Az urbanizci fogalma fldrajzi klnbsgei dr Jeney Lszl

Az urbanizáció fogalma, földrajzi különbségei dr. Jeney László egyetemi docens laszlo. jeney@uni-corvinus. hu Terület és településfejlesztés III. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2020/2021, I. félév BCE Geo Tanszék

A város fogalma n Település: lakóhely és munkahely egysége – Magányos település: tanya (nem önálló, a város külterületének része) – Csoportos település: falu és város n Városok általános eltérései a falvaktól: – Szerepköreik (funkcióik): „fontos” helyek – Demográfiai sajátosságaik: nagyobb népesség, népsűrűség, heterogén társadalom – Külső megjelenés: zsúfoltsághoz alkalmazkodó n Nincs egységes hivatalos városfogalom-definíció, változik: 1. Térben, földrajzi helyenként/kultúránként 2. Időben: történelmi korszakonként 3. Tudományterületenként

Urbanizáció fogalma n n 1. Város: „urbs” latin szóból ered Urbanizáció: összetett fogalom Minőségileg: városiasodás – Városi életforma terjedése falvak és városok közötti különbségek csökkenése 2. Mennyiségileg: városodás – Városok arányának növekedése, módjai a) Várossá nyilvánítással b) Településhatárok módosításával (falu városhoz csatolásával, városok kettéválásával) – Városlakók arányának növekedése, módjai a+b) Városok arányának növekedésével c) Városok falvaknál gyorsabb népesedésével (beköltözés vagy természetes szaporodás) 3. (Egyesek szerint: első városnövekedési szakasz) – Követi: szuburbanizáció, dezurbanizáció, reurbanizáció, posztszuburbanizáció – Szerencsésebb inkább agglomerálódásnak nevezni

1. A városok meghatározásának helyi/földrajzi különbségei n Különösen a fejlődő országokban nagyok az urbanizáció földrajzi egyenlőtlenségei – Városiasodottság: jelentős különbség a falvak és a városok között – Városodottság: városlakók néhány nagyvárosban koncentrálódnak, máshol falusias területek, hiányoznak a kis- és középvárosok n Társadalmanként eltérő a városok mérete, a városlakók aránya, függ: A. B. C. D. Természetföldrajzi viszonyok, természeti adottságok, rendelkezésre álló építőanyag Településhálózat történelmi fejlődése Társadalmi–gazdasági fejlettségi szint, gazdálkodási forma A város hivatalosan (közigazgatási/jogi értelemben) elfogadott definíciója

A. Természetföldrajzi viszonyok n Általában magasabb a városlakók aránya: – Síkvidéki országokban, mint a hegyvidékiekben – Mérsékelt égövben, mint a zord klímájú területeken (hideg égöv, sivatagok, esőerdők) n n De: bizonyos esetekben előfordul, hogy épp a zordabb területeken magas a városlakók aránya néhány városon kívül lakatlan térségek vannak (pl. Szibéria, sivatagok) Városlakók aránya Magyarországon: Alföldön > dombvidékeken – Alföldön magasabb a városlakók aránya: Hajdú-B 80%, Csongrád 75%, Békés 74% (mezővárosok + közöttük lakatlan vagy tanyás területek) – Dombvidékeken alacsonyabb: Nógrád 44%, Heves 46%, Somogy 51% (aprófalvak)

B. Településhálózat történelmi fejlődése n Eltérő gyarmatosítás – Dél-Ázsia: angolok nem telepednek le endemikus falusias társadalom – Latin-Amerika: indián előzmények + spanyol telepesek nagy fokú urbanizáció: egyházi és világi közigazgatási központok, bányák, kikötők n Magyarország – Alföld: XVI–XVII. sz. : török uralom miatt védtelenebb aprófalvakból bemenekültek a mezővárosokba (nagyobb védettség) hagyom. településhálózat kipusztulása – Ny-Dtúl (nem volt török): kiegyensúlyozott településfejlődés (sűrű, jól fejlett kis- és középvárosi hálózat)

C. Társadalmi–gazdasági fejlettségi szint n 1. 2. 3. XX. század közepéig egyértelműen összefüggött a falusi népesség aránya és az elmaradottság városodottság a fejlettség fokmérője Ipari forradalom: fejlett gazdaságok faluból városba áramlás (NBr: első ország, ahol a városi lakosság 50% feletti) 1950: 50% felett még csak a fejlett világban (Eu és É-Am) Ma: – Bel. 97%, NBr. , Holl. 89%, Dán. 85%, Fro. 75%, Olo. 67% 1. K- és Köz-Eu: megkésett urbanizáció: Mo. 67%, Ro. 57%, Alb. 38% 2. Fejlődő országok: iparosodás, urbanizálódás csak a XX. sz. 2. fele (Trópusi Afr. és D-Ázsia ma is jóval a világátlag alatt van, elmaradottabb országokban a népesség kis része városlakó): Nepál 11% Burundi 8%, Bhután 7%, Ruanda 6%

