Az nszablyoz tanuls pszicholgija Dr Mester Dolli mester

Az önszabályozó tanulás pszichológiája Dr. Mester Dolli mester. dolli@uni-eszterhazy. hu 2018 1

Kötelező irodalom • http: //tanulasfejlesztes. ektf. hu/? valaszt=hatter_hatekony _tanulas • Héjja Nagy Katalin – Dávid Mária – Mester Dolli (2015): Neveléslélekta – egyéni bánásmód http: //p 2014 26. palyazat. ektf. hu/public/uploads/13 neveleslelektan_55 e 9 c 641 bc 478. pdf 82 125 • Molnár Éva: Önszabályozó tanulás; nemzetközi kutatási irányzatok és tendenciák; Magyar Pedagógia, 102. évfolyam, 1. szám, 2000, 63 77. p. • Réthy Endréné: A kognitív és motivációs önszabályozást kialakító oktatás; Iskolakultúra, 2002/2. ; 3 12. p. • Oroszlány Péter: A tanulás tanítása. Budapest, AKG Kiadó, 1999. • Dávid Mária: (2006) A tanulási kompetencia fejlesztése – elméleti háttér. In: Alkalmazott pszichológia folyóirat, 2006. VIII. évfolyam, 1. szám (51 64. p. ) 2

Ajánlott irodalom • N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk. ): Pszichológia Pedagógusoknak; Osiris Kiadó, Budapest, 2004. • Robert Fischer: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki könyvkiadó, Budapest, 2000 • Mező Ferenc – Mező Katalin: Tanulási stratégiák fejlesztése az IPOO modell alapján Tehetségvadász Stúdió – Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális egyesület, Debrecen, 2007 3

Miért fontos? OECD, PISA tapasztalatok oktatás sikeressége nagyban függ • a tanulási kedv felkeltésétől, • önbizalom erősítésétől és • a hatékony tanulási stratégiák átadásától • PISA az oktatási rendszerek teljesítményét és egyéb jellemzőit méri a modern, tudásalapú munkaerőpiac szempontjából fontos képességek mentén ↓ • ezért vizsgálatok, háromévente, 15 évesek matematikai, olvasási szövegértési és természettudományos tudása • az életben szükséges, használható gyakorlatias tudásra irányulva

• 2000, 2003, 2006: • természettudományi eredményünk átlagos, • szövegértési és matematikai pontszámunk átlag alatti • A PISA 2009: • ekkor OECD átlagosra javult a magyar diákok teljesítménye. • 2012: • különböző mértékben ugyan, de minden eredményünk romlott • sem a nyomtatott, sem a digitális tesztekben már nem éri el a magyar tanulók teljesítménye az OECD átlagot egyik mérési területen sem.

PISA eredmények • A magyar gyerekek nagyon gyengén szerepelnek a Pisa vizsgálatokban, különösen az olvasásban • a jók sokkal motiváltabbak, azaz kedvvel tanulnak, bíznak magukban, és tudják, hogy kell hatékonyan tanulni, a gyengék ezek hiányáról számolnak be

ezek olyan tényezői az iskolai eredményességnek, amit a többség nem hoz otthonról + akkor képes ugyanis a diák önállóan tanulni, az iskolai dolgaiért felelősséget vállalni, ha rendelkezik a megfelelő módszerekkel ↓ a korszerű iskola ezt biztosítja

Az önszabályozó tanulás

Definíció • Schunk és Zimmerman (1994): olyan komplex gondolkodási, érzelmi, akarati és cselekvési önfejlesztési képesség, amely minden esetben a saját cél elérésére irányítja a tanulási képességeket

Az önszabályozó tanuló jellemzői (Zimmerman, 1995) • A tanulás a tanuló kezdeményezésére jön létre • Kitartás • Önállóság • Hatékony tanulási stratégiákat alkalmaznak és felmérik a következményeket • Önreflexívek • Kialakult érdeklődés • Belső, személyes célok megfogalmazása • Saját képesség reális ismerete • A tanulás szeretete

Önszabályozó tanulás fázisai • célkitűzés – tervezés – aktiválás (tanulási cél megfogalmazása, problémával kapcsolatos előzetes tudás aktiválása, a feladat nehézségének megjóslása, saját hatékonyság felbecsülése stb. ) • monitorozás – figyelemmel kísérés (egy esemény vagy tevékenység kontextusának figyelemmel kísérése, kitartás, nehézségek, erőkifejtés észlelése és nyomon követése, stb. ) • kontrollálás – szabályozás (figyelemmel kísért események (stratégiák, motiváció, erőkifejtés) korrekciója, módosítása majd szükség esetén a feladat változtatása és újraértelmezése) • reakciók – reflexiók – visszacsatolás (összevetik a teljesítményüket a célkitűzésben megfogalmazott elvárásokkal, önreflexiós bírálat, értékelés és attribúció a saját teljesítményről az adott feladaton belül)

Az önszabályozó tanulás szabályozási stratégiái (Pintrich, 1999) 1. Kognitív tanulási stratégiák (figyelem fenntartása, információ szelektálása, kidolgozása, memorizálása, ismétlés) 2. Metakognitív és szabályozó stratégiák, (tanulói törekvések reflexiói, monitorozzák és szabályozzák a tanulók kognitív stratégiáit) 3. Forrás-menedzselési stratégiák, (külső és belső „források” menedzselését, kiaknázását és felhasználását segítik (pl. : motiváció, felhasználható idő) 15

Kutatási irányok 1. A megismerő folyamatokat, az értelmi komponenseket (kognitív és metakognitív stratégiák kiválasztása, alkalmazása) hangsúlyozó kutatások 2. Motivációs és a selffel kapcsolatos komponenseket (célmegfogalmazások, énkép, önhatékonyság, kontroll tevékenységek) kiemelő kutatások 3. Szocio-kognitív komponensekre fókuszáló kutatási irányzatok, amelyek a tanulási helyzetek, stílusok vizsgálatára vonatkoznak. 16

A megismerő folyamatokra vonatkozó vizsgálatok • az önszabályozó tanulás folyamatát alapvetően a kognitív és metakognitív képességek határozzák meg. • A sikerességet befolyásolja: • milyen stratégiával, • az adott tanulási tevékenység tervezése és megvalósítása 17

Pintrich (2000) három típusát különbözteti meg a tervezés és aktiválás folyamatának: 1. Feladatspecifikus célok kiválasztása 2. Előzetes tudás alkalmazása a tanulási folyamatban 3. A metakognitív tudás alkalmazása (a kognitív feladatok és kognitív stratégiák tudatos használatára irányul) 18

Az önszabályozó tanulás a metakognitív tudást három komponensre osztja: • Deklaratív tudás: gondolkodási stratégiák felismerésére („tudni, milyen”), • Procedurális tudás: kiválasztott stratégia alkalmazására („tudni, hogyan”) • Feltételes tudás: használat körülményeire („tudni, mikor” és „miért”) vonatkozó képesség 19

A motivációs komponensekre és a selfre irányuló vizsgálatok • Célok megfogalmazásában, tanulási folyamat fenntartásában, eredményességében a motívumok szerepe meghatározó Pl. Dweck (1998) modelljében a két fő irányvonal: • A tanulási cél a kompetencia növelésére vonatkozik • A teljesítmény-cél magában foglalja vagy a kompetenciára vonatkozó negatív értékelések elkerülését, vagy a teljesítmény pozitív értékelésének elérését. 20

A motiváció és affektív apparátus szabályozó funkciója a következő folyamatokra irányul: • Célirány monitorozása (a feladat elvégzésre irányuló törekvés) • Önhatékonyság (a feladat elvégzésére irányuló kompetencia felbecsülése) • A feladat értékéről való meggyőződés • A személyes érdekek a feladat elvégzésében A motivációs monitorozás során negatív érzelmek segítségül hívása (bűntudat, szégyenérzet) is segíthet a feladatvégzési kitartásban. 21

Szocio kognitív komponensekre irányuló elméleti megközelítések Az önszabályozó tanulás folyamatában a környezeti kontextus meghatározó tényező. A tanulási esemény fogalma: a tanuló célirányos tanulási helyzetben való részvétele. • Az informális tanulás rugalmas, és nem kényszerítő jellegű, és ebből adódóan kedvező hatást gyakorol a különböző önszabályozási stratégiák alkalmazására. • Az osztályteremben megvalósuló tanulási esemény sem nem kumulatív, sem nem célirányos, mivel közvetett tapasztalatot ad, és a tanár által kitűzött célok vezérlik. 22

Az önszabályozó tanulás kutatási irányainak közös elemei 1. Aktív, konstruktív alapfeltétel: aktív, a tanulási folyamatban konstruktív tanulót feltételez 2. Kontroll-képesség alapfeltétel: a tanulók képesek a monitorozást, a kontrollálást és a szabályozást megismerő tevékenységük, motivációjuk és viselkedésük központi tényezőjévé tenni. 3. Cél, kritérium vagy a mértékadó elvárás alapfeltétele: célok vagy referencia értékek 23

