Az ik kiemeljel eredetrl Kiss Katalin PPKE BTK
Az -ik kiemelőjel eredetéről É. Kiss Katalin PPKE BTK Nyelvelmélet és diakrónia 3. 2016. november 22.
Cél: 1. megmutatni, hogy az -ik a T/3 birtokos toldalékból grammatikalizálódott; 2. kimutatni uráli párhuzamait
Az -ik kiemelőjel előfordulásai: Névmások: mindenik, mindegyik melyik bármelyik, akármelyik némelyik, valamelyik egyik, másik Sorszámnevek: második, harmadik, negyedik Fokozott melléknevek: szebbik, legszebbik
Simonyi 1895; Melich 1918: -ik: többes szám 3. személyű személyrag; i: 3. személyű személyrag k: többesjel A T/3 allomorfok között az -ik az eredeti; az -ok/ek/ök/uk/ük illeszkedéssel keletkezett – vö. Halotti beszéd: mend w sʒentíí es unuttei cuzicun Münch. K: farcasocnac cozicbe
Jelenlegi álláspontok: TESZ (1967): egyik: -ik végződése azonos az -uk/ük többes számú 3. személyű birtokos személyraggal; eredeti jelentése tehát ‘egyikük’
Korompay (1992): Az -ik eredete tisztázatlan. Miért nem keletkezhetett a T/3 birt. személyragból? i. A birt. személyrag az ómagyar korban általában -ok/ek/ök. ii. „Adataink többségében az egyik-másik nem birtokos szerkezetben jelentkezik: Jók. K 83: Es egyk masyknak mondyauala”
Korompay folyt. iii. Nemegyszer birt. személyragot vesz fel: 1616: kondor ferench hozta bornak egyke iv. Ha a forrás a Kiknek egyik lenne, akkor az egyik-en nem lenne többes számú egyeztetés! „Az -ik elemnek a T/3 birt. személyjellel való öszekapcsolását a latin minta is sugallhatta. ”
Hegedűs Attila MNy 2014 „a T/3. -ik személyjele nem lehet eredeti, a személyjelben ugyanis nincs személyre utaló elem, csak tővéghangzó/előhangzó és többesjel. Az -ik csak másodlagos, a T/3. személyjel változatai nem nyitódással, hanem záródási tendencia következtében alakultak ki. ” A kódexekben középső nyelvállású változatok: Jók. K. ew lelkeknek, ruhajokban, ewuelek, ew bewczesegeknek; Münch. K. azocnac hutvkèt, v zemekèt, v gvlèkezètecben;
Hegedűs folyt. a HB. két adatának olvasata (cuzicun, uimadsagucmia) sem szükségszerűen felső nyelvállású. Beszélt nyelvhez közel álló adatok: Sopron megye: 157 alsó-középső nyelvállású változattal szemben 8 felső nyelvállású változat Székelyudvarhelyi nyelvjárás: 23 középső nyelvállású változattal szemben 1 felső nyelvállású változat
Hegedűs folyt. Javaslata: a kiemelő jel alapja: az -ik (~ -ig) latívuszi raghalmozás nyomatékosító funkció
Miért van igaza Simonyinak? Miért nem állnak meg Korompay ellenérvei? ii. Az egyik-másik nem birtokos szerkezetben jelentkezik: (1) Es egyk masyknak mondyauala (Jók. K 83) De, birtokos szerkezetben jelentkezik, csak a birtokos egy anaforikus pro: (2) De mert meglen keuessen valanak az barátok mendenykyt kewlewn boczattyauala Castellomokba es falukba … Mykoron meg tertenekuolna az alamyznaual Mendenek mutattyauala bodog ferencznek Es egyk masyknak mondyauala
Jelzőként: elő, más; birtokszóként: egyik, másik Jelzőként: (1) hol vagÿon en elsew germekem (Jok. K) (2) az èlo zèkèrbèn vèrès louac · a· mas zèkèrbèn fèkètè louac · a· harmad zèkèrbèn fèier louac · a· negèd zèkèrbèn ku lo mb zino louac (Becsi. K) Birtokszóként: proi egy-iki, proi más-iki: (3) ime mōnal egèb kètto c alnac vala eggic è· fèlo l a· folonac martʼan maſic mas fèlo l a· fo lonac mas martʼan (Becsi. K)
