Az iparmvszettel szembeni fogyaszti elvrsok 2005 16 1

Az iparművészettel szembeni fogyasztói elvárások 2005 1/6 1

A KUTATÁS CÉLJAI 1. az iparművészettel kapcsolatos vélemények és ismeretek feltérképezése a lakosság körében 2. 3. a magyar lakosság viszonya a vizuális kultúrához a lakosság mint az iparművészet fogyasztója 2/6 1

KUTATÁSI PARAMÉTEREK Időpont: Időpont 2005. augusztus Módszer: Módszer személyes, kérdőíves megkérdezés Minta: Minta az ország 18 éves, vagy annál idősebb felnőtt lakosságát reprezentáló 1500 fő Megbízó: Megbízó Magyar Iparművészeti Egyetem 3/6 1

Szellemi foglalkozások társadalmi presztízse (átlagpont, 1 -10*) * Minél közelebb van az átlagpont a 10 -hez, annál nagyobb az adott foglalkozás társadalmi presztízse. 4/61

Ha gyermeke az iparművész, a design szakmát, pályát választaná, Ön örülne ennek a döntésének? (százalékos megoszlás) 5/61

Ön szerint mivel foglalkozik egy iparművész/formatervező/designe r? (spontán válaszok) használati tárgyakat tervez iparművész formatervező designer 19 21 - egyedi tervez Ø Atárgyakat lakosság 38%-a 14 szakma esetében 3 5 – – a designer 60%-a nem vállalkozott a válaszadásra művész 9 1 - tárgyat tervez az ipar számára 7 5 - formákat tervez 2 12 7 arculattervezés, stílus - - 15 6/61

Mi jut eszébe a „magyar áru” kifejezésről? (spontán válaszok) Ø pozitív vélemény (jó minőség, olcsó, stb. ) 34% Ø itthon gyártott áru, hazai anyagból 20% Ø negatív vélemény (gyenge minőség, nem jó csomagolás, stb. ) 12% Ø konkrét árut említ 9% Ø hazafiság, magyar ipar támogatása 6% Ø kevés van belőle, kiszorult a piacról 3% Ø magyar sajátosságokat, stílust tükröz 2% Ø közömbös számára 1% Ø nem tudja, nem válaszol 15% 7/6 1

Melyek azok a tárgyak, amelyek emlékezetesek, ismerősek az Ön számára, mint magyar tervezésű termékek? 8/6 1

Rubik kocka; 91% Unicum 88% Ikarusz busz 86% villamos; 50% ventillátor; 34% 9/6 1

A következő öt szék közül melyik tetszik Önnek a leginkább? 10/ 61

Thonet; 30% szecessziós; 26% Bauhaus; 12% 60 -as, 70 -es évek; 15% babzsák; 5% 11/ 61

az iparművészeti szakma és alkotásainak megítélése kedvező a lakosság körében kevés az ismeret a szakmáról a magyar lakosság inkább konzervatív ízlésű 12/ 61

A KUTATÁS CÉLJAI 1. az iparművészettel kapcsolatos vélemények és ismeretek feltérképezése a lakosság körében 2. a magyar lakosság viszonya a vizuális kultúrához 3. a lakosság mint az iparművészet fogyasztója 13/ 61

Ön szerint az ország mindennapi kultúrájában mennyire fontos a tárgykultúra, a vizuális kultúra, az építészeti kultúra szerepe? (százalékos megoszlás) 14/61

Kik tartják nagyon fontosnak a vizuális kultúra szerepét az ország mindennapi kultúrájában? objektív háttérváltozók ü magas iskolai végzettségűek ü szellemi vezetők, szellemi beosztottak ü fővárosiak ü megyeszékhelyeken lakók szubjektív háttérváltozók ü közepes és magas társadalmi elismertséggel rendelkezők 15/ 61

Hol lenne az Ön számára a legfontosabb az esztétikus, tervezett tárgyi környezet? (átlagpont, 1 -5*) otthon, a lakásban 1, 75 az utcán, köztereken, 2, 85 közintézményekben (iskola, hivatalok, üzletek, stb. ) 3, 00 a munkahelyen 3, 45 tömegkommunikációban (TV, újságok, Internet) 3, 45 * Minél közelebb van az átlagpont az 1 -hez, annál fontosabb az adott helyszínen a szép tárgyi környezet a megkérdezettek számára. 16/61

Mi befolyásolja a lakosságot otthona berendezésében, tárgyi környezete kialakításában? (átlagpont, 1 -4*) * Minél közelebb van az átlagpont az 1 -hez, annál fontosabb az adott tényező a lakás berendezésénél. 17/61

a magyar lakosság fontosnak tartja a vizuális kultúrát azt leginkább a lakberendezéshez kötik 18/ 61

