Az letnk rvid de a mvszet rkebb mint

„Az életünk rövid, de a művészet Örökebb, mint a földek és egek” Juhász Gyula A XX. sz. -i sátoraljaújhelyi kötődésű képzőművészei

Jencsik Béla (1913 -1993) Nem véletlenül kapta az Újhely festője címet, hiszen nagyon sok munkájának témájául választotta a várost. Hivatalnokként kezdte pályafutását, 1952 -től a Sátoraljaújhelyi Dohánygyárban dolgozott, mint műszerész, s innen ment nyugdíjba. Autodidakta módon tanult ugyan festeni, de hamar a település egyik legjelentősebb amatőr művésze lett. Alkotásait többféle technikával készítette. Dolgozott olajfestékkel és akvarellel, de készített szénrajzokat is. Az alkotások javarészt gyűjtők és a család tulajdonában vannak.

Tájkép és utcakép festmények

Tájkép

Kovács József Béla (1928 -1999) Sátoraljaújhelyi születésű művész. A Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán végzett. Szerepelt nemzetközi és országos tárlatokon korszerű formanyelvvel készült figurális szellemiségű alkotásokkal. Elsősorban érméket és plaketteket készített. Legjelentősebb köztéri alkotása Petőfi szobra Sátoraljaújhelyben

Juhász Jenő (1884 – 1962) A sátoraljaújhelyi születésű festő iskoláit a városban végezte, majd Berlinben, Münchenben és Párizsban képezte magát. Párizsi tartózkodása után először újhelyben, 1910 -től Budapesten dolgozott. 1903 -tól szerepelt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain. Egy munkája a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona.

Árvíz a Fő utcában

Nemes-Lampérth József (1891 - 1924) „Nemes-Lampérth piktúrája a századelő magyar avantgárd festészetének legeredetibb gyümölcse. ” Németh Lajos, művészettörténész

A festőművész nemesi családból származik, mégis nehéz körülmények között nőtt fel. Budapesti Iparművészeti Iskola növendéke, Képzőművészeti Főiskolán is tanult. Nagybányai Művésztelepen is képzi magát. 20 évesen a Nemzeti Szalonban állít ki. (1911), a Szépművészeti Múzeum vásárol műveiből. Az első világháborúban szerzett sebesülése következtében bal keze megbénult – 1916 -ban leszerelték ezért. Segíti a tanácskormány propagandáját plakátrajzaival Leghíresebb plakátja: Be! Kommün után letartóztatták. 1920 -ban sikerült Berlinbe emigrálnia Hazatérése után, hamarosan kiütközött idegbaja, képei egyre komorabbak lettek, Sátoraljaújhelyben a helyi elmegyógyintézetben elhunyt.

Stílusjegyei • erős konstrukciójú képeit páratlan dinamizmus feszíti • tusrajzain a sötét-világos kontrasztjával • a szinte brutális anyagkezeléssel, • széles ecsetvonások ritmusával formál teret • különösen élénk színeket használt • erős színtömböket alkalmaz

Festett tájképeket, portrékat, csendéleteket és aktokat

Petrasovszky Emánuel (Manó) (1902 - 1976) Az egyik legkiválóbb görög katolikus templomfestő. Elismert művészettörténeti szakíró, nevéhez számtalan falfestmény, oltárképek, általa tervezett üvegablakok is kötődnek. Ezek közül talán a legismertebb a máriapócsi kegytemplom ablaksora.

Simon és Juda olajfestmény Sátoraljaújhely Római kat. templ.

Révész Imre (1859 -1945) A sátoraljaújhelyi származású festő, grafikus művészeti tanulmányait Bécsben és Párizsban végezte. Munkácsy Mihály mellett is dolgozott. 1889 -ben Párizsban bronzéremmel jutalmazták. A Képzőművészeti Főiskola tanára lett 1904 -től. A nagybányai művésztelepen dolgozott 1918 -ban. 1921 -32 között a kecskeméti művésztelep vezetője volt. Művei a Magyar Nemzeti Galériában, a Petőfi Irodalmi Múzeumban és vidéki múzeumokban találhatók.

B. Szabó Edit (1938 -1975) A grafikusművész és szobrász iskoláit Sátoraljaújhelyben, a Képzőművészeti Főiskolát Budapesten végezte, mesterei: Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pátzay Pál, Szabó Iván. 1971: Derkovits-ösztöndíjat kapott. 1964 -től vett részt a Műcsarnok kiállításain. Sajnos fiatalon hunyt el, szobrai megtalálhatók Budapesten, több vidéki városban, ill. a Nemzeti Galériában

Őzike A művész alkotásával Pávás lány Jedlik Ányos mellszobrával Dombormű

Harasztos Gyula (Hanuska) (1894 -1974) A festő a Képzőművészeti Főiskolai tanulmányai után többször járt külföldön tanulmány utakon. 1919 -től Sátoraljaújhelyben élt gimnáziumi tanárként dolgozott és alkotóművészi munkát végzett. Főleg temperával, pasztellel, vízfestékkel dolgozott, de olajképei is vannak. Sátoraljaújhelyben a Szár-hegyen a Magyar Kálvária részben az ő tervei alapján épült fel.

Boruth Andor (1873 -1955) A festőművész iskoláit szülővárosában, Sátoraljaújhelyen végezte, majd festőiskoláit Münchenben, Párisban. Madridban hosszabb tanulmányúton volt. 1900 – ben a Műcsarnok legjelentősebb díjait neki ítélték a 20. század első évtizedeiben. Egy ideig Újhelyben is működött, ebből a korszakából való a Longi erdő gólyákkal c. képe. Az Újhelyi plébániatemplom két mellékoltárának képe az ő alkotása, a vármegye díszterme számára a millenniumi ünnepségekre felvonult zempléni nemesi bandérium képét festette meg háttérben az újhelyi hegyekkel. A Magyar Nemzeti Galéria több képét őrzi.

Nevető önarckép Téli táj A művész felesége

Hegedűs önarckép A művész édesanyja Patkóbácsi sapkában

Romhányi (Romek) Imre (1942 -1978) A festő iskoláit Sátoraljaújhelyben végezte, majd Nyíregyházán földrajz-rajz szakos tanári diplomát kapott. Tagja volt az újhelyi alkotókörnek, több kiállítása is volt az országban. Rajzpedagógiai tevékenységével is kivette a részét Újhely közművelődésének formálásából. Rövid élete és szűkre szabott pedagógiai pályafutása ellenére is sok tanítványa lett a művészetek értője, művelője.

Schweitzer Pál (1934 -2014) Sátoraljaújhelyben az Esze Tamás-, és Petőfi Általános Iskola rajztanára és a Rajztanárok Zempléni Alkotó Körének oszlopos tagja volt. Felkészültségével, kedves modorával sok diák érdeklődését nyitotta meg a művészetek felé. 2015 -ben Sárospatakon megemlékeztek munkásságáról és a Művelődés Háza különtermében kiállítást mutattak be alkotásaiból.