Sorszámnévi jelzőként: másod, harmad stb. ; birtokszóként: második, harmadik (4) Harmad okert , mert tellʼes gonozsaggal , Neǵed okert , mert ellenko dest zerez isten ko zo tt es ember ko zo tt. O to d okert … (Bod. K) (5) vrunknak hat ÿozagah vala … Harmadÿk az o ÿozagah kÿth aÿanla iudasnak es az fezÿtto knek : Negÿedÿk az o ÿstensegeh kÿt aad az ÿoknak meńorzagban (Könyvecse 25 v)
Determinánsként: minden, birtokszóként: mindenik (6) mert minden orzagok, tartomańok, varasok, videkek, varak, nem elegek teneked (Bod. K) (7) Valanac ot vèttetuen hat ko vedrec … mēdènic foglaluā kèt ko blo t auag harmat (Münch. K)
Jelzőként: mely; birtokszóként: melyik (8) Melʼ ko uet mikoron el vo tte volna Alexander (Bod. K) (9) Eg nėminèmo vſoraſnac valanac kèt adoſi / eggic tartoʒic uala o t ʒ aʒ penʒèl / es mafic o tuènuèl /Aʒocnac ke· hog nē volna honnan megadnioc / m ghaga monnaicnac / aʒert melʼlʼic ʒ èrèti o tet inkab (Munch. K)
Determinánsként: némely, birtokszóként: némelyik (10) nemel terekek fa teteyerewl azt orozwa nyzek (Cantio Petri Berizlo 1515) (11) Aʒoc ke· megutalac es èlmenenèc / nemèlʼlʼic o faluiaba dè nemelʼlʼic o kerèſkedeterè (Münch. K)
Determinánsként: valamely, birtokszóként: valamelyik (12) hog menden valaki kereſt kerènd harminc napiglan valamel iſtènto l (Bécsi. K) (13) hogyha baratoknak valamelyk eluezend (Jok. K)
Korompay: iii. Nemegyszer birt. személyragot vesz fel De: csak a középmagyar korban! (14) 1616: kondor ferench hozta bornak egyke 1500 körül: az -ik sorszámnévképzőként elemződik újra. Festetics-kódex 1494: harmadyk psalmus Könyvecse 1521: Negyedyk Capitulum Determinánsi mindenik, melyik, némelyik, valamelyik nincs az ómagyar korpuszban.
-ik végű névmások korpuszainkban talált első előfordulása birtokos személyraggal: mindenike: 1775: (15) Vagyon a' poknak egy pár kezetskején kívül nyóltz lába, mellynek mindenike hasonló a’ rák-lábhoz mindenikük: 1919 melyike: 1831: melyikük: 1885 némelyike: 1785: némelyikük: 1883: valamelyike: 1843 valamelyikük: 1931
Korompay (iv): Ha az -ik forrása a Kiknek egyik lenne, akkor az egyik-en nem lenne többes számú egyeztetés! De: A forrás nem a kiknek egyik, hanem a pro egyik! A birtokszó csak névmási birtokossal egyezik, vö. a fiúk(nak a) barát-ja de: a pro barát-juk kiknek harmad-a de: a pro harmad-uk
Korompay (i), Hegedűs: az ómagyar T/3. birt. személyrag -ok/ek Hipotézisem: a. T/3. birt személyrag eredetileg –ok(uk)/ek(ük)/ik. Lexikális NP-n is van -ik T/3: (16) the poganoknak wag rethenetÿk (Gyöngy. K 1 v) Névmáson is van -ek T/3: (17) …az barátok…Mykoron meg tertenekuolna az alamyznaual Mendenek mutattyauala bodog ferencznek Es egyk masyknak mondyauala (Jók. K)
Az -ik kiemelőjellé grammatikalizálódása: (i) Ősmagyar/korai ómagyar: T/3. =-ok(uk)/ek(ük)/ik proi minden-iki (ii) Hasadás: NP+uk/ük névmás/számnév+ik (iii) -ik kiemelőjelként való újraelemzése
Az újraelemzés következményei: i. Jelzői/determinánsi használat: mindegyik/melyik/egyik/második/magasabbik lány ii. A produktív T/3. felvétele: mindegy-ik-ük, az egy-ik-ük, a szebb-ik-ük
Bizonyítékok az -ik névmások birtokszói eredete mellett: i. Határozottság: (18)a. Mindent lát-ok. b. Minden-ik-et lát-om. ii. Partitivusi jegy (19)a. Minden/*mindenik ember halandó. b. Minden/mindenik hallgató elkésett.
