Az ptipari jogszablyi vltozsok munkaviszonyt rint elrsainak adzsi
Az építőipari jogszabályi változások munkaviszonyt érintő előírásainak adózási, munkajogi vonzata 2013. Készítette: Harmat Ferencné NAV Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatósága Adóügyi Igazgatóhelyettes A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény A szociális hozzájárulási adóról az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete rendelkezik 1
Építőipari jogszabályi változás Ø Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. 39. § (2) bek. Szerint: Építőipari kivitelezési tevékenységet az folytathat a. ) akinek az építőipari kivitelezési tevékenység a tevékenységi körében szerepel, továbbá a kivitelezési tevékenység végzéséhez alkalmas telephellyel rendelkezik b. ) aki rendelkezik a megjelölt építőipari kivitelezési tevékenységi körének megfelelő szakképesítéssel vagy legalább egy – vele tagsági, alkalmazotti jogviszonyban álló –ilyen szakképesítésű szakmunkással, és c. ) aki vele munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban álló olyan személyt alkalmaz, aki az a. ) pont szerinti tevékenységi körbe tartozó, csak felelős műszaki vezető irányításával végezhető kivitelezési tevékenységek tekintetében a felelős műszaki vezetői feladatok ellátására jogosult. (3) bek. Aki üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni. 2 191/2009. (IX. 15) Korm. rendelet 35. §
Munka törvénykönyve Ø 2012. évi I. tv. Ø 42. § A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre Ø 43. § A munkaszerződés alapján: Ø A munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni Ø A munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni Ø 45. § A munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. Ø 88. § Napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott Ø Teljes napi munkaidő Ø Részmunkaidő Ø 92. § A teljes napi munkaidő napi 8 óra (általános teljes napi munkaidő) Ø 97. § A munkaidőt heti 5 napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend) 3
1997. évi LXXX tv (Tbj. ) Ø 5. § (1) bek. Biztosítottak: a. ) a munkaviszonyban álló személy, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik. Ø 4. § Fogalmak, értelmező rendelkezések: Ø Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni és társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt betöltötte. Saját jogú nyugdíjas - Tbj. 14. § (3) a. ) öregségi nyugdíj c. ) rehabilitációs járadék - Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátás, öregségi, rokkantsági nyugdíjsegély - Magyarországon nyilvántartott egyháztól - növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék - EGT állam szerinti öregségi nyugdíj 4
A Tbj. - Járulékmértékek Ø A biztosított és az egyéni vállalkozó, őstermelő által fizetendő Ø nyugdíjjárulék 10%, illetve az Ø egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék (8, 5%) mértéke változatlan Ø Pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3% Ø Természetbeni eg. bizt. járulék 4% Ø Munkaerőpiaci járulék 1, 5% Ø Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6660 Ft (napi összege 222 Ft) Ø Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni-, társas vállalkozó Ø Biztosítottnak nem minősülő- a Tbj. 39. § (2)-ben meghatározott személy Ø Nyugdíjjárulék-plafon: az egyéni nyugdíjjárulékra vonatkozó fizetési felső határ 2013. január 1 -jétől megszűnik, így a munkavállalóknak felső korlát nélkül kell a jövedelmük után 10% nyugdíjjárulékot fizetni. Átmeneti szabályok: 2012. december havi bevallásban a 2013. január 10 -ig kifizetett bér, prémium, jutalom után 7 942 200 Ft-ig. Elmaradt követelés: 2012. december 31 -én hatályos szabályozás alk. - adott év érv. plafonja 5
A Tbj – Vállalkozók járulékfizetése Ø Járulékfizetési alsó határ Főállású egyéni és társas vállalkozó § Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék § Minimálbér másfélszerese után (98 ezer*/147 ezer) § Garantált bérminimum után (114 ezer*/171 ezer) § Nyugdíjjárulék § Minimálbér § Garantált bérminimum Alapja: § Vállalkozói kivét § Átalányban megállapított jövedelem § EVA adózó – minimálbér/garantált bérminimum – egyoldalú nyilatkozat Szociális hozzájárulási adó Minimálbér/garantált bérminimum 112, 5 százaléka után Mértéke: 27% 6
A Tbj – Vállalkozók járulékfizetése Ø Több biztosítási jogviszony – Főszabály – Tbj. 31. §, 25/A § Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot (10%) és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (8, 5%) Az egészségbiztosítási (3+4=7%) és nyugdíjjárulék (10%) alapja a tényleges jövedelem (költség elszámolásos egyéni vállalk. ), EVA-s esetén az adóalap 4%-a, átalányadózó egyéni vállalk. esetén az átalányban megállapított jövedelem: Ø az - átalányadózónak nem minősülő – egyéni vállalkozó, társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy Ø az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép-, vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. A HETI 36 ÓRÁS FOGLALKOZTATÁS megállapításánál az EGYIDEJŰLEG fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell 7 számítani!! Kv: KATA adózási mód