4. Közvetítők szerepe: személy – környezet, aktuális – elvárt tevékenység között. • kulturális, • demográfiai, • személyiségbeli jellemzők • + saját önszabályozása 24

Az önálló tanulás fejlesztésének módszertani lehetőségei 1. A tanuló aktivitására építő módszerek alkalmazása az oktatásban 2. Direkt tanulás módszertani fejlesztés 3. Indirekt tanulás módszertani fejlesztés 4. Tanulási tanácsadás

1. A tanuló aktivitására építő módszerek az oktatásban • Kooperatív tanulásszervezés • • Építő egymásrautaltság Egyéni felelősség Egyenlő részvétel Párhuzamos interakció • Projekt oktatás • Egyéni differenciálás • Kritikai gondolkodás fejlesztése

2. Direkt tanulásfejlesztés • Hatékony tanulási szokások kialakítása • Megfelelő tanulás iránti attitűd kialakítása • Tanulási technikák és stratégiák begyakoroltatása • A tanulás iránti motiváció kialakítása

2. a. Hatékony tanulási szokások kialakítása • A tanulás optimális körülményeinek megteremtése (rendezett tanulási tér, jó fényviszonyok, a taneszközök kezelésének kialakított szokásrendszere). • Időtervezés (napirendben, heti rendben a tanulási idő elhelyezése, az egyes tantárgyakhoz szükséges tanulási idő tervezése) • A tanulási folyamat szokásrendszerének kialakítása (a tantárgyak tanulásának sorrendje, az ismétlések számának és idejének optimalizálása).

Erősségek, gyengeségek a szokásokban I. 1. A napi teendőimet előre megtervezem. 7. Másképp készülök egy felelésre, mint egy témazáróra. 2. Megtervezem, mennyi időt fogok az egyes tárgyak tanulásával eltölteni. 3. Megtervezem a megtanulandó tananyagok sorrendjét. 8. Tudom, hogy egy lecke megtanulásához mennyi időre van szükség. 9. Kitartó vagyok a tanulásban. 4. Tudom tartani magam a tanulási napirendemhez. 10. A tanulás során fontossági sorrendet állítok fel. 5. A napom tervezéséhez valamilyen eszközt használok. (naptár, számítógép, telefon) 6. Be tudom tartani a tervezett tanulási időt. 11. Hosszabb távra is szoktam tervezni 12. Beosztom, hogy melyik tantárgyra mennyi időt szánok.

Erősségek, gyengeségek a szokásokban II. 1. Rendszeresen készülök az órákra. 2. Fáradt vagyok, amikor leülök tanulni. 3. Tanulás előtt pihenek. 7. Tudom, hogy milyen sorrendben tanulom meg a különböző tantárgyakat 8. Hasonló tantárgyakat nem tanulok egymás után. 9. Van megszokott tanulási helyem (íróasztal, tanulósarok) 4. Mindig pontosan tudom, hogy mi a házi feladat, mit kell megtanulni. 10. A számomra nehezebb tárgyakkal kezdem a tanulást. 5. Ha egy tárgyból szóbeli is és írásbeli is van, akkor a szóbelivel kezdem. 6. Az a legfontosabb, hogy az írásbeliket elkészítsem. 11. Rendet tartok magam körül tanulás közben 12. Nálam mindennek megvan a maga helye

Fontos tanulási szokások • Előkészület a tanórára- nyugodt, relaxált figyelem megteremtése a tanóra elején, esetleg témákat „hívni” • Figyelem- és ennek ébrentartása a másikra való figyelem az ismétlés, szervezés, kérdések stb. mentén bennünket is tovább lendít • A frissen tanultak délutáni rögzítése (átfutni az aznap tanultakat és így a magyarázatokat felelevenítsük. ) Csak ezután kezdeni bele a másnapi leckébe (napköziben is jó lenne alkalmazni). • Emlékeztetők írása otthon az órára készülve órai történések, fontos gondolatok, személyes szűrő (leltárszerű ismeretek vagy összefüggő szöveg)

Fontos tanulási szokások • Idegen nyelvek, versek tanulásával kell kezdeni a tanulnivalót és a végén újra ismételni azt, majd reggel átnézni. Itt nem összeadódnak a rászánt percek (ha előzetesen foglalkozunk vele), hanem megtöbbszöröződnek. • A tantárgyak sorrendje személyiségfüggő. A legnehezebbel kezdjünk? aztán a könnyebbek? Vagy fordítva? De…. • Hasonló jellegű tárgyakat ne vegyünk egymás után. (Homogén gátlás!!) • Egy tárgyon belül, ha írásbeli és szóbeli feladat is van, akkor először célszerű a szóbelit megtanulni és az írásbelit utána megírni. • Próbafelmondás- az olvasottak lényegének összefoglalása és elmondása • Ismétléseknél ne egyszerre sokszor vegyük át az anyagot, hanem gyakrabban, kisebb- nagyobb időközökkel. • Ha valamit megununk, vagy elfáradunk benne, tegyük félre és jöhet a következő.

