Az ipari forradalom vrosa Innovcik terlethasznlat magyarz modellek

Az ipari forradalom városa Innovációk, területhasználat, magyarázó modellek, utópiák és javító beavatkozások

Az ipar előtti város karaktere

Gideon Sjoberg The Preindustrial City

Az ipari forradalom előtti város területhasználata • a városközpont dominanciája mind gazdasági, mind társadalmi (lakóhelyi) értelemben • finom tagoltság etnikai-nemzetiségi, foglalkozási, vallási kötődések szerint • alacsony funkcionális differenciáltság, a mai értelemben vett „területfelhasználás” hiánya

San Giminiano

Kereskedelem és kisipar a preindusztriális városban etail: ki. Rskereskedelem Shambles: mészárszékek Town, Guild Hall: városháza, céh-ház Wholesale markets: nagybani piacok Crafts: iparosok műhelyei Leather: bőr(ösök) Tanners: cserzővargák Cloth: ruha (szabók) Weavers, Dyers: szövők, posztófestők Smiths: kovácsok

Johann Heinrich von Thünen (1780 – 1850)

Thünen: Der isolierte Stadt (1826) A minden szempontból azonos jellemzőkkel rendelkező síkságon elhelyezkedő város, mint (egyetlen) piac körül a mezőgazdasági területhasználatok szabályszerűen alakulnak: A városhoz közelebb a magasabb munkaintenzitást igénylő, illetve a nehezebben szállítható, romlékony terményt hozó tevékenységek (kertkultúra, szőlőterületek, intenzív állattartás) helyezkednek el. Távolabb az extenzív kultúrák, a szántóföldi művelés területei, a külterjes állattartás legelői és az erdők.

Az ipari innovációkat kiváltó fő keresleti tényezők • fejlődő orvoslás – csökkenő gyermekhalandóság, növekvő népesség, • gyarmatosítás, kiszélesedett piac, • mezőgazdasági átalakulás, a tagosítás, • falusi ipar visszaszorulása, • a megnőtt iparcikk igény, végül • a napóleoni háborúk

Innovációk a textiliparban Angliában

John Kay a repülő vetélő feltalálója (1733) Eredmény: gyorsabbá válik a fonás

John Kay A felfedező menekülni készül a dühös kollégák haragja elől

„Jenny” a javított szövőszék – 8 orsó High vagy Hargraeves (1764) Eredmény: egy munkás több szálat tud kezelni.

Richard Arkwright Feltalálja a 100 orsós fonógépet, amit már vízikerékkel hajtanak. (1770) Eredmény: a szövők nem tudják feldolgoznia megnőtt mennyiségű fonalat.

James Watt (1785 -1790), a gőzgép tökéletesítője

Samuel Crompton (1753 – 1796) 1779 -ben gőzgépet használ a szövőszék meghajtására

Arkwright gőzzel hajtott szövőszékei

Friedrich Schinkel londoni látogatása során készített rajza többszintes textilipari épületekről

Gőzgép a bányászatban, Glasgow környéke, fotó 1911 -ből

A vasipar forradalma • A vaskohászatban használt faszén iránti növekvő kereslet felveri az árat, az erdők fogynak. • A faszenet helyettesítő szén kén tartalma miatt a vas minősége gyenge. • Abraham Darby (1709) a kőszén előhevítésével kokszot állít elő. • Henry Cort 1783 -ban feltalálja a kavarásos kohót és a hengerelés eljárását.

Coalbrooksdale – ipari falu Walesben ma, itt használtak először kokszot szén helyett a vasérc olvasztásához

A közlekedés forradalma • A 18. századtól közel 170 ipari csatorna épül az Egyesült Királyságban magán beruházásban – közülük 140 ma is működik. • Telford és Mc. Adam feltalálják a „makadámot” - magán útépítés („toll road”: vám-út). • Magán beruházásban vasutak épülnek, 1825 -ben indul Stephenson gőzmozdonya – a magán vasutak csak lassan válnak egy országos rendszer részévé.

