AZ LETVGI DNTSEK ETIKAI KRDSEI Tari Gergely SZTEOK

AZ ÉLETVÉGI DÖNTÉSEK ETIKAI KÉRDÉSEI Tari Gergely, SZTE-ÁOK Magatartástudományi Intézet, Törzsképzés, 2019. 11. 12.

Az életvégi döntések etikai kérdései „Aligha kétséges, hogy előbb-utóbb mindannyian eljutunk az élet végéhez. Sokunk számára azonban nem mindegy, mikor és miképpen. Az sem közömbös számunkra, hogy saját környezetünk, szeretteink megpróbáltatásain túl, hogyan gondolkodnak az orvosok és az ápolók az élet végéről, vajon az élet részének, természetes eseménynek, vagy netán olyasminek tekintik-e, ami ellen ádáz harcot kell vívni, amit mindenáron késleltetni, sőt megakadályozni kell…S miközben ádáz harc folyik a betegségek legyőzésére…addig bizony gyakran eltűnik maga a beteg, akiért pedig a küzdelem folyik. ” Dr. Blasszauer Béla: Az életvégi döntések. Kiszolgáltattoság, felelősség, hospice. Sub Rosa, Bp. , 1999, 11. o.

Dr. Vadász Gábor kérdőíves vizsgálata Az eutanázia orvosi támogatottságát felmérő kérdőív (2013. 09. 22. - 2013. 11. 12. ) � 227 kitöltő Vezető beosztású: 41, 4% (n=94) Kitöltők átlagéletkora: 55, 9 év � Kérték-e már arra, hogy alkalmazzon aktív eutanáziát? Igen: 36, 6% � Általánosságban elfogadja az aktív eutanázia gondolatkörét, tudva, hogy annak esetleges végrehajtása az orvos számára nem válhat kötelezővé? Igen: 46, 7% Forrás: http: //medicalonline. hu/gyogyitas/cikk/elkeszult_az_orvosi_eutanazia_felmeres_ossze

Életvégi döntések etikai problémái A probléma forrásai � (1) A halál medikalizációja Epidemiológiai változások Az orvos-technika fejlődése � (2) Fogalmi tisztázatlanságok Az élet végpontjának kérdésköre Az élet-fogalom kérdésköre Az eutanázia-fogalom problémái � (3) Jogalkalmazás nehézségei Eutanázia Kezelés visszautasításához való jog

A halál medikalizációja Medikalizáció � Folyamat, amely során alapvetően nem orvosi problémákat orvosi szempontból közelítenek meg, orvosi fogalmakkal és orvosi szaknyelvvel írnak le, orvosi beavatkozásokkal próbálnak megoldani. Kovács, 2007, 169. o. A medikalizáció mindig redukcionizmus! � Komplex problémakör tisztán orvosi-fiziológiai problémává redukálódik (dehumanizáló attitűd) Cél a természet (betegségek) feletti uralom Csak a test haldoklik, nem a személy

A halál medikalizációja Epidemiológiai kitekintés � „ 2004 -ben a Magyarországon elhunytak 92%-a a halált közvetlenül megelőző időszakban részesült valamilyen orvosi kezelésben és a halálesetek Jakab, 2011 60%-a a gyógyintézetben történt. ” Meghalás-ideál ? Diszkrét, gyors, szenvedés és fájdalom nélküli, maradjon észrevétlen, ne terheljük vele a hozzátartozókat, stb. Ennek ellenére a súlyos állapotú beteg 70%-a otthon akar meghalni

A halál medikalizációja Társadalmi halál-attitűd �A halál undorító, visszataszító, antihigiénikus életre hívja a halálhoz való új viszonyulási Csejtei, 2003 formákat Elhallgatás Hazugság Hitegetés Elrejtés Eltüntetés Izoláció A daganatos betegek 2/3 -a nincs megfelelően tájékoztatva a betegségük várható prgonózisáról Hegedűs, 2001

A halál medikalizációja - ESET Karen Ann Quinlan, 1975, USA �A legelső eutanázia-eset Házibuli Reanimáció sikeres Hypoxia irreverzibilis agykárosodás Több hónap kóma szülői kérés a respirátor kikapcsolására Karen légzése 15 percre leállt Az orvosok megtagadták (katolikus kórház) Bíróság jóváhagyta a kérést Apácák „megtanították” spontán lélegezni 9 évvel később pneumonia antibiotikum halál (1985) Joga van-e megkezdett kezelés beszüntetését kérni a betegnek? Wikipedia

A halál medikalizációja - ESET ALS-s asszony, USA � Sclerosis laterlis amyotrophica Szellemi képességek megtartottak Egész testre kiterjedő bénulás Várható prognózis 1 -3 év Respirátor szükséges a légzőizom bénulása miatt Szemmozgatással kommunikál Nyelésképtelen gyomorszonda A beteg elutasította Kényszertáplálás Segítség a beteg öngyilkosságában Joga van-e kezelés megkezdését elutasítani a betegnek? kozepsuli. hu

A halál medikalizációja - ESET ALS, férfi, USA � Sclerosis every 90 minutes. com laterlis amyotrophica Évek óta respirátorra kapcsolva „belefáradt a szenvedésbe” Kérte, hogy kapcsolják le a lélegeztetőgépről Bírósági ítélet: „Belátási képességgel rendelkező, nagykorú beteg minden orvosi beavatkozást Kovács, 2006 visszautasíthat, még életfenntartó beavatkozásokat is. ” Kérése teljesíthető a beteg teljes körű tájékoztatása után!

A halál medikalizációja - ESET Perzisztens vegetatív állapot � Agytörzs ép � � Irreverzibilis Kóma � (formatio reticularis ép) Spontán légzés van Időszakos éberség, öntudat hiányzik Agytörzs is károsodott � � (formatio reticularis sérült) Spontán légzés van Irreverzibilis eszméletlenség ~100 beteg/év Magyarországon Nem ritka az 5 -30 éves „túlélés” sem -Érdekében áll a betegnek ilyenkor a túlélés? (AUTONÓMIA) -A véges anyagi erőforrásokat igazságos ilyen betegekre felhasználni? (IGAZSÁGOSS -Ki dönthet a kezelések megszüntetéséről? (AUTONÓMIA) -Milyen kezeléseket lehet befejezni, vagy elkezdésüket mellőzni? (NE ÁRTS!)

Az eutanáziakérdés előtérbe kerülésének okai Következtetések (1) A mai medicina technikai fejlettsége (2) A modern orvosi ethosz A halál időpontja szinte korlátlanul kitolható Sokszor csak a beteg haldoklását hosszabbítja meg A fájdalomcsillapítás csak a testet nyugtatja, a lelket nem Az élet minden áron való meghosszabbítása A jótékonyság és ne árts elvek félreértése (3) Félelem a lassú, elhúzódó haldoklástól Középkorig érdekesebb volt a túlvilágtól való félelem Sokszor nehezebb a heroikus beavatkozásokat elutasítani, mint hozzáférni! Kovács, 2006

Mennyiség vagy minőség? Az életminőség elve � Az élet önmagában értékelhetetlen � Értékessé az átélt élmények, öröm, stb. teszi Az élet szentségének elve � Az élet önmagától fogva érték Ha többségbe kerül a szenvedés halál elfogadható Ha nem várható további öröm halál elfogadott autonómia tisztelete prioritást élvez � Az � Független a várható hosszától Független az állapottól Független a fájdalomtól „Senkinek sem adok majd mérget, még ha kéri is; sőt még csak ilyen tanácsot sem adok neki” A jótékonyság elve prioritást

Mennyiség vagy minőség? Az életminőség elve Tony Nicklinson, 2005 Fotó: Northfoto Az élet szentségének elve Tony Nicklinson, 2012 � Locked in szindróma independent. co. uk 2012. 08. 06 -án az elutasító bírói döntést követően megtagadta a táplálását, majd 1 héttel később el

Az eutanázia definíciója Eutanázia � EU= jó � THANATOSZ= halál � „A kioltja B életét B érdekében” Hiányos definíció alapvetően B kérésére „Eutanázia a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő ember életének orvos által történő szándékos megszüntetése (bevégzése) a személy kifejezett, önkéntes, átgondolt és ismételt kérésére. ” Jakab, 2011

Az eutanázia definíciója - ESET Harmincnál több áldozata is lehetett a Fekete Angyalnak, index. hu, 2002. 05. 27. „A vádirat szerint Faludi Tímea morfium, kálium illetve Seduxen injekciót adott áldozatainak, akik súlyos, többnyire gyógyíthatatlan, idős emberek voltak és erős, olykor kibírhatatlan fájdalmak gyötörték őket. A vádirat szerint két áldozat orvosi értelemben már haldokló volt, amikor a végzetes injekciót megkapta. Az injekció hatására légzésbénulás következtében állt be a halál. A vádirat szerint 2000 májusában egy, decemberben kettő, tavaly januárban három, február elején pedig ismét kettő áldozata volt a fekete angyalnak. A vádirat tartalmazza: Faludi Tímea abból a célból adta be az injekciókat, hogy a betegek halálát okozza és tudta, hogy erre nem jogosult. ”

Az életvégi döntések kategorizálása Az eutanázia önkéntessége (1) Önkéntes �A (2) Nem-önkéntes �A beteg nincs megkérdezhető állapotban Állapota miatt, pl: perzisztens vegetatív állapot Kora miatt: teratanázia beteg kifejezett szóbeli/írásbeli kérésére (3) „Kényszer-eutanázia” �A beteg megkérdezhető, de nem kérnek beleegyezést

Az életvégi döntések kategorizálása Az eutanázia önkéntessége (1) Önkéntes � Morálisan a legkevésbé problémás AUTONÓMIA (2) Nem-önkéntes � Morálisan problematikus kinek az „érdeke” érvényesül? (3) „Kényszer-eutanázia” � Morálisan sohasem elfogadható! � pl. náci „eutanázia-program”

Az életvégi döntések kategorizálása Az eutanázia végrehajtásának módja szerint (1) Aktív (mercy-killing) � Az orvos tesz valamit, amivel megrövidíti a beteg életét (2) Passzív � Az orvos „elmulaszt” valamit, ami meghosszabbítaná a beteg életét Pl. : intravénás kálium-klorid injekció Pl. : nem éleszti újra, nem ad antibiotikumot, vérátömlesztést, stb. (3) Asszisztált öngyilkosság � Az orvos segítséget nyújt a beteg öngyilkosságában Pl. : nátrium-pentobarbitál felírása a betegnek https: //www. youtube. com/watch? v=6 RKTu. DYp 6 M 8 (01: 50 -06: 25)

Az életvégi döntések kategorizálása AKTÍV PASSZÍV ÖNKÉNTES (voluntary) Az orvos a beteg kérésére aktívan hozzájárul a beteg halálához Az orvos a beteg kérésére nem kezd meg, vagy beszüntet életmentő/fenntartó kezelést NEM-ÖNKÉNTES (non-voluntary) Az orvos aktívan hozzájárul a beteg halálához, aki nincs megkérdezhető állapotban Az orvos nem kezd meg/beszüntet életmentő/fenntartó kezelést a kommunikálni képtelen betegen KÉNYSZER (involuntary) Az orvos a megkérdezhető állapotban lévő beteg akarata ellenére halálba segíti Az orvos a beteg kérése ellenére nem kezd el/beszüntet életmentő/fenntartó terápiát

Az eutanázia morális problémái (1) Összefér az orvosi ethosszal a beteg megölése? (2) Mivel ártunk többet, ha hagyjuk szenvedni a beteget, vagy ha engedünk a kérésének? (3) Van-e morális különbség az aktív és passzív eutanázia között? (4) Van-e különbség az életmentő és életfenntartó kezelések visszautasítása és a passzív eutanázia között?

Az eutanázia morális problémái Tézis: Az aktív és passzív eutanázia között morálisan semmi különbség sincsen. (Rachels, 1975) Eutanázia: „Olyan cselekedet vagy mulasztás, amely természete vagy szándéka szerint halált okoz, hogy a szenvedést és a fájdalmakat így megszüntesse. ” Római Katolikus Egyház Hittani Kongregációja, Iura et bona (1980) „Ahhoz, hogy megvalósuljon az eutanázia egy önmagában életet kioltó tett esetében (finis operis), a tettnek kapcsolódnia kell, többé kevésbé tematikus módon, az eutanáziára irányuló szándékkal. ” Római Katolikus Egyház Hittani Kongregációja, Iura et bona (1980)

Az eutanázia morális problémái Tézis: Az aktív és passzív eutanázia között morálisan semmi különbség sincsen. (Rachels, 1975) Terápiás túlbuzgóság: „Nem beszélhetünk eutanáziáról akkor, amikor olyan kezelések vagy beavatkozások befejezéséről van szó, amelyek a beteg állapotának figyelembevételével aránytalannak bizonyulnak. Ebben az esetben a halál elkerülhetetlenül és az abbahagyástól függetlenül is bekövetkezik. Itt a kúra folytatása terápiás túlbuzgóságnak bizonyulna. Ez utóbbi kifejezés olyan orvosi beavatkozásokhoz való makacs ragaszkodást jelöl, amelyek nemcsak javítják a beteg állapotát, hanem egyenesen rosszabbá is teszik az ember életminőségét, vagy a gyötrelmes létállapotot Jakab, 2011 hosszabbítják meg. ”

Az eutanázia morális problémái Rachels példái: (1) Örökség megszerzésének céljával az éppen fürdő rokon fejét a víz alá nyomom, amíg megfullad. (2) Örökség megszerzésének céljával a kádban megcsúszó és arccal vízbe eső rokont nem emelem ki a vízből. Van-e morális különbség az eset szereplői között? � Rachels konklúziója: két azonos eredményre vezető tett erkölcsi megítélése nem térhet el kizárólag azért, mert az egyik esetben AKTÍV, a másik esetben PASSZÍV módon érték azt el. Kovács, 2006

Az eutanázia morális problémái (Rachels konklúziója: két azonos eredményre vezető tett erkölcsi megítélése nem térhet el kizárólag azért, mert az Kovács, 2006 egyik esetben AKTÍV, a másik esetben PASSZÍV módon érték azt el. ) Eutanázia kontextusában igaz-e az állítás? � (1) Aktív-eutanázia � Az orvos szándéka: fizikai és lelki szenvedés megszüntetése A „tett” következménye: a beteg halála (2) Passzív-eutanázia Az orvos szándéka: fizikai és lelki szenvedés megszüntetése A „tett” következménye: a beteg halála

Az eutanázia morális problémái Kettős hatás elve: „A kettős okozat azt jelenti, hogy a tettnek két előre látott következménye van, egy jó és egy rossz. Ezen elv szerint megengedett, hogy végrehajtsunk egy rossz következményű tettet, ha fennállnak a következő feltételek: � (1) A tett természete jó/közömbös � (2) Nem a rossz következmény hozza létre a jót � (3) Szándékunk csak a jó okozása, a rosszat megtűrjük � (4) A jó következmény fontosságában meghaladja a Jakab, 2011

Az eutanázia morális problémái A kettős hatás elve � Morfinnal történő fájdalomcsillapítás Előre látott, Szándékolt nem szándékos Cél mellékhatás Cél: Fájdalom enyhítése Előre látott, nem szándékos mellékhatás: a beteg halála Fájdalomcsillapító adása � Morális felelősség? !

Az eutanázia morális problémái A kettős hatás elve a katolikus gyakorlatban � „…megengedett narkotikummal csillapítani a fájdalmat akkor is, ha ez korlátozza a tudatot és megrövidíti az életet, föltéve, hogy az adott helyzetben más eszköz már nincs, s nem akadályozza meg más erkölcsi és vallási kötelességek teljesítését. Ebben az esetben ugyanis a halált nem akarják, és nem keresik, annak ellenére, hogy értelmes meggondolással látható a kockázata: egyszerűen hatékonyan akarják csillapítani a fájdalmat olyan szerek alkalmazásával, melyeket az orvostudomány rendelkezésre bocsát. ” � XII. Pius pápa Kettős hatás elve a katolikus morálteológiában = indirekt eutanázia szekuláris megfogalmazása Jakab, 2011

Az eutanázia morális problémái Direkt eutanázia, ha az orvos szándéka a beteg halála Indirekt eutanázia, ha a beteg halála az orvos ténykedésének előrelátott, de nem szándékolt következménye. Rachels konklúziója: Ha egy rosszat direkt (aktív módon), vagy indirekt (mulasztással, passzív) módon hozunk létre, morálisan egyformán megítélendő! Kovács, 2006

Az eutanázia morális problémái Van-e konzisztens álláspont? � (1) Nincs olyan eset, amikor a betegnek érdekében állna a saját halála passzív és aktív eutanázia egyaránt elvetendő � (2) Vannak olyan helyzetek, amikor a szenvedés nem csillapítható, ilyenkor a beteg érdeke az eutanázia Ebben az esetben az aktív eutanázia gyorsabb, mint a passzív eutanázia � Egyetlen inkonzisztens állapot van: ha a passzív eutanázia legális, de az aktív eutanázia illegális! Kovács, 2006

A passzív eutanázia Van-e különbség az életmentő/fenntartó kezelés visszautasítása és a passzív eutanázia között? Tézis: Passzív eutanázia nem létezik. � (1) Terminális állapotú beteg számára nincs orvosilag hasznos kezelés Passzív 1 a eutanázia? nem tudnak elkezdeni újabb terápiát 1 b beszüntetnek orvosilag haszontalan terápiát 1 a, 1 b elértük az orvostudomány határait Jakab, 2011

A passzív eutanázia 2 élethelyzet összehasonlítása: (1) Terminális állapotú beteg számára még van hasznos kezelés, de az orvosok morális okok miatt (pl. együttérzésből) nem biztosítják. Beteget vagy helyettes döntéshozóját nem vonják be a döntésbe. NEM ÖNKÉNTES, PASSZÍV EUTANÁZIA AUTONÓMIA Sérült a beteg ellátáshoz való joga szakmai szabályszegés „foglalkoztatásban elkövetett gondatlan veszélyeztetés” (2) Terminális állapotú beteg számára van még hasznos kezelés, de a beteg elutasítja, tudva hogy ez halálhoz vezet. ÖNKÉNTES, PASSZÍV EUTANÁZIA AUTONÓMIA Emberi méltósághoz való alapjog Önrendelkezéshez való jog Kezelés visszautasításához való jog Jakab, 2011

Aktív és passzív eutanázia Releváns érvek az aktív és passzív eutanázia megkülönböztetése mellett (1) Betegségek diagnózisának és prognózisának bizonytalansága Téves diagnózis passzív eutanázia esély az életbenmaradásra „Slippery slope Téves diagnózis aktív eutanázia biztos halál (2) Hosszú távú társadalmi következmények eltérnek Aktív eutanáziában benne van az „elfajulás veszélye” Betegeken kívüli nem-kívánatos csoportok eutanáziája Passzív eutanázia önmagát korlátozza A „nem-kezelés” kevesebb halált okoz (kizárólag súlyos betegek) Kovács, 2006

Aktív és passzív eutanázia Releváns érvek az aktív és passzív eutanázia megkülönböztetése mellett (3) A beteg önrendelkezési joga Nagykorú, cselekvőképes embert akarata ellenére nem lehet kezelni kezelés visszautasításához való jog elfogadása Az egészségügyi dolgozó az élet elkötelezett védője nem végezhet eutanáziát Aktív-passzív eutanázia közti különbség az orvos szándékában áll Kovács, 2006

Aktív eutanázia Hollandiában Remmelink-jelentés, 1991 � A holland eutanázia-gyakorlat értékelése Az életvégi döntések 3 kategóriája � (1) Effektív fájdalomcsillapítás során az alkalmazott dózis megrövidíti a beteg életét � (2) Életmentő/fenntartó kezelések el nem kezdése/befejezése, ami meghosszabbítaná a beteg életét � Összhalálesetek 17, 5% (70%-ban nem egyeztettek a beteggel!) (3) Aktív eutanázia, asszisztált öngyilkosság (orvos kioltja a beteg életét annak kifejezett kérésére) Összhalálesetek 1, 8% önkéntes aktív, 0, 3% asszisztált öngyilkosság, 0, 8% nem önkéntes aktív Kovács, 2006

A holland eutanáziagyakorlat (1) A beteg kifejezett és ismételt kérésére lehet elvégezni (2) A beteg teljeskörű tájékoztatásban részesült a diagnózisról, prognózisról, további kezelési alternatívákról (3) A beteg önkéntes, szabad, kényszertől mentes ismételt kérése (4) A fizikai és/vagy lelki szenvedés tűrhetetlen legyen, aminek enyhülésére nincs esély (5) A beteg számára nincs elfogadható kezelés, ami enyhítene szenvedésein (6) Konzílium egy független orvossal (7) Eutanáziát kizárólag orvos végezhet (8) A diagnózis és prognózis megállapítása legyen alapos, gondos (9) Ha a beteg nem tiltja, tájékoztatni kell a hozzátartozókat Kovács, 2006

Aktív eutanázia Remmelink-jelentés, 1991 � A holland eutanázia-gyakorlat értékelése � A betegek betegségének megoszlása � 85% malignus tumor AIDS, Sclerosis multiplex A betegek kérésének okai 57% - az emberi méltóság elvesztése 33% - másoktól való függés, kiszolgáltatottság érzése 10% - fájdalom

A holland eutanázia gyakorlat számokban Forrás: https: //www. worldrtd. net/news/annual-report-dutch-euthanasia-practice-publishe

A svájci PAS-gyakorlat számokban

A svájci PAS-gyakorlat számokban

Az élő végrendelet (living will) „Okmány, amelynek segítségével a beteg önrendelkezési joga kiterjeszthető arra a periódusra is, amikor már eszméletlen, és így közvetlenül nem tud nyilatkozni a kezelést érintő döntésekkel kapcsolatban. ” Kovács, 2006 � � Paternalisztikus döntések Partneri kapcsolat Az orvos, hozzátartozók terhei csökkennek

Az élő végrendelet (living will) ESET 55 éves nő, sclerosis multiplex � Aspiratiós pneumonia intenzív osztály � Nyelési reflexe sérült gyakori félrenyelések Javallat: epiglottis (gégefedő) levarrása és légcsőmetszés Következmény: beszédképtelenség � Betegágya mellett dolgozott, nyelvórákat tartott � Állítása: inkább meghal, de nem akar beszédképtelen lenni � Nővérénél élő végrendelet: „ne tartsák mesterségesen életben, ha már nem lesz képes hasznos életet élni” Hasznos élet? ~= verbális kapcsolatokra képes � Nem végezték el a beavatkozást, a beteg később elhunyt AUTONÓMIA TISZTELETE Kovács, 2006

Az élő végrendelet (living will) Mit tartalmazzon az élő végrendelet? � (1) a beteg erkölcsi alapelveinek tisztázása � (2) saját maga és hozzátartozói tájékoztatása � Pl. respiráció, dialysis, CPR, táplálás, hidratatio (4) tartós meghatalmazottak megnevezése � Terminális betegség esetén kit/kit ne tájékoztassanak (3) kezelések, amelyeket elutasítana � Pl. római katolikus szellemű élet, stb. Aki segít értelmezni a direktívát + „helyettes döntéshozó” (5) Szabad kórház-és orvosválasztás Kovács, 2006

Belgium eutanázia gyakorlata ESET Nathan Verhelst (44), 2013 � Belga transzszexuális Hormonkezelés, 2009 Masztektómia Genitális nem-átalakító műtét (nő férfi) sikertelen Helyreállító műtét sem sikerült Elviselhetetlen pszichés szenvedést élt át � Orvos: „Life is more than a penis. ” Krónikus major depresszió 2013 -ban aktív eutanázia kérését teljesítették

Belgium eutanázia gyakorlata ESET Marc és Eddy Verbessem, 2013 � Ikertestvérek � Siketek (45) születésük óta � Glaucoma vakság � 2013 aktív eutanázia

Belgium eutanázia gyakorlata ESET Gyermek-eutanázia, 2014 –HVG „…az eutanáziát legalizáló 2002 -es jogszabály módosítása, annak kiterjesztése a kiskorúakra is korhatári korlátozás nélkül, mindössze azzal a megkötéssel, hogy az eutanáziát kérvényezőnek képesnek kell lennie a döntés meghozatalára. Bár a törvény feltételnek szabja mindkét szülő beleegyezését is az eutanáziához, mégis feltételezi, hogy a kiskorúak is képesek önállóan döntést hozni élet és halál kérdésében, bár azt, hogy a gyerekek tényleg megértették-e a halál visszafordíthatatlanságát egy pszichológussal vagy pszichiáterrel is kiegészülő orvoscsoportnak kell felmérnie. ”

Magyarország és az eutanázia MOK-állásfoglalás � „(17) Az ember életének kioltását célzó tevékenység mind az orvosi hivatással, mind az orvosi etikával összeegyeztethetetlen, egyben kirívóan súlyos etikai vétség. � A terminális palliatív medicina nem azonos az eutanáziával. Az orvos alapos mérlegelés után javasolja, az eredménytelennek ítélt gyógymód mellőzését és alkalmazza azt a kezelést, ami biztosítja a szükséges ápolást, a komfortot, a tüneti kezelést és a lelki segítséget. � Nem eutanázia, ha a beteg kellő felvilágosítás után – a jogszabályokban rögzített feltételek mellett – életfenntartó kezelést utasít vissza, mert így a halál a betegség természetes lefolyása következtében jön létre. � Nem eutanázia, ha betegség végstádiumába jutott szenvedő betegnek a legkisebb, de hatékony dózisú kábítószert adjuk és a szenvedés fokozódása esetén a dózist fokozatosan, akár olyan mértékben növeljük, ami a halál bekövetkezésének idejét

Köszönöm a figyelmet!

Bibliográfia � Csejtei Dezső: Az egzisztencia tükre. (A halál metamorfózisai a 19 -20. századi élet-és egzisztenciálfilozófiákban. ) http: //www. c 3. hu/~prophil/profi 041/csejtei 1. html � Dr. Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Medicina, Budapest, 2006. � Jakab Tibor: Az eutanázia és amit annak hisznek. In: Filó Mihály (szerk. ): Párbeszéd a halálról. Eutanázia a jogrend peremén. Literatura, Budapest, 2011.