Az ndestruktv magatartsformk s a llektani krzishelyzet Dr

Az öndestruktív magatartásformák és a lélektani krízishelyzet Dr. Vörös Viktor PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

„A filozófia egyetlen komoly kérdése az öngyilkosság” Camus: Sziszüphosz mítosza Vörös V: Ph. D tézisek, 2010 Camus: Sziszüphosz mítosza. Magvető, 2001

Áttekintés • • • Bevezetés Az öndestruktív magatartásformák Az öngyilkosság A lélektani krízishelyzet A segítségnyújtás lehetőségei Összefoglalás

Öndestruktív magatartásformák • Káros szerhasználat – Nikotin – Alkohol – Drog • Önkárosító magatartásminták • Öngyilkosság – Szuicid kísérlet – Befejezett szuicidium

Epidemiológiai adatok I. • Befejezett szuicidium gyakorisága – Világon: 1 millió/év – Európában: 150000/év – Magyarországon: 2300/év • Szuicid kísérletek – Legalább tízszeres (8 -20 x) – Élettartam prevalencia: 3% • Nemi különbségek („gender paradox”) – Befejezett: 3/4 férfi – Megkísérelt: 2/3 nő Vörös V: Ph. D tézisek, 2010 Wasserman: Oxford textbook of suicidology and suicide prevention. OUP, 2009

Epidemiológiai adatok II. Hely Ország Férfi Nő Össz Év 63. 3 10. 3 35. 1 2003 - - 31. 0 2009 1 Belorusszia 2 Dél Korea 3 Litvánia 55. 9 9. 1 30. 7 2008 4 Kazahsztán 46. 2 9. 0 26. 9 2007 5 Japán 35. 8 13. 7 24. 4 2007 6 Oroszország 37. 2 9. 0 23. 1 2010 7 Guyana 33. 8 11. 6 22. 9 2005 8 Ukrajna 40. 9 7. 0 22. 6 2005 9 Kína 20. 4 24. 7 22. 5 1999 10 Magyarország 37. 1 8. 6 21. 5 2008 11 Lettország 34. 1 7. 7 19. 9 2007 12 Szlovénia 32. 1 7. 9 19. 8 2008 Vörös V: Ph. D tézisek, 2010 Wikipedia: List of countries by suicide rate, Eurostat, 2010

Epidemiológiai adatok III. A befejezett öngyilkosságok gyakorisága hazánkban a KSH országos adatai szerint (1988 -2008) Vörös V: Ph. D tézisek, 2010 KSH: Statisztikai Tükör, 2008

Etiológiai megközelítések • Komplex, multifaktoriális, interdiszciplinárisan értelmezhető emberi jelenség • Tudomány – Természet – Bölcsészet – Társadalom • Medicinális modellek – Bio-pszicho-szociális (Engel-től Ghaemi-ig) – Stressz-diatézis (Mann, Wasserman) • „Final common pathway” • Nincsen „királyi út” • Integratív megközelítés jelentősége Vörös V: Ph. D tézisek, 2010

A bio-pszicho-szociális modell • Biológiai (genetika, neurobiológia, neuroendokrin, neuroimaging) – Prefrontális kortex - hippokampusz - centrális amygdala - HPA tengely – Szerotonin • Pszichológiai (analitikus, kognitív, krizeológiai) – Negatív életesemények (abúzus, trauma, stressz) – Mentális zavarok/temperamentum – Krízis koncepció • Szociális/szociológiai – Társadalom, kultúra, nyelv, művészet, média, diszkurzív szuicidológia, transzgenerációs hatások, modell-effektus, stigma Vörös V: Ph. D tézisek, 2010

Mann stressz-diatézis modellje Mentális zavarok (depresszió, pszichózis) Negatív életesemények OBJEKTÍV ÁLLAPOT Reménytelenség, Szubjektív depresszió, Öngyilkossági gondolatok SZUBJEKTÍV ÁLLAPOT Alacsony Szerotonerg aktivitás Szerhasználat (alkohol, drog, nikotin) Vörös V: Ph. D tézisek, 2010 Szuicid késztetés Impulzivitás Agresszivitás Szuicidium Mann: AJP 1999; 156: 181 -9

