Az rtkels a pedaggiban Szab rpd Orosz Ildik

Az értékelés a pedagógiában Szabó Árpád, Orosz Ildikó

A tanítás- tanulás rendszerelméletű modellje

Az értékelés rendszerelméletű összefüggései

Az ellenőrzés- értékelés tanár-diák viszonya

Tyler értékelési modellje (Wolf, 1985) Az oktatás három alapvető eleme • A célok ( a tanulóktól elvárt viselkedések és teljesítmények), amelyeket a tanulóknak a nevelési-oktatási programon keresztül kell elérniük • A tanulók tanulási tapasztalatai, amelyek egyéni vagy csoportos tanulási/tanulói tevékenységből származhatnak • Az értékelés, amelynek során megállapítják, hogy a tanulók elérték-e a kitűzött célokat

Az értékelés fogalma • Az értékelés információkat ad arról, hogy mely célokat, milyen szinten sikerült elérni • Arról is meggyőződhetünk, hogy jól működött-e a program, • megfelelőek voltak-e a tanulók tanulási tapasztalatai, illetve a tanulási stratégia

Az értékelés funkciói: v. Visszacsatolás v. Hatékonyságnövelés v. Helyzetfeltárás v. Fejlesztés-formálás v. Minősítés v. Szelektálás v. Társadalmi megmérettetés v. Tájékoztatás v. Személyiségformálás

Az oktatás eredményessége – hatékonyságnövelés • Bemeneti szabályozás • Kimeneti szabályozás

Bemeneti szabályozás • Iskolák által szervezett, nem standartizált értékelési módszerekkel belső értékelés dominál • Az eredményességről való visszajelentés nem rendszerezett szabályozott viszonylagos • A pedagógus szabadsága erősen korlátozott, főleg módszertani jellegű • A korlátozó jelleg meghatározza a többi kliens lehetőségeit az iskola életébe való aktív részvételnél • A nem pontos visszajelentéseken alapuló értékelések nem válhatnak oktatási rendszert szabályozó elemekké

Kimeneti szabályozás v eredményeken keresztül történik v a központi hatóság az eredmények ellenőrzését szervezi meg ( az iskolától független tudásszintméréseket és az oktatásban érdekeltek, a fogyasztók, azaz a különböző társadalmi csoportok, intézmények értékelési aktusát v az eredményvizsgálatban standartizált értékelési módszerek a meghatározók v hangsúlyos, döntő szerepe van az iskolától független vizsgabizottságok által szervezett vizsgáknak az iskolarendszer különböző pontjain v helyi tervezés, döntések jelentősége növekedhet v a közoktatás és irányítás tervezésének rendszeres elemeivé váltak az iskolai teljesítmények nemzetközi összehasonlításai és egy országon belül az időbeli változások nyomonkövetései, a monitorvizsgálatok

Az értékelés visszacsatolás Az értékelés olyan folyamat, amelyben értéket rendelnek közvetlenül valamilyen jelenséghez vagy teljesítményhez, közvetve pedig a jelenséget vagy teljesítményt létrehozó célhoz és folyamathoz. Az érték-megállapítás viszonyítás, amelyben összefüggéseket keresünk a cél, a folyamat, a megvalósult végállapot között. Pedagógiai értékelés, mint visszajelentő mechanizmus központi rendszerszabályozó

Minősítés - szelektálás – társadalmi megmérettetés v A megmérettetés kulturális jelenség, minden kultúra meg kívánja őrizni hatékonyságát, ezért az egyén számára feltételekhez köti a kultúrába való „belépést” (Hegedűs, 1990) v Iskola – kultúra minőségének őrzője. v A minőség fenntartása a tanulók iskolai tudásának minősítésével és ehhez kapcsolódó szelektálásával történik. v Nincs tökéletes megoldás a szakszerű minősítésre, az igazságos szelekcióra. Fő problémák: v Értékelés metodológiai (objektivitás, megbízhatóság, érvényesség) v szociális tényezők ( társadalmi igazságtalanságokat is megerősít) v Minősítő funkció – tekintély hangsúlyozása, érvényesítése is kapcsolódik, hatalomgyakorlás (fenntartók az iskoláról)

Értékelés- tájékoztatás Ø Az értékeléssel nyert információk az összes érdekeltre tartoznak Ø Érdekeltek – függő fogalom az értékelés szintje, tárgya határozza meg, így más-más szempontok szerint történhet Ø A tájékoztatást az érdekeltek igényeihez igazítani. Ø Segíthet az eredmények tudatosításában, motiválhat. Ø A megfelelő informálás biztosíthatja az érdekeltek által igényelt nyilvánosságot és a szükséges kommunikációt az értékelők és az érdekeltek között.

