Az OMSZ veszlyjelz tevkenysge az idjrsi riasztsok Katasztrfavdelmi

Az OMSZ veszélyjelző tevékenysége, az időjárási riasztások Katasztrófavédelmi szakmai találkozó 2010. március 16 -18. Sándor Valéria Országos Meteorológiai Szolgálat Repülésmeteorológiai és Veszélyjelző Osztály /53

A Földön a természeti katasztrófák legnagyobb része meteorológiai eredetű (1993 -2002) 2

A társadalom világszerte egyre érzékenyebb az elemi csapásokra Felértékelődik az előrejelzések, veszélyjelzések, riasztások szerepe. A meteorológia felelőssége növekszik – a szélsőséges események, – a csapadék anomáliák (nagy csapadék, havazás, ónos eső), a hőmérsékleti anomáliák (kánikula, hideghullám), – viharok, heves zivatarok (felhőszakadás, viharos szél, villámlás, jégeső) előrejelzésében. 3

Extrém időjárási helyzetek Az extrém jelenségek száma növekedése az emberiség sebezhetőségét növeli. A fejlett társadalmakban felkészülnek a jelenségek jelzésére, elkerülésére, hatásuk csökkentésére, alkalmazkodnak ezekhez az extrém jelenségekhez, felkészülnek a hatások kivédésre. A fejletlen társadalmakban mindezek katasztrofális következményekhez vezethetnek. 4

Időjárási és természeti katasztrófák Károk mértéke: • Évente közel 250. 000 emberélet • Anyagi kár 50 és 100 milliárd dollár között 5

Korai riasztó és előrejelző rendszerek kialakítása következtében az áldozatok száma egyre csökken. Trópusi ciklonok áldozatai: – 1970: 300. 000 áldozat – 1992: 13. 000 áldozat – 1994: 200 áldozat 6

Néhány példa a közelmúltból: 7

2005. április 18. Mátrakeresztes 8

2005. május 4. Mád 9

2005. május 18. szlovéniai instabilitási vonal A szupercella vonulásában letarolt erdő Létavértes és Bánk között. Viharkárok Hosszúpályi községtől északnyugatra 10

2006. március 13. Balaton 11

2006. június 29. Felhőszakadás Budapesten 12

2006. augusztus 20. Budapest 13

2008. május 20. Gátér tornádó 14

2009. június 7. Jégeső Szabolcsban 15

Az extrém időjárási helyzetek megszaporodása • Klímaváltozás? – Az éghajlatváltozásra vonatkozó előrejelzések jelenleg egy-egy lehetséges verziónak tekinthetők, hozzárendelt valószínűségek nélkül – A tendenciák megállapításához hosszabb mérési idősorokra, több adatra lenne szükség • Gyorsabb és részletesebb információk • Távérzékelő eszközök fejlődése (műhold, radar, stb. ) • Média hírek gyors megjelenése 16

A Magyarországra jellemző katasztrófa típusok 1. Természeti eredetű veszélyek · Hidrológiai Árvíz Belvíz · Geológiai Földrengés · Meteorológiai Szélviharok Aszály Rendkívüli hideg - meleg Nagy csapadékok (eső, havazás) Jegesedés (ónos eső) Villámlás (zivatar) Felhőszakadás 2. Civilizációs eredetű veszélyek Nukleáris, vegyi Veszélyes anyagok előállítása Veszélyes anyagok szállítása Közlekedési 3. Humán és ökológiai eredetű veszélyek, természetet károsító tűzesetek Járványok Migráció Terrorizmus Tűzesetek 17

Az időjárási kártételek megelőzése, károk enyhítése Mit tud tenni a meteorológia? • Korai riasztó rendszer működtetése • Állami szervezetek értesítése fogadókészség • A lakosság értesítése • A nagyközönség ismereteinek fejlesztése (nemcsak meteorológiai ismeretek, hanem pl. a veszély-helyzetekben követendő eljárások, stb. ) 18

Mit tehet a meteorológia? Éghajlati információk, feldolgozások védekezési, megelőzési célokra • A területi veszélyeztetettség mértékének vizsgálata • Klíma kutatások – – statisztikai alapú elemzések klíma modellezés 19

Előrejelző és riasztó rendszer kiépítése Szakmai-módszertani fejlesztések (K+F) Nowcasting és ultrarövid távú előrejelző rendszer kifejlesztése 20

A riasztások közreadása Grafikus rendszer kifejlesztése a meteorológiai riasztások real-time eljuttatására a döntéshozó, intézkedő szervek számára 21

