Az zeltlbak II A rovarok Ezsts pikkelyke R

Az ízeltlábúak II. A rovarok

Ezüstös pikkelyke R: Pikkelykék Gyakori faj, lakásokban is előfordul. A tapéták ragasztóanyagát, aszalt gyümölcsöket befőtteket kezd ki.

R: Kérészek • Gyenge kitinváz • Két hártyás szárny (háta felett összecsapva) • Rágó és bélcsatorna csökevényes

Tiszavirág Imago nem táplálkozik. Június végén párzik, petézik és elpusztul Lárvák 3 -4 évig fejlődnek

R: Szitakötők • Nagyon jó repülő • Óriási szemek • ragadozó • Röptében vadászik • Ősi csoport • Rágó, két hártyás szerv • Egyedfejlődése: átváltozás

Sávos szitakötő Nőstény Hím

Óriás szitakötő

Szitakötőlárva testének eleje A szitakötőlárvák ragadozók, alsó ajkuk előrenyújtható fogókészülékké alakult, amit álarcnak neveznek. Ezzel ragadják meg áldozatukat. álarc

Sebes acsa

R: Csótányok • Kezdetleges, ősi • 5. 6. potrohszelvényen csoport (has. Első szf. bűzmirigy nyílik -i rovarokhoz) • Néhány tud repülni is • Lapos testűek, előtor • Melegkedvelő, nagy, elfedi a fejet fénykerülő, • Rágó szájszerv mindenevő

Svábbogár (konyhai csótány)

R: Egyenesszárnyúak • Utolsó járólábuk ugróláb • Fejük nagy és függőlegesen tartják • I. szárny – vékony pergamenszerű • II. szárny széles hártyás, redőzhető • Rendelkeznek ciripelő és hallószervvel

Szárnyát tetőszerűen tartja Szöcske = Csáp nagyobb a test fél hosszánál Alrend: Szöcskék Zöld lombszöcske

Fűrészlábú szöcske Ciripelés: a két elülső szárny összedörzsölése Hallószerv az elülső lábpáron van

Mezei tücsök Hengeres, zömök test Ciripelő szerv az első szárnyakon (ez rövid) Hallószerv az első lábpáron van Föld alatti járatokban él

Föld alatti járatokban él, de röpképes Lótücsök

Olasz sáska Sáska = Csáp kisebb a test fél hosszánál Ciripelő szerv az első szárnyon és hátsó combon Hallószerv az első potrohszelvényen van Szárnyát tetőszerűen tartja

Sisakos sáska

Kereplő sáska

R: Poloskák • Más néven félfedelesszárnyúak, mert I. szárny töve kemény, bőrszerű, csúcsa hártyás (félfedő) II. szárny hártyás, nagy felületű • Tor nagy, széles nyakpajzsot visel • Szúró-szívó szájszerv (felső csatorna felszív, alsó nyálat köp) • Bűzmirigyei lehetnek • „poloskaszag”

Molnárpoloska (molnárka) Vízi faj

Verőköltő bodobács GT

Csíkos pajzsospoloska GT

R: Kabócák Alrend: Színkabócák: Van hangadó szerv, nem ugrik – énekeskabócák családja Nincs hangadószerv, ugrik – többi család Alrend: Növénytetvek (levéltetű, pajzstetű…) Levéltetvek: apró, szárnyas vagy szárnyatlan állatok Viaszos váladékot termelnek, szívásukkal legyengítik a gazdát ill. vírusokat terjesztenek. Kártevők. Ürülékük édes („mézharmat”), más rovarok (katica) kedvelik.

Óriás énekeskabóca

Rend: Bogarak • Rágó szájszerv • Elülső szárny kemény szárnyfedő alatta hátsó hártyás szárny • Teljes átalakulás • Járólábaik ásásra, ugrásra módosulhatnak • Kb. 300000 faj!!!