Az unis jog alapelvei I A kzvetlen hatly

Az uniós jog alapelvei I. : A közvetlen hatály elve Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán

A doktrínák (jogelvek) Létrejöttük: Az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatában születtek meg. Szerepük: « Biztosítják az uniós jog egységességét. «Meghatározzák az uniós és a tagállami jogrendszerek viszonyát. Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán

Az uniós jog doktrínái * A közvetlen hatály elve * Az uniós jog elsőbbségének elve * A tagállamok kárfelelőssége az uniós jog megsértésért * Közvetlen alkalmazhatóság elve * Értelmezési kötelezettség (közvetett hatály) elve * A kölcsönös elismerés elve * A lojális együttműködés elve * Szubszidiaritás * Arányosság Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán

Fogalma: Az uniós jog egyértelmű és feltétel nélküli rendelkezései a magánszemélyekre is közvetlenül jogokat és kötelezettségeket állapíthatnak meg. ↓ Magánfelek bizonyos feltételek teljesülése esetén tagállami bíróságokon közvetlenül hivatkozhatnak az uniós jog rendelkezéseire és kérhetik, hogy a döntését arra alapítsa. Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán

Fajtái: • Vertikális közvetlen hatállyal bír a rendelkezés, ha a tagállam és a magánszemélyek viszonyában keletkeztet olyan jogokat vagy kötelezettségeket, amelyre hivatkozhat. • Horizontális közvetlen hatály: ha az uniós rendelkezés magánszemélyek egymás közötti jogviszonyában keletkeztet olyan jogokat vagy kötelezettségeket, amelyre hivatkozhat. Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán

Az elv kimondás és annak indokolása 1963 -ban a Van Gend en Loos ügyben született ítéletben (26/62. ) • Tényállás • Jogi probléma • „Ahhoz, hogy megtudjuk, hogy valamely nemzetközi szerződés rendelkezései ilyen hatállyal bírnak-e, tekintetbe kell venni annak szellemét, rendszerét és megfogalmazását. ” Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán

Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán A Bíróság érvei a közvetlen hatály mellett • Az EGK-Szerződés célkitűzése, hogy olyan közös piacot hozzon létre, amelynek a működése közvetlenül érinti a Közösség jogalanyait, egyúttal azt is jelenti, hogy ez a Szerződés több mint olyan megállapodás, amely csak a szerződő államok közötti kölcsönös kötelezettségeket hoz létre. • Ezt a koncepciót megerősíti egyrészt a Szerződés preambuluma, mely a kormányok mellett a népeket is említi, • másrészt még egyértelműbben az olyan szuverén jogokkal felruházott intézmények létrehozása, mely jogok gyakorlása a tagállamokat, valamint azok állampolgárait egyaránt érinti.

• Másfelől meg kell jegyezni, hogy az Európai Parlament és a Gazdasági és Szociális Bizottság közvetítésével a Közösségben egyesült államok állampolgárait e Közösség működésében való együttműködésre hívták fel. • Továbbá a Bíróságnak a 177. cikk (előzetes döntéshozatali eljárás) keretében játszott szerepe, melynek célja, hogy biztosítsa a Szerződés nemzeti bíróságok általi értelmezésének egységességét, megerősíti, hogy az államok elismerték azt a lehetőséget, hogy a közösségi jogra állampolgáraik hivatkozhassanak e bíróságok előtt. Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán

• Ebből azt a következtetést kell levonni, hogy a Közösség a nemzetközi jog új jogrendjét képezi, melynek javára az államok, bár szűk területeken, de korlátozták szuverén jogaikat, és amelynek alanyai nemcsak a tagállamok, hanem azok állampolgárai is. Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán

• Ennélfogva a tagállamok jogszabályaitól független közösségi jog amellett, hogy a magánszemélyekre kötelezettségeket állapít meg, arra is szolgál, hogy számukra jogokat keletkeztessen, amelyek az őket megillető jogok összességének részévé válnak. • E jogok nemcsak akkor keletkeznek, amikor a Szerződés ezeket kifejezetten előírja, hanem azokból a kötelezettségekből eredően is, amelyeket a Szerződés egyértelműen rögzít a magánszemélyek, a tagállamok és a közösségi intézmények számára. Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán

• A 12. cikk szövege világos és feltétel nélküli tilalmat állapít meg, mely nem valaminek a megtételére, hanem valaminek a meg nem tételére vonatkozó kötelezettség. • E kötelezettséggel kapcsolatban egyébként az államok semmilyen fenntartást nem tettek arra vonatkozólag, hogy végrehajtását egy pozitív belső jogi aktustól tennék függővé. • A 12. cikk végrehajtása nem teszi szükségessé az államok jogalkotói beavatkozását. Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán

• Az a tény, hogy e cikk a tagállamokat valaminek a megtételétől való tartózkodásra vonatkozó kötelezettség alanyaivá teszi, nem jelenti azt, hogy állampolgáraik nem lehetnek annak kedvezményezettjei. • A fenti megfontolásokból az következik, hogy a Szerződés szelleme, rendszere és megfogalmazása szerint a 12. cikket úgy kell értelmezni, hogy az közvetlen hatállyal bír, és olyan egyéni jogokat keletkeztet, melyeket a nemzeti bíróságoknak védelemben kell részesíteniük. Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán

A közvetlen hatály feltételei Az adott uniós jogi rendelkezés: 1. Kellően pontos legyen (világos, egyértelmű) 2. Negatív tartalmú kötelezettséget (=nem tevésre, tevéstől való tartózkodásra való kötelezést) tartalmazzon (ma már nem követelmény) 3. Önálló legyen (kikényszerítéséhez ne legyen szükséges más tagállami vagy uniós végrehajtási intézkedés) Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán

4. „feltétel nélküli” legyen: • Ne tartalmazzon a tagállamok részéről fenntartást. • Ne tegye lehetővé a tagállami mérlegelési jogkör/diszkréció alkalmazását. • Ne igényeljen az uniós intézmények részéről további diszkrecionális intézkedést. • DE: nem zár ki objektív feltételeket a rendelkezés alkalmazására nézve. Ezek a feltételek gyakorlatilag az elbírálhatóság feltételei. Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán

Vertikális közvetlen hatály Szerződések (egyes cikkei) Van Gend en Loos ügy Horizontális közvetlen hatály Defrenne kontra Sabena ügy (26/62. ) (43/75. ) Rendelet EUMSZ 288. cikk a rendelet fogalmából vezette le a Bíróság. Határozat Grad-ügy (9/70. ) Irányelv Van Duyn ügy (41/74. ) (64/221 irányelv) + Feltétel: az irányelv átültetési határideje lejárt és nem vagy nem megfelelő volt az átültetés. Nemzetközi szerződés - International Fruit Company - Demirel-ügy (EGK-Törökország társulási megállapodás) NINCS! Marshall-ügy (152/84. ) ---

• Ugyanakkor, bár a 189. cikk rendelkezései alapján a rendeletek közvetlenül alkalmazandók, és természetükből adódóan közvetlen hatállyal bírnak, ebből nem következik az, hogy az e cikkben felsorolt egyéb jogi aktusok soha nem rendelkezhetnek hasonló hatállyal. • Az irányelv 189. cikk által elismert kötelező jellegével összeegyeztethetetlen lenne annak elvi kizárása, hogy az érintett személyek hivatkozhassanak az abban meghatározott kötelezettségre. Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán

Marshall-ügy (152/84. sz. ) • Hangsúlyozni kell, hogy a Szerződés 189. cikke szerint valamely irányelv kényszerítő jellege – amelyen az a lehetőség alapul, hogy arra egy nemzeti bíróság előtt hivatkozni lehessen – csak „minden címzett tagállam” tekintetében áll fenn. Ebből az következik, hogy az irányelv önmagától nem hozhat létre kötelezettségeket valamely magánszemélyre nézve és így egy irányelv rendelkezésére mint olyanra, nem lehet tehát ilyen személlyel szemben hivatkozni. Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán

• Különösképpen azokban az esetekben, amikor a Közösség hatóságai irányelvekben kötelezték a tagállamokat arra, hogy meghatározott magatartást kövessenek, egy ilyen jogi aktus hatékony érvényesülése sérülne, ha a jogalanyok nem hivatkozhatnának rá a bíróságok előtt, és a nemzeti bíróságok a közösségi jog elemeként nem vehetnék azt figyelembe. • A 177. cikk, amely lehetővé teszi a nemzeti bíróságoknak, hogy az intézmények kivétel nélkül valamennyi jogi aktusának értelmezését és érvényességét illetően a Bírósághoz forduljanak, magában foglalja azt is, hogy a jogalanyok hivatkozhatnak ezekre a jogi aktusokra e bíróságok előtt. Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán

Kísérletek az irányelvek horizontális közvetlen hatályának pótlására 1. Az állam fogalmának kitágítása - Marshall-ügy (152/84. sz. ) - munkáltatóként is annak minősül - Costanzo-ügy (103/88. sz. ) - az önkormányzatok is beleértendőek - Foster kontra British Gas (C-188/89. sz. ) ügy – állami tulajdonú vállalatok is Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán

2. Értelmezési kötelezettség/közvetett hatály elve: - Von Colson ügy (4/83. sz. ) 3. Határa büntetőjogi felelősség terén: - Kolpinghuis Nijmegen ügy (80/86. sz. ) A „fordított vertikális közvetlen hatály tilalma”. Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán