Az iszlm rendszere Iszlm szlm szalima pnek biztosnak

Az iszlám rendszere

Iszlám • sz-l-m • szalima: épnek, biztosnak lenni • aszlama: deklarálni, hogy valaki elkötelezett Allah akaratának • iszlám: alávetés - Isten akaratának • muszlim: az, aki aláveti magát Isten akaratának • szalám: béke

Iszlám - szalám

Néhány lényegi jellegzetesség • Az egész világ muszlim - minden Isten akarata szerint • Minden hatalom és szuverenitás Allahé • Emberek Isten földi helytartói (khalífat Alláh) • “mohamedán”, “muzulmán”, “mozlim” • Nincs papság • Vallástudósok (ulamá), vallásjogi tudósok (fukahá)

Komplex rendszer • Vallás • Etikai normarendszer (“magatartási kódex”) • Gazdasági és társadalmi doktrina • Jogrendszer • Kormányzási és politikai rendszer • Civilizáció

Az iszlám “totalitása” • Organikus vallás • Holisztikus rendszer igénye • Az élet valamennyi aspektusának befolyásolási igénye • Tauhíd, egység, “eggyé tevés” - teljes élet • Szekularizáció – nehezen értelmezhető • Minden és mindenki muszlim • Törvényvallás: társadalmi rend jogi modellje • Értelmezés: totális vallás vagy több mint vallás

Két (három) különböző jelentés • Az iszlám mint vallás • Az iszlám mint civilizáció • (Az iszlám mint politikai rendszer politikai/politizáló iszlám - iszlamizmus)

Marshall G. S. Hodgson javaslata • Kereszténység – Christianity (vallás) – Christendom (kultúrkör, civilizáció) • Iszlám – Islam (vallás, jelzőként Islamic) – Islamdom (kultúrkör, civilizáció, jelzőként Islamicate)

Nincs egységes iszlám - iszlámok • Iszlám önmagában nincs, személyek, szervezetek, mozgalmak, vallástudósok jelenítik meg • Iszlám története értelmezések története • Interpretációk küzdelme – iszlám autenticitás, az “igazi” iszlám képviseletéért – Szaúdi “olajiszlám” – iráni “forradalmi iszlám” • • Kulturális és szokásbeli különbségek Vallásjogi iskolák eltérő szabályzása Vallástudósok eltérő fetvái Tradíciók újra-gondolása

“Elképzelt iszlám” • Iszlám mint “zárt rendszer” – utópia: “elképzelt iszlám” • Iszlám világ tényleges gyakorlata ennek sohasem felelt meg • Iszlám civilizáció: lokális kultúrák • Iszlám helyett muszlimok vizsgálata .

• Iszlám mint meta-kultúra téves esszencializmushoz vezet: annyi iszlám, amennyi földrajzi helytől, társadalmi körülményektől, gazdasági helyzettől és iskolázottságtól függő iszlám kultúra létezik.

Iszlám értelmezései/felfogása • Totalizáló/esszencialista • Liberális/modernista/pluralista/szekulari zált

Iszlám esszencialista felfogása • Iszlám mint vallási/kulturális rendszer meghatározza a muszlimok viselkedését • Fő szereplők nem a muszlimok hanem az iszlám • “iszlám kontinuum”: az iszlám a muszlim történelem meghatározó tényezője • “individualista” Nyugat vs. “kollektivista” iszlám • Nyugat: pozitív értékek, iszlám: negatív értékek

Sami Zemni Nyugati vs. iszlám civilizáció – “feleség-verés”

Iszlám “szekuláris” felfogása • Iszlám mint “zárt rendszer” utópia – “elképzelt iszlám” • Iszlám világ tényleges gyakorlata ennek sohasem felelt meg • Iszlám civilizáció: lokális kultúrák • Iszlám örökség: változatlan tradíciók helyett olyan diskurzus- és interpretáció-készlet, amely az adott kor igényeit tükrözi • Iszlám helyett muszlimok vizsgálata

Ütközőpontok • Meddig terjed az iszlám hatóköre • Monolit egység, zárt, koherens doktrina vagy sokszínű, plurális • Mi az, ami “isteni”, “prófétai” és mi az ami “emberi termék” • Megváltoztatható – megváltoztathatatlan • “tiszta” iszlám – kulturális környezet

Iszlám világ elemzése • Tradicionális-orientalista – “iszlám kontinuum” – Iszlám a muszlim történelem központi, meghatározó tényezője – Vizsgálat tárgya: iszlám maga • Genealogikus-pluralista-társadalomtudományi – Nem létezik iszlám per se – Iszlámot – különböző interpretációk révén – konkrét személyek, szervezetek jelenítik meg – Vizsgálat tárgya: muszlimok

Iszlám terminológia újraértelmezése • Jelentések • Újra-értelmezés a modernség kontextusában • Korán alapján • Prófétai hagyományok és korai vallástudósok mellőzése • Autentikus vallási központ hiánya

Szunnita iszlám A szunnita iszlám legtekintélyesebb intézménye a kairói al. Azhar és volt vezetője a 2010. március 10 -én elhunyt Tantáví sejk és utóda, al-Tajjib sejk.

Síita iszlám: vallási vezetők (Khomeini, Khamenei, Szisztáni, Fadlallah)

Az iszlám megjelenési formái 1. Népi iszlám (hívők vallásossága) 2. Hivatalos/intézményes iszlám (ortodoxia, politikai hatalmat legitimáló) Intézményes iszlám kétoldali (reform-) ellenzéke: 1. Liberális/modernista iszlám 2. Iszlám fundamentalizmus – iszlamizmus Az iszlám diskurzust az iszlamizmus tematizálja

Iszlám válaszok a modern kor kihívásaira • Két ellentétes diskurzus: – Fundamentalista/iszlamista (az iszlám politizálódása) • “totális”, esszencialista iszlám-felfogás • A szekuláris szakralizálása – Modernista (az iszlám reformációja) • Szekularizált iszlám-felfogás • A szakrális szekularizálása • Diaszpóra-iszlám (euro-iszlám) – De-territorializáció – transznacionális iszlám – De-kulturalizált iszlám

Iszlám és iszlamizmus különbsége • Általánosítások veszélye, nem monolit egység • iszlám = vallás és civilizáció • iszlamizmus (iszlám fundamentalizmus) = politikai ideológia, átpolitizált iszlám – eszmetörténeti áramlat – szervezett, aktivista, cselekvő mozgalom (“iszlám mozgalom”)

Az iszlám pillérei A hit oszlopai (arkán ad-dín)

Saháda • Hitvallás, tanuságtétel • Kalima elfogadása • “tanusítom, hogy Allahon kívül nincs más isten, Mohamed Allah küldötte (Prófétája)”

Imádkozás (szalat) • Napi öt alkalommal • Egységek, rakaa (különböző pozíciók, különböző koráni versek) • Leborulás, “alávetés” szimbolikája • Előtte megtisztulás • Szőnyeg • Iránya (kibla) Mekka felé (mihráb) • Mecsetek (maszdzsid = leborulás helye, dzsámi)

Al-Aksza

Szultan Ahmed

Szikladóm

Ibn Tulun

Mohamed Ali

Szultan Haszan

Mihrab

Minbar

Bőjtölés (szaum) • Holdév 9. hónapja (ramadán) • Pirkadattól napnyugtáig (evés, ivás, dohányzás, nemi érintkezés) • Cél: test alávetése a léleknek, önfegyelem, akarat erősítése, Istenhez közelkerülés

Szegény-járandóság (zakát) • Alamizsna • Cél: jövedelmi különbségek csökkentése

Mekkai zarándoklat (haddzs) • • • Kaaba szentély - fekete kő Egyszer - lehetőségek függvényében Fehér lepel - egyenlőség Központi szentély körüljárása hétszer Futás Szafá és Marva dombhoz (Hágár vizet keres Iszmáílnak) • Arafat síkság (Ábrahám ellenállt a bálványimádás kísértésének) • Mina: oszlopok megkövezése (Ábrahám, Hágár és Iszmáíl ellenállt a sátán kísértésének) • Állatáldozat