Feladatok a tanulási szokásokkal kapcsolatban • A fontos szokásokat érdemes szem elé tenni, tehát kiírni és a tanórán is aszerint „működni”, valamint utalni rá. • elmélkedés (egy témáról) • koncentráció (egy tárgyról, annak jellemző tulajdonságairól) • memoriterek minden nap, közös ismétléssel (de úgy, hogy azért kiderüljön, ki bizonytalanabb)

2. b. Attitűdformálás és motiváció • A tanulás légkörének optimalizálása (Rogers i elvek) • A tananyag és gyermek fejlettségi szintjéhez való igazítása • Az érdeklődés felkeltése, a tanulói kompetenciamotívumot erősítő módszertani elemek alkalmazása

Pedagógiai megfontolásból háromféle szintet különböztetünk meg: • Beépült (internalizált) tanulási motívációt, amikor a tanulás a szülőkkel, tanárokkal, önmagunkkal szembeni erkölcsi kötelességé válik. • Belső tanulási motiváció (intrinsic): a motiváció a tanuló meghatározott személyiségjegyei vagy a tanulási helyzet sajátosságai révén jön létre. • Külső (extrinsic) tanulási motiváció, amely esetén a tanulás csak eszköz valamilyen külsődleges cél elérése érdekében • Mérhető : Tanulás iránti attitűd kérdőívvel 35 A tanulási motiváció osztályozása

• A tanuló személyiségbeli összetevői • A tanuló szociális igénye • A tanuló érdeklődése • A szituációtól függő ösztönzési variánsok. 36 A tanulási motivációt befolyásoló tényezők

• Az énkép: az önmagunkra vonatkozó nézetek, vélekedések a személyiségfejlődés során fokozatosan alakulnak ki. A gyermek úgy ítéli meg önmagát, ahogyan a környezete viselkedik vele szemben. Az énkép nem egységes, hanem több részből áll. • Az önértékelés: az önészleletek pozitív vagy negatív minősítéséből formálódik ki és az önbecsülésben jut kifejeződésre. 37 A tanuló személyiségén belüli változók: énkép, önértékelés, önbizalom

38 • Az önbecsülés érzelmi vetülete az önbizalom. Az iskolai feladatvégzés szempontjából a tanulók önbecsülésére a teljesítménymotiváció és a szorongás van jelentős hatással. A teljesítménymotiváció két tényezőtől függ: • A siker elérésére irányuló késztetés, a sikerorientáció • A kudarc elkerülésére irányuló törekvés, a kudarcorientáció.

• A felnőtt példaképpel való azonosulás igénye. • A felnőttektől való függőség igénye, különösen a fiatal tanulóknál erős. • Érvényesülés és elismerés igénye a tanárral vagy/és a diáktársakkal szemben. • A büntetés elkerülésének igénye. 39 A tanulók szociális igénye

• Ide tartozik az általános fizikai és szellemi aktivitás, az új iránti fogékonyság, a kitartás és szorgalom. • A specifikus exploráció célja az információszerzés. Ezt a fajta kíváncsiságot az újszerűség, a bizonytalanság, a titokzatosság kelti fel. • A szórakoztató exploráció célja, hogy elegendő változatosságot vigyen a tanuló életébe. 40 A tanuló érdeklődése

Szituációtól függő ösztönzési variánsok Kozéki Béla szerint a motiváció területei: Iskolai motiváció kérdőív! • Érzelmi kapcsolatok (affektív összetevő). A nevelés vagy meleg, emberi kapcsolatokra ösztönző – vagy hideg, elutasító, inkább szembefordulásra késztető. M 1: érzelmi kapcsolat, szeretet, a dependenciától a gondoskodás ösztönzéséig; M 2: az azonosulás, az érzelmi azonosulás és a hasonulás vágya M 3: szociabilitás, a csoportba tartozás, barátság, közösségi érzés ösztönzése; ez már legtipikusabban a társakkal való kapcsolatot jellemzi 41 A tanulási szituáció része a pedagógus is. A tanár autokratikus, demokratikus, vagy hanyagoló vezetési stílusa alapvető hatással van a tanulók iskolai magatartására.

