Balassi Blint lete s munkssga Jelentsge A magyar
Balassi Bálint élete és munkássága
Jelentősége • A magyar nyelvű reneszánsz költészet legnagyobb magyar képviselője. • Sajátosan ötvözte az európai reneszánsz és a magyar reformkor irodalmát. • Ő volt az első magyar költő, aki tudatosan készült a halhatatlanságra, tematikus ciklusokba rendezte verseit. • A szövegvers megteremtője. • Az első magyar nyelvű verskompozíció létrehozója (Balassi-kódex)
1554 -1594 • 450 éve született Zólyomban
• Származása: gazdag nemesi család • Nevelője: Bornemissza Péter, humanista író és prédikátor • Tanulmányai: Nürnberg, Padua • Műveltsége: nyolc nyelven beszélt, antik műveltség
Életútja • Heves természete sok botrányba sodorta. Rokonai kisemmizték. Vagyoni helyzetén nem tudott segíteni. • 1579 Eger – hadnagyként szolgált • Pozsonyban megismerkedik Losonczy Annával, verseivel ostromolja a férjes asszonyt
• 1585 feleségül veszi unokatestvérét, Dobó Krisztinát • Sárospatak várának erőszakos elfoglalása miatt házasságát felbontják
• 1589 -ben peres ügyei miatt elhagyja Magyarországot, Lengyelországba távozik. • 1593 -ban hazatér, és részt vesz a török elleni hadjáratban • 1594. május 19. Esztergom ostrománál érte a végzetes golyó.
A reneszánsz embertípus megtestesítője • • • Szerette a természetet /Tavaszköszöntő/ A vitézi életet /Egy katonaének/ A hírnevet /A Szentháromsághoz szóló/ A szerelmet /Hogy Júliára talála/ Hitt Istenben /Ó, én Istenem/ Verseit tudatosan magyarul írta, és ismert dallamra költötte
Balassi versformája • Balassi-strófa • Rím- és sorképlete: 6 a 6 a 7 b, 6 c 6 c 7 b, 6 d 6 d 7 b • • • Királi méltóság, 6 a tisztesség, nagy jószág 6 a idővel mind elvesznek, 7 b Nagy kövek hamuá 6 c s hamu kősziklává 6 c nagy idővel lehetnek; 7 b Jó hírnév, dicsőség, 6 d angyali nagy szépség 6 d idővel porrá lesznek; 7 b Balassi Bálint az ő szerelmének örök és maradandó voltáról
Téma szerint verseit felosztjuk: • -szerelmes versekre: • Júlia-ciklus /Losonczy Annához, pl. Júliát hasonlítja a szerelemhez/ • Célia-versek /Szárkándy Annához, pl. Szít tüzet Zsuzsánna szívemben/ • - a vitézi életet és a természet szépségét megéneklő versekre: /Egy katonaének, Ó, én édes hazám/ • -istenes versekre: /Adj már csendességet/
Istenes versei • Istenes verseiben nincs nyoma egyházhoz tartozásának, egyéni lélekállapotban keresi Isten megnyilvánulási terét. • Vallásos lírája jellegzetesen reneszánsz jelenség: nehéznek látja az utat Istenhez, mert kételkedik saját üdvözülésében. • Verseiben kér, könyörög, perlekedik Istennel, sorsának bírájával.
Adj már csendességet… • 1 Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr! Bujdosó elmémet ódd bútól szívemet, kit sok kín fúr! • 2 Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár mentségére, Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd vesztségére! • 3 Nem kicsiny munkával, fiad halálával váltottál meg, Kinek érdeméért most is szükségemet teljesíts meg!
Adj már csendességet… • 5 Jóvoltod változást, gazdagságod fogyást ereszthet- e? Engem, te szolgádat, mint régen sokakat, ébreszthete? • 6 Nem kell kételkednem, sőt jót reménlenem igéd szerint, Megadod kedvessen, mit ígérsz kegyessen hitem szerint, • 7 Nyisd fel hát karodnak, szentséges markodnak áldott zárját, Add meg életemnek, nyomorult fejemnek letört szárnyát;
Adj már csendességet… • A vers könyörgés. Az élet harcaiban, küzdelmeiben megfáradt ember könyörög békességért, a lélek nyugalmáért. • A kérés egyszerre irányul a földi életre és a végső csendességre, nyugalomra, a halálra és a halál utáni létre. • A verset leginkább összetartó elemek az egyes szám második személyű, felszólító módú igealakok (adj, ódd, ne hadd). • A második versszakban a halmozás a várakozásteli lelkiállapotot és a sürgetést jelzi.
Szerkezete • Az első két versszak az expozíció, mely az odafordulást, a megszólítást és a könyörgés tárgyát tartalmazza. • A 3. , 4. , 5. , 6. versszak az argumentáció, az érvelés. • Balassi Isten végtelen irgalmasságára hivatkozik, ez képezi az érvelés alapját. • Az érvelés közismert fordulatokra épül: • A megváltás ígérete • Isten irgalmának nagysága • Az isteni jóság kifogyhatatlansága
Szerkezete, költői eszközei • Az érvelés költői eszközei az ellentét (végtelen irgalom – éktelen bűn) és a költői kérdés (ébreszthet-é? ). • A 7. , 8. versszak a zárlat, mely újból megismétli – de immár az argumentációból következően a bizalom jegyében – a könyörgés tárgyát. • A 7. versszak metaforái jelzik Balassi költői nagyságát, az újfajta viszonyból megszülető újszerű és sajátos egyéni képeket (nyomorult fejemnek letört szárnyát).
• „Balassi számára csak egy érték létezik: a szeretet, amelynek két aspektusa az istenszeretet és a nőszeretet. Végül a képlet úgy háromszereplős, csak úgy hármasság, hogy a vitéz az alany, a nőszeretet és az istenszeretet a tárgy. Verseiben, nem véletlenül, csak a Szerelem és Isten rendelkezik hatalommal. ” • (Kőszeghy Péter)
- Slides: 21