Mekkai zarándoklat

Az iszlám (jog)rendszerének kialakulása Források, vallásjogi rítusok

Teoretikus - praktikus rész • Hit (ímán) - tett, cselekedet (amal) • “gyökerek” (uszúl) - “ágak” (furú) • Doktrina, hittételek (akáid) - gyakorlati útmutatások (ahkám) • Belső lényeg (dín) - külső megjelenés (saría)

Saría • Vízhez vezető út, tiszta út - követendő irányvonal, igaz út - Istenhez vezető út és szabályrendszer • Nem iszlám jog, több annál • Az iszlám szellemének megfelelő életmód szabályrendszere, az élet minden mozzanatának szabályozása, “magatartási kódex” • A jog, a teológia és az erkölcsiség elegye • A saría az iszlám lényege, magva - Isten akaratának követése, Isten által lefektetett normák összessége • Nem ember alkotta jog, nem jogalkotás (!) - a mindeddig nem ismert isteni eredetű szabályok felismerése

Saría 2 • • Isteni jog nem lezárt, befejezett Megismerhető - írott források tanulmányozása Tudósok - helyes értelmezés Jogtudósok sem jogalkotók - felismerik az eddig rejtve maradt normákat • Isten és ember szövetsége: egyenlőtlen viszony - isteni akaratnak való alávetés • Isten által meghatározott normák

Cselekedetek kategóriái • Kötelező (vádzsib) - meg nem tételéért jogi szankció • Ajánlott (mandúb) - erkölcsi • Semleges (mubáh) • Helytelenített, elítélendő (makrúh) erkölcsi • Tiltott (harám) - megtételéért jogi szankció

Saría 3 • Saría teljes rendszere nem jog • Jogi szabályok részét képezik egy átfogó rendszernek - iszlám vallási és morális éthosza • Sem római jogi, sem angolszász klasszifikáció • Saría részei: – Ibádát, vallásgyakorlás – Muámalát: emberek egymáshoz való viszonya – Ukúbát: büntető szankciók

Iszlám vallásjog - fikh • Fikh = megértés, felfogás, jártasság • Fakíh (valamiben jártas), t. sz. Fukahá jogtudósok • Fikh - gyakorlati jogtudomány • Uszúl al-fikh: elméleti jogtudomány • Uszúl: gyökerek, források; furú: ágak, szamara: gyümölcs (jogtudósok által alkotott szabályok) • Szabályalkotás: isztiszmár, szüret • Gyökerek adottak, gyümölcsöztetés és szüretelés emberi tevékenység eredménye

Források • • • Korán Szunna (és hadísz) Konszenzus (idzsmá) Analógia (kijász) (idzstihád - ? )

Korán • Recitáció • Isteni kinyilatkoztatások - Gábriel közvetítésével 20 év alatt • Lejegyzése Abu Bakr alatt, autentikus változat Oszmán • Fejezetek (szúra = kép), versek (ája = jel) • 114 szúra, csökkenő hosszúságúak, leghosszabb a második (286 vers) • 90 szúra mekkai, 24 medinai • Öröktől fogva létezik (ortodox), Allah által teremtett (mutazila) • Magyarázatok (tafszír)

Hagyomány: hadísz és szunna • Szunna (szokás) - tágabb: M. és kísérete gyakorlata – korábban: ősök szokásai • Hadísz: elbeszélés, közlés: M. (és társai) szóbeli nyilatkozatai, közlései, állásfoglalásai – Hagyományozók láncolata (szila) - szanad v. isznád: a hadísz alátámasztása, igazolása – Maga a közlés (matn) • Hamis hadíszok tömege • 9. sz. : 6 nagy hadísz-gyűjtemény – Bukhári (megh. 870): 600. 000 hadíszból 9000 – Muszlim (megh. 874) – Mindkettő Szahíh = egészséges hagyományok gyűjteménye

