Az ldozattan alapjai Csemn Dr Vradi Erika Miskolci

Az áldozattan alapjai Csemáné Dr. Váradi Erika Miskolci Egyetem ÁJK AKIK „A legkisebb ellenállás” bűnmegelőzési projekt 2016. 02. 22. Miskolc "A legkisebb ellenállás" -BM – 15 – MI – 0092 projekt megvalósítását támogatja a Belügyminisztérium Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsa

Visszatekintő A kriminálpolitika területei KRIMINÁLPOLITIKA BÜNTETŐ POLITIKA BŰNÜLDÖZÉSI POLITIKA BŰNMEGELŐZÉSI POLITIKA ÁLDOZATI POLITIKA

Visszatekintő Áldozati státusz és bűnmegelőzési politika Az áldozatokkal való foglalkozás a bűnmegelőzési politikának is fontos eleme. A bűnmegelőzési politika azon állami vagy állampolgári tevékenységi körök és feladatok, illetve azok végrehajtási formáinak meghatározását adó elvek és nézetek összessége, amelyek alkalmasak egy vagy több bűncselekmény bekövetkezésének megakadályozására. A bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása a bűnmegelőzés célja és/vagy eredménye, történjék az a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést előidéző okok hatásának mérséklésével, vagy a sértetté válás megelőzésével.

Visszatekintő Áldozati státusz és bűnmegelőzési politika A bűnmegelőzési tevékenység a három pillér elvén nyugszik. Ennek megfelelően az elkövetővé válás megelőzését célzó, a bűnözési szituáció kialakulását megakadályozó eszközök mellett párhuzamosan alkalmazandóak az (ismételt) áldozattá válást kizáró módszerek és megoldások („elkövető-, áldozat- és szituációközpontú eszközök együttes alkalmazásának elve”)

tudomány Az áldozattan – azaz a viktimológia - fogalma: viktimológia = victima + logios Története: 1947. B. Mendelsohn: A biopszichológiai-szociológia új távlatai: az áldozattan” 1948. H v. Hentig: „A bűnöző és áldozata” 1949. Fredric Wertham A viktimológia típusai: Általános viktimológia Kriminálviktimológia Modern viktimológia eltérő áldozat-fogalmak

fogalma ENSZ VII. Bűnmegelőzési konferencia: áldozatok azok a személyek, akiket sérelmesen érintenek a nemzetközi büntetőjogi normákba ütköző cselekmények, illetve az emberi jogokra, testületi magatartásra vagy a gazdasági illetve politikai hatalomra vonatkozó, nemzetközileg elismert normák megszegései. Európai Unió Tanácsa 2001/220/JHA sz. kerethatározata: áldozat az a természetes személy, aki valamely tagállam büntetőjogának megsértésével végrehajtott cselekmények vagy mulasztások közvetlen következményeként kárt szenvedett, különös tekintettel a testi vagy szellemi épségére, lelki bántalmakra vagy gazdasági veszteségre.

fogalma Az Ást – azaz a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény - 1. §-a szerint: „. . áldozat - a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény és a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés természetes személy sértettje, valamint - az a természetes személy, aki a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény vagy a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként hátrányt, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el, ha a) magyar állampolgár, b) az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára, c) az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára, d) Magyarország területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy, e) emberkereskedelem áldozataként azonosított személy, valamint f) az állampolgársága szerinti államnak Magyarországgal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján erre jogosult. ”

csoportok Áldozatok csoportosítása: közvetlen – közvetett - közvetlen áldozat - a hatályos büntető-eljárási törvény szerint a bűncselekmény sértettje - közvetett áldozat - például a sértett hozzátartozói, barátai, környezete, szomszédai, munkatársai, . . . - azaz mindazok, akikre a bűncselekmény negatív hatással lehet Számtalan elmélet szerint van kapcsolat az elkövető és az áldozata között - például Mendelsohn szerint mintegy „bűnügyi párost” alkotnak; oka: hasonló jellemzőik vannak (a csaló, aki 200% -os megtérülést kínál a befektetésre, ugyanolyan pénzsóvár, mint áldozata, akit elvakít a nagy haszon, s mérlegelés, megfontolás nélkül cselekszik)

tipológiák Az áldozatokat sokféle szempont alapján lehet tipizálni: az áldozat-elkövető azonos körből kerül ki (Mendelsohn) – azaz fiatal, városlakó, nőtlen, férfi, alacsony társadalmi státusszal, iskolai végzettséggel; gyakran munkanélküli; az erőszakos bűncselekményeknél (Inkeri) az elkövető és az áldozat is gyakran provokáló és provokálható, jogsértésre hajlamos személy az áldozati szituáció kialakulásában való közrehatása alapján 6 kategóriába sorolhatók az áldozatok a teljesen vétlen áldozattól a képzelt/színlelt áldozatig (Mendelsohn-Schäfer) Liang kialakította a belevivő - konfliktusos - rendelkezésre álló áldozat modelljét

jellemzők A rendelkezésre álló kriminálstatisztikai adatok alapján vannak tipikus áldozati jellemzők bizonyos szempontok - mint például az életkor, vagy a nemhez való távozás - körében (Hentig). Eszerint a tipikus áldozat • idős / fiatal • nő • értelmi fogyatékos, vagy egyéb mentális zavarban szenvedő / depressziós • magányos / kiábrándult • bevándorló / kisebbségi • kapzsi / szemérmetlen / zsarnok • gátolt / mentességet élvező / ellenszegülő. A bűnözés hatóságok előtt rejtve maradó (látens) részét feltárni kívánó sértetti megkérdezések alapján az összbűnözés tipikus áldozata a • fiatal • nőtlen • városi • munkanélküli • férfi.