Mit tud nyújtani a meteorológia? 100% beválású előrejelzések nincsenek! Modell alapú, napra, időjárási elemre lebontott előrejelzés csak 7 -10 napra előre adható Az előrejelzések pontossága az időtartammal csökken 22

Előrejelezhetőség Minél nagyobb léptékű időjárási eseményről van szó, annál nagyobb időelőnnyel lehet előrejelezni (pl. egy nagy mennyiségű, országos esőt, vagy havazást) akár több nappal korábban is. A mikro léptékű jelenségeket csak nagyon rövid idővel korábban lehet előre látni (az időelőny fél és néhány óra között van). 23

Az időjárási jelenségek méretei Az időjárási jelenségek különböző léptékben mennek végbe: A globális mérettől kezdve (makro méret) a regionális méreten (mezo méret) keresztül a lokális jelenségekig (mikro lépték) minden méret előfordul. A méretek, az időbeli kiterjedés ismerete fontos az előrejelzés szempontjából is, mert az előrejelzési időelőny eszerint nagymértékben különbözik. 24

Makro léptékű jelenségek • Ciklonok időjárása (akár több napig tartó intenzív csapadék – hó, eső) • Anticiklonok időjárása (tartós meleg – hőhullám, aszály) • Trópusi ciklonok 25

Makro léptékű jelenségek • Ciklonok időjárása (akár több napig tartó intenzív csapadék – hó, eső) • Anticiklonok időjárása (tartós meleg – hőhullám, aszály) • Trópusi ciklonok 26

Makro léptékű jelenségek • Ciklonok időjárása (akár több napig tartó intenzív csapadék – hó, eső) • Anticiklonok időjárása (tartós meleg – hőhullám, aszály) • Trópusi ciklonok 27

Mezo léptékű jelenségek • Vonalba rendeződött zivatarok (instabilitási vonal) 28

Mikro léptékű jelenségek • Zivatar, szupercella, jégeső, tornádó, por- és homokvihar 29

30

31

32

33

34

35

36

A meteorológiai előrejelzések szerepe a katasztrófa elhárításban /53

A katasztrófa elhárítás szakaszai, a meteorológia szerepe • Megelőzési szakasz – meteorológiai előrejelzések, nemzetközi kapcsolatok szerepe • Mentési (védekezési) szakasz – a helyzet változásának és a kiváltó okok megszűnésének előrejelzése • Helyreállítási szakasz – a katasztrófahelyzet okainak feltárása 38

OMSZ és a katasztrófavédelem együttműködése • 1970 – tiszai árvíz (naponta készültek csapadék előrejelzések a veszélyeztetett területre) • 1986 – Csernobil (napi időjárás előrejelzések és trajektória számítások) • 1990 -es évek – hóhelyzetek, árvízhelyzetek (napi kapcsolat a döntéshozókkal) 39

Az OMSZ riasztó rendszerének szegmensei Balatoni és Velence-tavi viharelőrejelzés Nukleárisbaleset-elhárítás Árvízvédelemmel kapcsolatos előrejelzések Veszélyes időjárási jelenségek jelzése 40

Az OMSZ riasztó rendszerének szegmensei Balatoni és Velence-tavi viharelőrejelzés Nukleárisbaleset-elhárítás Árvízvédelemmel kapcsolatos előrejelzések Veszélyes időjárási jelenségek jelzése 41

A viharjelző szolgálat I. fokú riasztás: 12 mps-ot meghaladó szélsebesség esetén II. fokú riasztás: 17 mps-ot meghaladó szélsebesség esetén Jelzés elmaradása miatt bekövetkező haláleset az utóbbi kb. 10 évben nem volt, viszont gyakori a jelzések figyelmen kívül hagyása. 42

A jelző rendszer 1987 -ig rakétás jelzés, 1988 -tól fényjelző rendszer 43

Az OMSZ riasztó rendszerének szegmensei Balatoni és Velence-tavi viharelőrejelzés Nukleárisbaleset-elhárítás Árvízvédelemmel kapcsolatos előrejelzések Veszélyes időjárási jelenségek jelzése 44

Nukleárisbaleset-elhárítás Egy nagyon ritkán előforduló, de igen súlyos következményekkel járó esemény 45

A radiológiai mérőhálózat elemei • Gamma dózisteljesítmény mérő hálózat (25) • Automata aeroszol mintavevők üzemeltetése (3) Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer, OSJER OMSZ Internetes honlapján 46

