Az skor s az kori Kelet trtnete kultrja

Az őskor és az ókori Kelet története, kultúrája Összefoglalás

I. A történelem forrásai, tudományai • Forrás: Forrás minden olyan ránk maradt dolog – pl. tárgyi emlék, szöveg, mese vagy népszokás -, amely hozzásegít minket a múlt megismeréséhez, felidézéséhez. Források 2 fő csoportja tárgyi emlékek írott emlékek

Milyen tudományok segítenek minket a múlt megismerésében? • Régészet: a tárgyi emlékek kutatásával, feltárásával, vizsgálatával foglalkozó tudomány. • Paleontológia= őslénytan, a történelem előtti életformák tanulmányozásával foglalkozik (pl. dino ) • Antropológia= Antropológia embertan, az emberi faj tanulmányozásával foglalkozik (pl. Dr. Bones, a Dr. Csont sorozatból)

(ATLASZ!!!) Őskor i. e. 3 millió év i. e. 3000 Ókor i. e. 3000 – i. sz. 476 Középkor 476 – 1492 Újkor 1492 – 1917/1945 Jelenkor 1917/1945 -től napjainkig

II. ŐSKOR 1. Az ember kialakulása – – emberiség bölcsője: Afrika kb. 20 millió évvel ezelőtt elkülönülnek az emberfélék (hominidák) a majmféléktől Charles Darwin: A fajok eredete (1859) c. munkájában felállítja az evolúció elméletét Evolúció: az ember együtt fejlődött a természettel; legerősebb fajok maradnak életben

2. Kőkor a) Őskőkor = paleolitikum – csiszolatlan, azaz pattintott kőeszközök – ősemberek általános jellemzői • • • zsákmányolás: gyűjtögetés, halászat, vadászat vándorló életmód zsákmányolás következménye csoportban élnek – ősembertípusok az őskőkorban:

Homo habilis = ügyes ember • Jellemzői: – Kb. 2, 5 millió éve alakult ki Afrikában – eszközöket készített, pl. pattintott kőszerszámok kifordul a nagyujj lehetővé válik a fogás – 2 lábon jár

Homo erectus = felegyenesedett ember • Jellemzői: – 1, 5 millió éve alakult ki – agy térfogata megnőtt – eszközei: szakóca, lándzsa – ismeri a tüzet miért fontos ez? – elterjedése: Afrika, Ázsia, Európa – leletek: Jáva szigete, Vértesszőlős (Samu)

Homo sapiens = ősember • Jellemzők: – tovább nő az agytérfogat – túléli a jégkorszakot – zsákmányszerzés főleg csoportos vadászattal (pl. mamut, orrszarvú), gyűjtögetés már kevésbé jellemző – csonteszközök (csiszolással) – hajítódárda nagyvadak elejtése veszélyes (pl. barlangi medve) – egyik altípusa a Neandervölgyi ember (Németo. ) – leletek: Tata, Subalyukbarlang (Bükk)

Homo sapiens = mai ember • Jellemzők: – koponyamérete a mai emberének felel meg (átlagosan kb. 1400 cm 3 ) – a jégkorszak embere – Leletek: Szeletabarlang, Istállóskő

b) Neolitikum = újkőkor jellemzői • eszközkészítés: főleg csiszolással • földművelés kialakulása – eszközök: ásóbot, faeke, kapa, sarló – gabonanövények (p. búza) – élelmet halmoznak fel • állattenyésztés kialakulása – feltétele: háziasítás – juh, kecske, szarvasmarha, ló – Mit adnak az állatok? igaerő, tej, hús, gyapjú

Mesterségek kialakulása a neolitikumban – letelepült életmód 1. Fazekasság – – 2. Minek köszönhető? Földművelés, terményfelesleg raktározni kellett Agyagedények Először napon kiszárították, majd kiégették tartósabb Milyen új eszközt hívott életre? fazekaskorong (lábbal hajtották, vizes kézzel dolgoztak) Szövés – – – Minek köszönhető? Állattenyésztés, felesleg Gyapjú Kender Fonal Milyen új eszközt hívott életre? szövőszék

Művészet az őskorban • Barlangrajzok – Altamira barlang (Spanyolország) – lascaux-i barlang (Franciaország) • Szobrászat – Vénusz-szobrok termékenység (pl. Willendorfi Vénusz)

III. ÓKOR 1. Mezopotámia (TK. 3 -4. lecke)

A. Földrajzi jellemzők • nem egy összefüggő területű országról van szó!!!! • Mezopotámia = folyóköz (gr. szó) folyam közi civilizáció • Folyói: Tigris és az Eufrátesz késői áradásúak öntözéses földművelés kialakulása • Határai: – Kelet: Zagrosz-hegység – Nyugat: Szír-sivatag, Arab-félsziget – Dél: Perzsa-öböl • Őslakói: sumérok • Városok: Ur, Uruk, Kis

