Az lelmiszeripari versenykpessg s innovci egyes krdsei Bordi
Az élelmiszeripari versenyképesség és innováció egyes kérdései Boródi Attila MNÉTP-elnök attila. borodi@t-online. hu +36 209 504 801 Regionális Innovációs Konferencia Veszprém, 2010. április 29. 1
Élelmiszeripar Európában és nálunk Európa (2008) • • • GDP-ben: 13, 4 %, Legnagyobb iparág Termelői árbevétel: 913 millió euró Foglalkoztatás: 4, 3 millió fő 100: 1 40: 1 Cégek száma: 308 ezer 45: 1 Külkermérleg: + 2, 0 millió euró Belföldi piac rész, átlagosan: 77 % K+F kiadások: 0, 3 % 6: 1 Háztartási kosárban: 12, 6 % 1: 2 Vállalkozások megoszlása: azonos • KKV száma: 99, 1 % • KKV árbevétel: 48, 5 % Magyarország • • • GDP-ben: 11 -12 % ( 3, 7 % ), 3. legnagyobb feldolgozó ágazat Termelői árbevétel 2009: 2, 609 millió Ft Foglalkoztatás 2009: 97 + 83 ezer fő (6, 8 %) Cégek száma: 2007: 6, 780 (>8, 379) Külkermérleg: + 1– 2 millió euró! Belföldi piac rész: 80 % volt (2004 előtt) K+F kiadások: n. a. (<0, 05 %) Háztartási kosárban 2008: 29, 1 % Vállalkozások megoszlása: • KKV száma: 98, 8 % • KKV árbevétel: 49, 3 % 2
Hogyan is állunk itthon? (1) Élelmiszergazdaság Sajátosságok = mezőgazdaság + feldolgozó élelmiszeripar 1989 előtt: erős gazdasági szektor • Fenntarthatóság: csakis együtt • Kedvező jogi és politikai környezet, • Szociális hatások vidékfejlesztés, lakossági élelmezés és népe szakmaifoglalkoztatás, tudás, fejlett mezőgazdasági • Létbiztonság, jó közérzet! háttér, nemzetközi együttműködések • Élelmiszer stratégiai cikk (energia, víz), világigények növekednek 1990 után: elsődleges privatizálási célpont • Valódi nemzeti kincsünk • • • Duális gazdaság kialakulása (előnyök és kockázat) • Jelentős külföldi tulajdon, nagy külföldi cégek meghatározó belföldi és exportpiaci részesedéssel • KKV szektor Termőföld, víz, éghajlat Emberi kreativitás, alkotásvágy Kiváló potenciális lehetőségek a jövőt illetően 3
Hogyan is állunk itthon? (2) Okok sokfélék (pl. ) • • Kettős szorításban: mezőgazdaság és kereskedők között 2004 óta részesedése GDP-ben csökken • Mezőgazdaság kedvezőtlen Versenyképességi gondok versenyképessége (földkérdés, • Termelés csökken hatékonyság) • Belföldi piaci részesedés csökken • Kereskedői láncok magatartása • Növekvő gabona- és olajmag-export, feldolgozott termékekfinanszírozás arányának csökkenése (növekvő kocká • Tőkehiány, • Adózott eredmény csökken • Mi van a fejünkben? • Kevés hozzáadott érték és innováció • Együttműködési készség hiánya az élelmiszerpályán • Lemaradás az újonnan csatlakozott tagállamokkal szemben is • Oktatás, szakmai felkészültség DE: Jelenlegi válság hatása kisebb mint egyéb ágazatokban • Kevés fogyasztói elkötelezettség • Kormányzati prioritások hiánya Jelenlegi hazai helyzet 4
Mit kellene tenni? Célok Kihívások • Alkalmazkodás a fogyasztóhoz Versenyképes hazai élelmiszergazdaság • fogyasztói gondolkodás: No. 1 = ár, Duálgazdaság kiegyensúlyozása minőség leértékelődése Hozzáadott értéknövelés, nagyobb eredmény • csökkenő vásárlóerő Piaci pozíciók javítása (belföld, export) • fogyasztói bizalom (élelmiszerbiztonsági botrányok, tájékozás, Helyi gyártás és foglalkoztatás reklámok) Élelmiszergazdaságot nemzet-stratégiai ágazatnak kell nyilvánítani! • egészségtelen életmód • társadalom elöregedése • szabadidő és kényelem felértékelődése • Társadalom mint egész változása Eszközök (szokások, fenntarthatóság, fekete • Innováció gyors megvalósítással, gazdaság) korszerű tudás • Kereskedelmi láncok: kritikus árutömeg, • Nagyobb együttműködési készség globális versengés, beszerzési stratégiák • Tőkebevonás (magán, EU, nemzeti) • Tőkehiány, finanszírozás • Állam közreműködés (stratégia, jogi környezet) • • • 5