Az OMSZ radiológiai mérőhálózata 47

Előrejelzési szolgáltatások a nukleárisbaleset-elhárítás során • Tájékoztatás az időjárási helyzetről • Trajektória számítások (Veszélyhelyzeti riasztást követően 1 órán belül továbbításra kerülnek az információk) • Szakértők részvétele a döntés előkészítésben (NBVMB, Op. T, KKB) 48

2003. 04. 11. 49

Az FVM mérései (a környezetbe jutott radioizotópok mennyisége) 50

Az OMSZ riasztó rendszerének szegmensei Balatoni és Velence-tavi viharelőrejelzés Nukleárisbaleset-elhárítás Árvízvédelemmel kapcsolatos előrejelzések Veszélyes időjárási jelenségek jelzése 51

Árvízvédelem 21 vízgyűjtőre készített előrejelzések, naponta 2 alkalommal 52

Az OMSZ riasztó rendszerének szegmensei Balatoni és Velence-tavi viharelőrejelzés Nukleárisbaleset-elhárítás Árvízvédelemmel kapcsolatos előrejelzések Veszélyes időjárási jelenségek jelzése – Katasztrófavédelem számára nyújtott élet- és vagyonvédelmi figyelmeztető előrejelzések, riasztások – Publikus riasztási felület kezelése 53

1005/2006. (I. 20. ) Korm. Határozat a lokális, nagy csapadékok okozta veszélyhelyzetekkel kapcsolatos előrejelzési és riasztási rendszerről 2006. február 1. 54

Csapadék tendenciák 1901 -2004 -es időszakban a csapadék csökkenése 11%. Ebben az időszakban a csapadékos napok száma és a csapadék éves összege csökkent, de az egy csapadékos napra jutó átlagos csapadék mennyisége növekedett. Budapesten a csapadékos napok száma 20 -al csökkent, a napi csapadékmennyiség néhány mmel növekedett. Az 1901 óta előfordult legnagyobb csapadékú hónap 2005. augusztus 55

Mérföldkő: 2006. augusztus 20. Azóta: Együttműködési megállapodások, Eljárásrendek pontosítása Me. H Operatív Törzs megalakítása, állami rendezvények esetén folyamatos ülésezés Rendezvények meteorológiai biztosítása ma már fontos kérdés – számos megrendelés Fejlesztések, módosítások a veszélyjelző rendszer működésében 56

Általános élet- és vagyonvédelmi célokat szolgáló figyelmeztető rendszer működtetésének fő célja, hogy kritikus időjárási helyzetekben, illetve ezeket megelőzően egy mindenkori hivatalos információt biztosítsunk. 57

A veszélyjelzés két szinten valósul meg Első szint: Előzetesen készül egy, az adott napra, valamint a következő napra szóló, szöveges és térképes formában is megjelenő előrejelzés (előzetes figyelmeztetés), amelyben a legvalószínűbb veszélyes időjárási események várt térbeli és időbeli alakulásának leírását találhatjuk meg. 58

Második szint: Ezt követően, amikor az időjárási feltételek adottak az előzetes figyelmeztetésben már jelzett veszélyes időjárási események előfordulásához, akkor sor kerül a következő néhány órára vonatkozó, veszélyes időjárási eseményekre figyelmet felhívó térképes formában megjelenő riasztás kiadására. A riasztás a veszélyes időjárási eseményt 0 -3 órával előzheti meg. 59

Az előzetes figyelmeztetés és riasztás nem jelent garanciát az adott veszélyes időjárási esemény bekövetkezésére az érintett terület egy adott pontján! Egy térségre kiadott figyelmeztetés azt jelenti, hogy az időjárási feltételek kedvezőek a veszélyes időjárási esemény kialakulásához a figyelmeztetett és ahhoz közel eső területeken. 60

Az időjárás előrejelzés, veszélyjelzés mindig egy meghatározott időszakra vonatkozik és nem egy adott időpontra, továbbá nem a különböző időjárási események közvetlen, vagy közvetett következményeinek, azokból esetlegesen eredő káreseményeknek előrejelzésére. 61

Az időjárás előrejelzés korlátai Az adott veszélyes időjárási eseménytől, ő helyzettől függ, hogy annak bekövetkezte előtt mennyivel korábban kerülhet ki a veszélyjelzés. Az időjárás előrejelzés korlátaiból adódóan – hazai és nemzetközi gyakorlattal összhangban – nem mindig lehetséges a megfelelő, időben történő riasztás, előzetes figyelmeztetés kiadása. 62