B. Társadalom, gazdaság 1) • • • 2) • • • Társadalom Papkirályok Hadvezérek, papok Szabadok Gazdaság templomgazdaság toronytemplom = zikkurat raktár + palota (állam irányítása) termény központi újra elosztása papkirályok papok, hadvezérek szabadok (földművesek + kézművesek) házi rabszolgák

C. Vallás • Politeizmus = többistenhit • Helyi istenségek • Vallási dualizmus a világot a jó és a rossz harca irányítja

D. ÍRÁS • ékírás • agyagtáblára, írópálcával • Irodalmi, írásos emlékek: – Gilgames eposz – Hammurapi törvényoszlopa

E. Tudomány • 60 -as számrendszer • Kört 360°-ra osztották • Szorzás, osztás • Helyi értékek ismerete

F. Művészetek, találmányok • • babiloni Istar-kapu Szemiramisz függőkertje ninivei könyvtár (22 ezer agyagtábla) kocsi

2. EGYIPTOM „ez a föld a Nílus ajándéka” (Hérodotosz)

A. Földrajzi tér (Atlasz!!!) • Észak-Afrikában helyezkedik el • kezdetben 2 része volt: Alsó- és Felső-Egyiptom • Kb. 2900 körül egyesítették és létrejött az Egyiptomi Birodalom • folyója: Nílus tavasszal árad, termékeny iszapot rak le öntözéses földművelés • városok a Nílus két partján jönnek létre • csak a Nílus mentén alakul ki művelésre alkalmas terület • területe: forró, sivatagos oázisok • határai: – Észak: Földközi-tenger – Dél: Núbiai-sivatag – Kelet: Vörös-tenger – Nyugat: Líbiai-sivatag

B. Gazdaság, társadalom 1) Gazdaság • Öntözéses földművelés: Mezopotámiában és Egyiptomban jellemző; az éghajlat miatt öntözőrendszereket, csatornákat építenek ki, hogy a növények számára biztosítani tudják a locsolást

2) Társadalom • Egyiptom élén a fáraó áll Fáraó: • – – • • Isten származás Hatalma despotikus: élet és halál ura, teljhatalom, minden föld az övé Írnokok: gazdasági élet legfontosabb szereplői, írnok iskolák Szabadok: földművelés, kézművesek, részt vesznek a piramisépítésben fáraó papok, hadvezérek írnokok szabadok (földművesek + kézművesek) rabszolgák

C. VALLÁS • Politeizmus • Állatistenek: állat fejű, ember testű (belső tulajdonságaik emberiek) • Főisten: Amon-Ré – napisten • Istenek: Anubisz – sakál, Thot – ibisz madár/pávián, Hórusz – sólyom, Ozirisz, Ízisz • hisznek a túlvilágban mumifikálás, balzsamozás fejlett orvostudomány

D. ÍRÁS, IRODALOM • Hieroglifa = szent véset; képírás+mássalhangzó írás • Papirusz • Megfejtés: Rosette-i kő • Írnokok, írnok iskolák • Irodalmi emlékek: – Halottak könyve – Sírfeliratok (pl. a piramisok falán)

E. Építészet, szobrászat • Piramisok, pl. Ghizai -piramisok • Luxori templom • Szolgaszobrocskák, pl. Ülő írnok szobra • Szfinx • Nofertiti királynő mellszobra • Tutanhamon halotti maszkja

Építészet, szobrászat emlékei

F. TUDOMÁNY • 365 napos naptár • Tízes számrendszer • Törtek használata • Fejlett orvostudomány

3. PALESZTINA ÉS A ZSIDÓ EGYISTENHIT

A. Földrajzi tér (Atlasz!!!) • Kis-Ázsiában helyezkedik el • folyója: Jordán • Jelentősebb tavai: Holt-tenger, Genezáreti-tó • Területe: sivatagos + sziklás

B. Vallás • • monoteizmus = egyistenhit (eredetileg politeista volt) Istenük Jahve – sivatagi vihar, tűz pusztító istene (nem írják le és nem mondják ki a nevét) Szent könyvük: Biblia – Ószövetség Tóra = Mózes öt könyve ősatyjuk: Ábrahám 12 héber törzs nem fogadják el, hogy Jézus a Megváltó földjüket Kánaánnak= Paradicsomnak nevezik

