Az letsznvonal statisztikai vizsglata Az letsznvonal vizsglata n

Az életszínvonal statisztikai vizsgálata

Az életszínvonal vizsgálata: n objektív n szubjektív A lakosság szubjektív érzései a saját helyzetük megítélésében mindig lefelé, negatív irányba torzítanak, mások helyzetének megítélésében pedig inkább felfelé pozitív irányba.

n n n Azoknak akik 1 -3%-os életszínvonal növekedést érzékeltek, s vallottak be, azoknak az életszínvonala a jövedelmek és a fogyasztás oldaláról egyaránt legalább 5%kal növekedett Azoknak, akik az előző évhez képest stagnálást érzékeltek, mintegy 1 -4%-kal nőtt Az a csoport, akik az életszínvonal csökkenésről adtak számot, általában az előző évihez hasonló színvonalon élt, legfeljebb 1 -2%-kal alacsonyabb szinten

Az életszínvonal vizsgálhatjuk: n n n alakulását több oldalról reálkereset, reáljövedelem és ezek indexei a lakosság fogyasztása a fogyasztói infrastruktúra a jövedelmek felhasználási lehetőségei rétegenkénti különbségek, a szegénység, a létminimum vizsgálata a munkanélküliség alakulásának, s az erre ható tényezők elemzése

n n n 1960 az első nagyobb jövedelmi felvétel 1963 már a magánháztartások minden rétegére kiterjedt. A felvételek legfontosabb közös, specifikus jellegzetességei a következők voltak : ¨ Többlépcsős rétegzett valószínűségi mintán alapultak a vizsgálatok, 15 és 27 ezer háztartás → tájegységi, megyei adatok közlése

A felvételek → mindig az adott év első negyedévében n Az előzetes értesítés után → kérdezőbiztosok n A munkáltatóknak kiküldött kérdőív n A személyes jövedelem mellett az ingyenes vagy kedvezményes társadalmi szolgáltatások igénybevételének mértékét is vizsgálták n

Módszertani változások főbb okai: n SZJA bevezetése n jövedelem fogalmak változása

Reálkereset n A reálkereset a keresetek reálértékét fejezi ki, tehát a fogyasztási cikkek és szolgáltatások azon mennyiségét, amelyet a lakosság a keresetéért az adott árakon vásárolhat. A kereset két tényezőtől függ: n a névleges (nominál) keresettől n a fogyasztói árak alakulását jelző fogyasztói árindextől

Egy főre jutó nominál kereset: a munkaviszonyból származó összes kereset és a foglalkoztatottak számának hányadosa Kereset: n kifizetett munkabért n prémiumokat n jutalmakat n pályázati jutalmakat

Reáljövedelem – reálbérindex Év Egy keresőre jutó nettó nominálátlagkereset Egy keresőre jutó reálkereset Egy főre jutó reáljövedelem 1990 = 100, 0 % 1994 228, 1 94, 5 92, 7 1995 256, 8 82, 9 87, 7 1996 301, 5 78, 8 87, 1 1997 374, 2 82, 7 87, 8 1998 443 85, 6 91 1999 499, 3 87, 7 91, 7 2000 556, 2 89 95, 7 2001 646, 3 94, 7 100, 7 2002 773 107, 6 106, 9 2003 883, 6 117, 4 111, 9 2004 933, 9 116, 2 116, 4 2005 1028, 2 123, 5 . .

Fogyasztói árindex n n n Az első felmérések 1910 -1920 -as években Az első modern fogyasztói árstatisztika 1968 -ban készült ¨ 3000 termék alapján ¨ mindig az előző évhez, az előző időszakhoz viszonyít ¨ megfigyelték a piaci és a kereskedelmi árakat is 1992 -től új árindex ¨ nem veszi figyelembe a lakosság beruházásait ¨ 1600 reprezentáns terméket foglal magába ¨ az ármegfigyelés kiterjed valamennyi területi egységre ¨ a forgalmazóhelyek minden típusát felkeresik ¨ termékenként és megyénként 5 -8 felírást végeznek, ezeket átlagolva kapják a havi árakat

Az egyedi árakból súlyozott átlagárat számítanak, és ebből árindexet 3 viszonyítási alappal dolgoznak: ¨ előző évi decemberi árak ¨ közvetlenül a megelőző hónap árai ¨ az előző évi azonos havi árak alapján A csoportosítás a következő jellemzők alapján történik: n A termékek és szolgáltatások fajtái szerint n A javak rendeltetése szerint n Külön az ún. alapvető javakra