J. L. Mc. Adam (1756 - 1836)

Thomas Telford (1757 - 1834)

Telford öntöttvas hídja a Severn folyón Coalbrooksdalenél

George Stephenson Stockton-Darlington között gőzmozdony vontatta vonat - 1825

A kor politikai és gazdasági gondolkodása • Lerombolni az abszolutizmus privilégiumait, túllépni az idejét múlt céh-rendszeren, • kizárni mindenfajta közösségi, állami beavatkozást, helyet adni a „laissez fair” gazdasági szabadságának, • eladni az állam minden létező vagyonát. (Adam Smith, David Ricardo)

Adam Smith (1723 -1790)

David Ricardo (1772 -1823)

Hatások a városhálózatra, a városokra • regionális átrendeződés: az ipar az erdős területekről a bányavidékek felé mozdul • városba áramlás, rendkívüli népességnövekedés főként az ipari városokban • a Thünen-i rend felbomlása, a városias felhasználás magasabb hozamot biztosít: területi növekedés • a város belső területein radikális átrendeződések mind funkcionálisan, mind társadalmilag • kialakul az ipari város jellegzetes „területfelhasználása” • gyökeresen új lakásrendszer: „elit” negyedek és munkástelepek létrejötte • várostervezés csak a magas státusúak számára

Manchester az 1700 -as évek közepén

Sheffield 1870 -ben

Egy példa: Manchester Népességnövekedés: 1758 17 000 fő 17591801 75 281 fő 17601851 303 382 fő 17611971 351 189 fő 1762 A városban 1830 -ban 560 gyapotfeldolgozó működött. 1763 Textilmunkások száma: 110 ezer, köztük 35 ezer gyerek.

London növekedése

A munkások lakáskörülményei • nagyarányú bérlakásépítés a munkások számára az ipari üzemek szomszédságában • előbb rendkívüli sűrűséggel („jerry builders”, „back-to back”) majd elfogadható minőségben, • a fő probléma a környezet, az infrastruktúra, a megfelelő városi szolgáltatások, a szabad területek, a zöldfelületek hiánya, a légszennyeződés

Friedrich Engels (1820 – 1895)

Jellegzetes bérházas beépítési formák a 19. század végén

Az 1875 -ös angol Egészségügyi Törvénynek megfelelő beépítés

A New York-i bérházépítés szabályzatának „javítása” a 19. században

Lakásépítés a középosztály számára A jobb módúak a kedvezőbb környezetű külsőbb részei felé mozdulnak.

London – Regent Street

Edinburgh – sorházak zöld square körül

Bath

Egyéni és tömegközlekedés lóháton, a „parkolási probléma”, lóvasút, villamos

A chicago-i humán ökológiai iskola Park, Burgess, Hoyt magyarázó modelljei

Robert Ezra Park (1864 – 1944)

A humán ökológusok és Darwin • „Életháló” elmélet: a fajok harca a térért (a fényért) egy növényközösségben. • „Dominancia” és „szukcesszió”: a domináns fajt azok követik, melyek számára domináns faj teret ad • A verseny az emberi közösségekben is az egyedek, a „közösség” szintjén zajlik: az ökológiai modell adaptációja a városokra. • A társadalmi szinten a versenyt a szolidaritás ellensúlyozhatja.

Henry George (1839 – 1897) „Az egyetlen adó kiszabadít – megtörni a föld-monopóliumot!”

Ernest Burgess (1886 – 1966)

Burgess koncentrikus modellje 1. Központi üzleti negyed 2. Átmeneti zóna 3. Munkás lakótelepek 4. Középosztály lakóterületei 5. Szuburbiák

Homer Hoyt (1859 – 1944) szektor-modelje Alap-feltételezések: A város „domináns” területe a központi üzleti negyed. A „domináns” társadalmi csoport a magas státusú népesség. E népességi csoport téri preferenciája a meghatározó: közel a központhoz, kedvező környezet, szabad növekedési lehetőség,

Liverpool humán-ökológiai modellje 1871 -ben Magas és alacsony státusú szektorok viszonya a központhoz és az ipari területekhez

A központi üzleti negyed területi differenciálódása Bostonban

London A fő ipari jellegű tevékenységek elrendeződése 1750 -ben

A Hoyt-modell Budapesten a két háború között – az ipar és a vasút akadályozza a magas státusú szektorok területi növekedését a Duna mentén

A magas státusú szektorok Nagy-Budapesten a 2001 -es népszámlálás alapján

A korai utópisták Owen, Fourier, Godin

Robert Owen (1771 -1858) szövőiparban „self-made man” intellektuális körökben forog 1816 – New Lanark, „Karakterformáló Intézet”, rövidebb munkaidő, jobb lakások gazdasági filozófia: Malthus ellen – kedvező foglalkoztatási szerkezet, ipar és mezőgazdaság együtt új társadalmi és fizikai szervezet kell: kb. 1000 fős falu utópia: család-ellenes megoldások, gyerekek szülőktől való elválasztása

