Balassi Blint Balassi Blint 1554 1594 a magyar
Balassi Bálint
• Balassi Bálint (1554– 1594) a magyar nyelvű reneszánsz költészet legnagyobb alakja. • 1554 -ben, Zólyom várában született. • Édesanyja Sulyok Anna, édesapja Balassi János. • Nevelője Bornemisza Péter volt. • 1569 -ben édesapját hamis vádak alapján letartóztatták, ezért a család Lengyelországba menekült.
• 1574 -75 -ben Balassi a Habsburg hadseregben szolgál. • Mikor Báthory Istvánt 1576 -ban lengyel királlyá választották, Balassi követte őt külföldre. • 1578 -ban ismerkedik meg Losonczi Annával, az osztrák származású Ungnád Kristóf, egri várkapitány, majd horvát bán feleségével. Hozzá írta az Anna-verseket, amelyek őt az első magyar lírikussá formálták. • 1579 -1582 között hadnagyként szolgál az egri végvárban, de bosszúálló rajtaütései miatt elbocsátják innen.
• 1584 karácsonyán érdekházasságot kötött unokatestvérével, Dobó Krisztinával és hozományként elfoglalta Sárospatak várát. • Házasságkötése után sógora, Dobó Ferenc, főbenjáró perrel támadta meg, így házasságot érvénytelenítették. • A tatárok elleni hadjárat hírére 1589 -ben Lengyelországba bujdosott, majd megismerkedik Wesselényiné Szárkándi Annával, akihez a Célia-verseket írta. • 1594. május 26 -án Esztergom falai alatt, a törökök elleni ostrom alatt megsebesült és sérüléseibe belehalt. Hibbei birtokán temették el, Liptó megyében.
• Balassi életének is jelentős részét töltötte ki a katonáskodás. • Részt vett: Bekes Gáspár Erdély ellen induló hadseregébe, de hosszabb időt töltött katonaként Érsekújvárott és Egerben is. • Költészete három pilléren nyugszik. 1. Vitézi énekei, tavaszénekei új oldaláról mutatják be a költőt. Ezekben a versekben egyszerre jelen vannak a reneszánsz-humanista filozófia és a magyar költészetben ebben korban divatossá váló, népi elemeket is tartalmazó katonaénekek hatásai. A végvárakban élő, állandóan hadra fogható vitézek, katonák körében alakult ki ez a műfaj. 2. Verseit szerelmes, istenes és vitézi tematika szerint csoportosíthatjuk. Szerelmes versei a reneszánsz ember öntudatával a szerelmet az emberi élet egyik legfőbb értékének tekintette. Júliához, Céliához írott versei a költő féktelen érzelmeiről tanúskodnak. Petrarca stílusa figyelhető meg rajtuk. Ugyanaz az őszinte csodálat és égi szerelem hatja át, mint az olasz reneszánsz költő szonettjeit. Az ő szeretett nője is elérhetetlen, akárcsak Petrarca Laurája.
• Balassi Bálint istenes költészetét újszerűség jellemzi. A költő a bűn elkövetését az élet velejárójának tartja, de nem aggódik a végítélet miatt, mivel Krisztus megváltotta a bűneinket. • Az istenes líra a középkori vallásos líra és a reneszánsz kori protestáns énekköltészet hagyományain alapul, de sok szállal kapcsolódik a kora vallásos epikájához (vallásos históriák) és a korabeli irodalomban elterjedt jeremiádákhoz, siralmas énekekhez. • Balassi istenes versei között megtaláljuk a protestáns énekköltészet kedvelt műfajait: a bűnbánóénekeket, zsoltár-parafrázisokat, dicsérő énekeket, könyörgéseket.
• Költészetének nagy részét, világi verseit a ma Balassa -kódex néven ismert kéziratos könyv őrzi. Ez valószínűleg tudós másoló munkája és 50 évvel a költő halála, 1656 után született alkotás. A Balassakódex csupán 1874 -ben vált ismertté a nyilvánosság számára, amikor a Radvánszky család könyvtárából előkerült.
- Slides: 8