A KUTATÁS CÉLJAI 1. 2. az iparművészettel kapcsolatos vélemények és ismeretek feltérképezése a lakosság körében a magyar lakosság viszonya a vizuális kultúrához 3. a lakosság mint az iparművészet fogyasztója 19/ 61

Mi jellemzi a magyar fogyasztókat? (átlagpont, 1 -4*) divatkövetés egyéni stílus 3, 32 elégedett a hazai kínálattal 1, 31 korlátozó anyagi lehetőségek elégedetlen a hazai kínálattal nem korlátozó anyagi lehetőségek 1, 88 szükségesség szerinti vásárlás igény szerinti vásárlás 1, 86 * Minél közelebb van az átlagpont az 1 -hez, annál többen a bal oldali állítással értettek 20/61 egyet.

Milyen szempontok befolyásolják az emberek vásárlói döntéseit? (a három leggyakrabban említett szempont) átlag (1 -3)* választotta (%) ár 1, 59 69 minőség 1, 95 59 tartósság 2, 25 42 * Minél közelebb van az átlagpont az 1 -hez, annál jobban befolyásolja az emberek vásárlási döntéseit az adott tényező. 21/61

Az ár az átlagnál fontosabb számukra: ü 66 év felettiek ü alacsony iskolai végzettségűek ü szakképzetlen fizikai munkások, munkanélküliek ü nyugdíjasok ü községekben lakók ü alacsony társadalmi és anyagi presztízzsel rendelkezők A minőség az átlagnál fontosabb számukra: ü ü ü magas iskolai végzettségűek szellemi vezető, szellemi beosztott megyeszékhelyen lakók ü ü magas társadalmi presztízzsel rendelkezők közepes és magas anyagi presztízzsel rendelkezők A tartósság az átlagnál fontosabb számukra: ü 50 -65 év közöttiek ü magas iskolai végzettségűek ü közepes társadalmi és anyagi presztízzsel rendelkezők 22/ 61

Passzív és aktív iparművészeti fogyasztás 23/ 61

Járt-e Ön az utóbbi években iparművészeti, design kiállításon? (százalékos megoszlás) üfiatalok ü 50 -65 évesek üidősek üdiplomások üalacsony iskolai végzettségűek ü szellemi foglalkozásúak ükis településen lakók üszakképzetlen fizikai munkások ünagyobb ünyugdíjasok településen lakók 24/ 61

Vásárolt-e Ön valaha iparművészeti tárgyat? (százalékos megoszlás) 25/61

Az átlagnál nagyobb arányban vásároltak iparművészeti tárgyat objektív háttérváltozók ü középkorúak ü magas iskolai végzettségűek ü szellemi vezetők és alkalmazottak szubjektív háttérváltozók ü közepes és magas társadalmi presztízzsel rendelkezők ü közepes és magas anyagi presztízzsel rendelkezők 26/ 61

Miért nem vásárolt iparművészeti tárgyat? (százalékos megoszlás, N=1010) Ø nem tudja megfizetni Ø luxuscikknek Ø nincs 53% tekinti 28% az ízlésének megfelelő 6% Ø nem tudja, hol vásárolhatná meg Ø nem tudja, nem válaszol 2% 10% 27/ 61

Az iparművészeti fogyasztást befolyásoló háttérváltozók iskolai végzettség, foglalkozás kulturális fogyasztás anyagi helyzet társadalmi és anyagi presztízs 28/ 61

Összegzés Øa magyar lakosság körében viszonylag magas presztízsűek az iparművészeti szakmák Ønagyfokú az információhiány és a fogalomzavar az iparművészeti szakmákkal kapcsolatosan Øa magyar lakosság fontosnak tartja a vizuális kultúrát az ország mindennapi kultúrájában Øa lakberendezés területén a legfontosabb a minőségi tárgykultúra, itt találkoznak leginkább az iparművészettel Øa passzív és aktív iparművészeti fogyasztást, illetve az iparművészettel kapcsolatos ismereteket az iskolai végzettség befolyásolja leginkább 29/ 61

Az iparművészet területein működő alkotók változásban lévő helyzete, a szakma átalakulása 2005 30/ 61

TARTALOM 1. identitás, vélekedések a szakmáról és saját szakmai tevékenységről 2. az iparművészet felvevőpiaca • • • munkához jutás a megrendelők és potenciális ügyfelek nehézségek 3. vélekedések a szakma szerepével kapcsolatosan 4. jövőbeli kilátások 31/ 61