Az összevont lakossági árindex mellett számítanak n rétegenkénti árindexet is, amelyek a különbözőrétegek eltérő fogyasztási szerkezetét tükrözik ¨ Aktív háztartások ebből 0, 1, 2, 3 és több gyerekesek ¨ Inaktív háztartások ebből 0, 1, 2, 3 és több gyerekesek ¨ Összes háztartás, ebből alacsony, közepes és magas jövedelműek n Jövedelemkategóriák szerinti árindexet is

A fogyasztóiár-index idősorai Év Élelmiszerek (1990 = 100, 0%) Szeszes italok, dohányáruk Ruház kodási cikkek Tartós fogyasz tási cikkek Háztar tási energia fűtés Egyéb cikkek, üzemanyagok Szolgál tatások Összesen 1994 232, 1 206, 6 220, 1 186, 8 348, 3 263, 9 266, 9 241, 7 1995 304, 2 248, 1 264, 6 231, 6 522, 4 336, 0 336, 3 309, 8 1996 356, 9 314, 1 332, 4 276, 1 692, 2 422, 4 425, 1 382, 9 1997 419, 3 373, 4 394, 5 299, 6 899, 2 490, 4 506, 7 453, 0 1998 479, 7 430, 5 450, 1 323, 9 1060, 2 542, 8 588, 8 517, 8 1999 493, 6 480, 1 497, 8 345, 2 1159, 8 622, 6 676, 0 569, 5 2000 539, 0 532, 9 526, 7 351, 1 1265, 4 716, 0 741, 5 625, 4 2001 613, 4 592, 5 554, 6 354, 6 1395, 7 751, 1 814, 2 682, 9 2002 646, 5 650, 0 576, 8 348, 9 1472, 4 781, 9 866, 3 719, 1 2003 664, 0 719, 6 594, 1 344, 1 1579, 9 812, 4 917, 4 752, 9 2004 707, 1 800, 9 614, 3 342, 0 1802, 7 844, 1 987, 2 804, 1 2005 724, 8 827, 3 615, 6 334, 1 1914, 5 882, 1 1041, 5 833, 0

A fogyasztóiár-index idősorai (Előző év = 100, 0%) Élelmiszerek Szeszes italok, dohányáruk Ruházkodási cikkek Tartós fogyasz tási cikkek Háztar Egyéb tási cikkek, energia, üzemfűtés anyagok 1994 123, 4 116, 1 111, 8 111, 7 1995 131, 1 120, 2 124 1996 117, 3 126, 6 125, 6 1997 117, 5 118, 9 1998 114, 4 1999 Szolgál tatások Összesen 119 120, 3 118, 8 150 127, 3 126 128, 2 119, 2 132, 5 125, 7 126, 4 123, 6 118, 7 108, 5 129, 9 116, 1 119, 2 118, 3 115, 3 114, 1 108, 1 117, 9 110, 7 116, 2 114, 3 102, 9 111, 5 110, 6 106, 6 109, 4 114, 7 114, 8 110 2000 109, 2 111 105, 8 101, 7 109, 1 115 109, 7 109, 8 2001 113, 8 111, 2 105, 3 101 110, 3 104, 9 109, 8 109, 2 2002 105, 4 109, 7 104 98, 4 105, 5 104, 1 106, 4 105, 3 2003 102, 7 110, 7 103 98, 6 107, 3 103, 9 105, 9 104, 7 2004 106, 5 111, 3 103, 4 99, 4 114, 1 103, 9 107, 6 106, 8 2005 102, 5 103, 3 100, 2 97, 7 106, 2 104, 5 105, 5 103, 6 Év

Reáljövedelem A reáljövedelem index függ: ¨ reálkereset index alakulásától ¨a kereseteken kívüli jövedelemtételek reálértékének változásától ¨ a kereső-eltartott arány módosulásától

Reáljövedelem – reálbérindex Év Egy keresőre jutó nettó nominálátlagkereset Egy keresőre jutó reálkereset Egy főre jutó reáljövedelem 1990 = 100, 0 % 1994 228, 1 94, 5 92, 7 1995 256, 8 82, 9 87, 7 1996 301, 5 78, 8 87, 1 1997 374, 2 82, 7 87, 8 1998 443 85, 6 91 1999 499, 3 87, 7 91, 7 2000 556, 2 89 95, 7 2001 646, 3 94, 7 100, 7 2002 773 107, 6 106, 9 2003 883, 6 117, 4 111, 9 2004 933, 9 116, 2 116, 4 2005 1028, 2 123, 5. .

