AZ RTKELEMZS ESZKZ S MDSZERTANA RTKELEMZS VALUE ANALISYS

AZ ÉRTÉKELEMZÉS ESZKÖZ- ÉS MÓDSZERTANA ÉRTÉKELEMZÉS (VALUE ANALISYS) © Az előadás törzsanyagát Dr. Varsányi Judit „Értékelemzés és üzleti alkalmazása” Széchenyi István Egyetem, Győr 2003 előadás-fóliái képezik saját rendszerezésben a szerző engedélyével.

A vezetői számvitel eszköztára ©

Az értékelemzés kialakulása, alapfogalmai ©

Az értékelemzés kialakulása • • • A II. világháború idején a nyersanyagok árai világszerte rendkívüli módon megnövekedtek. Bizonyos nemesfémekből (titán, réz, molibdén) hiány mutatkozott. A tervezők ezért kénytelenek voltak helyettesítő anyagokra rátérni. A megrendelő, az amerikai hadsereg nem reklamálta meg az árut, azaz a módosított kivitelű és anyagú termék megfelelt az igényeiknek. Erre a „kényszerhelyzet szülte” jelenségre figyeltek fel a General Electric vezetői. 1947 -ben megbízták L. D. Miles-t, hogy dolgozzon ki egy olyan eljárást, mely anyagköltség csökkenést eredményez a funkció teljesítésének biztosítása mellett. Miles és munkatársai négy év alatt a más területen sikeresen alkalmazott költségcsökkentési és egyéb megoldásokra alapozva kidolgoztak egy új eljárást, melyet Miles Value Analysis-nek (értékelemzésnek), majd később Value Engineering-nek (értéktervezésnek) nevezett. ©

Mi az értékelemzés? • Az értékelemzés szemlélet, egyben döntéselőkészítő eljárás is. • Célja: v v a vevő szempontjából megfelelő terméket és szolgáltatást létrehozni, megkeresni, az adott igényt (előnyöket) a legkisebb költség (áldozat) mellett kielégíteni. ©

Az értékelemzés tárgya • A gazdálkodó szervezetek kibocsátásai, avagy működésük egyes elemei adják az értékelemzés tárgyát, témáját • A kiválasztott téma (a TERMÉK) lehet iparcikk, mezőgazdasági termék, termelő berendezés, technológiai folyamat, szolgáltatás, stb. • A TERMÉK kielégíthet létező (reális vagy irreális), valamint lappangó, rejtett igényeket. • Bármi lehet TERMÉK, aminek felhasználója van, és aminek előállítása vagy működtetése ráfordításokkal jár együtt. © Lenkey Miklós (1975): ˙Az értékelemzés szemlélete és gyakorlata. MKKE KTI, Budapest

Termék - funkció - fogyasztó • Az értékelemzés tárgyát terméknek nevezzük • A termék igénykielégítő képességének egyes elemei a funkciók • A fogyasztó az értékelemzés alap-felfogása szerint nem a terméket, hanem annak hasznos funkcióit hajlandó megfizetni, ha azok színvonala összhangban áll a termék árával • A fogyasztói igény = jogos kívánalom a termék teljesítéseivel, illetőleg ezek minőségi színvonalával, megbízhatóságával, élettartamával, csereszabatosságával, esztétikai és egyéb adottságaival szemben • A termék fogyasztói lehetnek egyének, embercsoportok, gazdálkodó szervezetek, társadalmi rétegek vagy ágazatok © Miles, L. D. (1961): Techniques of Value Analysis and Engineering. Mc. Graw-Hill, New York

A termék elemei • Ebben a gondolkodási sémában a termék egyes elemei a fogyasztó szempontjából funkcióhordozók, a gyártó (vagy működtető) szempontjából pedig költséghordozók • Az igénykielégítő képességet a funkcióhordozók adott kombinációja képviseli • Ezt a kombinációt funkciószínvonalnak nevezzük • Az előállítás és/vagy működtetés ráfordításait a költséghordozók adott kombinációja képviseli • Ezeket az elemeket funkcióköltségeknek nevezzük. © Miles, L. D. (1961): Techniques of Value Analysis and Engineering. Mc. Graw-Hill, New York