A Tbj – többes jogviszonyok Ø Nem fizet 1, 5% munkaerő-piaci járulékot 25/A § Az az egyéni és társas vállalkozó - közép v. felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat - vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik ( nem előírás a 36 óra) Ø Biztosítási kötelezettséggel nem rendelkezők járulékfizetése Tbj. 36, 37/A §-ok - Kieges társas vállalkozó után a társas vállalkozás, - Kieges egyéni vállalkozó 6660 Ft (222 Ft/nap) egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet - Nem kell megfizetni: pl: keresőképtelenség, GYES, vállalk. szünetelése (a munkaviszony nem kivétel, több vállalkozói jogviszonynál csak 1 helyen kell fizetni) - Továbbá a kieges vállalkozó 10% nyugdíjjárulékot fizet, alapja a tényleges jövedelem (kivét, EVA alap 10%-a, átalányban megállapított jövedelem), ha nincs jövedelem nem kell. - az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától, a törlés napjáig 8 - tag esetén tagi jogviszony alatt
A Tbj – többes jogviszonyok Ø Járulékfizetési kötelezettség több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony esetén 31. § (5) Több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja v. ügyvezetője (megbízás – 2012. január 1 -től nem lehet) évente 1 alkalommal történő választása esetén (jan. 31 -ig) 1 társaságnál fizet főfoglalkozásúként, többiben csak a kiosztott jövedelem után. (6) Egyszerre egyéni vállalkozó és társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja: alapeset: egyéni vállalkozásban fizet főfoglalkozásúként(legalább garantált bérminimum után), társas vállalkozásban csak a kiosztott jövedelem után választás: január 31 -ig történő választása esetén a társaságnál történő főfoglalkozású járulékfizetésről (egyéni vállalkozásban csak tényleges kivét után) Ø Önálló tevékenységre kiváltott adószám (ún. 7 -es adószám, szellemi tevékenység) Tbj. 39. § (2) alapján 6660 Ft egészségügyi szolg. járulék fizetés, 9 munkaviszony esetén kijelentkezés, (45 nap türelmi idő)
Szociális hozzájárulási adó kedvezmény Ø 2013. január 1 -jétől a kifizető következő új jogcímeken vehet igénybe szociális hozzájárulási adókedvezményt: q a szakképzettséget nem igénylő munkakörben, q a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti, q a tartósan álláskereső személyek, q a GYED folyósítását követően, a GYES, valamint GYET folyósítása alatt vagy azt követően, q a kutatóként, illetve q a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások által foglalkoztatott új munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény. 10
Szociális hozzájárulási adó kedvezmény Ø Az új kedvezményekre vonatkozó közös szabályok q kizárólag az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott személyek után érvényesíthető, q a kedvezmény érvényesítése szempontjából érdektelen, hogy a munkavállaló után más munkáltató is jogosult kedvezmény érvényesítésére, q a kedvezményt a kifizető a munkaviszonyra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adóból veheti igénybe, q Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg, q Részmunkaidős foglalkoztatás esetében a kedvezmény érvényesíthető, de összege arányosan csökken, 11
Szociális hozzájárulási adó kedvezmény Ø A szakképzettséget nem igénylő munkakörben munkavállalók után érvényesíthető kedvezmény foglalkoztatott q A FEOR-08 2012. január 1 -jén hatályos 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben (szakképzettséget nem igénylő munkakör), adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személlyel összefüggésben a kifizető a munkaviszonyra tekintettel őt terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. (pl. takarítók, egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások) q A kedvezmény a 2012. december 31 -én már foglalkoztatott munkavállaló után is érvényesíthető. 12
Szociális hozzájárulási adó kedvezmény Ø A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény alapja, mértéke q A kedvezmény egyenlő a munkavállalót megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14, 5 százalékával. q Fontos! Ha a munkavállalót a tárgyhónapban nem teljes egészében foglalkoztatták szakképzettséget nem igénylő munkakörben, vagy nem kizárólagosan ilyen munkakörben alkalmazták, adókedvezmény nem jár. Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló munkaviszonya megkezdődik vagy véget ér, a részkedvezmény a kifizetőt az egész hónap tekintetében megilleti. A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók kedvezménye nem a munkavállaló képzettségéhez, hanem az ellátott munkakörhöz kötődik. 13
