Az iszlm kultrrgi trsadalomfldrajza dr Jeney Lszl egyetemi

Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar. elte. hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Az Iszlám Világ fogalma, lehatárolása n Fő jellegzetessége: – Iszlám vallás dominanciája (zsidók, keresztények is) n Fogalmi különbségek – Tágabb: iszlám közösségek a Föld országaiban – 1, 5 mrd (D, DK-Ázsia, Európa is) – Iszlám Világ – 850 mó (világ 12%, de muszlimok fele) – Szűkebb: Arab Világ n Iszlám világ: 25 mó km 2 (17%) VR 1 2

Egyetlen kultúrrégió két kontinensen Afrika: Észak-Afrika n Magreb (Arab Nyugat) – („Dzsezírat el Magreb” = Nyugati-sziget): – Atlasz-vidék n n Távoli-Magreb: Marokkó, Mauritánia Középső-Magreb: Algéria, Tunézia – Szahara n n n Közeli-Magreb: Líbia Egyiptom (Masrikhoz sorolják) Ázsia: Közel-Kelet n Masrik (Arab Kelet): – Arab-félsziget – Termékeny Félhold n Türk területek: n Előázsia: – Kisázsia – Közép-Ázsia (Turkesztán) – kivéve Tádzsikisztán – Irán, Afganisztán, Pakisztán Szudáni Tájöv: – Részben még Szahara: Mauritánia, Mali, Niger, Csád, Szudán – Teljesen Szudán: Gambia, Szenegál, Burkina Faso 3

Nagy és kicsi: változatos méretű országok n Terület: – Nagy: Algéria 2, 4 mó km 2, Líbia 1, 7 mó km 2, Egyiptom 1 mó km 2 , Törökország 780 ezer km 2 – Kisebb: Marokkó: 460 ezer km 2 (Nyugat-Szahara kérdése), Tunézia: 163 ezer km 2 n Népesség – Óriás: Törökország: Közel-Kelet legnépesebb állama 79 mó, Egyiptom 72 mó, Irán – Nagy: Marokkó: 33 mó, Algéria 32 mó – Kicsi: Tunézia: 10 mó, Líbia 6, 2 mó 4

Egyenlőtlen benépesültség kétarcú országok n Száraz sivatagos – félsivatagos éghajlat 34 fő/km 2, ritkán lakott területek: – Trópusi sivatag: Szahara – Mérsékelt övi sivatagok n De népesség erőteljes földrajzi koncentrációja, sűrűbben lakott területek: – Mediterrán tengerpart: Földközi-tenger (Líbia: Tripolitánia nyugaton és Kiraneika keleten, Egyiptom: Nílus-delta) – Termékeny folyómenti területek (Egyiptom, Szudán: Nílus), Irak: Eufrátesz, Tigris, KözépÁzsia: Amu-darja, Szír-darja, Pakisztán: Indus n Népsűrűség: – Alacsony: Egyiptom, Marokkó 71 fő/km 2, Tunézia : 61 fő/km 2 – Igen alacsony: Algéria 13 fő/km 2, Líbia 3, 5 fő/km 2 5

Népességnövekedés n Népességszám növekedése: – Igen gyors: Líbia 2, 6% – Gyors: Egyiptom 1, 8%, Marokkó: 1, 55%, Törökország 1, 5% (’ 50 -es évek: 3%!), Algéria: 1, 22% – Lelassult: Tunézia: 0, 99% n Gyors népességnövekedés fiatal országok – Egyiptom: 34% 14 év alatti 6

Migráció, vendégmunkások n Milliók vándorolnak külföldre n Kibocsátó országok: n Befogadó célországok: – Enyhít a magas munkanélküliségen – Átutalt keresetük javítja az ország fizetési mérlegét – Pakisztán (NBr-ba) – Törökország (3 mió kurd és török vendégmunkás és családtagjaik, ebből 2 mió No-ba, 600 ezer öböl-menti arab országokba) – Atlasz-országok (Fro-ba) – Közép-Ázsia (Oroszo-ba) – Egyiptom – Hagyományos interregionális migráció Eu-ba (főleg nagyvárosokba) – 1980 -as évektől intraregionális migráció is: ritkán lakott, gazdag olajtermelő arab országokba n n Líbia (1 mió egyiptomi vendégmunkás és családtagjaik) Szaúd-Arábia és egyéb öböl-menti arab országok (600 ezer törökországi) Tranzit-országok: Észak-Afr. (Trópusi-Afr-ból EU felé) Törökország: belföldi migráció is városokba, Ny-i régiókba 7