A funkcióhatékonyság fogalma • A˙funkciószínvonal és a funkcióköltségek logikai kapcsolatát a funkcióhatékonyság fogalom fejezi ki Funkcióhatékonyság = Funkciószínvonal Funkcióköltség • Ebben a logikai összefüggésben a hatékonyság tényezői a fogyasztó által igényelt funkcióteljesítések, és az ezek érdekében indokolt ráfordítások. © Iványi Attila Szilárd (1980): A gyártmányok versenyképességének fokozása értékelemzéssel. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest

Az értékelemzés módszertana ©

Az értékelemzés probléma közelítési és megoldási módszere • Az értékelemzés olyan módszercsalád, amit sajátos gondolkodási rendszer keretei között alkalmazunk az alkotó problémafeltárás és problémamegoldás érdekében • Az értékelemzés alapos témaismerettel, szakmai és szakmaközi ismeretekkel támogatott sajátos kreatív csapatmunka. • Az értékelemző munkában minden olyan, ismert módszer felhasználható, ami alkotó módon hozzájárul az adott probléma megoldásához. © Lenkey Miklós (1975): ˙Az értékelemzés szemlélete és gyakorlata. MKKE KTI, Budapest Iványi Attila Szilárd-Varsányi Judit-Tóth Ágnes: OKKFT TS. 1. 3. 2. sz. tématanulmány, MTA, 1987.

Az értékelemzés probléma megközelítési és megoldási módszere 2. • Az értékelemzés gondolatmenete abból az alapfeltevésből indul ki, hogy a fogyasztó nem a terméket fizeti meg a piacon, hanem a megvásárolt termék nyújtotta előnyöket • A gazdasági előnyök rendszer-szemléletű közelítése feltételezi, hogy piaci, műszaki és gazdasági oldalról is igényesen megvizsgáljuk az előnyösebb termelési, szolgáltatási struktúrák kiépítésének feltételeit • A működés, kibocsátás hatékonyságát úgy képes javítani, hogy az ezekkel szembeni fogyasztói igények magas színvonalú kielégítését, és a szükségtelen ráfordítások megszüntetését célozza meg • Komplex optimumra törekszik a fogyasztók elvárásainak és fizetési hajlandóságának egyidejű mérlegelésével. © Lenkey Miklós (1975): ˙Az értékelemzés szemlélete és gyakorlata. MKKE KTI, Budapest Iványi Attila Szilárd-Varsányi Judit-Tóth Ágnes: OKKFT TS. 1. 3. 2. sz. tématanulmány, MTA, 1987.

Az értékelemző munka ismérvei • • • Erős és következetes piacorientáció Törekvés a fogyasztói igények alapos megismerésére Funkcionális szemlélet Kötött logikai gondolatmenet Költségtudatosság Szakmaközi ismeretek alkalmazása Alkotó bírálat Kreatív problémaközelítés Hatásos problémamegoldó módszerek alkalmazása © Lenkey Miklós (1975): ˙Az értékelemzés szemlélete és gyakorlata. MKKE KTI, Budapest

Az értékelemző munka ismérvei 1. • Az értékelemző munkát az alkotó bírálat jellemzi • Az értékelemzésen belül a rövidebb és hosszabb távú vállalati célok elérésének rendkívül hatékony eszközei a következők: v Az értékelemzés következetes gondolkodási rendszere v A módszercsalád különféle, hatásos technikái v A team szakismerete v A teamtagok kreativitása • A team tagjai következetesen keresik az értékelemzés tárgyát képező termék kritikus pontjait • A kritikus pontokra kollektív ötletgyűjtési technikákkal keresnek jobb megoldásokat. © Lenkey Miklós (1975): ˙Az értékelemzés szemlélete és gyakorlata. MKKE KTI, Budapest