A lakosság fogyasztása A fogyasztás fedezhető: ¨ rendelkezésre álló jövedelmekből ¨ megtakarításokból ¨ hitelből A fogyasztásvizsgálatok egységei: n személyek n háztartások A magyar háztartás-statisztikában háztartás fogalmán az egy lakásban élő és közösen gazdálkodó személyeket értik.

A lakossági fogyasztás vizsgálatának szempontjai: n a fogyasztás összetétele jövedelemforrások szerint n a fogyasztás szerkezete árufőcsoportok szerint n a fogyasztás volumenének változása n az egy főre jutó élelmiszer és tápanyagfogyasztás n a fogyasztás szerkezete beszerzési források szerint A fogyasztás összetétele jövedelemforrások szerint: ¨ vásárlásból ¨ saját termelésből származó ¨ személyes jövedelemből eredő ¨ természetbeni társadalmi juttatás

A háztartások egy főre jutó fogyasztása a javak rendeltetése szerint Megnevezés 2000 2001 2002 2003 2004 (összehasonlító áron, előző év = 100, 0) Élelmiszerek és alkoholmentes italok 102 100, 6 104, 9 107, 2 99, 2 Szeszes italok, dohányáruk és kábítószerek 104, 7 104, 8 101, 6 98, 9 95, 7 Ruházat és lábbeli 104, 2 108, 8 102, 3 103, 2 98, 1 Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyag 102, 6 101, 3 105, 2 106, 3 102, 3 Lakberendezés, lakásfelszerelés, rendszeres lakáskarbantartás 109, 7 109 108 112, 4 115, 8 Egészségügy 100, 4 110, 3 104, 3 103, 3 100 Közlekedés és szállítás 108, 7 109, 7 110, 8 112, 2 102, 4 Hírközlés 117 119, 7 117, 1 102, 6 103, 7 Szabadidő és kultúra 111 107, 6 106, 4 110, 7 105, 7

A háztartások egy főre jutó fogyasztása a javak rendeltetése szerint Megnevezés Oktatás 2000 2001 2002 2003 2004 (összehasonlító áron, előző év = 100, 0) 99, 9 108, 3 105, 3 108, 3 89, 4 Vendéglátás és szálláshelyszolgáltatás 104, 5 101 102, 1 100, 5 103, 2 Egyéb termékek és szolgáltatások 108, 2 109, 6 108, 9 107 99 A háztartásokat segítő nonprofit intézmények egyéni célú fogyasztási kiadásai 104, 1 103, 2 103, 4 104, 7 110, 8 Az államháztartás egyéni célú fogyasztási kiadásai 102, 6 105, 1 105, 4 105, 1 102, 8 A rezidens háztartások tényleges fogyasztása 105 108 103, 8 106, 1 110, 1

A fogyasztás szerkezete és volumene: ¨ a legösszevontabb kategóriák a következők: n Élelmiszerek n Élvezeti cikkek n Ruházkodási cikkek n Fűtés, háztartási energia n Tartós fogyasztási cikkek n Egyéb iparcikkek n Termékek összesen n Szolgáltatások ¨ Külön kiemeli a lakásra fordított kiadásokat

A fogyasztás naturális mérőszámai: n egy főre vetítve számolják n hosszabb idősorok mutatják az életszínvonal trendjét n kiválóan alkalmas nemzetközi összehasonlításokra A fogyasztás szerkezete beszerzési források szerint: n jelentősége megnő az életszínvonal csökkenés időszakában n nő a saját termelés részaránya n szolgáltatás vásárlás helyett jellemző a saját munka n termelőktől való vásárlás A lakosság jövedelmi helyzetét és fogyasztását 4 -5 évenként reprezentatív mintavétel alapján elemzik

Egy főre jutó élelmiszer-, ital-, dohány- és tápanyagfogyasztás Termék, tápanyag Élelmiszerek Húsfélék összesen, kg Hal, kg Tej és tejtermékek, vaj nélkül, kg Tojás, db Zsíradékok összesen, kg Ebből: vaj, vajkrém, kg étolaj, margarin, kg 1990 1995 2000 2004 73, 1 2, 7 62, 5 2, 7 70, 2 3 68, 8 3, 4 169, 7 132, 1 160, 6 155, 2 389 38, 6 297 36, 7 275 39 292 39 1, 7 11, 8 1, 5 15 0, 9 18 1, 1 19, 5