Szociális hozzájárulási adó kedvezmény Ø Életkorhoz kötődő kedvezmények q A huszonöt év alatti vagy ötvenöt év feletti természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. q Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló a 25, illetve az 55. életévét betölti, a részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt. 14
Szociális hozzájárulási adó kedvezmény Ø A huszonöt év alatti – 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal nem rendelkező – pályakezdő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény q A részkedvezmény egyenlő a munkavállalót megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében. (Részmunkaidő esetén arányosítás, szakképzési hozz. sincs 100 ezerig ) q A kedvezmény a 2012. december 31 -én már foglalkoztatott pályakezdő után is érvényesíthető. A foglalkoztatás kezdő időpontjának ebben az esetben 2013. január 1 -jét kell tekinteni. q IGAZOLÁS – Az adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással(egy alkalommal) a munkáltató részére igazolja, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. (180 napba nem számít egyszerüsített fogl, iskolaszövetkezet) q Az igazolás kiadása iránti kérelmet a munkavállaló(vagy nevében eljáró meghatalmazott) kötetlen formában, papír alapon személyesen, vagy 15 postai úton terjesztheti elő a lakóhelye szerint illetékes adóigazgatóságon.
Szociális hozzájárulási adó kedvezmény Ø A huszonöt év alatti – 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkező – munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény q Egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14, 5 százalékával. (részmunkaidős foglalkoztatásnál arányosítás) A fizetendő szociális hozzájárulási adó tehát - 100 ezer forintig - 12, 5 százalék (ami mellett a 1, 5 százalék szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni). A munkabér 100 ezer forint feletti részére a szociális hozzájárulási adót a normál, 27 százalékos mértékkel kell megállapítani. q Időkorlát kizárólag a 25. életév betöltése. 16
Szociális hozzájárulási adó kedvezmény Ø Az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény q Az ötvenöt év feletti munkavállaló esetén a részkedvezmény egyenlő a munkavállalót megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14, 5 százalékával. (részmunkaidőnél arányosítás) q NYUGDÍJAS!! 17
Szociális hozzájárulási adó kedvezmény Ø A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény q A tartósan álláskereső természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. q Figyelem! A kedvezményt kizárólag a 2012. december 31 -ét követően kezdődő foglalkoztatás esetén lehet igénybe venni. q Tartósan álláskeresőnek minősül, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott. A 9 hónap, valamint a 6 hónap számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. 18
Szociális hozzájárulási adó kedvezmény Ø A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény alapja, mértéke q. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt(munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett(bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14, 5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. (Részmunkaidős foglalkoztatás esetén arányosítás) q A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér. q Fontos! A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló az állami foglalkoztatási szerv által, az álláskereső személy kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti. 19
Szociális hozzájárulási adó kedvezmény Ø Kisgyermekes szülők foglalkoztatása után járó kedvezmények q. A GYED(gyermekgondozási díj) folyósítását követően, a GYES(gyermekgondozási segély), valamint a GYET(gyermeknevelési támogatás) (együtt: anyasági ellátások) folyósítása alatt vagy azt követően az adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. q A kedvezmény érvényesítését nem zárja ki, ha az anyasági ellátás folyósítása alatt, vagy azt követő foglalkoztatás 2013. január 1 -jét megelőzően kezdődött. q Figyelem! A THGY(terhességi gyermekágyi-segély), ápolási díj a kedvezmény érvényesítése szempontjából nem minősül anyasági ellátásnak. 20
Szociális hozzájárulási adó kedvezmény Ø Az anyasági ellátások alatt vagy azt követően munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény foglalkoztatott q A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14, 5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. (Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a kedvezmény a legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót). q A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér. 21
