Az idjrs s elemei Az idjrsrl ltalban Napsugrzs
Az időjárás és elemei Az időjárásról általában Napsugárzás Hőmérséklet Szél Csapadék
Az időjárás 1. Az időjárás egy adott területen a napsugárzás , a hőmérséklet , a szél és a csapadék mennyiségének állandó változása. Ezek együttesen az időjárás elemei. Az időjárás jelenségeinek vizsgálatával a meteorológia tudománya foglalkozik. Maga a foglalkozást végző személy a meteorológus. Az időjárás elemeinek vizsgálatával és különböző számítások segítségével viszonylag pontos előrejelzés t adnak napokra, sőt akár egy hétre előre. Leggyakrabban említett jellemzői: hőmérséklet, légnyomás, páratartalom, szélirány és sebesség, csapadék típusa és mennyisége. Említeni szokás még a napkelte és napnyugta időpontját. Régen az állatok viselkedéséből következtettek a várható időjárásra, vagy nevezetes napokhoz kötötték. Ma már megbízható műszerek állnak rendelkezésünkre. Modern időjárás-állomás. Tartalmaz hőmérséklet, csapadék, napfény és szél mérésére alkalmas eszközöket.
Az időjárás 2. napos idő felhős, borult idő esős idő havas idő ködös idő szeles idő
A hőmérsékletet elsősorban bőrünkkel (pl. tapintással) érezzük. Pontos mérésére hőmérőt használunk. Legerősebben a napsugárzással függ össze. Mértékegysége a Celsius-fok (kiejtése: celzjusz), a skálát kidolgozó fizikus neve után. Jele: o. C. Amerikában Fahrenheit, míg a fizikában Kelvin-fokban számolnak. A higanyos hőmérők azon az elven alapulnak, hogy a higany hidegben összehúzódik, me-legben kitágul. A higany felső szintjét olvassuk le a skálán. A higany veszélyes anyag, mérgezést okoz! Törött hőmérőhöz A lázmérők is ezen ne az érjünk! elven működnek, csak skálázásuk, mérésük hőmérséklet környékén kezdődik. A digitális hőmérők nem tartalmaznak higanyt, számjegyek segítségével jelzik ki a hőmérsékletet. a normál emberi test- Nevezetes hőmérsékletek: 0 o. C – a víz fagyáspontja, a jég olvadáspontja 100 o. C – a víz forráspontja
A napsugárzás 1. A Nap az időjárás fő mozgatója. Naprendszerünk központi csillaga Felszínén 6000, belsejében 15 millió o. C van. Olyan messze van a Földtől (150 millió kilométer) , hogy 8 percig tart, míg fénye ideér. Minden reggel felbukkan az égbolton (felkel), este pedig lenyugszik. Valójában a Föld forog, ezért látjuk úgy, mintha a Nap mozogna. Ezért nappal világos, éjszaka pedig sötét van. A Nap fénye melegíti a Földet. Enélkül minden hideg, sötét és élettelen lenne. Az időjárási megfigyeléseknél a napsugárzás időtartamát és erősségét fénymérő vel mérik. Az üveggömb egy pontba gyűjti össze a Nap sugarait, ami egy szalagon égés-, pörkölésnyomokat hagy.
A napsugárzás 2. A napsugárzás hasznosítása Az ember minden korban használta a napsugárzás erejét. Nélkülözhetetlen minden élethez, így a mezőgazdasági növények termeléséhez is. A régi időkben egyfajta időméréshez is használták. A napóra „mutatójának” árnyéka jelezte az időt. Az ősembernek is a Nap járása jelezte az idő múlását, bár eszközzel még valószínűleg nem mérte. Manapság napelemek segítségével a napsugárzás energiáját elektromos árammá is át tudjuk alakítani.