Az értékelemző munka ismérvei 2. • A szakemberek alkotó kételkedése teremti meg annak lehetőségét, hogy az adott termék színvonala folyamatosan lépést tartson a piacon megjelenő funkcionális követelményekkel • A műszaki fejlődés folyamatában keletkező újabb és újabb megoldások hatással vannak a termelési költségek alakulására, a korszerűbb anyagok, alkatrészek, szerkezeti elemek, szervezési megoldások átvételére • A termékek funkcionális színvonalának szabályozása jobb minőségű terméket eredményez • A költségek csökkentése versenyképesebb árak elérését, a kettő együtt pedig a piacképesség fokozását teszi lehetővé. © Lenkey Miklós (1975): ˙Az értékelemzés szemlélete és gyakorlata. MKKE KTI, Budapest

Az értékelemzés technikái - Miles 13 tanácsa 1. -7. tanács a munkamódszerhez: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Kerüljük az általánosításokat, kérdésekkel oldjuk fel! Szerezzünk meg minden hozzáférhető költségadatot! Információkat csak a legjobb forrásból használjunk! Bontsuk elemeire, tökéletesítsük! Használjuk „meglévő” alkotóképességünket! Az akadályokat tárjuk fel, győzzük le! Alkalmazzunk szakértőket, tanácsadókat! © Törőcsik MÁria-Varsányi Judit (1998): Termékstratégia. . . Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Körmendi Lajos-Nádasdi Ferenc(1996): Az értékelemzés elmélete és gyakorlati alkalmazása Info-Prod Kiadói Bt

Az értékelemzés technikái - Miles 13 tanácsa 8. -12. tanács a megoldások kereséséhez, 13. tanács a javaslatok ellenőrzéséhez: 8. Értékeljük a főbb tűréseket pénzben! 9. Használjuk a szállítók rendelkezésre álló funkcionális termékeit! 10. Hasznosítsuk és fizessük meg a szállítók szakismereteit, tudását! 11. Alkalmazzunk speciális gyártási eljárásokat! 12. Használjuk az alkalmazható szabványokat! 13. „ Kiadnám-e ezen a módon a saját pénzemet? ” Törőcsik MÁria-Varsányi Judit (1998): Termékstratégia. . . Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Körmendi Lajos-Nádasdi Ferenc(1996): Az értékelemzés elmélete és gyakorlati alkalmazása Info-Prod Kiadói BT ©

Az értékelemzés logikai összefüggésrendszere ©

AZ ÉRTÉKELEMZÉS LOGIKAI ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERE IGÉNYELEMZÉS FUNKCIÓ- ÉS FOLYAMATELEMZÉS FUNKCIÓTELJESÍTÉS VIZSGÁLAT FUNKCIÓKÖLTSÉG VIZSGÁLAT SZERVEZETI KAPCS. VIZSGÁLATA ÖTLETGYŰJTÉS KIVÁLASZTÁS TERVEZÉS FUNKCIÓKÖLTSÉG ÉRTÉK = ©

Az értékelemzés Bene-Fitt folyamatsémája © Varsányi Judit (1987): Az értékelemzés BENE-FITT modellje. Forgatókönyv és módszertani útmutató az értékelemzés gyakoralti alkalmazásához. Tanulmány. Economix, Budapest

Fogyasztói igényelemzés • A piaci környezet jogos elvárásait a termék a saját funkciói útján teljesíti • A termékfunkciók a termék működőképességének olyan elemei, melyek (közvetlenül vagy közvetve) egy-egy fogyasztói igény kielégítésére irányulnak © Lenkey Miklós (1975): ˙Az értékelemzés szemlélete és gyakorlata. MKKE KTI, Budapest

Az értékelemzés információigénye © Varsányi Judit (1987): Az értékelemzés BENE-FITT modellje. Forgatókönyv és módszertani útmutató az értékelemzés gyakoralti alkalmazásához. Tanulmány. Economix, Budapest