Szociális hozzájárulási adó kedvezmény Ø Az anyasági ellátások alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény igénybevételének korlátai: q A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig érvényesítheti. q A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette. Ha a munkavállalót az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidőt a később folyósított anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani. q A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, vagy családtámogatási kifizetőhely által, az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti. q A „kedvezményezett” foglalkoztatás kezdete. – Ha a foglalkoztatás 2013. január 1. előtt kezdődött, a „kedvezményezett” foglalkoztatási időtartam onnan számítandó, amikor az anyasági ellátás lejártát követően, illetve az ellátás igénybevétele mellett a foglalkoztatás megkezdődött. (Ez nem minden esetben egyezik meg a munkajogi foglalkoztatás kezdő napja!) 22
Szociális hozzájárulási adó kedvezmény Ø Példa 1. Gyes lejárt: 2009. 08. 31. • Foglalkoztatás kezdete ezt követően: 2009. 01. • 45. hónap lejár: 2013. 05. 31. Elméletileg eddig érvényesíthető lenne a kedvezmény, de: • A foglalkoztatás első 3 éve lejárt 2012. 08. 31 -én, és a kedvezményezett időszak legfeljebb 3 év, így kedvezmény nincs. 2. A dolgozó 2010. 01 -el ment vissza dolgozni, gyes mellett, amit most is kap (beteg gyermek). § 45 hónapot nem kell számolni, mert tart a folyósítás! § A kedvezményezett foglalkoztatás kezdete: 2010. január 1. § Nincs kedvezmény, 3 év eltelt. 23
Szociális hozzájárulási adó kedvezmény Ø Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások adókedvezménye q A szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető (ide nem értve a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltatót) az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezményre való jogosultság feltétele, hogy a kifizető q a Tao tv. szerinti fejlesztési adókedvezményre (a továbbiakban: fejlesztési adókedvezmény) jogosult adózónak minősül, és q a létszámát a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli (új munkavállaló). q További feltétel: hogy a kedvezménnyel érintett munkavállalók tényleges munkavégzési helye a szabad vállalkozási zóna területén belül legyen. 24
Szociális hozzájárulási adó kedvezmény Ø Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások adókedvezménye (alapja, mértéke) q A részkedvezmény egyenlő az új munkavállalóval létesített, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14, 5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. q A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér. q Korlát: A kedvezmény legkorábban a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezésének hónapjától vehető igénybe, és legkésőbb addig a hónapig, amelyben az üzembe helyezést követő 5. év letelik. 25
Szociális hozzájárulási adó kedvezmény Ø A kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény q Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban, doktori (Ph. D) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalót foglalkoztató vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő - kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. kutatóhely: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv. ) 4. § 4. a) pontja szerinti kutatóhely kutató, fejlesztő: az Innovációs tv. 4. § 4. d) pontja szerinti kutató, fejlesztő 26
Szociális hozzájárulási adó kedvezmény Ø A kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény alapja, mértéke q A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 27 százalékával. q Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag a meghatározott tevékenységnek megfelelő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet. q Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló munkaviszonya megkezdődik vagy véget ér, a részkedvezmény a kifizetőt az egész hónap tekintetében megilleti. 27
Szociális hozzájárulási adó kedvezmény Ø A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, bruttó munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya: q a pályakezdő munkavállalók után az Eat. (2011. évi CLVI tv. Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények mód. ) 462/B. § (2) bekezdése szerint, (27 százalék) q a tartósan álláskereső személyek után az Eat. 462/C. § (2) bekezdése szerint (27 százalék), vagy q a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után az Eat. 462/D. § (2) bekezdése szerint (27 százalék), vagy q a szabad vállalkozási zónában müködő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók után az Eat 462. § E. § (3) bekezdése szerint a foglalkoztatás első két évében igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Fontos! Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 100 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri 28 el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.
