Az lelmiszer elltsi lncban tapasztalhat tisztessgtelen forgalmazi gyakorlatokrl

Az élelmiszer ellátási láncban tapasztalható tisztességtelen forgalmazói gyakorlatokról (UTP) szóló irányelv tervezet A jogalkotás előzményei, a körvonalazódó konkrétumok és a vitatott kérdések, a magyar álláspont Temesfalvi Rita Élelmiszergazdasági és Eredetvédelmi Főosztály

Előzmények uniós szinten • 2007. Bizottság versenyképességi tanulmány – felhívja a figyelmet a kiskereskedelmi láncok erőfölényére • 2008. Magas Szintű Csoport (HLG) • 2010 -2014 és 2015 -2019 Magas Szintű Fórum (HLF) - ajánlások • Bizottsági Közlemények (2009, 2014, 2016) • 2011 – bizottsági felmérés - megerősítette a tisztességtelennek tartott kereskedelmi gyakorlatok létezését • 2011 november – HLF piaci szereplői (11 szervezet) „Helyes gyakorlatok elvei” • 2013. január Bizottság - „Zöld könyv”

Hazai helyzet Felmerülő probléma • kiskereskedelmi láncok gazdasági erőfölénye • beszállítók együttműködésének hiánya • árleszorítás, egyoldalú szerződéses feltételek, marketing költségek áthárítása, másodlagos kondíciók alkalmazása Probléma kezelésére kísérlet (2009) – FVM kezdeményezésre beszállítók és kereskedők önkéntes megállapodása (Élelmiszer Termékpálya Kódex) - sikertelen Nemzeti szabályozás - 2009. évi XCV. Törvény (Tfmtv. ), módosítás 2012 -ben Tapasztalat: uniós szinten egységes elvekre épülő szabályozás megalkotása szükséges, meghatározó szempont az üzletláncok több tagállamban történő jelenléte

Jogszabály vagy önkéntes rendszer • 2012. HLF fő kérdése • 2013. szeptember – a HLF B 2 B munkacsoportja önkéntes ellátási lánc kezdeményezése (SCI) • 2013. EP munkacsoport – fenntartás az SCI-val szemben • 2015. V 4 -ek közös nyilatkozat – közösségi jogalkotás 2016 -ban a TFM megfékezésére 20 tagállam rendelkezik saját nemzeti jogszabállyal, önkéntes kezdeményezések nem jártak sikerrel • 2016. január Bizottság közleménye SCI és a nemzeti önkéntes kezdeményezések támogatása

Fordulópont • 2016. június EP állásfoglalása megkérdőjelezi a Bizottság véleményét, felkérte a Bizottságot uniós jogi keret kialakítására • 2016. november a mezőgazdasági piacokkal foglalkozó szakértői csoport (AMTF) jelentése, ajánlások – uniós jogalkotás mellett foglalt állást • 2016. december tanácsi következtetések Bizottság felkérése hatásvizsgálatra, uniós jogi keret javaslatra • 2017. márciusi Tanács ülésre „non-paper” dokumentum benyújtása • 2017. június 1 -2 -én a varsói V 4+4 találkozó következtetései uniós szintű rendszermegoldást kérnek a Bizottságtól • 2017. június 20. bizottsági bejelentés jogszabály javaslatról és hatásvizsgálatról • 2017. július-augusztus bevezető hatásvizsgálat/nyilvános társadalmi konzultáció

Uniós jogszabály kialakítása 2018. Április 12. Bizottság jogszabály javaslata „az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló” irányelv-tervezet és hatásvizsgálat bemutatása A tervezet megvitatása bolgár és osztrák elnökség alatt tanácsi munkacsoporti és a Mezőgazdasági Különbizottság üléseken 2018. október 1. kompromisszumos szövegtervezetre mandátum megadása a trilógusok megkezdéséhez EP AGRI bizottsága mellett ENVI, IMCO, DEVE vélemény 2018. október 24. EP plenáris ülésen szavazás, elfogadás 141 EP módosító Háromoldalú egyeztetések (okt. 24. , nov. 7. , nov. 21. , dec. 6. , dec. 12. , …. )