Egy főre jutó élelmiszer-, ital-, dohány- és tápanyagfogyasztás Termék, tápanyag Élelmiszerek Liszt, kg Rizs, kg Burgonya, kg Cukor, kg Italok, dohányáruk Kávé, kg Bor, l Sör, l Égetett szeszes italok, 50 fokos szeszre számítva, l Dohány, kg 1990 1995 2000 2004 106, 1 4, 2 83, 3 5 89, 4 4, 7 83, 1 61 38, 2 60, 3 37, 3 64 33, 2 68 32, 7 2, 6 27, 7 105, 3 26, 3 74, 6 2, 8 28, 3 71, 6 2, 7 32, 7 73, 2 8, 5 6, 7 6, 4 7, 1 2 1, 5 1, 4

Napi tápanyagfogyasztás Megnevezés 1990 1995 2000 2004 14 150 12 350 13 270 13 851 Fehérje, g 104, 7 87 96, 6 105, 7 Zsír, g 152, 4 135, 9 147, 8 151 Szénhidrát, g 400, 6 348 367, 9 386, 5 Kilojoule

A lakosság pénzforgalmi mérlege Ø Évenként állítják össze Ø A bevételeket és kiadásokat veszi számba. Ø Ø Bevételek: A különböző jövedelmek, szerencsejáték, biztosítás, a külföldiek forintvásárlásainak és a hazai lakosság külföldi fogyasztásának egyenlege. Kiadások: termékvásárlások, pénzügyi jellegű kiadások. szolgáltatások,

A háztartási szektor jövedelme (milliárd Ft) Megnevezés 2000 2001 2002 2003 2004 5 832, 5 6 853, 4 7 775, 5 8 663, 9 9 500, 5 681, 6 758, 6 808, 5 849, 6 901, 0 1 733, 0 1 962, 9 2 040, 0 2 082, 1 2 261, 8 579, 2 574, 2 629, 3 535, 9 668, 2 Az elsődleges jövedelmek egyenlege 8 826, 3 10 149, 1 11 253, 3 12 131, 5 13 331, 5 Kapott folyó transzferek összesen 2 207, 5 2 558, 2 2 914, 5 3 223, 0 3 577, 0 ebből a kötelező társadalombiztosítás pénzbeli juttatásai 1 285, 5 1 487, 7 1 780, 7 1 967, 0 2 179, 4 Fizetett folyó transzferek összesen 3 107, 5 3 585, 0 3 999, 7 4 281, 8 4 662, 1 Munkavállalói jövedelem Működési eredmény Vegyes jövedelem Tulajdonosi jövedelem

A háztartási szektor jövedelme (milliárd Ft) Megnevezés 2000 2001 2002 2003 2004 Rendelkezésre álló jövedelem 7 926, 3 9 122, 3 10 168, 1 11 072, 7 12 246, 4 Természetbeni társadalmi juttatás 1 661, 9 1 901, 7 2 271, 1 2 688, 4 2 899, 1 Összes (korrigált, rendelkezésre álló) jövedelem 9 588, 2 11 024, 0 12 439, 2 13 761, 1 15 145, 5 69, 6 69, 9 84, 0 80, 5 81, 1 9 657, 8 11 093, 9 12 523, 2 13 841, 6 15 226, 6 Magánnyugdíjpénztárak miatti korrekció Jövedelem összesen

A háztartási szektor jövedelmeinek felhasználása (milliárd Ft) Megnevezés 2000 2001 2002 2003 2004 hazai fogyasztás összesen 9 182, 7 10 536, 9 11 818, 1 13 282, 3 14 137, 2 az idegenforgalmi kiadások egyenlege -646, 0 -733, 6 -470, 3 -364, 3 -234, 2 8 536, 7 9 803, 3 11 347, 8 12 918, 0 13 903, 0 677, 5 869, 5 996, 9 1 131, 1 1 317, 4 468, 6 668, 0 807, 1 941, 5 1 112, 1 A tőketranszferek egyenlege 78, 5 105, 4 98, 8 121, 6 102, 9 Nettó hitelnyújtás 522, 1 526, 5 277, 2 -86, 0 109, 2 a rezidens háztartások fogyasztása összesen Felhalmozás összesen Ebből: lakásberuházás