Szociális hozzájárulási adó kedvezmény Ø A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, bruttó munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 500 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya: q az Eat 462/F. §-ában meghatározott kutatók foglalkoztatása után járó szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. q Részmunkaidős foglalkoztatás esetén arányosítás! 29
KATA – Kisadózó vállalkozások tételes adója 2012. évi CXLVII. Tv. q Főállású kisadózó: az a kisadózó, aki a tárgyhó bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek valamelyikének: q legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, q Tbj. (1997. évi LXXX. Tv. ) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, q a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül (A 1 jelű igazolás!) q a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül (igazolás az egyezmény szerinti formában), q olyan magánszemély, aki 2011. december 31 -én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I. , II. , vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32 -33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy q rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű; 30
KATA Vállalkozók járulékfizetése q Az adózási mód, illetve a státusz (főállású, ún. másodfoglalkozású, vagy kiegészítő tevékenységet folytatató) befolyásolja. q Aki marad a Szja tv. , illetve az Eva tv. hatálya alatt annak a járulékfizetési kötelezettsége nem változik. Figyelni kell az átalányadózás választására jogosultak új körének járulékszabályaira. q Az új adónemeket választó (KATA, KIVA) adóalany: a választás szerinti anyagi jogi szabály szerint fizet. KATA tv. hatálya és alapvető rendelkezései: Az adózó a kisadózó vállalkozások tételes adójával és a kisvállalati adóval összefüggő adókötelezettségeit e törvény, valamint az Art. rendelkezései szerint teljesíti. 31
KATA Ø Alanya 3. § Ø Az egyéni vállalkozó (egyéni ügyvéd, állatorvos is) Ø Az egyéni cég Ø A kizárólag magánszemély taggal rendelkező Bt, KKT ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy adókötelezettségeit e tv. II. fejezet rendelkezései szerint teljesíti. Az adóalanyiság létrejöttének nem akadálya, ha az adóalany az adóévre az Szja tv. szerinti átalányadózást v. az EVA-t választotta. Az adónem az adóév során bármikor választható. Az adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napjától jön létre. A kezdő vállalkozás az adózási mód választásáról szóló nyilatkozatát az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg is megteheti, ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre. Nyilvántartásba vételről NAV – értesítő levelet küld, bejelentés – 32 Végrehajtható okirat!!