42 • Tapasztalatszerzés, érzelmi ösztönzés (kognitív összetevő). A nevelés nyílt, aktivitásra, önálló ismeretszerzésre ösztönző – vagy zárt, korlátozó, gátló, inkább passzivitást elősegítő. M 4: autonómia, independencia; az adekvátság, a feladatoknak megfelelés, az önbizalom alapkésztetése M 5: a tudásvágy, hatékonyság vágya, a mesterségbeli tudás örömének elérésére való késztetés; M 6: az aktivitás öröme, a problémamegoldástól a játékig, a kisgyermekben meglevő, a cselekvés kívánatossága

43 • Morális (effektív összetevő). A nevelés erős, felelősségvállalásra, akaratra ösztönző, kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló követelmény betartására ösztönöz – vagy gyenge, a felelősségvállalás alóli kibúvásra késztető hatása van. M 7: a lelkiismeret, a leginkább érzelmi jellegű összetevő, megfelel a normáknak M 8: a vágy, hogy környezete megbecsülje, a tényleges viselkedése valóban megfelel e normáinak M 9: a moralitás mint késztetés, az értékrendszer és a világkép az egyéni és társadalmi normarendszer egyeztetése

2. c. Tanulási technikák és stratégiák begyakoroltatása • Elemi tanulási technikák alapvető tanulási módszerek, apró tanulási fogások, amelyek elősegítik a tananyag megértését, tanulását. • Összetett tanulási technikák: az elemi módszerek együttes alkalmazása, kombinálása (jegyzetelés, összefoglalók, táblázatok, vázlatok, mind map ek készítése) • Tantárgyspecifikus tanulási technikák gyakorlása (pld: a szótanulás különböző módszerei idegen nyelvek esetében) • Tanulási stratégiák: a tanulási feladat végrehajtásának célszerű tervezése, a tanulási technikák egységes műveletsorokká rendezése (pld. PQRST – módszer) • A tanulásra vonatkozó metakogníció fejlesztése

Tanulási technikák • Mindazok a gondolkodási és cselekvési műveletek, melyek a tanulás gyakorlati megvalósulását jelentik. • Olyan módszerek, a tanulás apróbb lépései, amelyek elősegítik a tanulnivaló megértését, rögzítését, előhívását, egymással kapcsolatba hozását.

Elemi tanulási technikák • • • Szöveg hangos olvasása Néma olvasás Elhangzott szöveg elmondása Elolvasott szöveg néma átismétlése a szövegbeli támpont nélkül Elmondás más személynek Elmondani magnónak és visszajátszani Ismétlés Beszélgetés társakkal a tanult információkról Előzetes áttekintés Utólagos áttekintés

• Ismeretlen szó meghatározása • A szövegkörnyezet elemzése • Visszalapozás a korábban tanult fejezethez • Szótárak, lexikonok, kisegítő könyvek • • • Aláhúzás Parafrazeálás Kulcsfogalmak kiírása Kulcsfogalmak definíciója Jegyzetelés Tanári vázlat, ábra

• Fogalmak közti kapcsolatok megkeresése és rögzítése • • • Egy lényeges fogalom köré illeszkedő asszociatív fogalmak. Alá , fölérendeltségi viszonyok. Mellérendelt viszonyban levő fogalmak. Ellentétes fogalmak. Ok okozati kapcsolat. Összefoglalás Kérdésfeltevés Kérdésre válaszolás Grafikon, ábra készítése Grafikon ábra értelmezése

Tanulási stratégiák • A tanulásra vonatkozó tervek, elhatározások rendszere, melyek meghatározott célra irányulnak, tartósak, adaptálhatóak, és variálhatók. • A tanulási feladat végrehajtása, során a tanulási technikák egységes műveletsorokká rendeződnek, így alakítva ki a tanulási stratégiát.

A tanulási stratégiák • Mélyrehatoló: A dolgok átlátására, megértésére törekszik, az új ismereteket igyekszik a régiekhez kapcsolni, önállóan próbál véleményt alkotni. • Reprodukáló: A részletek megjegyzésére épül, a tanulás célja a minél pontosabb felidézés az összefüggések feltárása nélkül. • Szervezett: Jó munkaszervezéssel törekszik a legjobb teljesítményt elérésére • Kozéki, Entwistle: Tanulási Orientáció Kérdőív!

PQRST módszer • Önálló ismeretfeldolgozáshoz, egyik leginkább alkalmazható tanulási stratégia • A hatékony tanulás egyes 1. Áttekintés (Prewiew) 2. Kérdésfeltevés (Question) 3. Olvasás (Read) 4. Felmonás (Self recitation) 5. Ellenorzés (Test) A módszer alkalmazásával hatékonyan tanulhatók önállóan egész tankönyvek, vagy nagyobb fejezetek. Az első (P) és az utolsó (T) lépések a fejezetekre, mint egészekre alkalmazandók, A három középső lépés (Q _ R _ S) a fejezet minden egyes szakaszán egyenként hajtandó végre.