A háztartások nettó pénzügyi vagyona (milliárd Ft) Megnevezés Pénzügyi eszközök Kötelezettségek A háztartások nettó pénzügyi vagyona 2002 dec. 31. 2003 dec. 31. 2004 dec. 2005 dec. 31. 13 015, 4 14 565, 9 16 580, 1 18 980, 8 2 399, 6 3 596, 3 4 598, 7 5 656, 8 10 615, 8 10 969, 6 11 981, 4 13 324, 0

A háztartások pénzügyi eszközei (milliárd Ft) Megnevezés Készpénz 2002 dec. 31. 2003 dec. 31. 2004 dec. 31. 2005 dec. 31. 1 139, 1 1 291, 7 1 287, 4 1 527, 3 982, 5 1 092, 7 1 094, 3 1 574, 7 Egyéb betétek 3 057, 7 3 536, 3 4 069, 2 4 120, 8 Rövid lejáratú értékpapírok 747, 1 807, 6 917, 8 792, 5 Hosszú lejáratú értékpapírok 259, 1 296, 1 384, 0 410, 2 Hitelek 110, 6 103, 7 114, 3 127, 4 Tőzsdei részvények 156, 8 158, 2 200, 1 264, 3 Nem tőzsdei részvények 639, 4 651, 8 685, 7 714, 3 2 965, 0 3 372, 6 3 727, 2 4 041, 3 Befektetési jegyek 745, 4 689, 7 778, 2 1 392, 2 Életbiztosítási díjtartalék 630, 9 731, 6 848, 7 1 016, 5 Nyugdíjpénztári díjtartalékok 805, 1 1 015, 7 1 452, 2 1 894, 1 Egyéb követelések 622, 2 639, 7 802, 5 858, 9 Folyószámla betétek Üzletrészek

A háztartások kötelezettségei (milliárd Ft) Megnevezés 2002 2003 2004 2005 dec. 31. Hitelek 1 922, 6 3 097, 5 4 027, 9 5 047, 9 Rövid lejáratú hitelek Hosszú lejáratú hitelek Egyéb tartozások Kereskedelmi hitelek és előlegek Egyéb 126, 1 133, 3 175, 8 238, 4 1 796, 5 2 964, 3 3 852, 1 4 809, 5 477, 0 498, 7 570, 8 608, 9 63, 3 62, 4 67, 5 70, 2 413, 7 436, 3 503, 3 538, 7

A jövedelmek differenciáltsága Ø Az aktív keresők számának decilis eloszlása (10 csoport a jövedelem alapján) Ø A szocializmusban 1: 4 -4, 5 a jövedelem arány (legkisebb: legnagyobb) Ø Fejlett országok piacgazd. 1: 8 -10 Ø Közepesen fejlett országok 1: 6 -7

A differenciáló tényezők 1. Aktív és az inaktív háztartások közötti jövedelemkülönbségek Ø Aktív háztartás – legalább 1 fő aktív kereső Ø Inaktív háztartás – nincs aktív kereső

A differenciáló tényezők 2. A homogén és inhomogén háztartások jövedelem eltérései Ø Homogén – azonos vagy hasonló foglalkozást űznek (mg-i kereső, vállalkozó, szellemi foglalkozású Ø Inhomogén – a család tagjai jellegükben egymástól eltérő foglalkozást űznek Ø A csoporton belüli és csoportok közötti idősorok összehasonlítása mutatja a rétegek szerinti jövedelemdifferenciálódást.

A differenciáló tényezők 3. A családok demográfiai összetétele Ø Az aktív háztartásokban a jövedelmi szóródás fő tényezője nem a keresetek színvonalkülönbsége, hanem az eltartott gyerekek száma! Ø Nincs fogyasztói ártámogatás Ø A családi pótlék nem ellensúlyozza a kiadásokat. Ø 80 -as évek végén: Ø 2 gyerek – 1 főre jutó jövedelem 66%-a Ø 3 gyerek – 1 főre jutó jövedelem 52 -53%-a Ø 4 és több – 1 főre jutó jövedelem 38 -39%-a, a gyermektelen háztartások jövedelmének.

A differenciáló tényezők 3. A családok demográfiai összetétele Ø Fontos a háztartásokban élő más eltartottak száma: Ø Alacsony jövedelműeknél: 57 -58 htb nő/100 háztartás Ø magas jövedelműeknél: háztartás 5 -17 htb nő/100 Ø Egyetlen keresetből nem lehet eltartani egy családot.

