Az kolgia s trsadalom viszonyrendszere Kolerajrvny Angliban 1831

Az ökológia és társadalom viszonyrendszere

Kolerajárvány Angliában 1831 -1833

n A kolera a gyomor és bélrendszer vibro cholerae nevű baktérium okozta fertőzése, amely fertőzött ivóvízzel jut a szervezetbe n Tünetei : hirtelen támadó, bőséges, vizes hasmenés, ami miatt a szervezet annyi vizet veszít, hogy működése felborul és 24 -28 óra alatt beállhat a halál n A kolerajárvány felderítésében és megfékezésében fontos szerepe volt John Snownak

n Pozitívumok: n Elkezdték kiépíteni a nagyvárosok a csatornahálózatukat, vízvezeték-rendszerüket, közegészségügyi, köztisztasági szervezeteiket n A járvány hatására terjedtek el az angolvécék, fürdőszobák n Többet foglalkoztak a lakások tisztaságával n Hadi- és a közegészségügy megszervezése

n További következmények: § § Első londoni egészségügyi rendelkezések Kokszvárosok (Coketown) – Dickens A városiasodás miatt egyre nagyobb nyomás nehezedett a környezetre, a bioszférát kíméletlenül pusztította az emberiség Visszaszorultak a fajban leggazdagabb erdei ökoszisztémák

Észak-Amerika

XXI. századi helyzetkép n n n Az emberi ökoszisztémák a természeteseket egyre inkább visszaszorítják Természetes ökoszisztémák jellemzője: n Alapvetően önszabályozók n Hosszú távon életképesek n Energiafelvételük és energialeadásuk nagyjából egyenlő Emberi ökoszisztémák: n Állandó gondoskodást igényelnek n Megkövetelik az energia és anyagbevitelt n Városok – ezek különböznek leginkább a természetestől

Ökológiai lábnyom n n n Fogalmát William Rees kanadai ökológus vezette be a ’ 70 es években A fogalom egy hektárban megadott értéket takar, melynek számítása során számba veszik egy adott embercsoport tevékenysége során felhasznált, illetve leadott energiát és anyagokat Ide kapcsolódik még a biológiai kapacitás fogalma - hány hektár szántóföld, legelő, erdő és halászterület áll rendelkezésre a Földön, vagy az adott országban, térségben

Hogyan számítják az ökológiai lábnyomot? n n Egy ország ökológiai lábnyomát a népességének mérete, egy átlagos lakójának fogyasztása, illetve a fogyasztott javak és szolgáltatások előállításának erőforrás-igénye határozza meg Az emberi szükségeteket a következő kategóriákba sorolják be: élelmiszer, lakás, közlekedés és szállítás, fogyasztási javak, illetve szolgáltatások. Minden szükségletre megnézik, hogy a különböző típusú területekből hány hektárra van szükség a kielégítéséhez

A következő terület-típusokat különböztetnek meg: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. szántók (élelem, állati takarmány, rostanyag és olaj) legelők (állatok húsa, bőre, gyapja és tej) halászterületek (halak és tengeri állatok) erdők (fa, farost, papíralapanyag, tűzifa) szénnyelő földterület (szén-dioxid megkötés) a nukleáris energia egyenértéke (azon terület, amely a kibocsátott szén-dioxid megkötéséhez szükséges) beépített földfelszín, amelyet az infrastruktúra foglal el (utak, házak, vízierőművek stb. )

Számítsd ki! n http: //tavoktatas. kovet. hu/okolabnyom. html

A Tisza - szabályozás n n n Gróf Széchenyi István szervezte 1846. augusztus 27 -én vette kezdetét Cél: termőterület nyerés a természettől Két tervező: n Vásárhelyi Pál – kanyarulatok levágása n Pietro Paleocappa – töltések telepítése Eredmény: e két terv kombinálása n A folyó hossza 40%-kal rövidült n Szállított hordalék mennyisége gyarapodott n Árvizek (Szeged, 1879 és 2006) n Mélyebben fekvő területek elvizesedtek

Túllövés n n n Nő az emberiség létszáma – csökken a földterület 1 fő/ökológiai lábnyom + 2, 2 ha - ez 0, 4%-kal több mint lehetne Túllövés = nagyobb az ökológiai lábnyom, mint a Föld biológiai kapacitása( 2003 -ban már +25%) Olyan ütemben használjuk a természet erőforrásait amivel a természet regenerálódó képessége nem képes lépést tartani így már természet által felhalmozott tőkét éljük fel Leggyorsabban szén-dioxid kibocsátása növekszik: 1961 és 2003 között több, mint kilencszeresére nőtt az értéke A legkisebb és legnagyobb lábnyomú országok között majdnem 120 -szoros különbség van!