KUTATÁSI PARAMÉTEREK Időpontok: Időpontok 2001. június; 2005. szeptember Módszer: Módszer személyes, kérdőíves megkérdezés Minták: Minták a Magyar Iparművészeti Egyetemen végzettek (és a FISE taglistájából) arányosan vett 270, illetve 200 fő Megbízó: Megbízó Magyar Iparművészeti Egyetem 32/ 61

választotta (%)* 2001 2005 29 29 47 29 építészet, belsőépítészet, környezettervezés 20 textil, divattervezés Szakmai önbesorolás 16 23 21 formatervezés design) szériás 18 17 iparművészei oktatás 18 17 szilikát 10 14 ipari formatervezés 9 8 15 12 10 12 kézműves iparművészet (kisebb szériás) vizuális kommunikáció animáció, reklám, stb. ) (nagyobb egyéb iparművészeti tevékenység (grafika, (design) nem iparművészeti tevékenység fotó, termék jellegű a megkérdezettek egynél több mert területet említett *A százalékos adatok összege 47%-a meghaladhatja a 100 -at, egy kérdezett több 33/61

Megélhetés fő forrása a pályakezdők körében az átlagnál magasabb a nem iparművész tevékenységből élők aránya 34/61

Mely ismeretek, illetve készségek elsajátításának látja hasznát szakmai munkájában abból, amit a főiskolai/ egyetemi képzés során kapott? üszakmai, tervezési ismeretek 82% ükreativitás fejlesztése 81% üműveltségi ismeretek 71% képzése során nem kapott ilyen ismereteket: üfeladat és problémamegoldó képesség 70% üelméleti és gyakorlati szakismeretek 68% üízlés, minőségérzés kialakítása 68% Øönmenedzselési ismeretek 28% Øgazdasági, kereskedelmi ismeretek 26% 2001 -hez képest ismeretek Øszámítógépes 24% Ønőtt a számítógépes ismeretek hasznosságának megítélése Øcsökkent a szakmai-, tervezési ismeretek és az elméleti szakismeretek hasznosságának megítélése 35/ 61

Mi kell a szakmában való érvényesüléshez? ü tehetség, kreativitás ü önmenedzselési képesség ü szakmai ismeretek ü kommunikációs készség ü társadalmi, gazdasági kapcsolatok 83% 81% 72% 70% 2001 -hez képest emelkedett a nyelvtudás fontosságának megítélése Øa kreativitás fejlesztésével elégedettek Øaz iparművészek több mint egynegyede nem kapott minél fiatalabb valaki, annál fontosabbnak tartja a tehetséget, önmenedzselési ismereteket kreativitást, a piaci, gazdasági és számítástechnikai ismereteket 36/ 61

Külföldi szakmai gyakorlat, tanulmányi ösztöndíj minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy rendelkezik külföldi tapasztalattal 37/61

Általános szakmai elégedettség 2001 2005 nagyon elégedett 28% 13% elégedett 33% is-is 27% 39% elégedetlen 9% 13% nagyon elégedetlen 3% 2% átlagpont (1; 100) 69 pont 61 pont Ø a kérdezettek 64%-a újra ugyanazt, 23%-a rokon szakmát választana Ø 6% tervezi jelen helyzetében a pályamódosítást 38/61

Ön örülne, ha gyermeke is az iparművész szakmát választaná? 39/ 61

A szakmai rutinmunka és kreativitást igénylő munka aránya az iparművészek elsősorban • hivatásnak (33%) • művészetnek (30%) • mesterségnek (18%) tekintik szakmai tevékenységüket 40/61

Szakmai kapacitás kihasználtsága 2001 2005 nagyon magas fokú 20% 12% magas fokú 24% 17% közepes 33% 38% alacsony fokú 15% 17% nagyon alacsony fokú 6% 15% átlagpont (1; 100) 59 pont 48 pont a szakmai kapacitás kihasználtsága csökkent 41/61

TARTALOM 1. identitás, vélekedések a szakmáról és saját szakmai tevékenységről 2. az iparművészet felvevőpiaca • • • munkához jutás a megrendelők és potenciális ügyfelek nehézségek 3. vélekedések a szakma szerepével kapcsolatosan 4. jövőbeli kilátások 42/ 61

Milyen módon lehet munkához jutni? (százalékos megoszlás) 43/ 61

Kik az Ön leggyakoribb megrendelői? (százalékos megoszlás) 44/61

Hol lát új felvevőpiacot, megrendelési lehetőséget szakmája számára? (választotta, %) ü ü ü ü ü civil szférában médiában a rekreáció-szórakoztatás területén banki szférában oktatásban 31% szolgáltatásban telekommunikációban kommunális intézményekben egészségügyben közlekedésben 68% 50% 41% 34% 31% 26% 23% 12% *A százalékos adatok összege meghaladhatja a 100 -at, mert egy kérdezett több választ is említhetett. 45/ 61