A differenciáló tényezők 4. A lakóhely jellege szerinti differenciáltság Ø Budapest – vidék Ø Városok – községek Ø Megyék szerinti szóródás Ø A városokban más a népességszerkezet! Magasabb a jól képzettek aránya. Ø Vidéken jobbak a lehetőségek az élelmiszer előállítására.

A differenciáló tényezők 4. A lakóhely jellege szerinti differenciáltság Ø Legjobb megyék: Baranya, Csongrád, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Veszprém Ø Legrosszabb megyék: Borsod-Abaúj. Zemplén, Hajdú-Bihar, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg. (itt a legmagasabb az eltartott gyerekek száma, KGST piac, privatizáció) Ø Vizsgálni kell a munkanélküliség szóródását!

Szimulációs elemzések Ø A sokaság egyedeinek tulajdonságaiban bekövetkező változások hogyan hatnak a sokaságra. (pl. : 1988 -ban a SZJA hatását az aktív keresőkre, a nyugdíjasokra, és ezen belül a különböző rétegekre) Ø A jövedelemváltozások hogyan módosítják a különböző rétegek fogyasztásának szerkezetét, és helyzetét, életszínvonalát

Lakáshelyzet Ø Az életszínvonal meghatározó eleme Ø A népszámlálásokkal egyidejűleg a lakások adatait is felmérik. 3815 ezer háztartás (a ’ 90 -es évek elején), ebből 99% élt lakásban. Ø A lakáshasználati jogcímekben lényeges változás várható (bérlet – tulajdonos) Ø Elemzik a háztartások lakáshasználati jogcím szerint Ø Az elemzéseket a lakóhely jellege szerint is elvégzik (Bp. , vidék, város, község) összetételét a

A lakáshelyzet mutatói Ø 100 lakásra jutó háztartások száma Ø A lakások átlagos nagysága (m 2) Ø Átlagos szobaszám

Háztartások helyzete a lakások komfort fokozata szerint Ø Összkomfortos: Ø Ø Ø 56% megyeszékhelyeken 49% Budapesten Nagy a különbség a lakások komfort fokozatában a Dunántúl és az Alföld között. Az idősek alacsonyabb komfort fokozatú lakásban laknak. Az öregkorú háztartások több, mint egyharmada él komfort nélküli lakásban. Fiatal és középkorúak: Ø Ø Ø 54% - összkomfortos 26, 5% - komfortos 10% - komfort nélküli

Háztartások helyzete a lakások komfort fokozata szerint Ø A statisztika elemzi a lakások felszereltségét! Ø A többgenerációs együttélés alakulását jelző mutatók lakásnagyság és komfortosság szerint. Ø Magyarországon a magas a válások és alacsony az újraházasodók száma.

Lakásállomány, laksűrűség, közműellátottság Megnevezés 1980 1990 2001 2004 2005 2006 3 542 3 853 4 065 4 134 4 173 4 209 1 szobás 973 645 517 518 519 521 2 szobás 1 720 1 681 1 682 1 694 1 703 1 712 3 és annál több szobás 849 1 527 1 866 1 922 1 951 1 976 Száz lakásra jutó népesség összesen 302 269 251 249 242 239 Budapest 283 254 217 204 201 198 többi város 313 279 257 251 248 246 község 303 272 263 261 259 256 Száz szobára jutó népesség összesen 152 114 98 95 94 93 Lakások száma összesen, ezer Ebből:

Kommunális ellátás főbb adatai Idő szak A vezetékes gázzal ellátott A vezetékes ivóvízzel ellátott A szennyvíz A gázcsőcsatornával hálózat ellátott települések száma A víz vezetékhálózat A szennyvízcsatornahálózat hossza, km 1990 445 2 431 429 22 559 52 419, 4 14 988, 7 2000 2 508 3 131 854 72 540 62 284, 8 24 682, 8 2001 2 635 3 132 992 74 559 62 622, 1 27 230, 7 2002 2 690 3 132 1 156 75 836 63 148, 9 30 536, 0 2003 2 786 3 144 1 302 78 018 63 762, 1 33 267, 5 2004 2 826 3 144 1 392 79 377 64 355, 4 35 446, 6 2005 2 845 3 144 1 471 80 519 64 887, 0 36 861, 0