Mai magyar párhuzam: E/3. pro birtokos apraja, nagyja, okosabbja, lustábbja (20) Az okosabbja, szorgalmasabbja átmegy, a lustábbja megbukik. (21) A puhájából lekvár lesz, a keményéből befőtt. = a proi puhá-ja-Øi (22) A nagyját még máma megcsinálom. (23) Harmadjára jutottam be. a lustája = világ lustája?
A grammatikalizálódás jele: anti-egyeztetés (24)a. Túl nagy adag, meghagyom a jav-á-t. b. A dolgozatok jól sikerültek. A jav-á-t /*jav-uk-at beadjuk egy konferenciára. (25) Hárm-as-á-val mentünk be.
Lexikalizálódott proi NP+E/3 i ves-e, ep-e, zúz-a, szá-j, or-ja, tar-ja, mar-ja ele-je vég-e hátul-ja al-ja sárgá-ja’ fehér-je kövér-je szín-e fonák-ja visszá-ja utol-ja csínja-bínja színe-java
Uráli párhuzamok: birtokos személyrag determinánsi szerepben Nikolaeva (2002, 2014): a birtokos személyrag nem birtokos funkciói az uráli nyelvekben: i. Deiktikus funkció (szituációs pro birtokos? ): (26) t’ukona sira-da wǝr-cawey◦ (nyenyec) itt hó-E/3. piszkos (27) xǽb’id’a to-x◦na szent tó-ban xal’a-da hal-E/3. ŋoka sok
Uráli párhuzamok ii. Kontrasztív-partitív funkció (28)a. Wera-h te-xt◦ǝta ŋarka-doh sǝwa Vera-GEN rén-PL. ABL. E/3. nagy-T/3. jó ’Vera rénjeiből a nagy jó. ’ b. t’uku◦ xasawa ŋǝc’eke-xǝt◦ ŋob-toh sǝwa e fiú gyerek-PL. ABL egy-T/3. jó ’E fiúgyerekekből az egyikük jó. ’
Uráli párhuzamok asszociatív funkció (29) Tam hu: j-e: m xal’ṡa ez ember-E/1. hová ‘Emberünk hová jött? ’ joxtǝs? (hanti) jött (30) Mansǝɳǝn ka: t a: mp. sétált két eb Wul a: mp pare: m-ǝs-li a: j a: mp-ǝl. nagy eb megharapta kis eb-E/3. ‘A nagy eb megharapta a kisebbjét. ’
Összefoglalás • -ik az ősmagyarban/korai ómagyarban a T/3. birtokos személyrag allomorfja • Az ómagyarban az -ik-kel ellátott névmások, számnevek és melléknevek mindig pro birtokost tartalmazó birtokos szerkezetek birtokszavai • Az -ik névmások és melléknevek megőrizték a birtokszavak [+határozott] és [+partitív] jegyeit • A középmagyarban az -ik kijelölőjelként elemződött újra
- Slides: 31