Az értékelés szerepe a személyiségfejlődésben, fejlesztésben Ø Értékelés , mint külső szabályozó hozzájárul különböző értékek, normák, magatartásformák kialakításához, de túlhangsúlyozása a nevelésben komoly károkat okozhat. Ø Az értékelés pozitív vagy negatív megerősítési mechanizmusokon keresztül segítheti a reális önismeret, önértékelés és a pozitív énkép kibontakozását Ø A tanár értékelő tevékenysége visszahat a tanulók énképének alakulására, hiszen az a társas környezettel történt érintkezés eredménye

ØAz énkép lehet inkább pozitív vagy negatív. A már kialakult énkép befolyásolja a tanulók észlelését, gondolkodását stb. ØA pedagógiai értékelés, a sikerek és a kudarcok befolyásolják a tanuló és a tanulócsoport motivációit, viszonyát az iskolához, a tantárgyakhoz, a pedagógushoz, hozzájárulnak a tanulási szokások rögzítéséhez vagy változásához, hosszabb távon hatnak a pályaválasztásra is. (Réthy, 1989)

ØAz értékelés mintát ad a gyereknek az önértékeléshez és mások értékeléséhez. Ø Jelzi az értéket magatartásban, teljesítményekben, normákban, viszonyulásokban az egyének és a tanulócsoportok számára Ø Példát ad az önértékelés és mások értékeléseinek eszközeire, formáira stílusára, hangnemére Ø A személyiségfejlesztő funkció szembekerülhet a szelektálóval a mindennapi munkában.

A viszonyítás problémája • Mihez viszonyítunk az értékelés során

Tyler: célok és eredmények összhangja Feltételei: Ø oktatási célok minél pontosabb meghatározása Ø eredmények pontos felmérését biztosító pedagógiai értékelés (standartizált tesztek, vizsgarendszerek) Ø Minőségi megállapításokat egy vagy több kritérium alapján tehetünk Ø Az értékelés kritériumait az értékelés funkciója és tárgya alapján lehet meghatározni. Minőség problémája: Ø Létezik-e legjobb minőség?

Kritériumra irányuló értékelés (Glasser 60 -as évek) : • azt vizsgáljuk, hogy a tanuló elérte – e a kitűzött célt • Gond: nehéz pontos egyértelmű célokat, követelményeket kidolgozni

Normára irányuló értékelés Ø A tanuló valamely személyiségjegyét és/vagy tudását egy adott populáció jellemzőihez (átlaga és szórása) viszonyítjuk. Ø Nem az a lényege, hogy meg jelent-e az adott tulajdonság, vagy nem, illetve tudja-e az anyagot vagy sem, hanem az elsajátítás mértéke kerül előtérbe. Ø Azt vizsgáljuk, hogy a tanuló hol helyezkedik el az átlaghoz képest, illetve, hogy a hozzá hasonlók hány százalékánál jobb vagy rosszabb.

Személyre szabott értékelés ØA tanulókat önmagukhoz viszonyítják ØNem tölthet be szelektív jellegű minősítő funkciót

Az értékelés szintjei ØOrszágos ØHelyi ØIskolai ØOsztály/tanulócsoport ØEgyén

Az értékelés tárgya lehet Øa tanuló Øaz iskolai személyzet Øaz iskola Øaz oktatási rendszer Øa központi és helyi tanterv Øa programok Øoktatási anyagok Øeszközök Ønevelési-oktatási folyamat Øa tanóra

Az értékelés formái v Diagnosztikus értékelés (Helyzetfeltárás ) v Formatív értékelés (Fejlesztés-formálás ) v Szummatív (Minősítő )

Diagnosztikus értékelés Célja a különböző pedagógiai döntések, beavatkozások, fejlesztések előtt a döntéshozók részletes információkat szerezzenek arról, hogy a tanulók milyen feltételekkel kezdik a nevelés-oktatás adott szakaszát, megfelelnek-e az elvárásoknak, melyek azok a területek, ahol lemaradtak a tanulók, ahol kiemelkedőek. ü Elsősorban besorolási döntéseket alapozhatunk meg ü Érdek kialakítani az egyénre, csoportra szabott oktatási-nevelési stratégiát

Formatív értékelés Célja a folyamat közbeni irányítás, segítés ü Nem minősít, ítélkezik a tanulási sikerek megerősítését, és a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárását célozza, ami lehetővé teszi a korrekciót a nevelési-oktatási célokat. ü Segítő funkció betöltése akkor jó, ha minden elvárható tudáselemre kiterjed a tartalom és a folyamat területén.

Szummatív értékelés Célja egy-egy nevelési-oktatási szakasz összegzése, záró minősítése. üA tanulót teljesítése alapján kategóriákba soroljuk, minősítjük Ez utóbbi művelet szelektálja, szűri a tanulókat. üHatékonyságának alapfeltétele, hogy objektív, hiteles, megbízható adatokat nyújtson. üEgyik gyakorlati formája a vizsga.