A lélektani krízis elméleti háttere -A krízis és az öngyilkosság viszonya-

A krízis jelentése, jelensége § Krízis = válság § fordulat, „változás” (krinein) § Típusai § Környezeti, energia, politikai, gazdasági, pénzügyi, társadalmi, szociális, lélektani § 4 alapjellemzője § § Felbukkanás: váratlan, hirtelen Jelleg: fenyegető, ijesztő Kimenetel: bizonytalan, kiszámíthatatlan Kényszerítőerő: változás kényszere

A krízis definíciója § § § Valamilyen váratlan, veszélyes külső tényező hatására kialakuló bizonytalan, instabil sürgősségi állapot, mely fenyegetettséget jelent az egyén számára A krízis nem maga a kiváltó szituáció, hanem az egyén erre adott válasza Átmeneti létállapot („tranzitív diagnózis”), melyben a korábbi rendszer már nem tartható fent, ezért mindenképpen változ(tat)ás szükséges

A krízisek típusai I. § Akcidentális (Caplan, 1964) § Negatív életesemények, kritikus események, stressz szituációk, traumák, veszteségek § Epigenetikus = Fejlődési = Pszicho-szociális (Erikson, 1965) § Fokozott vulnerabilitással járó időszakok § Életciklus váltások során (8 pszicho-szociális fejlődési fázis átmeneteiben) § Krízismátrix (Jacobson, 1969) § A két fenti jelenség egy időben történő jelentkezése, egymásra vetülése § Fokozottan veszélyes állapot (szuicidalitás)

A caplani kríziskoncepció § § Kénytelen a veszélyeztető körülményekkel szembenézni Ezek vagy ezeknek fenyegető közelsége mindennél fontosabb pszichológiai problémává válik Ezeket sem megoldani, sem elkerülni nem képes Főként nem az adott személyt jellemző szokványos problémamegoldó eszközökkel és a mobilizálható potenciális pszichológiai energiával

A krízisek típusai II. § Akcidentális (Caplan, 1964) § Negatív életesemények, kritikus események, stressz szituációk, traumák, veszteségek § Epigenetikus = Fejlődési = Pszicho-szociális (Erikson, 1965) § Fokozott vulnerabilitással járó időszakok § Életciklus váltások során (8 pszicho-szociális fejlődési fázis átmeneteiben) § Krízismátrix (Jacobson, 1969) § A két fenti jelenség egy időben történő jelentkezése, egymásra vetülése § Fokozottan veszélyes állapot (szuicidalitás)

Az eriksoni pszicho-szociális fejlődés stádiumai § § § § 1. Bizalom vs. Bizalmatlanság (0 -1) 2. Autonómia vs. Szégyen (1 -3) 3. Kezdeményezés vs. Bűntudat (3 -5) 4. Teljesítmény vs. Kisebbrendűség (6 -11) 5. Identitás vs. Szerepdiffúzió (11 -20) – adoleszcens 6. Intimitás vs. Izoláció (21 -40) 7. Alkotóképesség vs. Stagnálás (40 -65) –életközép 8. Integritás vs. Kétségbeesés (65 -) – időskori krízis Vörös V: Ph. D tézisek, 2010 Erikson E: Identity - youth and crisis. New York, WW Norton, 1968

A krízisek típusai III. § Akcidentális (Caplan, 1964) § Negatív életesemények, kritikus események, stressz szituációk, traumák, veszteségek § Epigenetikus = Fejlődési = Pszicho-szociális (Erikson, 1965) § Fokozott vulnerabilitással járó időszakok § Életciklus váltások során (8 pszicho-szociális fejlődési fázis átmeneteiben) § Krízismátrix (Jacobson, 1969) § A két fenti jelenség egy időben történő jelentkezése, egymásra vetülése § Fokozottan veszélyes állapot (szuicidalitás)

A krízismátrix koncepciója Fejlődési Akcidentális Krízis mátrix Vörös V: Ph. D tézisek, 2010 Csürke J, Vörös V, Osváth P, Árkovits A: Mindennapi kríziseink. Lélekben Otthon Könyvek, Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2009

A krízis idődimenziója § Trauma – stressz – krízis § Poszttraumás stressz zavarban a múlt, a lélektani krízisben a jövő felé fordulva éli át az egyén a válságot Stressz Krízis MÚLT JÖVŐ Trauma § JELEN Múlt – jelen – jövő § Poszttraumás stressz zavarban a múltban megélt traumatikus esemény tapasztalata, lélektani krízisben az aktuális stressz hatására a jövő negatív anticipációja szövődik össze a jelennel Vörös V: Ph. D tézisek, 2010 Csürke J, Vörös V, Osváth P, Árkovits A: Mindennapi kríziseink. Lélekben Otthon Könyvek, Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2009

A krízis kommunikációs sajátosságai § § Beszéd-aktus elmélet (Austin, 1955) Cry for help (Shneidman és Farberow, 1961) Cry of pain, psychache (Shneidman, 1973) Preszuicidális szindróma (Ringel, 1949) § Dinamikus beszűkülés § Gátolt és befelé forduló agresszió § Öngyilkossági fantáziák § Negatív kód (Kézdi, 1995)

A krízis pszichopatológiája § Krízisregresszió § § § § Személyiség alacsonyabb szintű szabályozása, éretlen megküzdése, disszociáció Beszűkültség § Figyelem, gondolkodás, érzelem, viselkedésrepertoár § Ambivalencia, tagadás, bűntudat, önvádlás, negatív kognitív sémák, szuicid fantáziák és tervek Gondolkodás Hangulat § Deprimáltság, emocionális labilitás, érzelmi inkontinencia, síráskényszer § Szorongás, feszültség, nyugtalanság, agitáltság, impulzivitás § Csökkent étvágy és libidó, alvászavar § Ambitendencia, anergia, amotiváció, gátoltság, meglassultság § Szívdobogásérzés, nehézlégzés, torokszorítás, zsibbadás, fejfájás, hasi panaszok, pánikszerű tünetek Anxietás Ösztönkésztetések Pszichomotorium Testi tünetek

A krízis dinamikája § § § § Látens, lappangó időszak Kiváltó esemény („utolsó csepp”) A krízisállapot kialakulása, észlelése Mobilizálás (énerő, coping) Próba-hiba működésmód Lesüllyedés, örvény Destabilizáció, dezintegráció

A szuicid krízis lefolyása Vörös V: Ph. D tézisek, 2010 Wasserman: Oxford textbook of suicidology and suicide prevention. OUP, 2009

A krízis kimenetele § Megoldás § Személyiség magasabb szinten történő integrációja § Poszttraumás növekedés § Kompromisszum § Túlélés, de § Nincs a személyiségben, illetve a körülményekben jelentősebb változás sem negatív, sem pozitív irányban § Ineffektív megoldás § § § Maladaptív mechanizmusok Kronicizálódó krízis Rekurrens krízisek Pszichológiai, pszichiátriai zavarok kialakulása Összeomlás § Dezintegráció § Pszichózis § Szuicidium

Rizikófaktorok • A befejezett öngyilkosság valószínűségét növelő tényezők – – – – – Öngyilkossági gondolatok/cselekmények Pszichiátriai betegségek (MDD, BPD, pszichózisok) Testi betegségek (krónikus, malignus) Pszicho-szociális tényezők Gyermekkori traumák (fizikai, szexuális abúzus) Családi halmozódás (genetikai és környezeti hatások) Pszichológiai tényezők Kognitív tényezők (krízis, depresszió) Demográfiai tényezők (férfi, idős, egyedül élő) Egyéb tényezők (módszer elérhetőség) Vörös V: Ph. D tézisek, 2010

Protektív faktorok • A befejezett öngyilkosság lehetőségét csökkentő tényezők – – – – – A személlyel együtt élő gyermek Család (iránti felelősségérzés) Terhesség Gyakorló vallásosság Elégedettség az élettel Ép valóság-tesztelési képesség Adekvát megküzdő stratégiák Adekvát problémamegoldó készség Szociális támogatottság Terápiás kapcsolat Vörös V: Ph. D tézisek, 2010

A segítségnyújtás • Lehetőségei – Medicinális • Gyógyszer • Pszichoterápia • Krízisintervenció – Nem-medicinális • Telefonos segélyszolgálatok • Segítő csoportok • Egyéb szakmák: lelkész, tanár, rendőr, szociális munkás • Szintjei – Egyéni – Társadalmi • Család, közösségek • Vallás, egészségpolitika, oktatás, média Vörös V: Ph. D tézisek, 2010

A krízisintervenció I. § Lelki elsősegélynyújtás (sürgősségi, életmentő beavatkozás) § A fejlődésközpontú krízisparadigmán alapuló krízisintervenció definíciója § § § § Krízishelyzetben történő A krízisállapot oldására irányuló Olyan segítő Pszichoterápiás jellegű és szemléletű Időben behatárolt Sürgősségi pszichológiai beavatkozás Mely a pszichoterápia elemeit korlátozott módon és mértékben § Ehhez a speciális helyzethez adaptált módon alkalmazza

A krízisintervenció II. § Cél § Krízisoldás § Személyiségfejlődés (poszttraumás növekedés) § Prevenció § Fókusz § Aktuális élethelyzet (tranzitív létállapot) § Itt és most (ott és majd) § Dinamika § Megőrzés–változás dichotómiája § Kapcsolat § Segítő–kliens (nem orvos–beteg, nem terapeuta– páciens)

A szuicid prevenció modellje • Célkitűzés – Regionális szuicid intervenciós-prevenciós modell elméleti kidolgozása és gyakorlati megvalósítása • Módszer – Irodalmi áttekintés, vizsgálati eredményeink, modell kidolgozás, gyakorlati alkalmazás • Eredmény – – – Figyelmeztető jelek felismerése (kommunikáció, viselkedés) Mentális zavarok, pszichopatológiai tünetek, krízisjegyek Rizikó- és protektív tényezők feltérképezése Aktuális szuicid rizikó és veszély megbecsülése Intervenció-prevenció megtervezése Páciens menedzselése az intervenció különböző szintjein • Következtetés – Kombinált intervenció, terápia és prevenció (gyógyszer, krízisintervenció, pszichoterápia, szociális segítség) – „A prevenció hatékonyabb, mint a terápia” Vörös V: Ph. D tézisek, 2010 Voros V, Osvath P, Fekete S: International Journal of Psychiatry in Clinical Practice 2009; 13(4): 307 -311

Vörös V: Ph. D tézisek, 2010

Összefoglalás • A szuicid viselkedés kor- kultúra- és társadalomfüggő • Az öndestruktív viselkedés komplex, interdiszciplináris megközelítése • A bio-pszicho-szociális, a stressz-diatézis és a cirkuláris (gén-környezet interakció) modell integrációja • A kríziskoncepció alkalmazása • A prevenció hatékonyabb, mint a terápia • A segítségnyújtás lehetőségei – Medicinális - nem-medicinális modellek – Egyéni - társadalmi szinteken Vörös V: Ph. D tézisek, 2010

„Egy életet megmenteni olyan, mintha a világot mentenénk meg” Talmud Vörös V: Ph. D tézisek, 2010 Talmud

Köszönöm a figyelmet! Vörös V: Ph. D tézisek, 2010

Köszönetnyilvánítás • Elődök – Kézdi Balázs, Kóczán György, Trixler Mátyás, Ozsváth Károly, Buda Béla • Szuicidium kutató munkacsoport (PTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika) – Fekete Sándor, Osváth Péter, Vörös Viktor • Krízis munkacsoport – Csürke József, Árkovits Amaryl, Osváth Péter, Vörös Viktor • S. O. S. Élet Telefonszolgálat (06 -80 -505 -390) Vörös V: Ph. D tézisek, 2010

Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban I. • Beszélnek róla? – „Azok az emberek, akik beszélnek az öngyilkosságról, sohasem teszik meg. ” – Tíz emberből, akik öngyilkosságot követnek el, nyolc beszél az intencióiról. • Jelzik a szándékukat? – „Akik igazán meg akarják ölni magukat, nem beszélnek róla, hanem megteszik. ” – A legtöbb öngyilkos valamilyen módon jelzi a szándékát a környezete felé. • Kérnek segítséget? – „Ha valaki eldöntötte, hogy öngyilkos akar lenni, az úgyis megteszi, ez ellen semmit nem lehet tenni. ” – A legtöbb öngyilkos tele van ambivalenciával tettét illetően és ingadozik a két kívánság között: élni vagy meghalni, ami gyakran abban nyilvánul meg, hogy valamilyen módon - akár rejtetten - segítséget kér a környezetétől. • Tényleg meg akarnak halni? – „Aki öngyilkos akar lenni, az mindenképpen meg is akar halni. ” – Az öngyilkosok általában nem meghalni akarnak, hanem másképpen élni. Vörös V: Ph. D tézisek, 2010

Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban II. • Van előjele? – „Az öngyilkosság hirtelen, váratlanul történik, nincsenek előjelei. ” – Az öngyilkosság egy folyamat eredménye, amely során számos jelzést adnak a halálra készülők, melyeket, ha felfog, és megért a környezet, az öngyilkosság megelőzhető. • Csak figyelemfelkeltés? – „Az öngyilkossági kísérlet egy gesztus, a kísérletező csak mások figyelmét és szimpátiáját akarja felkelteni. ” – Az öngyilkossági kísérletnek lehetnek kommunikatív aspektusai, azonban az legtöbbször egy folyamat eredménye és jelzés a környezet felé arról, hogy az egyénnek valamilyen problémája van és segítségre van szüksége. • Lehet-e segíteni? – „Akik öngyilkosok lesznek, nem akarják, hogy megmentsék őket. ” – Az öngyilkosságra készülő ember „játszik a halál gondolatával”, és gyakran „átengedi magát a többieknek, hogy megmentsék”. • Szabad-e rákérdezni, beszélni róla? – „Ha beszélünk az öngyilkosságról, vagy rákérdezünk arra, ötletet adhatunk valakinek, hogy megtegye. ” – Krízisben, bajban lévő embernél mindig rá kell kérdeznünk az esetleges öngyilkossági gondolatokra, ez sokkal inkább enyhíti a lelki fájdalmat, feszültséget és csökkenti a szuicid rizikót. Vörös V: Ph. D tézisek, 2010

Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban III. • Elmebetegség? – „Mindenki, aki öngyilkosságot követ el, az elmebeteg. ” – Az öngyilkosok gyakran boldogtalan, elkeseredett emberek, de nem elmebetegek. • Halálos betegség? – „Gyógyíthatatlan betegségben szenvedők nem követnek el öngyilkosságot. ” – Gyógyíthatatlan betegségekben a szenvedés, a fájdalom enyhítése, „megváltás” céljából előfordulhat öngyilkosság. • Mi történik a kísérlet előtt? – „Ha egy krízishelyzetben javulás következik be, akkor öngyilkossági rizikóval már nem kell számolnunk. ” – A „vihar előtti csend” jelezheti az élet-halál ambivalencia kérdésének végső eldöntését, mely átmeneti megnyugvásnak tűnhet az öngyilkosság előtt. • Mi történik a kísérlet után? – „Aki túlélte az öngyilkossági kísérletet, az nincs veszélyben és kicsi az esélye, hogy újra megpróbálja. ” – Az öngyilkossági kísérletet elkövetők között nagyobb gyakorisággal szerepel az újabb öngyilkossági kísérlet, illetve a befejezett öngyilkosság, mint az átlagpopulációban. Vörös V: Ph. D tézisek, 2010

Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban IV. • Mi hajlamosít? – „Aki egyszer hajlik az öngyilkosságra, az bármikor megteheti. ” – Aki életunt és elkeseredett, az is életének csak bizonyos, meghatározott szakaszában akarja magát megölni. • Bármikor megteheti? – „Az öngyilkosság végigkíséri az egész életet és az egyén soha nem tud ettől a gondolattól szabadulni. ” – A vulnerabilitásnak periódusai vannak, amelyek krízisekben jelentkeznek, és melyekben a hatékony intervenció csökkenti a szuicid rizikót. • Öröklődik? – „Az öngyilkosság öröklődik. ” – Az öngyilkosság családon belül halmozódhat, melynek számos szocio-kulturális, pszichológiai és transzgenerációs tényezője lehet, ugyanakkor feltételezhető bizonyos önpusztításra való hajlamosító biológiai konstelláció. Vörös V: Ph. D tézisek, 2010

A WHO/EURO kutatás és a MONSUE projekt II. • Az öngyilkossági halálozás korcsoportok és nemek szerint Magyarországon 100 000 lakosra (KSH, 2001) Vörös V: Ph. D tézisek, 2010 • Az öngyilkossági kísérletek korcsoportok és nemek szerinti megoszlása 100 000 lakosra (pécsi régió, 2001) Fekete S, Osváth P: Az öngyilkosság - Az örökléstől a kultúráig. Pro Pannónia Kiadó, 2004

A „Gender” vizsgálat II. Vörös V: Ph. D tézisek, 2010 Vörös V, Osváth P, Fekete S : Neuropsychopharmacologia Hungarica 2004; 6(2): 65 -71

A CASE vizsgálat • Célkitűzés – Adoleszcens szuicid viselkedés • Módszer – Child and Adolescent Self harm in Europe (CASE) – Önkitöltő kérdőív (4408) • Eredmény – DSH 7. 8% (11. 6 vs. 4. 6%, ismétlők: 3. 6 vs. 1. 6%) – DSH: súlyosabb pszichopatológia (szorongás, depresszió, impulzivitás), önértékelési zavarok, ineffektív problémamegoldás, addiktív viselkedés (ismétlők) – Pécs: alacsonyabb szám, de súlyosabb pszichopatológia, gyengébb coping, keményebb módszerek, több hospitalizáció • Következtetés – Addikciók – Segélykérés lehetőségei – Iskolai prevenciós programok Vörös V: Ph. D tézisek, 2010 Fekete S, Hewitt A, Vörös V, Osváth P : Psychiatria Hungarica 2004; 4(19): 337 -345

Az „Elderly” vizsgálat • Célkitűzés – Időskori szuicid viselkedés • Módszer – Eset-kontrollos vizsgálat hospitalizált idős szuicid páciensekkel • Eredmény – Enyhe mentális funkcióromlás, interperszonális konfliktusok, szomatikus betegségek – Logisztikus regresszió: stressz (OR=8), korábbi kísérlet (OR=7), depresszió (OR=6) – A kognitív hanyatlás mértékének növekedésével csökkent a szuicid kísérlet valószínűsége • Következtetés – Affektív zavar és enyhe kognitív zavar együttes fennállása – Szomatikus állapotromlás, pszicho-szociális stresszorok (relatív izoláció) Vörös V: Ph. D tézisek, 2010 Osvath P, Kovacs A, Voros V, Fekete S: International Journal of Psychiatry in Clinical Practice 2005; 9(3): 221 -225

A MINI-Plusz vizsgálat • Célkitűzés – Mentális zavarok felmérése • Módszer – MINI-Plusz strukturált diagnosztikus interjú felvétele 100 szuicid kísérletezővel • Eredmény – 89% (élettartam: 92%) – Affektív (42%), szorongás (26%), addikció (24%), alkalmazkodási zavar (7%) – Komorbiditás: személyiségzavar, addikció (duáldiagnózis) – Klinikai és MINI diagnózisok eltérései • Következtetés – Gyakoriak a mentális zavarok (koncepció- és módszerfüggő) – MINI-Plusz: magas szenzitivitással és alacsony specificitással diagnosztizálhatók a mentális zavarok – A mentális zavarok adekvát kezelése nagymértékben hozzájárulhat a szuicidiumok számának csökkenéséhez Vörös V: Ph. D tézisek, 2010 Vörös V, Osváth P, Fekete S: Psychiatria Hungarica 2002; (17)4: 398 -408

A Prime-MD vizsgálat • Célkitűzés – Mentális zavarok és szuicid viselkedés a háziorvosi gyakorlatban • Módszer – Prime-MD szűrőeszköz alkalmazása egy háziorvosi körzetben (277 páciens) • Eredmény – 2. 9% szuicid kísérlet (9% aktuális gondolatok) – Szuicid csoport: mentális zavarok (68%), rosszabb egészségi állapot, pszichés tünetek, pszichotrop gyógyszerek, pszichiátriai kezelések, ritkábban háziorvos – Logisztikus regresszió: hangulatjavító (27. 6), hangulatzavar (18. 3), korábbi szuicid kísérlet (18. 2), pszichiátriai kezelés (7. 3) • Következtetés – Prime-MD jól szűri az alapellátásban a fő mentális zavarokat – A szuicid tételekkel való kiegészítése jelentősen növeli hasznosíthatóságát – Az alapellátásban dolgozók (háziorvosok) képzése a szuicidium prevenció egyik bizonyított eszköze Vörös V: Ph. D tézisek, 2010 Voros V, Osvath P, Kovacs L, Varga J, Fekete S, Kovacs A: Primary Care and Community Psychiatry 2006; 11(4): 193 -196

A bio-pszicho-szociális és a stressz -diatézis modell integrációja MODELL Biológiai Pszichológiai Szociális Stressz - Mentális zavar aktuális kialakulása (major depresszív epizód, pszichotikus zavar) - Poszt-partum állapot - Gyógyszerszedés (szteroid, SSRI kezdeti időszaka) - Kóros szerhasználat (alkohol, drog, nikotin) - Aktuális negatív életesemények - Stresszhelyzetek - Lélektani krízisállapot - Veszteségek (válás) - Gyász - Migráció, emigráció - Társadalmi, gazdasági változások - Társadalmi szerepek megváltozása - Egzisztenciális problémák - Munkanélkülivé válás Diatézis - Depresszió, szuicidium a családban - Krónikus mentális zavar az élet során - Szerotonerg rendszer diszfunkció - Szűkebb családi környezet - Személyiségfejlődés zavarai - Gyermekkori traumatizáció - Társadalmi, kulturális közeg, illetve korszak, amiben élünk - Transzgenerációs hatások - Szociális transzmisszió Vörös V: Ph. D tézisek, 2010

Hová fordulhatunk? • A másik felé és önmagunkba • Támogató környezet (család, barát, közösségek) • Szaksegítség – Pszichiáter, pszichológus – Gondozó, szakrendelő, ambulancia, kórház – Ügyelet, mentő – Krízisambulancia (Pécs, Nyár u. 8. ) – Lelkisegély telefonszolgálat (06 -80 -505 -390) Vörös V: Ph. D tézisek, 2010

Összefoglalás II. • Gyakorlati szuicid intervenciós-prevenciós modell kidolgozása Vörös V: Ph. D tézisek, 2010

A krízisintervenció III. § Setting § Időhatáros (1 -6 ülés, naponta-hetente, 50 -90 perc) § Rugalmas keretek (bárhol, bárhogy) § Potenciális tér § Attitűd § Segítő – kliens (nem orvos – beteg, nem terapeuta – páciens) § Aktív, direktív, célorientált, cselekvésorientált § Technikai elemek § Elfogadás, szupporció, tünet redukció, holding, containing, mobilizáció, szuggeszció, éntranszfúzió, klarifikáció, tanácsadás, stabilizáció, újrakeretezés, adaptáció, prevenció, promóció