Hatásvizsgálat Probléma meghatározása • UTP-k előfordulása az ellátási-láncban • Eltérő alkupozíció, egyensúlyhiány – kis és nagy szereplők között, magasabb szinten koncentrált vállalkozások, visszagyűrűzik az elsődleges termelők irányába • Nincs kellő védelem az UTP-kkel szemben • Nem minden tagállam rendelkezik szabályokkal • A nemzeti szabályok heterogenitása • „félelem tényező” • A koordináció hiánya • Az UTP által okozott károk (gazdasági kockázat átengedése, pénzügyi károk, kereskedelemre, fogyasztókra gyakorolt hatás)

Célok Általános célok • Hozzájárulás a mezőgazdaságban részt vevő emberek méltányos életszínvonalának KAP-célkitűzéseihez és hasonló kereskedelmi feltételek biztosításához • A gyengébb gazdasági szereplők rugalmasságának erősítése az élelmiszerellátási láncban, különösen a mezőgazdasági üzemekben • Az élelmiszer-ellátási lánc működésének javítása Specifikus célok • UTP-k előfordulásának csökkentése • Hozzájárulás az egyenlő versenyfeltételekhez • Hatékony jogorvoslat

A jogszabály-javaslat Formája: irányelv • lehetőség az irányelven túlmutató nemzeti szabályozás alkalmazására, • önkéntes kormányzati intézkedések, mint magatartási kódex, vagy az ellátási lánc kezdeményezés – (2018 -ban megújításra került az SCI) Jogalap: EUMSZ 39. cikk - A KAP célja a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása EUMSZ 40. cikk - a közös piacszervezésnek a termelők közötti minden megkülönböztetést ki kell zárnia EUMSZ 43. cikk – a közös piacszervezés a nemzeti piacon fennálló feltételekhez hasonló feltételeket biztosít az Unión belüli kereskedelem számára

HATÁLY TERMÉKEK KÖRE EUMSZ 38. cikk - KAP elsődlegesen az EUMSZ I. mellékletében felsorolt termékekre vonatkozik („mezőgazdasági termékek”), ÉS a non-annex termékekre is - az EUMSZ 43. cikkének megfelelően elfogadott aktusok alkalmazási körébe vonhatók, ha ez hozzájárul a KAP egy vagy több célkitűzésének eléréséhez és az aktus alapvetően mezőgazdasági termékekre vonatkozik ÉRINTETT SZEREPLŐK • védelem azon kis- és közepes méretű (kkv) beszállítókra terjed ki, melyek élelmiszert értékesítenek (harmadik országból származók is) • nem kis- és közepes méretű vevők részére. Legvitatottabb kérdés HU teljes hatály mellett Nyitrai nyilatkozat V 4+4 nyilatkozat 2018. 08. 15 -én

HATÁLY Hatály kiterjesztése a kkv-nál nagyobb vállalkozásokra Kompromisszum: ún. „dinamikus megközelítés” elve alapján Új vállalkozás-méret kategória: „mid-range” (közép-szintű vállalkozás) - létszám - forgalom 50 millió euró – x millió euró

Tiltott, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok Bizottsági javaslat szerinti minimum lista: • 4 fekete – késedelmes fizetés, megrendeléstől való elállás rövid határidővel, egyoldalú szerződés-módosítás, beszállítóra átruházott termékveszteség • szürke – a felek előzetesen nem állapodtak meg a szerződés megkötésekor (eladatlan termékek kockázatának és egyéb költségek, mint marketing költség áthárítása) Háromoldalú egyeztetéseknek köszönhetően bővül. HU álláspont: támogatjuk, de javasolt egy rugalmasan bővíthető 8. cikk alapján a tagállamok nemzeti szinten az irányelvben foglaltakhoz képest szélesíthetik a kategóriákat

Eljáró hatóság • Panaszbejelentés (beszállító ill. UTP-t elkövető vevő székhelyének tagállami hatósága) • Kivizsgálás (vevő székhelye szerinti tagállam hatósága) • Anonimitás biztosítása • Hatóság közti együttműködés (határon átnyúló vizsgálatok, legjobb tapasztalatok megosztása) • Tagállami jelentési kötelezettség, weboldal működtetése

Köszönöm a figyelmüket!