Kell az innováció! Innováció a leggyorsabb és relatíve legolcsóbb hajtóerő, amely mozgósítja az emberi kreativitást és önmegvalósítást, De soha nem kockázatmentes! Innováció = Emberi kreativitás, vállalkozási kedv = Tudás alkalmazása • • Nyersanyag-minőségben, termelésben Termékekben Disztribúcióban, szolgáltatásokban Erőforrások felhasználásában Piacra jutásban, értékesítésben Cégvezetésben Általános szakmai ismeretek bővítésében és megújításában (know-how is!) Több terület átfogásával Innováció finanszírozása átgondolásra szorul • • • Kockázatcsökkentés: közös kutatások ösztönzése KKV-k számára Piacra jutás, marketingköltségek és új értékesítési csatornák Takarékosság a pénzügyi forrásokkal (alku, reális megtérülés, érdemi számonkérés) Üzemi méretű innovációs műszaki fejlesztések megvalósítására Több szakmaiság a pályázatok elbírálásánál Alap: kutatási és megvalósítási tervek 6
Alapelvek • • MNÉTP: kezdeti lépések 2005 -2010 Kedvező személyi feltételek Alulról felfelé építkezés, piaci alkalmazás • Hazai hálózat építése • Európai ÉT Platform Irányító Testületében Nyitottság, demokratikus irányítás • európai projektekben Kapcsolatfelvétel hazai társterületekkel • EU High Level Group KKV munkacsoport Nemzetközi munkamegosztás • Szakmai elismertség Hazai kormányzati programokhoz való illeszkedés, mirror-csoport • hazai ipari és kutatói szakemberek körében KKV-k számára közös kutatások ösztönzése • európai kutatási központokban, Kommunikáció, információcsere – eredmények, oktatás, nemzetközi tapasztalatok egyetemeken • együttműködés más hazai platformokkal • Előzetes információk és tapasztalatok európai pályázatokkal kapcsolatban A Kezdet • • 2005. október 14. MNÉTP megalakulása 50 gyártó és kutató, első MNÉTP Irányító Testület 2006. február. MNÉTP első Innovációs Kutatási Stratégiai Terv kidolgozása, vita 2008. tavasza: Ismeretterjesztő konferenciák 2008. augusztus 15. NKTH-ÉFOSZ Szerződés 7
MNÉTP: további lépések (1) 2008 -2009 • 2009. január 13: Irányító Testület újraalakulása Pályázat megvalósítása • >50 %-nál nagyobb ipari • Helyzetelemző tanulmányok készítése reprezentáció • 2009. január: versenyképességi feltételek • 10 fő ipari és 9 fő kutató • 2009. április: külpiaci helyzet • 10 fős mirror group • 2008. ősze: Elkészült az Európai Innovációs Stratégiai Kutatási Terven alapuló Európai Megvalósítási Terv • 2009. január 13. Magyar Élelmiszeripar • Hazai megvitatás Innovációs Stratégiai Kutatási Tervének • Partnerségi adatbázis-kiépítés: aktualizálása és vitája • fejlesztési igények és folyó kutatási témák több mint gyártónál és –kutatási központnál • 100 2008. november 2009. április: • 2008. november 21. Irányító Testületi tagság megújítása Népszerűsítő rendezvények az MNÉTP szerepéről és acéget hálózatépítésről • 270 egyéni önkéntes tag és felhasználó, amelyből 102 fő 68 gyártó képvisel (Debrecen), • 2008. december: MNETP lógó és honlap (via www. éfosz. hu • éskompetenciaközpontok közvetlenül (www. technoplatform. hu) • regionális fejlesztési és innovációs ügynökségek (Kaposvár) • egyetemek (Szeged) • társplatformok (nanotechnológia, kommunikáció, Manufuture Budapest) 8
• • • MNÉTP: további lépések (2) 2009 -2010 2009. január – május 15: Innovációs Stratégiai Terv többfordulós megvitatása, véglegesítése, jóváhagyása Összhang társterületek prioritásaival A jövő • mezőgazdaság • 2009. október – 2010. március: Megvalósítási • (nép)egészségügyi és táplálkozási prioritások Terv elkészítése • külföldi kutatói tapasztalatok • 2010. április – május 31. Végleges Innovációs Megvalósítási Terv Barcelona, R • nemzeti platformok eredményei (2007: Róma, Brüsszel, 2008: Brüsszel. Budapest, 2009: közzététele és társadalmi vitája 2009. október - 2010. február. Workshopok szervezése KKV-k részére • csoportos kutatások szervezés és finanszírozás Kiemelt innovációs területek • projekt-menedzselés • hozzáadott értéknövelés (minőség, biztonság) • technológiai transzfer • intenzívebb K+F együttműködés termékpálya • Truefood projekt: hagyományos élelmiszerek nemzetközi innovációja mentén és interdiszciplinák • technológia transzfer • fenntarthatóság (erőforrások, melléktermékek, új eljárások) • népegészségügy, táplálkozás, életmód KÖZÖS CÉL: versenyképesebb hazai élelmiszeripar! 9
MNÉTP Köszönöm a figyelmet! 10
- Slides: 10