Az Oxign A leveg jellemzi A leveg egy

Az Oxigén

A levegő jellemzői A levegő egy gázelegy, amely a Földet körülvevő gázok keveréke. A légkör főbb alkotórészei: 78% nitrogén-molekuláris állapotban (az őslégkörben nem volt molekuláris állapotban, csak NH 3 formájában volt megtalálható), 21% oxigén (őslégkörben csak nyomokban fordult elő) és 1% más gázok (argon, xenon, radon…). Változó mennyiségben vízpárát is tartalmazhat. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Vízben kevésbé oldódik. Nagyon lehűlve cseppfolyós, ilyenkor világoskék.

Alapvető tudnivalók Név: OXIGÉN (Oxygenium = “savképző”) Kémiai jel: O 2 Anyagszerkezet: rendszám = 8 a. : Atomszerkezet: 8 p+, 8 e–, 8 n 0, 2 e–-héj, 6 külső e– b. : Halmazszerkezet: 2 atomos, apoláris kovalens kötésű molekula, 1 mol tömege = 2 gramm

Fizikai tulajdonságai Rendszám Az oxigén a periódusos rendszer VI. a oszlopába tartozó Moláris tömeg nemfémes kémiai elem; Oxidációs szám Színtelen, szagtalan, a levegőnél kissé nagyobb sűrűségű gáz. Atomsugár Paramágneses tulajdonságú. Cseppfolyós halmazállapotban világoskék színű, sűrűsége a Elektronszerkez víznél nagyobb (1, 118 g/cm 3), et szilárd halmazállapotban sötétebb kék kristályokká alakul. Sűrűség (293 K) Vízben kis mértékben oldódik (ez a vízi élővilág szempontjából Elektronegativit rendkívül fontos). ás Az olvadt ezüst saját térfogatának több mint húszszorosát Olvadáspont képes oxigénből feloldani. Az oxigén nagymértékben adszorbeálódik a platina és az aktív szén felületén. Forráspont 8 15, 9994 g/mol -2 65 pm [He] 2 s 22 p 4 1, 43 kg/m 3 3, 5 54, 21 K= 218, 780 C 90, 03 K= 82, 970 C

Kémiai tulajdonságai Mindhárom halmazállapotban igen állandó kétatomos molekulákból (O 2) áll, de gázhalmazállapotban létezik egy allotróp módosulata is, az ózon. Az oxigén molekula két párosítatlan elektronja miatt paramágneses tulajdonságú. Három természetes izotópja van az 16 O, 17 O és 18 O, amelyek közül az 16 O fordul elő a legnagyobb mennyiségben (99, 7%), mellette csak 0, 2% 18 O és 0, 04% 17 O található. Az oxigén a periódusos rendszer VI. főcsoportjában található, ebből következően vegyérték-elektronhéján 6 vegyérték elektronnal. Az oxigén atomjainak elektronkonfigurációja {He}2 s 22 p 4; Vízben csak kevéssé (1 liter vízben 31 cm 3), szerves oldószerekben jobban oldódik. A vízben oldott ox igénnek mind biológiai, mind technikai szempontból nagy a jelentősége. Szobahőmérsékleten csak kevéssé aktív, magasabb hőmérsékleten vagy atomos állapotban ("aktív oxigén") azonban igen reakcióképes. A halogéneket, a nemesfémeket (pl. Pt, Au stb. ) és egyes nemesgázokat kivéve oxidok képződésével közvetlenül egyesül a kémiai elemekkel. Nagy elektronegativitása miatt gyakran képez kettős kötéseket. Vegyületeiben, a peroxidok, szuperoxidok és fluoroxidok kivételével, oxidációfoka -2. A legkisebb elektronegativitású fémekkel főleg ionos kötéseket létesít. A nagy elektronegativitású nemfémekkel kovalens kötésű, molekularácsos vegyületeket képez. Az atomrács, ionrács és molekularács közötti átmeneti jelleget mutat a félfémek és átmenetifémek oxidjainak rácstípusa. Az oxigén a legelterjedtebb elem. Az oxigén nélkülözhetetlen az életfolyamatokhoz. Az élőlények zöme oxidáció útján biztosítja energiaszükségletét. Bár az ipari és életfolyamatok útján nagy mennyiségű oxigén használódik el a levegőből, ennek oxigéntartalma állandó, mivel a zöld növényzet szén-dioxid asszimilációs folyamatát oxigén képződése kíséri. Legfontosabb vegyületei: a víz, a hidrogén-peroxid, az oxidok, karbonátok, foszfátok, nitrátok, szilikátok stb.

Előfordulása, előállítása, felhasználása a) Laboratóriumban Általában oxigéntartalmú vegyületek (pl. Hg. O, KMn. O 4, KCl. O 3, KCl. O 4 ) termikus bontásával nyernek oxigént, illetve gyengén savanyított vagy lúgosított víz elektrolízisével (az oxigén az anódon fejlődik) állítják elő. b) Iparilag Az oxigént legnagyobb mennyiségben cseppfolyósított levegő frakcinált desztillációjával állítják elő (előbb a nitrogén távozik, míg a visszamaradó rész oxigénben feldúsul). Előállítható még hidrogén-peroxid spontán vagy katalitikus bontásával illetve oxidálásával. 15 MPa nyomáson, kék csíkkal megjelölt acélpalackokban hozzák forgalomba.

Tudtad-e? Hogy az ókorban minden gázt levegőnek neveztek. Van Helmont gondolt először arra, hogy nem minden légnemű anyag levegő. Maga a gáz szó is van Helmont találmánya? Hogy az oxigént 1733 -ban a svéd Scheele, majd később, 1774 -ben az angol Priestley fedezte fel. Priestley előbb hozta nyilvánosságra kutatásainak eredményeit, ezért őt tartják az oxigén felfedezőjének?

„A l eveg min ő dan tiszta ságá nyiu nk f n elad ak me gőrz ata! ése !”