Egyéb stratégiák • SQ 4 R • MURDER • Cornell http: //tudasbazis. sulinet. hu/hu/s zakkepzes/egeszsegneveles/ps zichologia/tankonyvolvasasi modszer/pqrst modszer elmelete http: //szitoimre. com/feladat/ murder. pdf

A tanulási stílus preferált információfeldolgozási mód személyiségtulajdonság • Az egyén által leginkább előnyben részesített (preferált) külső és belső feltételek és módok, melyek között a tanulás végbemegy (Bireley, 1987. ) • A megismerés tipikus módja, amely tükrözi , hogy a személy milyen észlelési ingereket fog fel és dolgoz fel könnyebben, milyen ingerekre emlékszik jobban. • A különböző probléma megoldási stratégiák közül melyeket alkalmazza hatékonyabban, és a tanulást az emlékezeti információkat hogyan szervezi. • Egy kognitív stílus, amely meghatározza a megismerés (tanulás) útját, módját.

A tanulási stílusok Információfeldolgozás alapján: • Analitikus • Globális • Impulzív • Reflektív

Analitikus • Aprólékosan, részletezően kidolgozás, képes lépésről lépésre halad • Kedveli az adatgyűjtést, elemzést. • Fontos a dolgok működésének megértése, azok megítélése tények, kritériumok és logikus érvelés alapján. • Lépések sorozata begyakorlott, infó és szükséges gondolkodási műveletek • Jellemzően logikus, tényszerű, kritikus, szakmai. Globális • Értenie kell, mit és miért tanulnak, és utána tudnak a részletekre figyelni. • Az egész agyat igénybe vevő módszerek a leghatékonyabbak. • Segítséget jelentenek az illusztrációk, a humor, a különböző jelek és mindenfajta szemléltetés. Impulzív Reflektív • A válasz sokszor mérlegelés nélkül, intuitív • Válaszadás előtt átgondolja a válaszát, módon érkezik. elemzik a kérdést, logikai • így lehet jó eredménye, de nem tudja rendszerekbe helyezik az megmagyarázni információkat. • Hirtelen reagáló emberek, szívesen • Helytálló, tudatos érvekkel tudják vitáznak, tanulnak, oldanak meg alátámasztani a válaszukat. problémákat csoportban.

Érzékleti modalitások alapján: (az érzékszervi ingerek feldolgozása szerinti elkülönítés) • Vizuális • Auditív • Motoros

Felder tanulási stílusa

Metakogníció • „a tudásra vonatkozó tudás” (Csíkos, 2007. 13. o. ) • saját gondolkodási folyamataink tudata: • Saját tanulási és memóriakapacitásunk ismerete • Mely tanulási stratégiák hatékonyak számunkra és melyek nem • Tanulási feladat megközelítésének megtervezése • Hatékony tanulási stratégiák alkalmazása • Saját jelenlegi tudásszintünk nyomon követése • Hatékony stratégiák a korábbi információk felidézésére

3. Indirekt tanulásfejlesztés • Tanuláshoz szükséges alapkészségek fejlesztése (figyelem, emlékezet, gondolkodás, szókincs, olvasás, írás) • Megfelelő tanulási környezet kialakítása

• Figyelem • Emlékezet • Problémamegoldó gondolkodás • http: //tanulasfejlesztes. ektf. hu/ 60 Értelmi képességek

A FIGYELEM FEJLESZTÉSE https: //www. youtube. com/watch? v=b 7 e 7 aj 2 Wu. A 4

A tudatos koncentrációt nehezíti: • Ha az, amire figyelnie kell, unalmas • Ha elveszítette a fonalat • Ha más zavaró ingerek is jelen vannak (pl. odarepült egy légy, vagy zörög a padtárs) 62 A figyelem tudatos erőfeszítés

Találd meg a pandát!

Változik e a figyelem az életkorral? 68 • A kisebb gyerekek figyelmét könnyebben elterelik a környezetükben levő egyéb ingerek. Figyelmüket jobban magukra vonják a színek, mozgások, a meglepő és újszerű ingerek. • Később egyre jobban képesek irányítani, mire figyeljenek (Flavell, 1985). • A figyelem irányításának képessége gyorsan nő 12 13 éves kor között, majd a növekedés üteme kicsit lelassul (Wittrock, 1987).