Funkcióelemzés • A funkcióelemzés során a termék funkcióit egy ige és egy főnév formájában fogalmazzuk meg • A funkcióelemzés folyamatában választ keresünk arra a kérdésre, hogy mit csinál a termék a fogyasztói igények kielégítése érdekében • Azt is a funkcióelemzés feladata meghatározni, hogy az igénykielégítést a termék v v v hogyan, milyen mértékben, mely tulajdonságok és paraméterek közvetítésével valósítja meg. © Lenkey Miklós (1975): ˙Az értékelemzés szemlélete és gyakorlata. MKKE KTI, Budapest

Milyen funkciói lehetnek a villamos izzólámpának? ©

A funkciók jellemzőbb csoportjai © Varsányi Judit: Funkciók csoportosítása. In: Fodor Árpád-Varsányi Judit (1981): Az értékelemzés gyakorlati tapasztalatai. Élelmiszeripari Gazdaságkutató Intézet, ÉGI Módszertani Kiadványsorozat, 35. szám

A funkciók jellemzőbb csoportjai © Varsányi Judit: Funkciók csoportosítása. In: Fodor Árpád-Varsányi Judit (1981): Az értékelemzés gyakorlati tapasztalatai. Élelmiszeripari Gazdaságkutató Intézet, ÉGI Módszertani Kiadványsorozat, 35. szám

Funkciók fontossági súlyozása • A fogyasztói értékítélet rendszerint igen eltérő fontosságot tulajdonít a különféle funkcióknak • Ezt a funkciórangsor teszi érzékelhetővé, amelyet a fogyasztói igények fontosságának ismeretében a team határozza meg v A rangsor-mutatókból (rangszámokból) valamilyen elvégzett skálatranszformációval a funkciók fontossági súlyszámai is meghatározhatók • A funkciók fontossági rangsorolása, súlyozása fontos, mert a rangosabb funkciókban elért minőségjavulást a piac lényegesen nagyobb mértékben honorálja. © Iványi Attila Szilárd-Varsányi Judit-Tóth Ágnes: OKKFT TS. 1. 3. 2. sz. tématanulmány, MTA, 1987.

Funkciók családfája • A funkciók hierarchikus rendje alkotja a funkciók családfáját, a funkciósémát • A termék funkcióhordozó elemeit terméksémába rendezzük (Miles L. D. , 1973; Lenkey Miklós, 1975. ) • A termékséma elemei közvetlen kapcsolatba hozhatók az egyes funkciók teljesítésével, s az ennek érdekében indokoltan felmerülő ráfordítás-elemekkel • Ebben a sémában a termék alkotóelemei egy-egy elemi funkcióhordozót, illetőleg költséghordozót képviselnek © Iványi Attila Szilárd-Varsányi Judit-Tóth Ágnes: OKKFT TS. 1. 3. 2. sz. tématanulmány, MTA, 1987.

Funkció/alkatrész mátrix a gyakorlatban © Varsányi Judit: Funkciók csoportosítása. In: Fodor Árpád-Varsányi Judit (1981): Az értékelemzés gyakorlati tapasztalatai. Élelmiszeripari Gazdaságkutató Intézet, ÉGI Módszertani Kiadványsorozat, 35. szám

Funkciószínvonal és szerepe • A termék minőségét, megbízhatóságát, és más igénykielégítő képességét a funkcióteljesítés színvonalának mérőszámai határozzák meg v Ezeket a mérőszámokat a funkciósémából levezethető termékparaméterekre vonatkoztatjuk. • A ráfordításokat azokkal a kifejezőképes költségekkel mérjük, melyek a termék megtervezésével, előállításával, rendeltetésszerű használatával és állagának megóvásával (élettartamával) közvetlen kapcsolatba hozhatók v Ezek egy része közvetlen, más része pedig úgynevezett közvetlenné tehető ráfordítás © Iványi Attila Szilárd-Varsányi Judit-Tóth Ágnes: OKKFT TS. 1. 3. 2. sz. tématanulmány, MTA, 1987.

Funkciórangsor és funkcióköltségek v v A funkciók rangsorolását a fogyasztói értékítélet tükrében kell elvégezni A funkciók preferenciasúlyait a komplex rendszerek összemérésének valamelyik bevált módszerével (pl. a KIPA módszerrel) kell meghatározni (Kindler József. Papp Ottó, 1977. ) Az értékelemzés alapvető feladata, hogy a piacképességért felelős funkciókat kapcsolatba hozzuk az előállításukhoz szükséges ráfordításokkal E kapcsolat elemeinek következetes feltárására szolgál az úgynevezett funkció-költség mátrix (Varsányi Judit, 1979), amiben az egyes funkciók, és a teljesítésükhöz hozzájáruló egyes termékelemek kapcsolata ábrázolható © Varsányi Judit (1984): Fehér foltok az értékelemzés alkalmazásában. Egyetemi doktori értekezés. MKKE, Budapest

A költségcélos értékelemzés blokksémája © Fodor Árpád-Varsányi Judit (1981): Az értékelemzés gyakorlati tapasztalatai. Élelmiszeripari Gazdaságkutató Intézet, ÉGI Módszertani Kiadványsorozat, 35. szám

Költségsúlyozási tényezők • A funkció-termékelem mátrix kapcsolati pontjaira műszaki-gazdasági számításokkal és szakértői becsléssel határozhatók meg az úgynevezett költségfelosztási (költségsúlyozási) tényezők v E tényezők a megfelelő funkciókhoz rendelik az egyes termékelemek költségeit • E költségelemek összegzésével határozhatjuk meg a termék funkcióköltségeit • A funkcióköltségek indokoltságát az alkotó bírálat fázisában, a fogyasztói igények fontossági megítélésének tükrében kell mérlegelni © Varsányi Judit (1984): Fehér foltok az értékelemzés alkalmazásában. Egyetemi doktori értekezés. MKKE, Budapest

Kritikus pontok kiválasztása • A funkcióteljesítések és funkcióköltségek indokoltságának vizsgálata segít megjelölni a termék kritikus pontjait v v v A terméknek minden olyan elemi egysége kritikus pontot képez, melynek észszerűbb megoldásával a funkcióhatékonyság javítható A teamnek ezekre a pontokra kell jobb megoldásokat keresnie A javulás jele, hogy a funkciószínvonal nő, vagy a funkcióköltségek csökkennek. © Varsányi Judit (1984): Fehér foltok az értékelemzés alkalmazásában. Egyetemi doktori értekezés. MKKE, Budapest

Kritikus pontok csoportosítása • A kritikus pontokat célszerű többféle szempontból csoportosítani • A csoportosítás célja, hogy piaci oldalról az úgynevezett funkciókritikus pontokra, termelési oldalról a költségkritikus pontokra is kellő figyelmet szenteljünk a későbbi, ötletgyűjtő munkában. © Varsányi Judit (1984): Fehér foltok az értékelemzés alkalmazásában. Egyetemi doktori értekezés. MKKE, Budapest

Kritikus pontok jellege • Abszolút kritikus pontok v v Pl. olyan funkciók, melyek a versenytársak hasonló termékeihez képest elfogadhatatlanul alacsony színvonalon teljesülnek A terméknek egy-egy hiányzó, felesleges vagy káros funkciója • Relatív kritikus pontok v Pl. a termék olyan adottságai, melyek tükrében egyes funkciók fontossága, teljesítési színvonala és költsége nem áll arányban egymással. • A relatív kritikus pontok között szerepelhetnek funkciókritikus és költségkritikus pontok v Pl. alulteljesített vagy szükségtelen mértékben túlteljesített, avagy túlzottan költséges funkciók © Iványi Attila Szilárd-Varsányi Judit-Tóth Ágnes: OKKFT TS. 1. 3. 2. sz. tématanulmány, MTA, 1987.

Kritikus pontok az értékelemzés gyakorlatában © Varsányi Judit (1984): Fehér foltok az értékelemzés alkalmazásában. Egyetemi doktori értekezés. MKKE, Budapest

Kreatív ötletgyűjtés és szelekció • A kritikus pontokra kreatív módszerekkel ötleteket kell keresni v v v Az ötletgyűjtő munkát, melynek lebonyolításában nagy létszámú szakértői csapat vesz részt, alaposan elő kell készíteni Az ötletek összegyűjtését különféle alkotó módszerek segítik (pl. brainstorming, heurisztika, szinektika, Delphimódszer, NCM módszer, stb. ) Optimális időkihasználással kell keresni a legfontosabb problémák megoldására irányuló lehetőségeket • Az ötletek átvizsgálása, szelektálása után a legjobb ötletek alapján megoldási változatokat kell kidolgozni © Iványi Attila Szilárd-Varsányi Judit-Tóth Ágnes: OKKFT TS. 1. 3. 2. sz. tématanulmány, MTA, 1987.

A funkcióhatékonyság megítélése • A funkcióhatékonyság növekedhet, ha a funkciószínvonalat - költségcsökkentés mellett - az igényelt mértékűre szállítjuk le • Méginkább nő a funkcióhatékonyság, ha - mérsékelt költségnövekedés mellett - a funkciószínvonalat a versenytársak hasonló termékeihez képest magasabbra emeljük v Ezzel erősíthetjük az igényesebb (és fizetőképesebb) fogyasztók vásárlási hajlandóságát • A funkciószínvonal növekedését csak akkor szabad a hatékonyság növekedéseként elismerni, ha azt a fogyasztói igények indokolják © Varsányi Judit (1984): Fehér foltok az értékelemzés alkalmazásában. Egyetemi doktori értekezés. MKKE, Budapest

Megoldási változatok kidolgozása • A szelektált ötlethalmaz további elemzésének eszközei: v v v szakértői vizsgálat, műszaki-gazdasági elemzések, szükség esetén gyakorlati próbák • A megoldási változatok kidolgozásának irányelvei: v v a tényállapothoz képest magasabb funkciószínvonal elérése a költségek jelentős csökkentése a két értékjavítási irány optimális kombinációjaként egészében hatékonyabb termékek, technológiák, folyamatok megvalósítása a fogyasztói értékítélethez közelebb álló termékmegoldások, értékkombinációk kialakítása. © Iványi Attila Szilárd-Varsányi Judit-Tóth Ágnes: OKKFT TS. 1. 3. 2. sz. tématanulmány, MTA, 1987.

Az értékelemzés haszonhatásai • Értékelemzést a kezdeti időkben elsősorban az önköltség csökkentésére alkalmaztak, egyértelmű sikerrel. • Később, a piaci viszonyok fontosságának növekedésével mind nagyobb hangsúlyt kap a funkciószínvonal javítása • Ennek köszönhető a minőség javulásából adódó közvetlen és közvetett gazdasági eredmény. • A piaci versenyben az értékelemzés a versenyképesség növelésének egyik leghatékonyabb eszköze © Szabados Anna és munkatársai (1983): Az értékelemzés feltételrendszerének javítása az iparban. Kutatási tanulmány az Ipari Minisztérium részére. MKKE, Budapest

Közvetett hatások • A költségtudatos gondolkodás meghonosítása elősegíti a gazdasági tisztánlátás kialakulását, az igényes információfeldolgozás pedig további gazdasági döntések hátteréül szolgálhat. • A funkcionális szemlélet térhódítása forradalmasítja a vállalatnál folyó konstrukciós és technológiai tervezést • Az alkotó gondolkodás és a csapatszellem színvonal emelkedést hozhat a műszaki, gazdasági, szervező tevékenységben, a döntési folyamatban és a vállalatirányítás egész területén. © Szabados Anna és munkatársai (1983): Az értékelemzés feltételrendszerének javítása az iparban. Kutatási tanulmány az Ipari Minisztérium részére. MKKE, Budapest

