Az j jogalkotsi trvny 2010 vi CXXX tv

Az új jogalkotási törvény 2010. évi CXXX. tv. (Az Országgyűlés 2010. november 22 -ei ülésnapján fogadta el)

Előzménye 121/2009. (XII. 17. ) AB határozat Alkotmánybíróság 2010. december 31 -ei hatállyal megsemmisítette az 1987. évi XI. tv. -t, a jogalkotásról (Jat. ) – alkotmányellenessége miatt

Bevezetés Miért hasznos az új Jat. ismerete az Önök számára? o Az önkormányzati rendeleteket a jegyző készíti elő, de a polgármester nyújtja be a képviselő-testületnek elfogadásra o Önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá Az ismertetés vázlatos lesz – kizárólag az önkormányzatokra vonatkozó részek kiemelésével Cél: átfogó ismeretük legyen erről a polgármester irányítja a hivatal (a jegyző) munkáját

Indokolási kötelezettség (a jogszabályok előkészítése) A jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol. Tartalma: 1. a jogi szabályozás várható hatásainak ismertetése, 2. társadalmi, 3. gazdasági, 4. szakmai okok bemutatása, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, 5. tájékoztatás: a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról.

A jogszabály időbeli hatálya (a jogszabály hatálya és módosítása) Ha a hatálybalépés naptári napja nem határozható meg, a hatálybalépés valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához is köthető. A feltétel bekövetkezéséről határozatot kell közzétenni, melyben meg kell jelölni a bekövetkezés naptári napját. 1 kivétel van ez alól: ha a jogszabály hatálybalépése valamely más jogszabály hatálybalépéséhez kötődik. A határozatot a jegyző teszi közzé önkormányzati rendelet esetén – a rendelet kihirdetésére irányadó szabályok szerint.

Helyesbítés Az új Jat. az Ötv. -t kiegészíti az ún. helyesbítés jogintézményével Lényege: ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az aláírt szövegétől - kezdeményezni kell a polgármesternek vagy a jegyzőnek az eltérés helyesbítését. Meddig tehető meg? 1. a rendelet hatályba lépését megelőzően 2. legkésőbb a kihirdetést követő 10. munkanapon Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző gondoskodik – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon.

Utólagos hatásvizsgálat (a jogrendszer folyamatos felülvizsgálata) Lefolytatásáról önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik. Lényege: a szabályozás megalkotása idején várt hatások összevetése a ténylegesen bekövetkezett hatásokkal Melyek a vizsgálat szempontjai? 1. társadalmi, 2. gazdasági, 3. költségvetési hatások; 4. környezeti és egészségi következmények, 5. adminisztratív terheket befolyásoló hatások, 6. a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek számbavétele.

A jogszabályok tartalmi felülvizsgálata Lefolytatásáról önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik. Hogyan kell ezt elvégezni? a jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatainak figyelembevételével. Mikor kell elvégezni? a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás alkotásakor; ennek hiányában: e célból kiadott jogszabály keretében.

A jogszabályok tartalmi felülvizsgálata Mi a végcélja ennek a tevékenységnek? mindazokat a jogszabályi rendelkezéseket hatályon kívül helyezni vagy módosítani, amelyek: - elavultak, szükségtelenné váltak, - nem illeszkednek a jogrendszer egységébe, - felválthatók egyszerűbb, gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással, - tartalmilag kiüresedtek vagy egyébként alkalmazhatatlanok, - indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű a szabályozásuk.

A jogszabályok kihirdetése Önkormányzati rendelet kihirdetésének szabályait az Ötv. állapítja meg A képviselő-testület normatív határozata közzétételének szabályait az Ötv. állapítja meg

Közjogi szervezetszabályozó eszközök állami irányítás egyéb jogi eszközei: határozat utasítás statisztikai közlemény jogi iránymutatás (irányelv, elvi állásfoglalás, tájékoztató) közjogi szervezetszabályozó eszközök: normatív határozat normatív utasítás (2012. január 1. -jével hatályukat vesztik ill. visszavontnak minősülnek)

Közjogi szervezetszabályozó eszközök állami irányítás egyéb jogi eszközei: ezek közül csak a határozat volt alkalmazandó az önkormányzatoknál, ebben szabályozták: általuk irányított szervek feladatait, saját működésüket; állapították meg a feladatkörükbe tartozó terveket. közjogi szervezetszabályozó eszközök: normatív határozatban szabályozza a képviselőtestület: az általa irányított szervek saját tevékenységét, működését és szervezetét saját cselekvési programját.

Közjogi szervezetszabályozó eszközök Jogszabállyal nem lehet ellentétes Jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg ebben

Állami irányítás egyéb jogi eszközei Utasítás: a miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhatott ki Statisztikai közlemény: a KSH elnöke adhatta ki, statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, mérést, névjegyzéket és számjelet tartalmazó kötelező rendelkezésként– KSH hivatalos lapjában kellett közzétenni

Állami irányítás egyéb jogi eszközei Jogi iránymutatások: Irányelv Országgyűlés – Köztársasági elnök - Kormány o általános érvényű célokat, programokat határoztak meg o állást foglaltak az állami, és a társadalmi élet fontos kérdéseiben Elvi állásfoglalás Országgyűlés, Köztársasági elnök, Kormány o jogszabályokat elvi állásfoglalásban értelmezhették Tájékoztató A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője o olyan tényt, adatot közölt, melyet a jogszabály végrehajtásáért felelős szervnek a feladata teljesítéséhez ismernie kellett o irányelv: ajánlást adott a jogszabály végrehajtásának fő irányára , és módszerére

Nemzeti jogszabálytár elektronikus jogszabálygyűjtemény 2012. január 1. -jei hatállyal hozzák létre: o a kormányzati portálon, o elektronikus közszolgáltatásként működő, o bárki számára térítésmentesen hozzáférhető, o egységes szerkezetű szövegeket tartalmaz majd.

A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvétel 2010. évi CXXXI. tv. o a záró rendelkezései között kiegészíti az Ötv. -t: felhatalmazza a képviselő-testületet, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően – rendeletben állapítsa meg – az általa megalkotott rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályait o ez a szabály csak 2011. július 1. -jén lép hatályba. a törvény továbbá meghatározza arányszámok megadásával – szintén az Ötv. kiegészítéseként – hogy mely szervezeteket kell országos önkormányzati érdekképviseleti szervezeteknek tekinteni a mögöttes szabály alkalmazásában o (mögöttes szabály = Ötv. 102. § (2) bekezdése: az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek véleményét ki kell kérni az önkormányzatokat érintő jogszabályok és más állami döntések tervezeteivel kapcsolatban. Az érdekképviseleti szervek álláspontjáról a központi döntést hozó szervet tájékoztatni kell. ) o Pl. amelyek közül a körzetközponti szerepet betöltő helyi önkormányzatok legalább 2/3 része tagja - az ilyen szerepet betöltő - helyi önkormányzatok érdekképviseleti szövetségének o vagy: minden más olyan önkormányzati érdekképviseleti szervezet (szövetség), amelynek legalább 800 helyi önkormányzat a tagja és legalább 11 területi (megyei) szervezetük működik. stb.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!