KATA Ø Nem választhatja: TEÁOR 2008 ill. Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke szerint • Biztosítási ügynöki, bróker tevékenység 66. 22 • Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége 66. 29 • Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 68. 20 Csak akkor, ha ebből bevételt szerez!!! Nem zárja ki, ha bejelentett tevékenységi körében szerepel! Nem választhatja: -adószámát az adóhatóság a bejelentkezést megelőző 2 éven belül törölte v. jogerősen felfüggesztette Ha a társaság tevékenységében a tag a saját tevékenységével részt vesz, akkor őt kötelező kisadózóként bejelenteni. Kivéve: ha ezt a tevékenységet munkaviszonyban látja el. Ha tehát a tag valamilyen munkát kíván a vállalkozásban végezni, akkor azt csak 2 módon teheti meg: kisadózóként v. munkaviszonyban 33
KATA Ø Adóalanyiság megszűnése: ha a választásra jogosító feltételek valamelyikében olyan változás áll be, amely kizárja az adóalanyt a jogosulti körből. - a vállalkozás ügynöki tevékenységből v. ingatlan bérbeadásból bevételt szerez - a cégnek nem magánszemély is tagjává válik - a cégből a kisadózó úgy lép ki, hogy más kisadózó nincs bejelentve a NAV-hoz - a vállalkozás adószámát az adóhatóság felfüggeszti v. törli - a vállalkozási forma oly módon változik meg ill. a cég úgy alakul át, hogy ezáltal a vállalkozás már nem lenne jogosult a KATA választására - az egyéni vállalkozói jogállás megszűnik - a cég kisadózói tagja meghal, és 90 napon belül nem jelentenek be új kisadózót - a cég jogutód nélkül megszűnik - a végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás indul - a vállalkozás az adóalanyiság megszüntetéséről dönt, és ezt bejelenti az adóhatósághoz 34
KATA Ø Adóalanyiság megszűnése: - vállalkozás adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer Ft-ot - az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt az adó ill vám hatóság mulasztási ill. jövedéki bírságot szab ki – számla, nyugtaadás elmulasztásért - be nem jelentett alkalmazotti foglalkoztatás ill. igazolatlan eredetű árú forgalmazása A megszűnéstől számított 24 hónapon belül ez az adóalanyiság nem választható ismételten. Megszűnést követően 30 napon belül nyilatkozat a bevételről, illetve bevallási kötelezettség 40%-os adó esetén. 35
KATA Ø Adómérték: Ø Főállású kisadózó 50 ezer Ft/hó Ø Főállásúnak nem minősülő 25 ezer Ft/hó Minden kisadózóként bejelentett személy után külön-külön 6 millió Ft éves bevételig! - 500 ezer Ft/hó, ha nem minden hóban fizet Bevétel fenti összege felett 40 % mértékű adó, nem zárja ki az adózói körből. Adót havonta, tárgyhót követő hó 12 -ig kell megfizetni!! Adófizetés alól mentesül: - táppénz, baleseti tp. , THGY, GYED, GYES, GYET, ápolási díj Katonai szolgálat Fogva tartott Egyéni vállalkozó szüneteltetése Kiváltott közterhek: - Vállalkozói Szja Vállalkozói osztalékalap utáni adó Átalányadó Tao 36
KATA Kiváltott közterhek: - Szja Egbizt. és nyugd. jár. Munkaerő piaci jár. EHO Szociális hozzájárulási adó Szakképzési hozzájárulás Nem mentesül: - A kisadózónak nem minősülő személyek utáni adó és járulék - Áfa (lehet alanyi mentes, 6 mill. 2013. jan 1 -től) Ellátások, jövedelem: - Főállású kisadózó – biztosított – társadalombiztosítási, munkaerő-piaci, nyugdíj ellátásokra jogosult, alapja: 81. 300 Ft - Főállásúnak nem minősülő – nem biztosított, ellátás nem jár 37
KATA Adatszolgáltatási kötelezettség - Ugyanazon gazdálkodótól naptári éven belül 1 mill Ft-ot meghaladó bevételt szerez Számla: - Minden számlán „Kisadózó” szöveg feltüntetése - mulasztási bírság Nyilvántartás: - Egyszerű bevételi nyilvántartás – időrendben - Sorszám, bizonylat sorszám, bevétel öszege, bevétel megszerzésének időpontja Nyilatkozat - Február 25 -ig ( ha nem érintett adózó 40%-os adóval) bevételről formanyomtatványon 38
. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! 39
- Slides: 39