Mi jelenti munkájuk során a legnagyobb nehézséget? (választotta, %) alacsony honoráriumok Ø a szakmai megbecsülés hiánya Ø kevés megrendelés Ø 61% 60% 57% 2001 -hez képest a helyzet a következő területeken romlott §megrendelés hiánya §szakszerűtlen vezetés §nem szakképzett tervezők alkalmazása §szellemi alkotások védelmének hiánya javult §nemzetközi kifutási lehetőségek §megrendelőtől eltérő ízlés §kreativitást nem igénylő megrendelések 46/ 61

Mi az, ami a leginkább segítené szakmai működésüket? (a három leggyakrabban említett válasz) átlag (1 -3)* említette (%) gyártók támogatása designer alkalmazása esetén 1, 69 33 egyéni projektek támogatása 1, 88 37 adókedvezmény 2, 20 32 * Minél közelebb van az átlagpont az 1 -hez, annál inkább segítené az adott dolog a szakmai működést a megkérdezettek véleménye szerint. 47/61

TARTALOM 1. identitás, vélekedések a szakmáról és saját szakmai tevékenységről 2. az iparművészet felvevőpiaca • • • munkához jutás a megrendelők és potenciális ügyfelek nehézségek 3. vélekedések a szakma szerepével kapcsolatosan 4. jövőbeli kilátások 48/ 61

Fontos-e az embereknek az iparművészet, a design, az építészet? (százalékos megoszlás) 49/61

Ön mit tekint a magyar környezetkultúra legnagyobb problémájának? (spontán válaszok) Øközízlés hiánya, érdektelenség, igénytelenség 40% Øpénzhiány, megrendelések hiánya 16% Øműveletlenség, művészeti oktatás hiánya 12% Øminőség hiánya, tömegáruk dömpingje 10% megoldási javaslatok: üoktatás, iskolai nevelés 24% üpénz, anyagi támogatás 10% üszakma presztízsének emelkedése 10% 50/ 61

2001 és fejlesztés, vizuális kultúra Önízlésformálás szerint mi (lenne) az iparművészek szerepe 73 ma megteremtése Magyarországon? környezeti harmónia megteremtése (spontán válaszok) iparfejlesztés, az ipar és a művészet 37 14 30 7 13 összekapcsolódását konkrét feladatok, elősegíteni melyek megoldásában az iparművészek érdemi szerepet vállalhatnak: szemléletváltás és trendteremtés 3 (spontán válaszok) értékteremtés, hagyományőrzés 19 hazai formakultúra ü környezet ésmegismertetése városkép-alakítás Magyarországon 2005 9 6 (31%) 4 4 ü tárgytervezés egyedi tárgyak készítése (11%)- 4 hazai formakultúra megismertetése a világban ü ízlésformálás 2 (10%) 2 a tömegtermelés kiszorítása - 1 más szerep 0 4 nincs szerepük 0 6 nem tudja, nem válaszol 6 8 51/61

A lakosság fontosabbnak tartja a vizuális kultúrát, mint az iparművészek gondolják A közízlés hiányát tekintik a magyar környezetkultúra legfőbb problémájának, amit az oktatás, művelődés eszközével oldanának meg. Az iparművészet konkrét feladatai a városarculat kialakításban, környezettervezésben látják. 52/ 61

TARTALOM 1. identitás, vélekedések a szakmáról és saját szakmai tevékenységről 2. az iparművészet felvevőpiaca • • • munkához jutás a megrendelők és potenciális ügyfelek nehézségek 3. vélekedések a szakma szerepével kapcsolatosan 4. jövőbeli kilátások 53/ 61

54/ 61

önmaga megítélése szakma megítélése (átlagpont, 1, 7)° 10 évvel ezelőtt társadalmi presztízs 4, 09 4, 74 anyagi presztízs 3, 38 4, 50 társadalmi presztízs 4, 24 4, 58 anyagi presztízs 3, 38 3, 98 társadalmi presztízs 5, 49 5, 50 anyagi presztízs 5, 20 5, 39 jelenleg 10 év múlva 2001 -ben mind magukat, mind szakmájukat magasabb társadalmi és anyagi presztízsűnek ítélték ° Minél magasabb az átlagpont, annál magasabbnak ítélik a válaszadók az adott presztízst. 55/ 61

Összegzés Øaz iparművészek helyzete alapvetően nem változott 2001 óta. Øaz iparművészek legfőbb megrendelői a magánszemélyek, a civil szféra Øinformális úton jutnak a leggyakrabban megrendeléshez, de formális úton várják a jövőben a segítséget Øa magyar környezetkultúra legfőbb problémájának a közízlés hiányát tartják Øbizakodóan tekintenek a szakma és saját jövőjük elé 56/ 61