Hagyomány 2 • Hagyomány kimagasló szerepe - új formák elítélése • M. : “aki olyan új dolgokat vezet be a mi ügyünkbe, melyek nincsenek meg benne, az elítélendő” • Újítás - bidaa - elvetése: “minden dolog közül legrosszabbak az újítások” • Bidaa: – újdonság, új gyakorlat, amire nincs a régi időkből megfelelő példa – eretnekség: dogmatikus újítás, amely nem alapul hagyományos vallási forrásokon • Később: jó és rossz bidaa • Szunna szerepe egyre nőtt

Hagyomány 3 • • • Omajjádák alatt irányzatos hagyományok Világi uralom - szunna háttérbe szorul Abbászidák: szunna az élet vezérfonala 8 -9. sz: iszlám jogrendszer kiépülése Két eltérő módszer: – Aszháb ar-raj: az (egyéni) vélemény követői jogtudósok intellektuális tevékenysége (római jog, meghódított országok kánonjoga) • Elsősorban maválí, nem arabok művelik – Aszháb al-hadísz: a hadísz követői - minden törvényt M-re vezetni vissza • Egymásnak ellentmondó hadíszok sora • Elsőnek is másodikhoz kellett igazodnia

Hagyomány 4 • Hadíszokban rejlő ellentmondások kiküszöbölése • Fennálló állapotok elismerése • Konszenzus - idzsmá - prioritása hagyománnyal szemben is! • Az iszlám (jog)rendszere elsősorban önálló vélemény alapján fejlődött - csak később vezették vissza elfogadott forrásokra! • Nem hadíszok, hanem helyi hagyományokat megtestesítő szokások - amal elsődlegessége - főként Medinában

Korai iskolák • • • Omajjádák bírói és adminisztratív gyakorlata Kalifák: ismert szabályok kiegészítése Bírók, kádik kinevezése: helyi szokások Függetlenedés, bírói “elit” Különbségek egyes központok gyakorlata között • kúfai, baszrai, mekkai, medinai, szíriai iskolák • Mind inkább elszakadnak a valóságtól

Vallásjogi rítusok (madzhab) • Málikita (Málik ibn Anasz, megh. 795) – Medina – Helyi hagyományok és szokások – Prófétai hadíszok – Ellentmondás esetén medinai gyakorlat elsődlegessége – Ma: Felső-Egyiptom, Észak- és Nyugat. Afrika

Madzhab 2 • Hanafita (Abú Hanífa, megh. 767) – Irak - Medinától eltérő viszonyok – Türelmesség, megengedés, “liberalizmus” – Raj elsődlegessége, kanonikus források alig – Tradicionalisták: “sokat ártott az iszlámnak” – Ma: India, Pakisztán, korábban Oszmán Bir.

Madzhab 3 • Sáfíita (Muhammad ibn Idrísz as-Sáfií, megh. 820) – Raj visszaszorulása (elnevezés is) – Ahl al-hadísz győzelme – Kijász és idzstihád - szövegeken alapuló logikai levezetés – Máliknál tanult – Prófétai rokonság – Prófétai hagyomány autoritásának elismerése + analógia és egyéni vélemény: kompromisszum – Ma: Indonézia

Madzhab 4 • Hanbalita (Ahmad ibn Hanbal, megh. 855) – Bagdadi tradicionalisták – Elveti analógiát, közmegegyezést – Nem evett görögdinnyét (Próféta? ) – Racionális érvelés támadása – Ma: Szaúd-Arábia

Madzhab 5 • Síita dzsaafarita – Dzsaafar asz-Szádik imám (megh. 765) – 18. sz-tól a négy szunnita mellett ötödik, egyenrangúként elismert – 1959: Mahmúd Saltút sejk, Al Azhar rektora fetvája

Síita jogrendszerek • Források ugyanazok • Csak olyan hadísz elfogadott, ahol isznádban legalább egy imám • Imám értelmezheti a saríát • Idzstihád: értelmezés, véleményformálás • Mudzstahidok - mukallidok • Rugalmasság

Igazságszolgáltatás • • Először kalifák, kormányzók Később kádik (bírók) Medreszék - jogi képzés Muftí (jogi tanácsadó) Sahíd (tanu) Muhtaszib (piacfelügyelő) Saría biztosította az állandóságot Kánúnok (uralkodók által kibocsátott világi törvények)