Ezért a felszín közelében magasabb, attól távolodva alacsonyabb a levegő hőmérséklete. A napsugárzás „működése” A Nap sugarai először a földfelszínt melegítik fel. A felszín adja át a meleget a fölötte elhelyezkedő légrétegnek. hideg meleg
A Nap napi „járása” A Nap égi pályája reggeltől (napkeltétől) délig emelkedő, déltől estig (napnyugtáig) hanyatló. Reggel és este az égbolt alja vörösesnek tűnik, mert a napsugarak alacsony beesési szögük miatt másként törnek meg a légkör részecskéin. este NY délután délelőtt Éjszaka nincs napsugárzás. Délben napsugarak beesési szöge acsökken, legmagasabb, Délután napsugarak beesési szöge Délelőtt magasabb, Este a napsugarak beesési szöge alacsony, Reggel aaanapsugarak beesési szöge kicsi, A hőmérséklet erőteljesen csökken , a földfelszín és a erőteljesen melegítik amelegítik felszínt. kevésbé melegítik felszínt emelkedik, már jobban felszínt. kevéssé melegítik aaafelszínt. . , minta délben. kevéssé melegítik felszínt levegő elveszti a napközben kapott hő nagy részét. hőmérséklet az éjszakai alacsony. AAA legalacsonyabb. emelkedik, kora délutánmiatt a legmagasabb. késő délután csökkenni kezd. Ahőmérséklethajnalban emelkedik. hőmérséklet csökken. ahőveszteség a földfelszín síkja reggel K
A Nap évszakonkénti Télen a Nap pályája alacsonyabban ível. „járása” nyáron Nyáron a Nap pályája magasabban ível. télen este NY délután a z els f df l ö ín j sík délelőtt reggel K Nyáron Télen több kevesebb napsugárzás, hosszabb ideig, rövidebbmagasabb ideig, alacsonyabb szögben éri a földfelszínt , ígyazt kevésbé jobban felmelegíti, melegíti fel, magasabb alacsonyabb lesz a hőmérséklet.
Nyáron lehetőleg ne tartózkodjunk a napon 10 és 15 óra között. A napsugárzás veszélyei és a védekezés A napsugárzással nem csak hő és fény , hanem káros sugarak is a Földre jutnak. A napsugárzás ellen védekezzünk kalappal, fényszűrős szemüveggel és fényvédő krém mel. Ezek visszaverik vagy elnyelik a káros sugarakat, így azok nem érik testünket.
A csapadék 1. A csapadék a levegő páratartalmának kiválásával keletkezik. Attól függően, hogy ez a magasban, vagy a felszín közelében történik, lehetnek hulló vagy nem hulló csapadékok. Rendkívül fontos az élet szempontjából, hisz vízen alapszik. Hulló csapadékfajták Eső: folyékony halmazállapotú csapadék, mely különálló vízcseppek formájában hullik a földre a felhőkből. Erőssége változó, a szitálástól, szemerkéléstől egészen a heves dörgéssel, villámlással járó zivatarokig. Hó: 0 o. C alatt képződik, azáltal, hogy a vízpárát tartalmazó levegő tovább hűl, és a jégrészecskékre továbbiak fagynak, hókristállyá egyesülnek. Ezeknek igen változatos formái lehetnek. Szilárd halmazállapotú. További ismertebb hulló csapadékfajták: - Havas eső: a hulló hókristályok közül némelyek elolvadnak a talaj felett lévő, 0 o. C-nál magasabb hőmérsékletű levegőben. - Ónos eső: a hulló csapadék melegebb légrétegben megolvad, a hidegebb talajhoz, felületekhez érve azonban újból megfagy.
A csapadék 2. Nem hulló csapadékfajták Harmat: vízcseppek, néha összefüggő vízréteg formájában jelentkező nem hulló csapadék, amely a földfelszínen, illetve felszínközeli, szabadban lévő tárgyakon, főként növényzeten figyelhető meg. Éjszaka vagy hajnalban alakul ki, amikor a földközelben a hűlő levegő vízgőztartalma kicsapódik, de a hőmérséklet 0 o. C felett van. Dér: kialakulása hasonló a harmatéhoz, de a levegő hőmérséklete fagypont alatt van. Az első képen egy dérlepte ág, míg a másodikon dérkristályok láthatóak. Zúzmara: keletkezése hasonló a déréhez, de a zúzmara mozgó levegőben (szélben) keletkezik, a tárgyaknak ütődő párarészecskék azokra ráfagynak. A bal oldali képen jól megfigyelhető a szélirány. Köd: a levegő párataralamának kicsapódása, felhőképződés a felszín fölött. Általában tavasszal és ősszel jelentkezik.