Nemzetiségi összetétel n Három fő nyelvi etnikai csoport – – – n Észak-afrikai arab országok nemzetiségei: – – – n Arab Türk Iráni Marokkó: arab (50%), berber (40%) Algéria: arab, berber (1/6), feketék Tunézia: arab, berber, európai (2%) Törökország nemzetiségei: – XX. sz. eleje: lakosság alig fele volt török n n Örmények (I. vh. : genocídium – 1, 5 mó) Görögök (1923: népességcsere) – Ma vallásilag, etnikailag homogén nemzetállam 8

Iszlám vallás jellemzői n Iszlám 5 alappillére: – – – n Hitvallás (saháda) Ima (szalát) Adakozás (zakát) Böjt (szaum) Mekkai zarándoklat (haddzs) (+ dzsihád) Irányzatok – Szunnita (87– 90%): általánosabb – írásos szunna fontossága vallásjogi kérdésekben – Siita (10– 13%): Irán, Azerbajdzsán, DK-Irak – vallási vezető (imám) fontossága – Háridzsita: Omán – vallás elsődlegessége világi hatalommal szemben 9

Iszlám világ urbanizációja n Iszlám szülőföldje Arab és Iszlám Világ szíve – Mekka: Mohammed szülőhelye 570 -ben – Medina: későbbi hatalmi központja n Hagyományos központ: Isztambul (Konstantinápoly, Bizánc) – 350– 800: világ legnagyobb városa n n n Összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között 330, Nagy Konstantin (Constantinus) császár: Római Birodalom székhelye Bizánc Virágkora Jusztinianosz császár idején (527– 565) Szimbóluma: Hagia Szophia (épült: 532– 537) Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Ázsia–Afrika– Európa találkozásánál) – Kora középkor: Európa legnagyobb városa n Legnépesebb arab város: Kairó: 8 mó AFR 3. n Egyéb központok: n Feltörekvő központ: Dubai – Ev. óriási 15 mó, agglomerációja része: El-Giza (Gizeh): 2, 5 mó, Subra-el-Haima (Shubra-el-Khema): 1 mó – ÉNy-Afr: Casablanca – ÉK-Afr: Alexandria: 4 mó AFR 5. , Tripoli: 1, 1 mó, Bengázi (Benghazi): 700 ezer – Arab-Közel-K: Bagdad, Rijád, Bejrút, Szanaa 10

Koncentrált városhierarchia n. Rang–nagyság szabály n. A városhálózat koncentrációja 11

A gazdaság fő jellemzői az Iszlám Világ országaiban n Kora ókor: több folyammenti civilizáció n Hagyományosan: kereskedelem Száraz éghajlat + hódítások nincs agrársiker agrárium alárendelt szerepe n – Nílus (Egyiptom) – Tigris–Eufrátesz (Mezopotámia, Babilónia, Asszíria) – Úr: Föld 1. városa – Indus (mai Pakisztán) – magas fokon urbanizált terek (burkolt utak, vízvezetékek, fürdőszobás, kétszintes lakóházak) – Növénytermesztés: gabona (búza, árpa), olíva, szőlő, déligyümölcsök (narancs), primőr, datolya, halfafű n n n Mediterrán tengerpart: növénytermesztés (Gyapot pamutipar, hagyma, cigaretta) Egyiptom: Nílus menti oázisgazdálkodás Oázisgazdálkodás a sivatagban: szubtrópusi kultúra – Állattenyésztés: sertés vallási tilalma, sztyeppek nomád, félnomád állattartása, extenzív pásztorkodás (juh, kecske) 12

A gazdaság fő jellemzői az Iszlám Világ országaiban n Ipar hiányzik (sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptomban és Törökországban) – Viszonylag korai iparosítás (1950 -es évek): szovjet segítséggel vegyipar, kőolaj-finomítás, műtrágya – Szuezi-csatorna: 3 Mrd t – Hazautalások: 6– 7 Mrd $ n Szénhidrogének: Líbia, Algéria – 1960 -as évek eleje: kőolajmezők feltárása – Kőolajexport (kivitel 70%-a nyersolaj + 15%-a finomítványok) n Turizmus: Marokkó, Tunézia, Egyiptom (Líbia) 13