A vizsga funkciója Øa végzettség, képzettség igazolása Øtovábbtanulási szelekció Øpályaorientáció

A hatékonyságot a három értékelés egymást kiegészítő alkalmazása segíti. Feltétele a szakszerűen összeállított eszközök: Ø tantárgytesztek, Ø feladatbankok, Ø a pedagógusok felkészítése ezek használatára

Az értékelés folyamata Az értékelés fázisai 1. Az értékelési probléma megértése, az értékelés megtervezése: Ø a célok megfogalmazása Ø az információ-, illetve adatgyűjtés módszereinek, eszközeinek kiválasztása, ha szükséges, akkor kifejlesztése 2. Információgyűjtés 3. Az információk elemzése, értelmezése 4. A megfelelő minősítések, illetve döntések megfogalmazása

Az értékelés részmozzanatai, hangsúlyai változhatnak az értékelés szintjétől, tárgyától függően.

A célmegfogalmazás Fontos : Társadalmi hitelesség Pszichológiai hitelesség Pedagógiai hitelesség Értékelhetőség

Szükséges a koherens célrendszer (Bloom taxonómiája) Célkategóriák a tanulás: v. Kognitív v. Affektív v. Pszichomotoros területein

Világosan rögzíteni: ØMit és milyen szinten? ØMilyen körülmények között (feltételek) kell tudni, vagy teljesíteni a tanulóknak?

Információgyűjtés v. Gyakran ellenőrzés fogalmával jelölik és az értékelés első részmozzanataként kezelik v. Számonkérés - utal az értékelés minősítő jellegére

Módszerek Ømegfigyelés Øszóbeli és írásbeli kikérdezés Øteljesítményt feltáró módszerek Øszóbeli feletek Øbeszámolók Øröpdolgozatok Øfeladatlapok Øtantárgytesztek Øesszédolgozatok

v. Az értékelés szintje, funkciója, tárgya befolyásolja, hogy milyen módszerekkel lehet élni az információgyűjtés (ellenőrzés) során. v. Cél minél sokoldalúbb szerezni az értékelendő folyamatról, eredményről információt jelenségről,

Az információk értelmezése Formái: • Mennyiségi (számszerűen osztályzatokkal, pontokkal) • Minőségi (szöveges és/vagy metakommunikatív, ritkábban tárgyi jutalom formájában értelmezzük az eredményt) • Osztályozás nélküli értékelés (általában reformpedagógiába)

v Az ember nem képes ötnél sokkal több értéket egymástól megkülönböztetni. v Az osztályzatok a tanulók iskolai teljesítményét a tanárok egyéni értékítélete alapján tükrözik. v Osztályozás- teljesítmények összemérése. v A jegyek közötti különbségek tükrözzék a tanulók tudásában meglévő különbségeket

Az osztályzás hátrányai Az osztályzás előnyei üNem jelzik ki a tanulók teljesítmény összetettségét üA minőségek közti különbségeket üAz érdekeltek megtanulták az osztályzást, így betöltheti visszacsatoló szerepét üLehetővé teszi a teljesítmények összemérését üAz értékelők oldaláról szubjektív tényezők befolyásolják üÍgy megoldható az értékelés minősítő, szelekciós szerepe üSzorongást, félelmet és kiszolgáltatottság érzését kelthet üDokumentálják az iskolai a tanulókban teljesítményt üKülsődleges motivációként dominánssá válhat üÍgy különböző döntések alapjául szolgálhatnak

Alapvető követelmények az osztályzással kapcsolatban: Ølegyen tárgyszerű Øne függjön az értékelő személyétől és a helyzet sajátosságaitól Ølegyen megbízható Ølegyen pontos Øérvényessége maradjon elfogadható

Megítélés ØKét csoportja van: elfogadható, vagy elfogadhatatlan ØMegítéljük, hogy az értékelt személy viselkedése, teljesítménye, valamilyen sajátossága elért-e egy többé-kevésbé rögzített mértéket Ø Mennyiségi és minőségi értékelés közötti átmenet

Becslés Ø Az értékelendő személyiségjegyet, viselkedést, teljesítményt egy skálán próbáljuk elhelyezni, a skála fokaival fejezzük ki a meglévő személyiségjegyek, a viselkedés, a teljesítmény színvonalát, közeledünk a mennyiségi értelmezéshez Ø Csak közelítés, mert az általunk elképzelt skálához mérjük gondolatban a tulajdonságot Ø A mérték nem szigorúan pontos, rögzített Ø Sok benne a szubjektivitás

Mérés Ø Sokkal pontosabb az értékelésnél Ø Úgy végezzük, hogy a mérőeszközön rögzített skálát, hozzámérjük egy megvizsgálandó tulajdonsághoz Ø Nehéz mérni a tanulók érzelmi viszonyulását, könnyebb a kognitív és mozgásos tanulásának eredményét Ø Tipikus eszköz a teszt a megvizsgálandó tulajdonságot úgy mérjük, hogy feladathelyzetbe hozzuk a tanulót és e feladatok megoldása alapján értékeljük a megvizsgálandó tulajdonságot Ø A klasszikus tesztelméletben statisztikai előmunkálatok alapján mércét állapítanak meg, amelyhez azután viszonyítani lehet a tanuló

Köszönöm a figyelmet • Orosz Ildikó