A városodás alakulása 1950 -től napjainkig n Kultúrrégiónként, országonként csökkenő eltérések az urbanizációban ma már az urbanizáció kevésbé jelenti a fejlettséget 1. Fejlett világ: szub- dezurbanizáció nagyvárosok népességnövekedése lelassult 2. Fejlődő világ: demográfiai robbanás főleg a városokban legnagyobb megapoliszok, de hiányos kis- és középvároshálózat – Közepes fejlettségű félperifériák (Latin-Am. vagy Oroszo. ): erőteljes urbanizálódás igen magas a városi lakosság aránya – Ma: Föld népességének több mint fele városokban él, folyamatosan nő A városlakók arányának változása 1950 és 2000 között Forrás: ENSZ

D. A város elfogadott fogalma n (Régen: a király által adományozott örökölt városi jogállás) – Inkább Európában volt jelentősége (ma már kevésbé) – Újvilág: nem volt jelentősége, mert nem volt rendi társadalom n Ma: népességszám alapján, de országonként eltérő kritikus népességszám a városok meghatározásához – Ázsia egyes országai: több 10 ezer fő – Izland, Norvégia, Svédország: 200 fő Svo. 83%, Nor. 74% (pedig északi, hegyvidéki országok) n Ma: komplex mutatórendszer alapján (pl. Mo. ) – – Meghatározott funkciók, intézmények megléte Gazdasági szerkezet: ipar, szolgáltatások jelentősége Népsűrűség Jellemző beépítés (beépítési sűrűség, átlagszintszám)

2. Városfogalom időbeli változása – hosszú távon feudális város meghatározói modern város meghatározó látható elemek Városfalak veszítenek jelentőségükből • • Egyházi és világi elöljáróságok székhelyének védelmére Etimológiailag város, német vár („Burg”) városlakó polgár („Bürger”) Város fizimiskájának látható eleme szemben nem látható elemek Szabadságjogok • • • Paradox: fallal elzárt polgárok szabadok Függetlenség a földesúri kötöttségektől: „a városi levegő szabaddá tesz” Középkori rendi társadalom: (főleg szabad királyi) városi jogállás óriási jelentősége: többletjogok: adózási, kereskedelem, bíráskodás • • Városok túlnőttek városfalaikon Várfalak nem alkalmasak a modern kori hadviselésre Zsúfoltság magas laksűrűség + felfelé terjeszkedő városépítészet (felhőkarcolók) városok fizimiskájának látható eleme (várfal helyett) Polgárosodó társadalom előjogok is veszítenek jelentőségükből • • Rendi társadalmi hagyománnyal nem rendelkező Újvilág: kritikus népesség száma (királyi vagy földesúri adományozáson alapuló jogcím helyett) Globalizáció, fogyasztói társadalom fogyasztói kultúra a meghatározó

2. Városfogalom időbeli változása – rövid távon n n Hazai várossá nyilvánítási gyakorlat Szocializmus: városi rang előnyös visszafogottabb várossá nyilvánítás 1. Kedvezőbb pozíció az állami támogatásoknál 2. Intézmények, magasabb szintű tanácsi és párt szervek elhelyezése – 1970: legkisebb város is kb. 10 ezer fő – Szigetvár n 1985: OTK hatályon kívül kerülése, hátrányosabb térségek felé forduló településpolitika lazább A városállomány és a várossá feltételekhez kötött várossá nyilvánítás „városinyilvánítások Magyarországon 1885 boom” 1990 után (2012: 328 db) – 2010 között – Falvak átlagnépessége, intézmény-ellátottsága kisebb – 2012: 185 db 10 ezer fő alatti város, legkisebb ezer fő alatti – Pálháza városhoz társított népességnagyság lecsökkent

3. Tudományterületenként eltérő megközelítések a városokkal kapcsolatban n n Városokkal foglalkozó tudományterületek sem egységesek A falvaktól (vagy vidéktől) megkülönböztető tartalmi jegyek szakterületenként eltérőek – – – Földrajz: központi szerepkörök Közigazgatás: városi jogállás Szociológia: társadalmi összetétel: multikulturális + polarizált Városépítészet/urbanisztika: sűrűbben beépített településszövet + felfelé terjeszkedés Demográfia: népességszáma, -sűrűség

Városok ismérvei 1. Szerepköreik gazdasági–funkcionális városfogalom A. Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök B. A mezőgazdaság szerény jelentősége 2. Demográfiai sajátosságaik társadalmi–statisztikai városfogalom A. Nagyobb népességszám B. Nagyobb népsűrűség 3. Külső megjelenésük településképi–urbanisztikai városfogalom A. Sűrűbb beépítés B. Nagyobb átlagszintszám n n Jelentőségük koronként változó, de: többségük jellemzően ma is releváns városi sajátosság Falu–város elkülönítés alapja eltérő – Elmaradottabb országok falvai: mg még meghatározó gazdi szerk (mg súlya) az alap – Fejlett világ falvai: mezőgazdaság már itt sem meghatározó népsűrűség az alapja