A csapadék 3. A csapadék mennyiségének mérésére csapadékmérő edényeket használnak. Az oldalán lévő skála segítségével olvasható le a hullott csapadék mennyisége. Ezt milliméterben adják meg, ami azt jelenti, hogy egy 1 méterszer 1 méteres (azaz 1 négyzetméteres) területre ahány liternek megfelelő csapadék hullott, annyi mm a csapadékmennyiség.
A csapadék 4. Az ember minden korban hasznosította a csapadékot. Csakúgy, mint a napfény, nélkülözhetetlen minden élethez, így a mezőgazdasági növények termeléséhez is. Kevés csapadék esetén aszályról beszélünk, a növények kiszáradnak. A túl sok csapadék árvizeket és belvizeket okoz. Különösen fontos a csapadék a folyók vízhozama szempontjából. Az ivó- és öntözővíz, továbbá az ipari felhasználásra szolgáló víz is jelentős részben a folyókból származik. Régebben a vízhajtotta gépek működésében (pl. vízimalom) is komoly gondokat okozott a csapadékhiány miatti alacsony vízhozam. Egyes, vízhiányos helyeken a közvetlenül is gyűjtik és tárolják. csapadékvizet
A hőjének hatására a Aznapsugárzás emelkedő, vízgőzt közvetlenül, tartalmazó lehullott csapadék További emelkedés és hűlés hatására, illetve vízfelületek párolognak, a levegő hűl, vagy így lecsapódás által felszíni felszín illetve alatti amikor a részecskék már túl súlyosak, és növényzet is vizet párologtat. felhőképződés történik. vízfolyásokon keresztül visszajut a nem tudnak tovább lebegni, a vízgőzből természetes vizekbe, illetve a összeálló felhőkből megindul a csapadék növényzet használja fel. kiválása. A csapadékképződés folyamata
lecsapódás hűlés párolgás
A szél 1. A szél: a légkört alkotó levegő közel vízszintes irányú áramlása. Oka, hogy a melegebb levegő felemelkedik, és helyére hidegebb levegő érkezik. A sebességét méter / másodpercben vagy kilométer / órában adják meg, azaz a levegő egy másodperc alatt hány méter, illetve egy óra alatt hány kilométer utat tesz meg. A szél sebességét és irányát szélzsákkal, vagy kanalas szélmérővel mérik. A szél iránya mindig az, amerről fúj. Ezt az égtájakkal jelölik.
A szél 2. A szélerősség megfigyelés alapján : 1. Szélcsend : a falevelek mozdulatlanok 2. Szellő: a falevelek kicsit mozognak 3. Gyenge szél : a falevelek erősebben mozognak 4. Mérsékelt szél : a vékonyabb ágak mozognak 5. Élénk szél: a vastagabb ágak is mozognak 6. Erős szél: a fatörzsek meghajlanak, a vékonyabb ágak letörnek 7. Viharos szél : a gyengébb ágak letörnek, a tetőcserepek mozognak 8. Orkán: a fákat kicsavarja, az épületeket, vezetékeket megrongálja Magyarországon az ennél erősebb szél ritka, de Amerikában és Ázsiában gyakran előfordulnak. Tornádó Észak-Amerika Hurrikán Közép-Amerika Tájfun Délkelet-Ázsia
A szél 3. A szél hasznosítása Az ember minden korban használta a szél erejét. Régen a szél fontos szerepet töltött be a tengeri utazásban, és bizonyos gépek (pl. szélmalom) meghajtásában. Manapság pl. a sportolásban és az elektromos áram termelésében van nagy szerepe.
A szél keletkezése A meleg levegő felemelkedik. Helyére hidegebb levegő érkezik.
- Slides: 20