980 -as évekig stabil és megingathatatlan lábakon álló építményként jelenik meg. • Ezt követően elkezdenek elszaporodni azok a kutatási eredmények, amelyek a tőkepiaci árazódás valamely területéhez kapcsolódó anomáliát tárnak fel. Ezekre válaszok is születnek. • A tárgy során – bevezetésként visszatekintés – anomáiliák – védekezés az egyensúlyi modellek területén – tőkepiaci mikrostruktúra és pénzügyi viselkedéstan – további anomáliák – és ha marad idő, akkor befektetés alapok és portfóliókezelés Dr. Ormos Mihály, Befektetések 4
Üzleti gazdaságtan • Hasznosság, érték és egyéni választások – Nem mindegy, hogy valami kinél van, hiszen a hasznosság egy emberben kerül felszínre, egy tárgy önmagában haszontalan. – Azt és annyiból tartjuk értékesnek, ami és amennyire hasznos számunkra. „Úgy általában” egy tárgy nem lehet se hasznos, se értékes. – A közgazdaságtanban mindent egyéni választásokkal magyarázunk. • Homo oeconomicusi racionalitás – Önző, gazdasági viselkedése önérdek-vezérelt, csakis saját hasznosságának maximalizálására törekszik. Félresöpri mások érdekeit, nem gondol társadalmi egyenlőségre, jövő generációjára stb. – Érdekeinek ilyen alapú képviseletéhez korlátlan belátási képességekkel és információmennyiséggel rendelkezik, azaz • rendelkezik a szükséges információkkal az egyes cselekvési lehetőségekről; • világos, stabil preferenciái vannak; • képes a valószínűség-számítás matematikai tételeinek pontos követésére. – Amikor ez nem megy marad a korlátozott racionalitás. Dr. Ormos Mihály, Befektetések 5
Üzleti gazdaságtan • Vagyon hasznossága és kockázatkerülés – szentpétervári paradoxon – „A vagyon növekményének hasznossága fordított arányban lesz a már korábban birtokolt javak mennyiségével. ” Bernoulli U(W) növekvő és konkáv vagyonra vonatkozó hasznosságfüggvény – Monoton MU(W) – A vagyon csökkenő határhasznossága egyúttal kockázatkerülő (kockázatelutasító) magatartást is tükröz. W Dr. Ormos Mihály, Befektetések 6
Üzleti gazdaságtan • Kockázatkerülés mérése U(W) – Abszolút kockázatkerülési együttható (a biztos egyenértékesekkel ragadható meg, konstans, a vagyontól független értéket ad Arrow és Pratt definíciója szerint a hasznosságfüggvény második és az első U(W 1) deriváltjának hányadosa) U(W 0) U(W 1)+U(W 2) – Relatív kockázatkerülési együttható, a vagyon függvényében alakul. 2 – A konstans. U(W abszolút kockázatkerülés viszont vagyon-független 2) eredményeket ad: a vagyon pillanatnyi állásától függetlenül állandóak a biztos egyenértékesek, így a kockázati prémiumok is. W 1 Dr. Ormos Mihály, Befektetések W 0 W 2 W 7
- Slides: 7