Az értékelemzés stratégiai hasznosítása © Varsányi Judit (1987): Az értékelemzés BENE-FITT modellje. Forgatókönyv és módszertani útmutató az értékelemzés gyakorlati alkalmazásához. Tanulmány. Economix, Budapest

Az értékelemzés területei ©

Értékelemzés alkalmazási területei: 1. 2. 3. 4. 5. 6. Meglévő termékek értékelemzése Új termékek értéktervezése (Value analysis) (Value engineering) Gyártási folyamatok racionalizálása (Value control) Nem anyagi folyamatok értékvizsgálata(Value Administration) Vezetési feladatok értékvizsgálata (Value Management) Fejlesztési tevékenység értékvizsgálata(Value Innovation) © Törőcsik MÁria-Varsányi Judit (1998): Termékstratégia. . . Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Értékelemzés és értéktervezés összehasonlítása Jellemző értékelemzés értéktervezés Az elemzés tárgya: Meglévő termékek elemzése Új termék technológiai elemzése Célkitűzés: Minőségjavítás és önköltségcsökkentés Piacképes termék, szolgáltatás létrehozása Az elemzés szerepe a gazdálkodásban: Jobbára rövid távú, taktikai feladatokat old meg Az új projekt kivitelezése szinte mindig stratégiai feladatot jelent A team összetétele: Túlnyomórészt vállalati szakemberek Gyakran vonnak be külső szakértőket A team behatárolása: Már az elemzés kezdetén körülhatárolhatók az elvárások A téma határait célszerű tágabban értelmezni A megoldás mozgástere: A változtatási lehetőségeket a meglévő kötöttségek, másfelől a téma “ígérvénye” határolja be A megoldáskeresés lehetőségei tág határok között mozognak Az elemzés eredménye: Az elérhető megtakarítás egy része számszerűsíthető, más része közvetett módon járul hozzá az eredményhez. Közvetlen megtakarításról nem beszélhetünk, csak versenyképes új termékekről és szolgáltatásokról ©

Termékek, technológiák értékelemzése v v v A különféle iparcikkek, mezőgazdasági termékek értékelemzése javíthatja azok piacképességét Ennek közvetlen hatása az árbevétel növekedése és a piaci pozíciók erősödése A technológiák értékelemzésével a termelési költségek csökkenthetők, nő a munka szervezettsége és a kapacitások kihasználása Csökken a megmunkálási hibákból eredő hulladék, és a selejtveszteség Az észszerű technológiai megoldások egyben a termékek minőségét, megbizhatóságát is javítják. © Szabados Anna és munkatársai (1983): Az értékelemzés feltételrendszerének javítása az iparban. Kutatási tanulmány az Ipari Minisztérium részére. MKKE, Budapest

Értékelemzéses gyártmánytervezés v v v Az értékelemzéses gyártmánytervezés lehetővé teszi, hogy eleve a legjobb műszaki megoldás jöjjön létre olyan költségen, amit az eladási árban - szigorú versenyfeltételek mellett is - tartósan érvényesíteni lehet. A közvetlen gazdasági hasznosság mellett a "születése pillanatában" máris versenyképes termék a versenytársakat időben messze megelőzve terjed el a piacon Végeredmény: tartós versenyképesség, fenntarthatóan erős piaci pozíció © Szabados Anna és munkatársai (1983): Az értékelemzés feltételrendszerének javítása az iparban. Kutatási tanulmány az Ipari Minisztérium részére. MKKE, Budapest