Mit tehetünk? 69 • A különböző modalitások tanításban való felhasználásának fontossága! • Egy egy nagy koncentrációt igénylő szakasz után próbáljunk pár percet lazítani! • Nagyon fontos, hogy hangsúlyozzuk – hogy az adott jelenséggel hol találkozhatunk a hétköznapokban. • Az óra elején ismertetjük az óra célját, azt, hogy mit is szeretnénk velük megtanítani, könnyebbé teszi a lényeges információk kiszűrését.

70 • Időzzünk el jobban a fontosabb részeknél! • Az érdekes példákon túl minden lényeges ponthoz tervezhetünk egy kérdést. • Ismerjük tanítványaink érdeklődését, kérdéseinket, az elvégzendő feladatokat összeállíthatjuk úgy, hogy közel essenek azokhoz. • Vegyük figyelembe, hogy az idősebb illetve a jobb tanulók közül sokan általában hosszabban képesek figyelni, mint a fiatalabbak vagy gyengébbek. • Mielőtt továbblépünk a tananyagban, győződjünk meg arról, hogy a gyerekek tudják az alapokat!

AZ EMLÉKEZET FEJLESZTÉSE

Emlékezet • Bejuttatni az információt a memóriába • Előhívni az információt a memóriából

Stratégiák az előhívás javítására • Túltanulás: elég egyszerű módszer, ami könnyen mechanikussá válhat. Az anyag gyakorlását jelenti, miután a diák már tudja. • Az anyag csoportosítása: Ennek eredményeképpen az információk értelmes kapcsolatba lépnek egymással, így könnyebb megjegyezni őket. • Az anyag átfogalmazása és összefoglalása. Az anyag mélyebb szintű feldolgozását segíti, így teszi könnyebbé a felidézést is. • Nagyon hasznos, ha az új anyag bevetőjében az anyaghoz fokozatosan közelítünk és ismerős, már tudott dologhoz kötjük.

Az emlékezet fejlesztése • Tömbösítés: A rövidtávú memóriánál már említettük a módszert. Hosszú gyakorlást igényel, de hatékony. • Asszociatív emlékezetfejlesztés: bizonyos asszociációk alapján tesszük könnyebbé a megjegyzést. Ilyen a rímek vagy ellentétpárok megjegyzése. • Mnemotechnikai módszerek: A kódoláshoz a képzeletet hívjuk segítségül. • Kapcsolás módszere: a megtanulandó lista elemeit egy közös képbe rendezzük • Történet módszere: A lista elemeit történetbe szőjük. • Helyek módszer: A lista elemeit képzeletben elhelyezzük egy ismert útvonalon vagy akár a lakásban. • Kontextus: Az előhívás a legkönnyebb, ha visszamegyünk abba a környezetbe, ahol a tanulás

DRM paradigma • megfelelő mennyiségű szoros asszociációs kapcsolatban lévő szó ismétlése után a hasonló kategóriába tartozó szavak is aktiválódnak, azokra is elég erősen emlékszünk. • A DRM paradigma jelentősége nagy horderejű, hiszen támogatja azt az elképzelést, hogy az emberi emlékezet gyakran kiegészül olyan elemekkel, amelyekről az emberek azt hiszik, hogy tapasztalták, a valóságban viszont nem történt meg velük.

DRM –paradigma Deese, Roedriger, Mc. Dermott (1959) A következő kísérletben szavakat fogsz látni, próbáld őket megjegyezni

1. lista Cérna Tű Szem Varrás Gyűszű Szénakazal Tövis Sérülés Injekció Fecskendő Szövet Kézimunka

2. lista Ágy Pihenés Ébredés Fáradt Álom Ébrenlét Szundikálás Takaró Szendergés Szunyókálás Horkolás Szieszta Nyugalom Ásítás Álmos

Mely szavak szerepeltek a listákon?

varrás

ajtó

horgolótű

alvás

cukorka

ébredés

Ellenőrzés: • • • Varrás volt Ajtó – nem Horgolótű nem volt Alvás nem volt Cukorka – nem volt Ébredés volt

Problémamegoldó gondolkodás 95 • Már megszerzett ismeretek alkalmazása, felhasználása

• • Figyelem A kiindulási állapot és a cél pontos tisztázása A szabályok ismeretének hiánya Megoldási sémák • algoritmus: lineáris, korrekt megoldás, lépésről lépésre haladva biztosan elvezet a megoldáshoz pl. egy recept szerinti főzés • heurisztika: szerteágazó, bizonytalan, nem biztos, hogy elvezet a megoldáshoz pl. sakkjátszma • Beállítódás • Funkcionális rögződés 96 A problémamegoldás befolyásoló tényezői nehézségei