Az időjárás előrejelzés korlátai Ezért tudni kell azt, hogy a legkorszerűbb eszközök és módszerek, szakmai ismeretek alkalmazása ellenére sem lehetséges minden esetben megfelelő időelőnnyel, a megfelelő szintű veszélyjelzés kiadása! Sajnos előfordulhatnak olyan, akár kritikusan veszélyes időjárási jelenségek, amelyeket csak kialakulásuk pillanatában, vagy azután van lehetőség felismerni. 63

Az időjárás előrejelzés korlátai A nagyon kis területre korlátozódó, illetve rövid ideig (néhány perctől 10 -15 percig) tartó jelenségek jelzése nem is célja a veszélyjelzési rendszerünknek. Ennek oka, hogy nem áll rendelkezésre olyan jellegű mérőhálózat, nincsenek olyan megbízható eszközök, amelyek alapján megfelelően detektálhatók, ezáltal előrejelezhetők lennének az ilyen lokális skálájú események. 64

Az időjárás előrejelzés korlátai Ilyen jelenségek például: • rendszerint a nyári félévben, száraz időben előforduló néhány percig tartó tölcsérszerű forgószél (portölcsér, más szóval porördög), • a hegyek eltérő szélviszonyaiból származó eseményeket, hevesebb zivatarokhoz alkalmanként társuló tornádókat, • a rövid életű (15 -30 percnél nem hosszabb élettartamú), rendszerint kis területen megjelenő, akár intenzívebb zivatarok is. 65

A veszélyjelzési rendszerben használt veszélyességi szintek jelentése Első szint (sárga) Az ebbe a kategóriába sorolt időjárási események nem szokatlanok, de potenciális veszélyt jelenthetnek, ezért tanácsos elővigyázatosnak, óvatosnak lenni, főként az időjárási hatásoknak jobban kitett tevékenységek során. Különösen a bizonytalanabb kimenetelű, gyorsan változó időjárási helyzetekben célszerű a szokásosnál gyakrabban és részletesebben tájékozódni a várható időjárás felől. 66

A veszélyjelzési rendszerben használt veszélyességi szintek jelentése Második szint (narancs) Veszélyt hordozó időjárási jelenség, amely káreseményekhez vezethet, vagy akár személyi sérülést, balesetet is okozhat. Érvényben lévő figyelmeztetés esetén legyünk nagyon körültekintőek, vigyázzunk saját biztonságunkra és értékeinkre. Részletesen tájékozódjunk az időjárás alakulásáról. Kövessük a megbízható média által közvetített tanácsokat, illetve a hatóságok utasításait. 67

A veszélyjelzési rendszerben használt veszélyességi szintek jelentése Harmadik szint (piros) Veszélyes, komoly károkat okozó, sok esetben emberi életet is fenyegető időjárási jelenségek, amelyek rendszerint kiterjedt területeket érintenek. Érvényben lévő veszélyjelzés esetén legyünk különös figyelemmel értékeinkre és saját biztonságunkra. Folyamatosan kísérjük figyelemmel a legfrissebb hivatalos meteorológiai információkat. Minden körülmények között kövessük a hatóságok utasításait. Tartózkodjunk biztonságos helyen. A veszélyjelzés e legmagasabb (piros) szintjére már csak a meglehetősen ritkán előforduló események kerülnek. 68

69

A riasztások továbbítása Állami szervek számára: OKF – Együttműködési Megállapodásban meghatározott küszöbértékek esetén (piros és narancs fokozatok), Marathon rendszeren keresztül Vízügy – folyamatos kapcsolat, automatikus előrejelzés és riasztás továbbítás HM – az OMSz és a HM meteorológiai szolgálata folyamatos kapcsolatot tart ORFK – Marathon rendszeren keresztül 70

A riasztások továbbítása az OKF számára 6. Az OMSZ a 7 tervezési térségre 1 -3 órás időelőnnyel rendelkező nowcasting jellegű értesítést továbbít az OKF számára a) extrém erős szél (110 km/h fölötti széllökés), b) heves zivatar (jégesővel, viharos széllel), c) lokális, nagy csapadékkal járó (3 óra alatt 50 mm-nél nagyobb eső) időjárási jelenségekről, azok várható bekövetkezéséről és időbeli lefolyásáról. Az értesítés mindaddig érvényben van, amíg a feloldását, vagy módosítását tartalmazó újabb üzenet nem kerül kiadásra. Együttműködési megállapodás (2009. október) 71

Hogyan tesszük közzé az információkat? Kormányzati szervek számára: • EKG – adatátvitel • Számítógépes kapcsolat – ftp • Internet • Telefon • Fax • E-mail • Marathon Terra Túlbiztosítás Több csatornán keresztül De: veszélyhelyzetben mi a biztosíték a rendszerek működésére? Lakosság számára: OMSZ honlapján (www. met. hu) 72

Időjárási veszélyhelyzetekre vonatkozó kommunikációval szemben támasztott követelmények • Egy és csakis egy riasztó rendszer – hiteles információ csak hiteles forrásból • Egyértelmű, világos, tényekre szorítkozó • A felhasználó is ugyanazt értse, mint a meteorológus (képzés, ismeretterjesztés fontossága – közszolgálati rádió, TV feladata? ) • Felesleges pánikkeltés elkerülése • Ne legyen sokkoló – a média sokat ronthat a helyzeten (csak a negatív hír a hír) 73

2006. augusztus 20 -án reggel egy magánmeteorológiai honlapon megjelent „tájékoztatás” RENDEZVÉNYEK BIZTONSÁGA konferencia, 2007. április 12. 74

Időjárási veszélyhelyzetekre vonatkozó kommunikációval szemben támasztott követelmények • Egy és csakis egy riasztó rendszer – hiteles információ csak hiteles forrásból • Egyértelmű, világos, tényekre szorítkozó • A felhasználó is ugyanazt értse, mint a meteorológus (képzés, ismeretterjesztés fontossága – közszolgálati rádió, TV feladata? ) • Felesleges pánikkeltés elkerülése • Ne legyen sokkoló – a média sokat ronthat a helyzeten (csak a negatív hír a hír) 75

Felhívás 2007. májusában 76

Időjárási veszélyhelyzetekre vonatkozó kommunikációval szemben támasztott követelmények • Egy és csakis egy riasztó rendszer – hiteles információ csak hiteles forrásból • Egyértelmű, világos, tényekre szorítkozó • A felhasználó is ugyanazt értse, mint a meteorológus (képzés, ismeretterjesztés fontossága – közszolgálati rádió, TV feladata? ) • Felesleges pánikkeltés elkerülése • Ne legyen sokkoló – a média sokat ronthat a helyzeten (csak a negatív hír a hír) 77

Média – nézettség növelő tényező 2006. szeptemberében másfélszer annyit foglalkoztak az időjárással, mint az előző hónapokban Forrás: TÁRKI 78

Tervek, fejlesztések A jelenlegi regionális riasztórendszer túlbiztosítással működik. Oka: a konvektív viharok (heves zivatarok) karakterisztikus mérete jóval kisebb, mint a régió nagysága. Így akkor is riasztani kell az egész régiót, ha a veszélyes jelenség annak csak egy kis részét érinti. Cél: • A régiós riasztási rendszer helyett kistérségekre lebontott riasztási rendszer kifejlesztése • Módszertani fejlesztések a beválás javítása érdekében 79

A célok eléréséhez vezető út • Előrejelzési módszertani fejlesztések – saját erőforrás • A számítógép kapacitás növelése, hogy térben és időben pontosabb előrejelzések készülhessenek – pályázati forrás 1. 8 -2 -szeres számítógépes kapacitás bővítés • Web-es felület és szétosztó rendszer kifejlesztése a riasztások terjesztéséhez – saját erőforrás Pályázati forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 80

Célkitűzések 1. Kistérségre lebontott riasztás 1 -3 órára előre 2. Figyelmeztető előrejelzés 6 -12 órára előre 3. Beválás növelése (nagyobb felbontású modell + módszertani fejlesztések) 4. Infrastruktúra biztosítása az információk szétosztására 5. Jogszabályi követelményeknek való megfelelés 81

Szakmai feladatok 1. szint. : Kistérségi automatikus riasztások elkészítése Kapcsolódó szakmai feladat: új számítógép „belakása”, modellfejlesztés, MEANDER módszertani fejlesztések 2. szint: A felajánlott riasztások ellenőrzése, felülbírálata, módosítása Kapcsolódó szakmai feladat: interaktív felület létrehozása 3. Az információk továbbítása Kapcsolódó feladat: a riasztások lebontása, tárolása kistérség, fokozat, paraméter szerint, igény szerinti szétküldés ( e-mail, ftp), web-es megjelenítés 4. Nem közvetlenül a projekthez kapcsolódóan: a web-es riasztási oldal további fejlesztése egyéb, kiegészítő információkkal 82

Régiós riasztás 83

Kistérségi riasztás 84

Köszönöm a figyelmet! 85