Owen New Lanark-i textilgyára

Owen ipari faluja – a „parallelogramma” az angol mezőgazdasági tájban

A „parallelogramma” funkciói • szolgáltatások a „parallelogrammában”: iskola, (kicsik, nagyok), előadó, imaszoba, könyvtár, előadóterem, közös konyha, felügyelők, egyháziak, iskolamesterek, orvosok lakásai, gyengélkedő, szállás ”idegeneknek”, közös raktárak • gyermekek számára külön hálóhelyek, szülőknek „lakósejtek” • „parallelogrammán” kívül: földek, házikertek, műhelyek, istállók, vágóhíd, malom, sörfőzde és • GŐZGÉP!

Charles Fourier (1772 -1857) Kevésbé közösségi gondolkodó, „technikai” utópia, 1808 – osztályok harca ellen írás: korszakok (4) barbarizmus, (5) civilizáció, (6) garantizmus, (7) „Nagy Harmónia”. A garanizmus korában: szabályozott barokk város – részletes építési szabályzat, „Nagy Harmónia” korában: FALANSZTER – szociális palotában

A falanszter építészeti mintája: Párizs – Palais Royal

Fourier falansztere – a „szociális palota”

A falanszter alaprajza és metszete az „utcagalériával” és a hidakkal

Jean-Baptiste André Godin (1817 -1888)

Godin Familistére-e

Óvoda és bölcsőde a Familistére-ben

Későbbi hatások szocialista mozgalmak, kertváros mozgalom, modernizmus

Az angol egészségügyi törvényhozás A várostervezés új eszközeinek kikényszerülése

Új felismerések és beavatkozások • 1830 után a pestis helyett kolera, a városi környezetben rejlő okok számbavétele • 1834 – „Szegénytörvény” módosítása, dologházak, szegények orvosi ellátása, oltás • az infrastrukturális beavatkozások széttagoltsága, egységes felügyelet hiánya • 1838 – országos vizsgálatok a közegészségügyi helyzetre (Edwin Chadick), szervezeti átalakítás javaslatai • 1848 – az első Közegészségügyi Törvény: a közszolgáltatások egységes felügyelet alatt, közegészségi felügyelők, orvosok • a „be nem avatkozás” liberális elve ellenére a helyzet kikényszeríti a törvény elfogadását

Hatások a várostervezésre • nyomortelepek feltérképezése a csatornázás megvalósíthatósága érdekében • kisajátítási jog kiszélesítése • új épületek csatornára való rákötéssel • szennyező források (sertésólak, szemétdombok, vizes pincék stb. ) ellenőrzése, mészárszékek kontrollja • lakások bérbeadásának feltételei és ellenőrzése: pincelakás tiltása, átszellőzés • útburkolás, utcák kezelése fenntartása • közkertek, parkok létesítése, temetők • vízellátás javítása • a közköltségek tulajdonosokra való ráterhelése (betterment) • 1875 – új, mindenre kiterjedő lakásépítészeti szabályzat

A 19. század végi nagy városszabályozások Párizs, Bécs, Barcelona

Párizs – pályázati tervek a 18. és 19. században

George-Eugen Haussmann (1809 – 1891) Seine département prefektusa 18531870 1853 - III. Napoleon megbízása Párizs modernizálására új infrastruktúra: vízellátás, csatornázás, gázvilágítás új „boulvard”-ok, középkori úthálózat kiegészítése („bulvárdozás”) – barrikád építés ellen is! parkok, terek, középületek, temetők régi város közel 60 %-a elpusztul 1865, 1869 – 510 millió frank hitel

Párizsi háziúr: „Ez igen! Még egy házat bontanak. Minden lakóm lakbérét felem 200 frankkal. ”

Az Avenue de l’Opera bevágása a régi utca- és tömbrendszerbe

A „bulvárdozás” típusai Párizsban

Párizs Place d’ Etoile

Középkori rajz Bécsről

A Ferencesek kapuja Bécsben az 1500 -as években épült védművön

Bécs – a „Glacis”, liget a 19. században

Bécs a Ring terve