• Sok cselekvéses feladatot adjunk! • A feladatok legyenek a valósághoz köthetőek! • Jobbak az olyan feladatok, melyekben keverednek a lényeges és lényegtelen elemek, melyeket a tanulónak kell szétválogatni. • Jól el kell találni, mely feladat illeszkedik a tanuló szintjéhez. A túl nehéz feladat elrettentheti, a túl könnyűt unja. • A feladatok nehézsége fokozatosan növekedjen! 97 A problémamegoldás fejlesztése

4. TANULÁSI TANÁCSADÁS

A tanulási tanácsadás specifikumai • Azoknál a serdülő, ifjú, vagy felnőtt korú személyeknél alkalmazható, akik olyan tanulási problémával küzdenek, melynek oka elsősorban tanulás módszertani hiányosságokra vezethető vissza. • Lényege: a tanulásra vonatkozó öndefiníció fejlesztése, az önálló tanulásban tapasztalható hiányosságok felismertetése. Ezzel párhuzamosan a hatékony tanulási módszerekre vonatkozó információk nyújtása, tanulási technikák, stratégiák megismertetése (direkt tmtani fejlesztés) • Hatása: A tanácskérő felismeri amennyiben saját tanulási szokásai, módszerei nem segítik elő a hatékony tanulást, és megtervezheti a szükséges változtatásokat.

A PEDAGÓGIAI TANÁCSADÁS MODELLJE alapján a menete • Első szakasz – kapcsolatfelvétel – problémafeltárás • Második szakasz – alternatív megoldások kidolgozása lépései: • Tisztázás: a tanácskérő személyes tulajdonságainak feltárása. • Információgyűjtés: a tanácskérő a személyiségéhez illeszkedő, a probléma megoldás szempontjából fontos információk beemelése a tanácsadási folyamatba. • Mérlegelés: a lehetséges megoldások összevetése. • Harmadik szakasz – döntés – cselekvési terv kidolgozása. • Negyedik szakasz – a megoldás megvalósításának nyomon követése

104 A tanulás fejlődése és tanulásfejlesztés

Fejlődés lélektani jellemzők: • A hangsúly a szándékos tanulásra helyeződik. • Megjelennek az emlékezeti stratégiák, mint az ismételgetés, emlékezeti szervezés. • Megfigyelhető a mechanikus bevésésre való hajlam. • 9 éves korig nem tudják önállóan elemezni a tananyag lényeges részeit. 105 A tanulás fejlődése és tanulás fejlesztés fő feladatai kisiskoláskorban

• Felkészíteni a tanulókat az elemi tanulási technikák készségszintű alkalmazására (írás, olvasás, ismétlés, áttekintés, beszélgetés a társakkal a tanult információkról) • Kialakítani egy hatékony tanulási szokásrendszert otthon és az iskolában (a tanulás helyének elrendezése, idejének beosztása, a tanulási folyamatra vonatkozó szokások kialakítása pld. tanulandó tárgyak sorrendje) • Felkészíteni a tanulókat az önálló feladatvégzésre – aktivitásukra építő módszerek alkalmazásával • Fejleszteni a tanuláshoz szükséges alapképességeket, pótolni a hiányokat • Tanácsokat adni a szülők részére, az önálló tanulás otthoni fejlesztéséhez 106 A tanulás fejlesztésének fő feladatai:

Fejlődés lélektani jellemzők: • 9 éves kor után megnő az emlékezet terjedelme, a szóbeli absztrakt emlékezés aránya. • Az emlékezet és a gondolkodás fejlődésének következtében az értelmes tanulás kerül előtérbe. • A tanulásban egyenetlenség figyelhető meg, a serdülő a számára érdekes anyagot tanulja, az érdektelent elhanyagolja. • Középiskolás korra kifejlődik az önirányított tanulás képessége. • Alkalmazni tudják a korábban megtanult tanulási technikákat. • Kialakul a tanulásra vonatkozó metakogníció. 107 A tanulás fejlődése és tanulás fejlesztés fő feladatai serdülőkorban

• A hangsúly az értelmes tanulás fejlesztésére helyeződik. Fontos a lényegkiemelés, az összefüggések felismerésének fejlesztése. • Összetett tanulási technikák tanítása (jegyzetelés, vázlat, ábrák, táblázatok, készítése). Tantárgyspecifikus tanulási technikák gyakorlása. • Középiskola végére hatékony tanulási stratégiák kialakítása (pld. PQRST módszer) • A felső tagozat végétől egyéni vagy csoportos tanácsadás alkalmazása, amennyiben tanulási problémával küzdenek 108 A tanulás fejlesztésének fő feladatai: