Az kori Kelet llamrendje A Mezopotmia trsadalma s

Az Ókori Kelet államrendje A Mezopotámia társadalma és állama Az ókori görög poliszok társadalma - Az előadás egyszerűsített változata a jogtortenet. sze. hu oldalra -

A Termékeny félhold Mezopotámia: Tigris és Eufrátesz folyók által közrezárt terület egészét jelöli. • A görög eredetű, "Folyóköz" (Mezopotámia) jelentésű szó egy akkád kifejezés fordítása • Az ókorban Mezopotámia egészének összefoglaló neve volt. • A mezopotámiai kultúra központját, az ie. 3. évezredben két részre osztották: "Sumer és Akkád" földjét a görögök nevezték el legfontosabb városáról Babilóniának (babylónia chóra = "babiloni föld").

Babilónia A városállamok kora • A 3. évezred első fele Dél-Mezopotámiában a csatornázó-öntözéses gazdálkodás teljes kifejlődésének és virágzásának időszaka volt. • A hasonló fejlettségű tájegységek önálló politikai egységekbe tömörültek: városállamokba, amelyek mindegyike egy-egy csatornát vagy csatornaszakaszt tartott fenn, a politikai funkciókat is egyesítő, de főként gazdasági szervező város fennhatósága alatt állt.

Tulajdonviszonyok és a társadalom szerkezete a városállamok korában – 3. évezred közepe • A termőföldek Dél-Mezopotámiában is egy-egy nagycsalád, vagy pedig területi alapon szervezett közösség - földközösségek - "tulajdonában" voltak; • a kollektív földtulajdon művelése családi egységekben folyt (magán földhasználat). • Ezt a helyzetet a csatornázó öntözés változtatta meg → Az öntözőrendszer kiépítése és karbantartása, fokozott munka- és tőkeigény; • A csatornahálózat ágai közelében fekvő földterületek vonzották a munkaerőt. A területek tulajdonosa - a földközösség - egyre növekvő számban alkalmazott bérmunkásokat.

Földtulajdon - A templomgazdaság • A földközösségi szervezet alakult át lassan templomgazdasággá, ahol a tulajdonos egy istenség volt, • valójában a termelőeszközökkel és a termelési tapasztalatokkal monopóliumszerűen rendelkező testület, a papság; • A sumer templomgazdaság testületi magántulajdon volt. • A templomgazdaság alkalmazottjai a város lakosságának 3050 százalékát tették ki. Ezek az alkalmazottak egyidejűleg voltak bérmunkások és kistermelők. • Rabszolgák: a személyzet létszámának 10 -15 százaléka - nem a termelés legfontosabb ágaiban foglalkoztatták őket.

Földtulajdon – uralkodói területek és földközösségi földek • A város művelésre alkalmas területeinek a templomgazdaságon kívüli része: részben az uralkodó magántulajdona volt, részben pedig a még meglévő földközösségek közös tulajdona. • A királyi birtok a művelhető föld 10 százalékára terjedt ki, művelése hasonló, mint a templomgazdaságé. • A földközösségeket - amelyek az összterület 30 -40 százalékát birtokolták.

Tulajdonviszonyok az óbabiloni korban • A szolgálat fejében kapott birtok vagy a megművelésre átvett telek használójának jogi tulajdonává vált, aki minden korlát nélkül rendelkezhetett vele. • A használati jog vált tényleges birtokjoggá ezekben az esetekben. • A ie. 20. század vége óta már nemcsak a házhely, hanem a szántóföld és a kert is eladható tulajdonná változott. • A magántulajdon általánossá válása jellemezte - az állami (királyi) birtokok ugyanabba a kategóriába tartoztak, mint a magánbirtokok.

Társadalmi kategóriák – a jogi cselekvőképesség mértéke • Szabadok: az "ember" (sumerül lu, akkádul awílum vagy awélum) szó "szabad ember", "szabad" értelemben a korlátlan gazdasági vagy polgári cselekvőképességgel rendelkező személyeket jelölte, minden! szabadot. • Alávetettek/alárendeltek: a korlátozott gazdasági vagy politikai cselekvőképesség (és felelősség) státuszának jelölésére a sumerből átvett muskénum, "alárendelt", "alávetett" szó szolgált. A muskénum szó a "telkes" katonákat, a királyi alkalmazásban álló kézműveseket és kereskedőket jelölte. A kifejezés nem társadalmi osztálymegjelölés, hanem ettől független és a személyi szabadság mértékét jelző jogi kategória. • Szolga/Rabszolga: nem önálló osztályt jelöl a wardum, "szolga", "rabszolga" szó sem.

Az ókori görög poliszok társadalma

A GÖRÖG GYARMATOSÍTÁS • Az ókori görögség kétszer hozta létre a maga társadalmi-politikai szervezeteit: Először a Kr. e. II. évezred első felében, a Balkán-félsziget meghódítását követően, másodszor a mükénéi civilizáció megsemmisülése után, az ún. ”sötét korszak” (Kr. e. 11– 9. század) vége felé. A Kr. e. 8. század közepe demográfiai robbanás → szükségszerűvé tette a görög településterület határainak kitágítását. • A telepes-csoportokat kibocsátó anyavárosok pl. Korinthosz, Megara, az Euboia szigetén fekvő Khalkisz, Számosz szigete és a ión Milétosz. • A telepes-csoport élére többnyire egy elszegényedett vagy politikai okokból menekülni kényszerülő arisztokrata állt. • Az újonnan alapított gyarmat politikailag független volt az anyavárostól, lakói az új város polgárai lettek. • A görög gyarmatosításnak két fő iránya volt: északkeleten a Fekete-tenger partvidéke, nyugaton pedig Dél-Itália és Szicília.

AZ ARISZTOKRATIKUS RENDSZEREK VÁLSÁGA • A legfejlettebb poliszokban végbement a társadalom teljes átrétegződése: kiemelkedő egy gazdag réteg, részt kért a politikai hatalomból is; A közrendűek törekvései a politikában való részvételre. • A 7. században új fegyvernem jelent meg: a nehézfegyverzetű gyalogság, melynek tagjai a tehetős középosztály soraiból kikerülő hopliták voltak. → a lovasság szerepe és ezzel együtt az arisztokrácia katonai jelentősége nagymértékben csökkent; • A politikai intézményrendszer módosulása: Ahol a származási, majd később a vagyoni arisztokrácia képviselőiből álló oligarchikus testületek nem voltak képesek megoldani a belső problémákat, politikai döntőbírák felkérésére kerül sor, vagy új típusú egyeduralkodók, türannoszok ragadták magukhoz a hatalmat → türannisz rendszer;

Athén felemelkedése SZOLÓN, PEISZISZTRATOSZ, KLEISZTHENÉSZ A szabad születésű athéni lakosság létszámának csökkenése → az állam biztonságát veszélyeztette: katonai erejének társadalmi bázisát kizárólag a polgárok képezték, a polgárjog előfeltétele pedig ebben a korszakban még a földtulajdon volt, adósrabszolgaság, s mivel athéni polgárt tilos volt Attika határain belül áruba bocsátani, csak külföldön lehetett rabszolgának eladni. A folyamat a Kr. e. 7. század vége felé felgyorsult. Szolónnak, aki a (Kr. e. 594/593. év arkhón) → ún. ”teherlerázás” volt: 1. az elzálogosított földek ellenszolgáltatás nélküli visszaadását eredeti tulajdonosaiknak; 2. a hitelezőiknél dolgozó adósok munkakötelezettség alóli felmentését; 3. a külföldre rabszolgának eladott egykori athéni polgárok állami pénzen történő visszavásárlását.

Athén felemelkedése SZOLÓN, PEISZISZTRATOSZ, KLEISZTHENÉSZ • A timokratikus alkotmány bevezetése: a vagyoni helyzetet tette a timé, a társadalmi megbecsültség értékmérőjévé, s ennek megfelelően osztotta a szabad születésű athéniakat négy vagyoni osztályba. • a nemzetségi földtulajdon végleges felbomlása Athénban: Szolón törvénye lehetővé tette a szabad végrendelkezést. Korábban ugyanis, ha egy athéni polgár törvényes örökös nélkül halt meg, földje visszaszállt a nemzetségre. Szolón megengedte, hogy ilyen esetekben a végrendelkező érvényesíthesse akaratát.

A demokratikus államrend megteremtése – újfajta polgárjog megszületése ie. 6. sz. • Szolón létrehozta a 400 -ak tanácsát, melynek tagja lehetett bármely szabad athéni polgár. A tanácsban a négy ősi ión phülét l 00– 100 kisorsolt polgár képviselte, megbízatásuk egy évre szólt. Szolón intézkedései: a fényűzés visszaszorítására, a közbiztonság megszilárdítására és a magántulajdon védelmére irányultak. • A valóságos és fiktív vérségi kötelékek szerepének csökkenésével a poliszközösséghez tartozás kritériuma egy újfajta polgárjog lett - bárki kérhette, aki le akart telepedni Attika területén. • A poliszközösség biztosítani akarta, hogy megszerzett jogait senki ne vehesse el. Ezt a biztosítékot a cserépszavazás bevezetése jelentette. , ha alapos gyanú merült fel valaki ellen, hogy egyeduralomra tör. Az illetőnek ezt követően tíz évre el kell hagynia az athéni városállam területét.

Jogforrások • Gortyn – Athén – Spárta • Szokásjog (Drakon archonsága ie. 621. ) • Törvény – nomosz (Solon nomoi ie. 594. ) • Népgyűlési határozat • A poliszrendszer nem kedvez a görög jogi egység létrejöttének • Hatásai: római jogra – bizánci jogra és az európai jogrendszerekre hatnak (főként) az árutermelés jogintézményei;

kőtábla - törvényoszlop - axón • • 1. 2. 3. 4. Társadalmi csoportok: szabadok – nem teljes jogú polgárok – szolgálatra kötelezett szolgák „szabadosok” – rabszolgák; Polgárjog - Politész státusz: megszerzése – elvesztése – születési szabályok: Közigazgatási egységbe/csoportba sorolás Politikai jogok/hivatalviselés Földhasználati jog a polisz területéből Mások politésztagságáról (megfosztás/elköltözés) döntés joga

Magánjog a görög poliszokban • A földtulajdonjog rendezése/átrendezése – adósrabszolgaság → teherlerázás/Szólón • Szabad végrendelkezés engedélyezése → Nemzetségi földtulajdon felbomlása • Poliszközösséghez tartozás – újfajta polgárjog kialakulása

Görög családjog • Családot a férfi vezeti: nők és gyermekek gyámság alatt; • Házasság – válás – örökbefogadás; • Görög asszonyok: 1. polgárjoggal rendelkeznek, 2. korlátozottan jogképesek, helyenként nagyfokú önállóság (Spárta; Gortyn) 3. Korlátozott vagyoni jogok (házasság; öröklés) 4. politikai jogokkal nem rendelkeznek, 5. öröklés ún. leányrészt kapnak,