Beruházások értékelemzése v v A beruházások értékelemzésével csökkenteni lehet a beruházási költségeket Javul a folyamatok szervezettsége, csökken az átfutási idő Az értékelemzéssel előkészített beruházások műszaki megoldásai rendszerint jobban illeszkednek a megvalósítani kívánt objektum rendeltetéséhez, és a megrendelő különleges kívánságaihoz Az értékelemzés komoly szerepet tölt be az objektum működtetéséhez szükséges optimális létszám és egyéb termelési feltételek meghatározásában. © Szabados Anna és munkatársai (1983): Az értékelemzés feltételrendszerének javítása az iparban. Kutatási tanulmány az Ipari Minisztérium részére. MKKE, Budapest

Folyamatszervezés értékelemzéssel v v v Az értékelemzéssel támogatott folyamatszervezés segítséget nyújt az ember-gép rendszerek összehangolásához a főfolyamat egyes keresztmetszetein. A vállalatirányítás, vállalati szervezet értékelemzése segít feltárni a szervezet működésének kritikus pontjait, a döntési lánc hatékonyságának kulcsfontosságú elemeit Ezzel egyidőben egyes költség-elemek is csökkenthetők. © Szabados Anna és munkatársai (1983): Az értékelemzés feltételrendszerének javítása az iparban. Kutatási tanulmány az Ipari Minisztérium részére. MKKE, Budapest

A szervezet és működés értékelemzése v v v Az értékelemzéssel korszerűsített szervezetben a döntés-előkészítési, döntési folyamatok logikus sorát találjuk meg Ennek eredménye optimális létszámú, és hatásköri szempontból észszerűen telepített ügyintézői állomány A termelő és irányító folyamatok, szervezetek értékelemzésének legáltalánosabb haszna az alrendszerek összehangolt működése Hasznos kísérőhatás a felesleges létszám átcsoportosítása Mindezek eredménye az irányítás hatékonyságának növekedése. © Szabados Anna és munkatársai (1983): Az értékelemzés feltételrendszerének javítása az iparban. Kutatási tanulmány az Ipari Minisztérium részére. MKKE, Budapest

Értékelemzés a gyakorlatban ©

Értékelemzés Magyarországon • Az első értékelemzési munkát Temesszentandrási Guidó végezte el 1963 -ban. • Az értékelemzés hazai koordinációja a 70 -es évektől az OMFB, később a Pénzügyminisztérium kezében volt. • 1982 -ben kidolgozták az értékelemző szakemberek képzési rendszerét, majd a 80 -as évek közepétől képzési programot indítottak. • 1984 -ben megalakult a Magyar Értékelemzők klubja és 1990 -ben alakult meg a mai is működő Magyar Értékelemzők Társasága. ©

Felhasznált és a témában elmélyüléshez ajánlott irodalom • • • Fodor Árpád-Varsányi Judit (1981): Az értékelemzés gyakorlati tapasztalatai. Élelmiszeripari Gazdaságkutató Intézet, ÉGI Módszertani Kiadványsorozat, 35. szám Iványi Attila Szilárd (1980): A gyártmányok versenyképességének fokozása értékelemzéssel. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Iványi Attila Szilárd-Varsányi Judit-Tóth Ágnes: OKKFT TS. 1. 3. 2. sz. tématanulmány, MTA, 1987. Körmendi Lajos-Nádasdi Ferenc(1996): Az értékelemzés elmélete és gyakorlati alkalmazása Info-Prod Kiadói Bt Lenkey Miklós (1975): ˙Az értékelemzés szemlélete és gyakorlata. MKKE KTI, Budapest Miles, L. D. (1961): Techniques of Value Analysis and Engineering. Mc. Graw-Hill, New York Törőcsik MÁria-Varsányi Judit (1998): Termékstratégia. . . Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Varsányi Judit (1987): Az értékelemzés BENE-FITT modellje. Forgatókönyv és módszertani útmutató az értékelemzés gyakorlati alkalmazásához. Tanulmány. Economix, Budapest Varsányi Judit (1984): Fehér foltok az értékelemzés alkalmazásában. Egyetemi doktori értekezés. MKKE, Budapest ©