áldozatok Az időskorúak - a bűncselekmények típusaira, (pl. : „trükkös lopás”, betöréses lopás, csalás, ingatlancsalás, rablás) - - társadalmi státuszukra, (sokszor elszigetelten, magukra hagyatva, unokák/gyerekek által ritkán látogatottan élnek) - - életkori sajátosságaikra, (bizalom, hiszékenység, naivitás, utána szégyenérzet miatti hallgatás) - - érdekérvényesítő képességeikre (nincs hol és kinek panaszt tenni, nincs honnan vagy nagyon nehézkes segítséget kérni) tekintettel is különösen érzékeny / sérülékeny áldozati csoportot képeznek.

válás Főbb adatok: -évente átlagosan 300 ezer személy válik bűncselekmény áldozatává; -90 %-uk ellen vagyon elleni bűncselekményt követnek el -tényleges viktimizáció előfordulása ennél jóval magasabb -az áldozattá válás függ a helyszíntől: Budapesten az áldozatok 54 %-a 2 x, vagy annál többször vált bűncselekmény áldozatává, 26 %-uk évente többször is -az áldozattá válás veszélye eltérő az egyes életkori csoportokban; például a 2000’s években -minden 10 ezer 0 -14 éves lakosból 41, -minden 10 ezer 15 -18 éves lakosból 145, -minden 10 ezer 19 -59 éves lakosból 353, -minden 10 ezer 60 éven felüli lakosból 185 személy vált áldozattá a 60 éven felüliek félnek a legjobban az áldozattá válástól

válás Az ismertté vált sértettek, ezen belül időskorúak száma, %-a, időszak, kiemelt bűncselekmények és nemek szerinti bontásban Prof. Dr. Sárkány István NKE Összefoglaló tábla előadásából (2015. 11. 03. ) ebből Vizsgált bűncselekmények köre Év időskorúak (60+) Sértettek száma ebből száma évi átlag %-a férfiak %-a nők %-a Ismertté vált összes bűncselekmény 1985 -1998 3 048 326 381 755 12, 5 226 322 59, 3 155 433 40, 7 Ismertté vált összes bűncselekmény 1999 -2012 3 404 555 549 826 16, 1 304 786 55, 4 245 040 44, 6 Szándékos emberölés 1985 -1998 5 765 905 15, 7 463 51, 2 442 48, 8 Szándékos emberölés 1999 -2012 4 682 786 16, 8 388 49, 4 398 50, 6 Testi sértés 1985 -1998 134 302 14 838 11 9 089 61, 3 5 749 38, 7 Testi sértés 1999 -2012 173 267 14 573 8, 4 8 455 58, 0 6 118 42, 0 Közúti baleset okozása 1985 -1998 68 255 13 670 20 6 688 48, 9 6 982 51, 1 Közúti baleset okozása 1999 -2012 52 320 12 016 23 5 292 44, 0 6 724 56, 0 Erőszakos közösülés 1985 -1998 6 385 453 7 453 100, 0 Erőszakos közösülés 1999 -2012 3 503 184 5, 3 184 100, 0 Vagyon elleni bűncselekmények 1985 -1998 2 739 243 343 860 12 205 186 59, 7 138 674 40, 3 Vagyon elleni bűncselekmények 1999 -2012 2 856 040 500 613 18 278 895 55, 7 221 718 44, 3 Rablás 1985 -1998 33 856 5 901 17, 4 3 100 52, 5 2 801 47, 5 Rablás 1999 -2012 41 738 7 561 18, 1 3 242 42, 9 4 319 57, 1

Felhasznált és ajánlott irodalom A forrásmunkák releváns részei: • Gönczöl-Kerezsi-Korinek-Lévay (szerk. ): Kriminológia. Szakkriminológia. Complex, Budapest, 2006. • F. Adler - G. O. W. Mueller - W. S. Laufer: Kriminológia. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. • Gönczöl K. - Korinek L. – Lévai M. (szerk. ): Kriminológiai ismeretek - Bűnözéskontroll. Corvina, Budapest, 1999. • Korinek L. : Kriminológia I. -II. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. , Budapest, 2010. • Vigh J. : Kriminológiai alapismeretek. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992. valamint • Görgényi I. : A viktimológia alapkérdései. Osiris Kiadó, 2001. • Prof. Dr. Sárkány István előadása „Az időskor viktimológiája” címmel (NKE; 2015. 11. 03. )

Köszönöm a figyelmet! http agy : //www a a/3/ rorsza. keres 90& g. hu zten ym /k pic= 307 epgale 3&s 4 tart ri =2