C. Története • Isten két szövetséget kötött a zsidókkal: 1. Ábrahám 2. Mózes 1. Ábrahám Izsák Jákob 12 fiú = 12 héber törzs (József, Benjámin) 2. Mózes kivezeti a zsidókat Egyiptomból

• 2. szövetség bizonyítéka: tízparancsolat • Ellenségük: filiszteusok • Első királyuk : Dávid – Jeruzsálemi Királyság megalapítója • Második ~ : Salamon (Dávid fia) – jeruzsálemi templom (frigyláda őrzésére) – erős központi hatalom • Salamon halála után Jeruzsálem szétesik (Júda+Izrael)

D. Általános jellemzők • • templomuk: zsinagóga Rabbi: lelki vezető, pap Sem templomaikban, sem könyveikben nem használnak ember- és állatábrázolásokat a díszítéséhez, csak növényi motívumokat (ornamentika) oka: bálványimádásának számít a férfiak fejükön kipát, azaz kis fekete sapkát hordanak Jelképeik: Dávid-csillag, menóra=gyertyatartó csak kóser = tiszta ételeket fogyasztanak fontosabb ünnepeik: – Hanuka = 7 napig tartó karácsony – Pészah = tavasz, hálaadás ünnepe – Sabbath = szombat

4. Fönícia

A. Földrajzi elhelyezkedés (Atlasz!!!) – – Kis-Ázsia (ma Libanon) Földközi-tenger partján B. Írás – – – 22 vonalas jelből áll csak mássalhangzók a héber és az arab írás alapja C. Általános jellemzők – – kereskedő nép Földközi-tenger urai, hajósai Ismerték a bíborfestéket és az üveget

5. INDIA

A. Földrajzi jellemzők (Atlasz!!!) • Indiai-félszigeten fekszik • Folyói: Indus és a Gangesz • Határai: – Észak: Himalája – Dél: Indiai-óceán elzártan – Kelet: Bengál-öböl fejlődik – Nyugat: Arab-tenger • Északon, az Indus folyó mentén alakul ki először fejlett kultúra Indus-völgyi civilizáció

B. VALLÁS 1. Brahmanizmus – – – Nem térítő Nincsenek dogmái = szabályai A világ megváltoztathatatlan kasztrendszer 4 kaszt: legfelső kasztba tartoznak az árják a kasztok nem érintkezhetnek és nem is szólhatnak egymáshoz Hisznek az újjászületésben és a lélekvándorlásban 3 istenük: – – • • • Brahma teremtő Visnu megtartó Siíva pusztító

2. Buddhizmus • Alapítója: Gautama Sziddharta Buddha herceg Minden jelenség e földön csak átmeneti Cél: elérni a Nirvánát (=boldog megsemmisülés) Hogyan lehet ezt? – le kell mondani a vágyakról és a javakról • • •

C. ÍRÁS, IRODALOM • Árják nyelve: szanszkrit (ma már holt nyelv) • Irodalmi emlékek: – Védák könyve – Eposzok (Rámájana, Mahábhárata)

D. Építészet, szobrászat • Építészet: – sziklatemplomok – barlangkolostorok • Szobrászat: – Síva-szobrok – Buddha-szobrok

E. Tánc és tudomány Tánc: – „kéztánc” – az egész test mozog Tudomány: – trigonometria – „arab” számok (1, 2 …)

6. Kína

A. Földrajzi tér (Atlasz!) • Kelet-Ázsiában helyezkedik el • Folyói: – Hoang-ho (Sárga-f. ) – Jangce (Kék-folyó) • Földrajzilag viszonylag zárt fekvésű, ezért sajátos fejlődési utat jár be

B. VALLÁS 1) Univerzizmus • Két őselem: fény (jin) és árnyék (jang) 2) Konfucianizmus • • • alapító: Kung Fu-ce (=Konfuciusz) hagyomány és ősök tisztelete Állam szolgálata

3) Taoizmus • alapítója: Lao-ce • szent könyve: Taotö King – taoizmus tanításit tartalmazza • ember és természet harmóniája • boldognak vélt ősi múlt felé fordul • változás/változtatás elvetése

C. ÍRÁS, IRODALOM • Írás jellemzői: – bonyolult fogalomjelekből áll – keveset változott – Kalligráfia = szépírás • Irodalmi emlékek: – Dalok könyve – Okmányok könyve

D. Építészet, festészet Építészet: – Nagy Fal (hunok elleni védekezés) – Agyaghadsereg (Csing Si Huang-ti) Festészet: – papírra – ecsettel – tussal

E. Tudomány • • negatív számok mágnesesség puskapor papír porcelán selyem iránytű